Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-07 / 66. szám, kedd

T) T 1). Ml UvJ IÁ1 Nyugdíjasnak mennyi táppénzre és szabadságra van igénye, ha dolgozik? A. J.: A továbbdolgozó nyug­díjasnak a szabadság a többi dolgozóval azonos mértékben jár. Az ön munkaszerződése csökkentett műszakra szólt, na­pi 4 órára. Szabadságát a szer­ződésben megállapított fél mű­szakra kiszámítva helyesen számították ki még akkor is, ha ön megfelelő díjazás elle­nében többször teljes műszakot dolgozott le. Mivel ön 1977 de­cemberétől betegállományban van és mivel ebből kifolyóan legfeljebb csak 60 munkanapra kaphat táppénzt, ebben az év­ben erre igénye csak a mara­dékidőre van, azaz 35 munka­napra. Ha 1978-ban újból meg­betegednék, akkor csak 60—35 = 25 munkanapra kaphatna táp­pénzt. ön ebben az évben egy évre újabb szerződést írt alá. Ha nem érezné magát elég erős­nek a munka további folytatá­sára, megegyezéssel, de legrosz- szabb esetben a Munkatörvény­könyv 51. §-a 1 bek. c) pontja alapján adhatna 3 havi felmon­dást. Helyese a nyugdíj kiszámítása? T. J.: Ha összesen 33 évet dolgozott — beleértve a 60—65 éves korban szerzett munka­éveit is — akkor a volt Nyug­díjigazgatóság 1958. évi kiszá­mítása helyes volt. Beszámítot­ták a 60. éve betöltése után szerzett 5 évet is mint az I. munkakategóriába tartozót. Az utóbbi 5 év esetében az 1958- ban érvényes 1956/55 sz. nyugdíjtörvény 11. §-ánnk 1. "íekezd'se szerint jártak el, ami kedvezőbb volt ön számára, azaz évi 4 százalékot ismertek el a nyugdíjigény megnyílta után. Az ön számítása akkor l^nne helyes, ha nem 33 évet, hanem 38 évet dolgozott volna le. Kaphat-e teljes nyugdíjat és fizetést is? N. J.: Ön 1977. január 1 tői augusztus 31-ig mint az üzemi őrség tagja teljes nyugdíj mel­lett rövid ideig tartó munkavi­szonyban dolgozott. Ezután át­lépett üzletvezetőnek a Potra­viny vállalathoz 1977. szeptem­ber 1-től tartós munkaviszony­ba azzal számolva, hogy 1100 koronáig fogják majd nyugdí­ját folyósítani. Az 1975/135 sz. kormányrendelet 5. §-a a tar­tós és a rövid ideig tartó mun­kaviszony kombinálása eseté­ben ugyanazon év tartama alatt csak 180 munkanap ide­jére ismer el kedvezményt, és­pedig akár a teljes nyugdíj, akár az 1100 korona összegig csökkentett nyugdíj formájá- uan. Ezért nem folyósították 1977. szeptember 1-től nyugdí­ját, de ettől kezdve minden há­rom hónap után a nyugdíjigé­nye megnyíltakori redukált át lagkeresete 1,75 százalékával emelkedik nyugdíja. 1978-ban, mivel a szolgáltatásban dolgo zik, igényelheti nyugdíjának 1100 korona összegig való fo­lyósítását Nyugdíjévek beszámítása Gy. L.: Ön számára bizonyos megoldást, illetve enyhítést csak az 1975/121 sz. nyugdíjtör­vény 14. §-a jelenthet azzal, hogy esetleg a hosszabb utolsó 10 év átlagában az átlagot az utolsó másfél óv nem fogja rontani, továbbá: akár az utol­só 5, akár 10 év átlagáról is lesz szó, nem számítják be az 5, illetve 10 évbe a nyugdíj- igény keletkezésének évét (az ön esetében az 1979. évet, mert akkor októberben lesz 60 éves. Az 5 éves átlagot az 1974—1978 években elért fize­téseiből számítják majd ki}. Lakás a családi házban M. B.: Az 1964/41. sz. lakás- gazdálkodásról szóló törvény 23. §-a értelmében a családi ház tulajdonosa 8 napon belül köteles