Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-08 / 67. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait **★★★★*★★★★★★★ EREDMÉNYEK ***** TAPASZTALATOK ******* VÉLEMÉNYEK ************* A pórt gazdaságpolitikájának szenemében A CSKP KB 9. plenáris ülése, mely a népgazdaság idei tervét, valamint az 1979. évi tervfeladatok irányelveit hagyta jóvá, joggal állapíthatta meg, hogy gazdaságunk — a dolgozók alkotó munkájának köszönhetően — minden ágazatban dinamikusan fejlődik. Szocialista társadalmunk előrehaladásának, az életszínvonal tervszerű emelkedésének eredményei annál értékesebbek, mivel ezeket olyan diőszakban értük el, amikor a tőkés világ- gazdaságot állandóan ismétlődő súlyos válságok sújtják s az ezekből származó terhek rendszerint a munkások vállát nyomják. Ezzel szemben dolgozóink félelem nélkül és jogos bizakodással tekinthetnek a jövőbe. Közismert tény, hogy a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok teljesítésének félidejéhez érkeztünk. Ebből eredően fokozottabb követelményeket támasztunk a gazdasági propagandával és agitációs munkával szemben is, amelynek az a közvetlen feladata, hogy további hatékony segítséget nyújtson igényes nép- gazdasági céljaink eléréséhez. A XV. pártkongresszust követő időszakban ennek a kérdésnek fokozott figyelmet szenteltek a CSKP KB plenáris ülései is. A tanácskozások dokumentumait és határozatait lebontva megállapíthatjuk, hogy a gazdasági propaganda és agitáció a párt ideológiai munkájának elválaszthatatlan szerves része, amelynek el kell foglalnia az őt megillető helyét az üzemi pártalapszervezetek, nem utolsósorban a járási pártszervek mindennapi tevékenységében. Sokrétű politikai munkánknak ezután is a kulcsfontosságú — a tudományos-műszaki fejlesztés, a kohászat- és a gépipar, az építőipar és a keireskedelem fejlesztése — kérdéseire kell összpontosulnia. Ennek érdekében a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az említett területeknek megfelelően pártalapszervezeteink határozzák meg a konkrét politikai, gazdasági feladatokat, s azok teljesítését az év minden szakaszában következetesen ellenőrizzék. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gazdasági propaganda és az agitáció tartalmának a helyi politikai szükségleteknek megfelelő alakítására, a politikai-nevelő munka hatékonyságának fokozására. Magától értetődik, hogy a politikai tevékenységnek ez a sokrétűsége csak a pártalapszervezetek magas színvonalú irányító, szervező munkájával, a vezetés és a párttagság közös erőfeszítésével valósítható meg. Ha az alapszervezeti pártbizottság magára marad ebben a munkában, ha nem támaszkodik az egész tagságra és a társadalmi szervezetek aktivistáira, az üzem legkiválóbb dolgozóira — képtelen sikeresen megoldani feladatát. Ez alkalommal is különös jelentősége van a kommunisták példa- mutatásának. A kommunisták felelősségérzete, áldozatkészsége hatalmas erőt jelenthet ebben a munkában is. A gazdasági propaganda és az agitációs munka.során pártalap- szervezeteinknek és a szakszervezeti üzemi bizottságoknak fokozottabban kell segíteniük a helyes irányú szemléletváltozást a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem következetes és eredményes javítása, a takarékos és hatékony gazdálkodás folyamatossá tétele, az ésszerűs.ítők és feltalálók mozgalma népszerűsítésének érdekében. Ám szükséges az is, hogy egy-egy terület, ágazat munkájának elemzése és ellenőrzése alkalmával még inkább kifejezésre jusson: a korszerű technika, a tudományos eredmények életre keltője mindenekelőtt az ember. STEFAN PEVNÝ mérnök, az SZLKP KB lektora Kisipari termelőszövetkezetünk ugyan a Liptona nevet viseli, ám ez nem jelenti azt, hogy a nálunk készült gyártmányokat, berendezéseket csak a liptói táj vásárlói ismerik. Tetszetős, a kor követelményei szerint készült bútoraink meghódították úgyszólván egész Szlovákiát. Erre vall az a tény, hogy Dél-Szlovákia járásaiból megrendeléseikkel és személyesen is sokan felkeresnek bennünket. Megbízhatóság, korszerűség tehát az elvünk, amelyre adott lehetőségeinket építjük. Természetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy gyártmányainkat a vásárlók igényeihez igazítsuk. És igazítjuk is, hiszen távol áll tőlünk, hogy az éri ékes, sokszor szűk keresztmetszetű és külföldről importált nyersanyagból csak a raktárkészleteinket gyarapítsuk. Feladataink kijelölésénél a népgazdasági tervekhez és az igényekhez igazodunk, hogy teljes mértékben kihasználjuk tér melőberendezéseink kapacitását. Ezek szerint évente legalább 42 millió korona értékű gyártmánnyal gazdagítjuk a központi árualapot. Ugyanakkor az exportfeladatok teljesí- lés'éből is tevékenyen kivesszük részünket. Legutóbb például a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi vállalataival vastargoncák szállítására kötöttünk hosszú lejáratú szerződést. Az elmondottakból kitűnhet, hogy termelőszövetkezetünk csak a keresett és nagy jövedelmet biztosító termékek gyártására törekszik. Az igazság azonban az, hogy a szériagyártáson kívül munkaigényes, kevésbé jövedelmező vasárut is készítünk az elárusítóhelyek és a lakosság megrendelései szerint. Egyébként évente több mint 10 millió korona értékű áruval fedezzük a lakosságnak n y ú j ta n d ó szóig á Itatásokat. Nagy a jogkör, de a felelősség is 1978 III. 8. Hatodik ötéves tervünk még hatralevő időszakára is jellemző nemcsak a minőségi és mennyiségi szempontból igényesebb feladatok kitűzése, hanem a magasabb hatékonyság szükségleteinek kielégítése is. Ez a tény ma is megköveteli, jobban, mint bármikor, hogy a dolgozók széles rétegeit megnyerjük e nemes célnak. A párt programja csak akkor valósulhat meg, ha a szak- szervezeti mozgalom is tökéletesíti munkáját. A CSKP XV. kongresszusának határozatai hangsúlyozzák a népgazdaság magas fokú hatékonyságának, a magas színvonalú munkának, a rugalmas irányításnak, a tudományos- műszaki haladás érvényesítésének, a dolgozók politikai és alkotó kezdeményezésének, a szocialista demokrácia fejlesztésének jelentőségét. Ezek a követelmények csak abban az esetben teljesíthetők, ha a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták felismerik a célhoz vezető helyes utat, politikai- szervezői és nevelő munkájukkal cselekvően hozzájárulnak az FSZM alap- szervezeteinek mindennapi te»- vékenységéhez. Csak úgy tudják megteremteni a feltételeket, ha a szakszervezeti mozgalmat is áthatja- az osztály-fe" lelősségtudat és teljesíti forradalmi küldetését társadalmunk igényeinek kielégítésével összhangban. Az FSZM alapszervezetei csak akkor teljesíthetik maradéktalanul küldetésüket, ha a párt programját sajátjuknak tekintik, a szakszervezeti munka sajátos és sokrétű eszközeivel, módszereivel segítik annak megvalósulását, ha jogkörük érvényesítésével és a szakszervezetek felelősségtudatával hatékony munkát fejtenek ki a dolgozók milliói között. Jóllehet a szakszervezetek tevékenységét a párt XV. kongresszusa pozitívan értékelte, nagy hibát követnénk el, ha mindez önelégültséget váltana ki a