jelenteni a hnb-nak, hogy házában lakás ürült meg. Ezzel a lakással a hnb nem rendelkezhet, ha a tulajdonos bejelenti, hogy 15 napon belül, ő, esetleg nős fia, Illetve férje­zett leánya költözödik a lakás­ba. Önök csak az írásba foglalt és az állami jegyzőség által re­gisztrált adásvételi szerződés alapján a bejegyzés időpontjá­val válnak a megvett ingatlan tulajdonosaivá. Az adott eset­ben feltételezhető, hogy a hnb tud a készülő szerződésről és arról is, hogy az eddigi laká­suk szükségessé vált átalakítá­sa miatt a megvásárolni szán­dékozott házra szükségük van és nem fognak rendelkezni a kérdéses üressé vált lakással. Családi ház átruházása T. J.: Ingatlant, családi há­zat is csak az adhatja el jog­erősen, aki az állami jegyzősé gén a regisztrációs eljárás so­rán hiteles okmányokkal iga­zolni tudja, hogy mint tulajdo­nos az ingatlannal szabadon rendelkezhet. Ha örökölt ingat­lanról van szó, a hagyatéki el­járás lefolytatása előtt csak az állami jegyzőség hozzájárulásá­val lehet jogérvényesen átru­házási szerződést kötni. Ha az eladó utólag nem rendezné az ügyet az állami jegyzőségen, és a bejegyzett adásvételi szer­ződéssel nem ruházná át a ház tulajdonjogát, legkésőbb 1 éven belül a járásbíróságon beadott keresetben kérhetik, hogy az eladási jogát igazolni nem tu­dó eladó az általa átvett vétel­árat mint indokolatlanul szer­zett anyagi előnyt visszafizes­se. Házastársak közös tulajdonának megszüntetése N. J.: Önök még a házasság tartama alatt a Polgári Tör­vénykönyv 148. §-ának 2. bek. értelmében a kérelmükre ho­zott bírósági ítélet alapján, mely megszüntette Önök kö zött a házastársak osztatlan közös tulajdonát, az ítélet jog erőre való emelkedése után sa­ját különvagyonukba szerezték meg az újabb dolgokat, ha csak egy-egy esetben kimondot­tan nem vettek vagy szereztek valamit részes közös tulajdon­ba. Levele szerint az említett időpont utáni beruházások, újabb szerzemények az ön kü­lönvagyonát képezik. A házas ság tartama alatt kifizetett, s a házasság alatt az efszbe tár­sított állataiért járó összeg csak az öné volt, valamint a korábban csak az Ön tulajdonát képező telekért átvett vételár is. Ennek az összegnek megfi­zetését kérheti volt feleségé­től, ha a bíróság az Ön által felkínált bizonyítékokat elég­ségesnek találja (a volt feleség magával vitte a betétkönyvet, ezt mások is látták és tudtak a betét összegéről). Betegápolás miatt munkaviszony megszakítása R. M. M.: Az 1975/121 sz. tár­sadalombiztosítási törvény 13. §-ának 2. bek. alapján közben elhunyt beteg édesanyja ápolá­sa miatt a jnb társadalombizto­sítási osztálya elismerte, hogy komoly ok alapján szakította meg munkaviszonyát. Édesany­ja halála után újból munkába lépett és közben el is érte az öregségi nyugdíj korhatárát. Mivel — Ön szerint — teljesíti a törvény további feltételét is, azaz a 25 ledolgozott évet, a korhatár elérésének dátumával kérheti öregségi nyugdíját. Az ön esetében az 1971—77 kö­zötti időt nem veszik majd fi­gyelembe, tehát az átlagot az 1967—1971 évek eredménye sze­rint számítanák ki. Dolgozhat-e mint bedolgozó? NAGYKÜRTÖS JELIGÉRE: Az ápolásra szoruló szülő gondo­zását 1976. január 1-től az 1975/121 sz. társadalombiztosí­tási törvény 11. §-nak 1. bek. k) pontja pótidőnek ismeri el, tehát az öregségi járadék szem­pontjából ezt az időt beszámí­tanák. Munkatörvénykönyvünk elismeri a „bedolgozók“ mun­kaviszonyát. Ajánljuk, hogy a jnb munkaügyi osztályán kér­jen tájékoztatást, hogy az Önök járásában milyen válla­latok fogalkozlatnak bedolgo­zókat. DR. F. J. Érfellem: nem hátrálok A Harkovban pihenő cseh­szlovák önálló tábori zászlóalj parancsnokát március másodi­kén a voronyezsi front törzsé­re rendelték be. Miután átvet­ték a harci feladatokat rögzí­tő térképet, az éjszaka leple alatt elhagyták a várost, kilép­tek a végtelen sztyeppébe. Át­ható hideg, hó és latyak volt, a koromsötét égből sűrű havas eső esett. Mentek előre az is­meretlenbe, felkészülve a harc­ra is. A cél a Mzsa folyó mi­előbbi elérése volt, ahol Mir- gorod, Szokolovo és Artyuhov- ka térségében mintegy 10 kilo­méteres szakaszon kellett vé­dőállást kiépíteniük, feltartóz­tatniuk a Harkov felé törő fa­siszta harckocsikat. A befagyott folyó nem jelentett harckocsi­akadályt. Otakar faros főhadnagy, az első század parancsnoka ön­ként kérte, hogy őrá bízzák Szokolovo védelmét. Megerősí­tő alegységeket kapott. Min­dent egybevetve vagy három- százötven harcosa volt. Kijelöl­te a védelmi szakaszt, és a ka­tonák beásták magukat. Ebben Szokolovo lakosai is segítet­tek. A parancsnoki harc állás­pontját a templom tornyában rendezte be. Igyekezni kellett, mert közeledett az ellenség. Március 6-án a fasiszta felderí­tő járőrök és a harckocsik már a Pervomajszkaja tanya előtt tűntek fel. Március 8-án, délelőtt már hallatszott az ellenséges harc­kocsik dübörgése, s itt is, ott is színes rakéta röppent az ég felé. Délután 13 óra 30 perc­kor a fasiszták felderítést haj­tottak végre. Két órával később vagy hatvan harckocsi és negy­ven páncélozott jármű két szá­zad gyalogos kíséretében ki­tört az erdőből és Szokolovo délnyugati része ellen indított támadást. A harckocsikra láng­szórókat szereltek. A támadás első óráiban a falu szélén láng­ra lobbantak a fazsindelyes há­zak. Este hat órakor a telepü­lés egyharmada már lángokban állt. Néhány harckocsi a falu központjába is bejutott. Ez idő tájban érdeklődött távbeszélőn Svoboda ezredes a helyzetről. Miután Jaroš főhadnagy jelen­tést tett, így válaszolt: „Kül­döm hozzád Voráč szakaszát és tíz harckocsit, de meghátrál­nod nem szabad.“ Jaroš maga­biztosan válaszolta: „Értettem, nem hátrálok“. A távbeszélő-összekötetés nemsokára megszakadt. Közben Szokolovóban tpmbolt a harc. Este 17.30-kor az ellenséges harckocsik elérték a templo­mot. Az egyik megkerülte a házakat és több lövést adott le a toronyra. A figyelőhely, a parancsnoki harci állás már nem tartható tovább. Jaroš is megsebesült. Elfoglalta helyét az elkészített, körkörös védőál­lásban. Páncéltörő puskát raga­dott ... Este hét óra körül egy gép­puskasorozat érte Szokolovo védőinek parancsnokát. Reggelre az első század élet­ben maradt katonái visszavo­nultak a Mzsa folyó mögé. Szo­kolovo védőinek vesztesége 87 halott és 56 sebesült. A fasisz­ták vesztesége több mint 300 halott, 19 kilőtt harkocsi és hat páncélozott jármű. A harcok a Mzsa folyó mentén március 13-ig tartottak, amikor is a csehszlovák önálló zászlóaljat kivonták a tűzvonalból. A szov­jet főparancsnokság nagyra ér­tékelte harci