szakszervezeti funkcionáriusok körében. A népgazdaság döntő fontosságú ágazatainak bonyolult problémái, a mezőgazdaság fejlesztése, a gépesítés tökéletes kihasználása, az anyaggal, energiával, tüzelővel való takarékos gazdálkodás, a gyártmányokkal szemben támasztott minőségi követelmények elérése stb. rendkívül felelősségteljes feladatok elé állítja a szakszervezetekben dolgozókat egyaránt. A forradalmi szakszervezeti mozgalom sokoldalú tevékenysége kedvező alkalmat nyújt arra, hogy éppen a kommunisr ták legyenek azok, aki élére állnak az alkotó kezdeményezés kibontakozásának, a szara- tovi, a Ívovi minőséget és hatékonyságot szavatoló mozgalom követésére megnyerjék munkatársaikat. A kommunistáknak a szak- szervezetekben bíráló igényességei kell hozzálátniuk az adott feladatok megoldásához. A szakágazati problémakör kulcsfontosságú szükségleteiből és az általános szükségletekből kell kiindulniuk, figyelemmel kell kísérniük a munkáskollek- tívák, a vállalatok és a társadalom igényeit. És ebben gyökerezik igazán a szakszervezetek forradalmi küldetése, hogy az átmenetileg előnyös csoportérdekekkel szemben érvényre juttassák a társadalmi érdekeket. Magától érthető, hogy itt mindig együtt kell működni a szakszervezeteknek a gazdasági vezetéssel, az ágazatok irányításáért felelős dolgozókkal. Mind a gazdasági, mind pedig a szakszervezeti szerveknek egy és ugyanazt a célt, irányt kell követniük, noha munkamódszereik és munkaformáik különbözőek az irányító-szervező munkában. Nyilvánvaló, hogy a szak- szervezeti mozgalom a dolgozók legnépesebb társadalmi szervezete. Ebből adódóan fokozottabban kell kivennie részét a munkások eszmei-politikai neveléséből, a fiatalokról való gondoskodásból. A munkás- nemzedékek a gyárakban, bányákban évenként váltják egymást, fiatalok jönnek a veteránok helyére. Nem mindegy azonban, hogy ez a nemzedék hogyan illeszkedik be az új munkahelyi kollektívába. A szakszervezeti funkcionáriusoknak az eddiginél többet kell törődniük a második és a harmadik műszakban dolgozókkal, megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a veszélyeztetett munkahelyeknek és könny (térniük kell a nők és a fiatalok munkáját. A gazdasági szférában, a termelésben megy végbe a dolgozók szocialista gondolkodásmódjának kialakulása; legélesebben itt ütköznek össze a szocialista jellemvonások a kispolgári önzéssel és a munkához való felelőtlen hozzáállással. A választott szervek sokat tehetnek annak érdekében is, hogy kialakuljanak és megszilárduljanak az elvtársias szocialista munkahelyi kapcsolatok a munkáskollektívák nagy családjában. A fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában sok munka elvégzése vár még a forradalmi szakszervezet dolgozóira, tisztségviselőire. Ezért lendületesebben kell dolgozniuk továbbra is, hogy bizonyíthassanak. VLADIMÍR MARIK, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára Természetesen a szocialista munkaverseny magasabb formái sem ismeretlenek nálunk. Ugyanúgy nagy tért hódított a Dolgozz hibátlanul mozgalom mint a szaratovi minőséget és hatékonyságot célzó versenymozgalom, amelyeknek szocialista munkabrigádjaink és az utóbbi időben alakult komplex racionalizációs brigádjaink a Ifigelkötelezettebb szószólói. S nem a véletlen müve, hogy ezekben az alkotó termelőegységekben párta lapszervezetünk 34 kommunistája és hét tagjelöltje vállalta magára a legfőbb szerepet. Végül nem hagyhatom említés nélkül, hogy a tavalyi esztendőt is beleszámítva kilenc éven keresztül ismeretlen