tevékenységüket. Jaroš főhadnagyot in memoriam századossá léptették elő, s mint első külföldi állampolgárt, a Szovjetunió Hőse címmel tün­tették ki. Ludvík Soboda ezre­des Lenin-rendet és több mint 80 harcos szovjet kitüntetést kapott. Szokolovónúl vérrel pecséte­lődött meg a csehszlovák^ szovjet barátság. A Szokolovo védelméért vívott harc politi­kai értékelését Klement Gott­wald elvtárs adta meg. „A csehszlovák katonai ala­kulat közvetlen részvétele a hitleri Németország elleni harc­ban nagy állampolitikai jelen­tőségű lett. A keleti arcvona­lon a hitlerista megszállók el­len csehszlovák hadi lobogó alatt harcoló csehszlovák ka­tonák — Csehszlovákia függet­lenségének szimbóluma let­tek ... Szimbóluma annak, hogy a német megszállók kiűzése és Csehszlovákiának a német zsarnokság alól történi felsza- badítása után az ország továb­bi ügyeinek intézésében kizáró­lag a csehszlovák nép akarata lesz a döntő." — nj — Húsz éve a mezőgazdaságban — Harminc éve dolgozom, ebből már húsz éve a mező- gazdaságban. Bardiovsky Vilma személyé­ben így megbízható tanúra lel­tünk, aki a saját bőrén tapasz­talta azokat a változásokat, amelyek az elmúlt húsz év alatt ebben a népgazdasági ágban végbementek. Öt leginkább a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete és körülményei fog­lalkoztatják. Elnöke a Nőszö­vetség komáromi járási bizott­sága mezőgazdasági bizottságá­nak. Ez a fórum lehetőséget adott neki arra, hogy tehessen is valamit a problémák megol­dásáért. Mert bizony bőven akadt és akad még tennivaló ma is a mezőgazdaságban dol­gozó nők élet- és munkafelté­teleinek javításában. — .Itt nálunk, a dunamocsi (Moča) efsz-ben ugyanaz a fej­lődési folyamat ment végbe, mint általában mindenütt. Eleinte mostohák voltak a munkakörülmények, nehéz fi­zikai munkát végeztek. Azután egyre nagyobb tért hódított a gépesítés, ami nagy előny ugyan, de azzal jár, hogy egyes termelési ágakból kiszorítja az asszonyokat. Mintegy átcsopor­tosítja őket a kevésbé produk­tív részlegekre, a csak kézi erővel végezhető munkákra, például a kertészetbe, szőlé­szetbe. Ezek az ágazatok azon­ban nem biztosítanak egész évi munkalehetőséget. Meg kellene oldani az asszonyok téli foglal­koztatását. Hiszen ez nemcsak ■SS atárgyalótértmbttl Üzérkedő zootechnikus Az üzérkedés bűncselekmé­nyét követte el Anton F., 44 éves nitrai lakos, a Baromfi­nemesítő Vállalat zootechniku- sa. Hogy miként? Nos, nagy áttekintése volt a kislibák helyi szükségletéről, és nagyon sok ismerőse az egységes földművesszövetkeze- tekben, valamint az állami gaz­daságokban, ami ez esetben igen fontos körülmény volt. Egy alkalommal érintkezésbe lépett a pŕerovi Állami Halgaz­daság dolgozójával. A beszél­getés során megtudta, hogy eb­ben a vállalatban, amelyben többek között kislibák kelte­tésével is foglalkoznak, ezen a téren súlyos helyzet követ­kezett be, s ezírt kénytelenek eladni sok néhánynapos kisli­bát. (A szerző felvétele] egyéni, hanem népgazdasági érdek is. Ilyen és ehhez hasonló gon­dok foglalkoztatják a dunamo­csi szövetkezet munkaügyi és bérosztályának vezetőjét, Bar- diovsky Vilmát, aki március 8-án a komáromi járás asszo­nyait képviseli a prágai vár­ban. — Egy éve jöttem át a búcsi szövetkezetből. Komáromból utazom nap nap