fogalom volt a népgazdasági és saját tervünk nem teljesítése. Most azonban koncepció hiányában nem tudjuk elképzelni, mit fogunk csinálni a folyó év második negyedében. KAMIL ONDREJKA, Ružomberok, a Liptona Kisipari Termelőszövetkezet elnök® Meddig még? Közös gyobb gazdálk odá sunk 1 eg na- ellensége az Ipoly, minthogy művelhető területünk nagy része közvetlenül e rakoncátlan folyó mentén húzódik —- mondták többen, amikor a lezúduló árvíz négyezer hektárból több mint kétezer hektárnyi területet változtatott tengerré s kedvezőtlenül befolyásolta gazdasági eredményeinket. Sajnos, ez nemcsak a mi problémánk, hiszen az Ipoly áradása rendszerint a folyó mentén gazdálkodó valamennyi szövetkezetei egyaránt fenyegeti, megvámolja a fáradságos, közös munka gyümölcsét A járási és a felsőbb párt-, valamint állami szervek ígérete szerint a folyó megzabolá- sára a tervek alapján 1990-lg sor kerül, ám addig is ki vagyunk téve az ismétlődő árvizek veszélyének. A múlt évben például 800 hektárt tett ki az a terület, amelyet nem tudtunk megfelelően hasznosítani. A gyakori természeti csapások ellenére szövetkezetünk tagsága mind nagyobb akarattal és lendülettol végzi munkáját, hogy ezáltal is csökkentse a veszteségeket. Ennek lehettünk tanúi a múlt évben számtalanszor, hiszen a legvál- ságosabh esetekben mindig számíthattunk bátor helytállásukra. Jó munkájuk a várakozásokon felül kedvezően befolyásolta eredményeinket, ennek eredményeképpen nyereséggel zártuk az 1977-es esztendőt. Kukoricából például — a ml feltételeink között a legjobb években sem értük el az ötven mázsán felüli terméshozamot — tavaly 70,8 mázsás átlagtermést takarítottunk be a hektáronként s a kukoricatermesztők között kerületi viszonylatban u hatodik helyre kerültünk. Határozott javulás tapasztalható állattenyésztésünk jöve*- delmezőségét illetően is. Ennek egyik feltétele a szilárd takarmányalap biztosítása. A korábbi években — éppen az árvizek miatt -~ ettől a lehetőségtől elestünk, de a múlt évben megközelítőleg 130 százalékra biztosítottuk takarmányból a szükségletet. Ezzel magyarázható, hogy a tejhozam állandóan növekvő irányzatot követ. Az egyesülést megelőző években a hozzánk csatlakozó kis szövetkezetekben nem volt ritka eset, amikor a tehenenkénti évi tejhozam a kétezer litert sem közelítette meg. Nálunk, az ipoly- szakállási (Ipeíský Sokolec) szövetkezetben, ezzel szemben már a tehenkénti évi 3500 liternél tartottunk. Most pedig az öt egyesült szövetkezet eredményéi véve alapul — 3100 literre sikerült javítanunk az évi tejhozamot. Természetesen eredményeink még szebbek, nagyobbak is lehetnének, mert az áldozatvállalás egyik fő erénye lelkes tagságunknak, akik becsülettel teljesítik a CSKP XV. kongresszusának határozatait. A gyakori, eddig kivédhetetlen természeti csapások azonban gúzsba kötik a kezdeményezést és olykor még a legmegalapozottabb számításainkat, reményeinket »s keresztülhúzzák. NÉMET ISTVÄN, mérnök, az Ipolyszakállási Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz elnöke A mcircellhúzi (Marcelová) Efsz - kéthektáros üvegházából előreláthatólag március első felében szállítják a primőr salátát és karalábét a piacra. Ez az eredmény Zámoöníková Emília, Sulanová Alžbeta, Bednár Ilonka és Feller Mária érdeme is, akik amellett, hogy a jriss palántákat még január 'első napjaiban dugványozták, több mint 1 millió tápkockát készítettek a holland-gyártmányú tápkockakészítőgépen a környékbeli szövetkezeteknek is. (VI. Taškár jelvételei) Törekvésünk célia...