után a mun­kahelyemre. Igaz, hogy az uta­zás napi két órát vesz igénybe, de tulajdonképpen nem is bá­nom, mert így legalább van időm elgondolkozni olyan kér­dések felett, amelyek különö­sen foglalkoztatnak, s ezek között mindig első helyen áll Itt volt az alkalom, hogy An­ton F. a maga javára kamatoz­tassa ezt a kedvezőtlen hely­zetet, hiszen a növendéklibák iránt igen sok volt az érdek­lődő. Vállalkozását a Kisállatte­nyésztők Szlovákiai Szövetsége nitrai szervezetének cégére alatt kezdte meg, jóllehet ezt a szervezetet erről nem tájé­koztatta és természetesen eh­hez beleegyezését sem kapta meg. Az első szállítmány, összesen 3424 kislibát PFerovból vállala­ti gépkocsin juttatta el egy-két szövetkezetbe az érsekújvári (Nové Zámky) és a nitrai já­rásban, mégpedig előzetesen megegyezve a mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóival. Két nap múlva további 1500 kislibát kapott. A növendékli­bák ára 26 korona volt, s az átvett mennyiség értéke megha­ladta a 128 000 koronát. Persze, az ügyeskedő zootechnikus maga határozta meg, hogy mennyiért adja tovább a kisli­az a kérdés, hogyan lehetni* könnyebbé tenni a szövetkezeti asszonyok életét. Ez az egy év elég idő volt ahhoz, hogy meg­ismerjem az itteni viszonyokat, s képviselhessem a szövetke­zetben dolgozó asszonyokat a járási bizottságban. Látom, ta­pasztalom azt is, mennyi pozití­vumot jelent maga a tény, hogy négy kisebb szövet­kezet egyesüléséből megala­kult ez a mezőgazdasági nagy­üzem. Mennyi újdonság létesí­tésére adott alkalmat, amely előnynek bizonyult különösen a nők szempontjából. Elmondta, hogy elindult egy egészséges folyamat, így a ve­zetőség a jövőre nézve számol a nők állandó foglalkoztatásá­val. Abból Is látszik a kedvező változás, hogy mentesíti a nő­ket sok olyan gondtól, amely túlságosan lekötötte őket. Üze­mi konyha nyílt, óvoda épül, és bizonyára eljön az ideje an­nak is, hogy egy melléküzem- ág létesítésével vagy egyéb formában megteremtik számuk­ra az egész évi munkaalkal­mat. Ezt a folyamatot tükrözi az is, hogy a termelést szerve­ző és irányító szakemberek kö­zött két nőt is találunk. Egy zootechnikust és egy agronó- must. Ha azt vesszük figyelem­be, hogy a közelmúltban eb­ben a beosztásban országos vi­szonylatban olyan ritka volt a nő, mint a fehér holló, akkor a jelenlegi helyzettel elégedet­tek lehetünk. KOVÁCS ELVIRA bákat. Árukat darabonként 28 —35 koronában szabta meg. A bíróság megállapította, hogy Anton F. ezen a címen összesen csaknem 155 000 ko­ronát vett át, és tiszta nyere­sége meghaladta a 20 000 koro­nát. Ennek alapján a Büntető­törvény-könyv 117. §-a értel­mében 14 havi szabadságvesz­tésre ítélte. Ehhez az esethez hadd te­gyük hozzá, hogy helytelenül járt el néhány földmüvesszö- vetkezet és állami gazdaság tisztségviselője is, akik a ve­zetőség beleegyezése nélkül nevezettel együttműködésbe léptek, s ezzel elősegítették bűntevékenységét. Természete­sen helytelenül járt el a pfe- rovl Állami Halgazdaság is, amely írásbeli megrendelés nél­kül, csak telefonbeszélgetés alapján szállított ilyen nagy értékű őrut. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb körüHekint^s meggátolta volna ezt az üzérkedés* KAROL TONKA PHä E • 978 III. 7. 6

Next

/
Thumbnails
Contents