Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-23 / 82. szám, csütörtök

A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról) elnökökkel való szemináriumi munkában is. Az évzáró taggyűlések ered­ményeinek előzetes elemzése azt mutatja, hogy sok kommu­nistának a munkában tanúsí­tott példaadása lényegesen hozzájárult a párt gazdaságpo­litikai céljainak eléréséhez, a párt — kommunisták és párt­csoportok — és a dolgozók kö­zötti kapcsolat megszilárdítá­sához. Ez a példaadás ösztönzi a munkakezdeményezést és a szocialista munkaversenyt. Ezt számos példával támaszthat­nánk alá. A kommunisták pél- daadása azonban önmagában nem elég. Szükség van a ha­tékony eszmei-nevelő munkára és a pártszervezetek politikai tömegmunkájára is, valamint a fogyatékosságok idejekorán történő és hatékony felszámo­lására, főleg a termelésben, a munkában és a dolgozók életé­ben. Az eszmei-nevelő munka és a tömegpolitikai munka termé­szetesen csak akkor lehet ha­tékony, ha a pártszervezetek rendszeres megismerő tevé­kenységéből, a dolgozók néze­teinek és álláspontjának alapos ismeretéből indul ki, s erre készségesen és meggyőzően reagál. Ez a pártszervezetek bizottságaitól megköveteli azt a képességet, hogy értékelni tud­ják a szerzett ismereteket, le­vonni belőlük a tanulságokat, s ebből adódóan ki tudják tűz­ni a pártbizottságok, a pártcso­portok, a kommunista gazdasá­gi vezetők, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezet és a töb­bi szervezet tevékenységének, valamint a propaganda- és agi­tációs munkának, s a politikai tömegmunkának konkrét fel­adatait. Bár a városi pártbizottság az elmúlt két évben ezen a téren pozitív eredményeikről adhat számot, mégis azt kell monda­nunk, hogy a megismerő te­vékenység, a szerzett ismere­tek értékelésének képessége egyelőre még mindig gyenge pontja a pártalapszervezeti bi­zottságok munkájának. Ezért a pozitív példák alap­ján intenzív munkába kezdünk azzal a céllal, hogy elsősorban a pártalapszervezetek elnökeit, alelnökeit és a pártcsoportok vezetőit megtanítsuk a politi­kai és gazdasági helyzetnek, a dolgozók nézeteinek és állás- foglalásának rendszeres érté­kelésére és arra, hogy ezekből az ismeretekből levonják a ta­nulságokat a szervezet tevé­kenysége számára. Át akarjuk venni a Szovjet­unióból azt a tapasztalatot, hogy létrehozzuk a politikai tájékoztató tisztségét. Ezért ja­vasoljuk a pártszervezetek bi­zottságainak, hogy igen fele­lősen megfelelő számú kommu­nistát válasszanak ki erre a tisztségre és megkezdjék ve­lük a rendszeres munkát. Ezt azon intézkedések szerves ré­szének tekintjük, amelyeket a brnói várost pártbizottság fo­ganatosított azoknak a határo­zatoknak a megvalósításáért, amelyeket pártunk Központi Bi­zottságának Elnöksége hozott a kommunistaellenes propaganda befolyása elleni harc kérdéséi­vé! kapcsolatban. Nem kétsé­ges, hogy eszmei nevelőmun­kánknak és törekvéseink pozi­tív eredményeinek hatására a dolgozók gondolkodásának ki­mondottan szocialista vonásai vannak, fokozódik szocialista öntudatuk, s az eirberek meg­bíznak a párt politikájában. Észre kell azonban venni az előforduló problémákat és fo­gyatékosságokat is, amelyek következményei bizonyos mér­tékben negatívan hatnak a párt és a dolgozók kapcsolatára. Ezek a problémák és fogya­tékosságok főleg a termelésre hatnak negatívan. Rontják a szállítói-megrendelői kapcsola­tokat, amelyekben a gazdasági szerződések helyett az ösztön­szerűség érvényesül, főleg az első szférában és az anyagi- műszaki ellátás területén. A szolgáltatásokban ugyanúgy, mint az egész harmadik szférá­ban általánosan elterjedt egy bizonyos „figyelmesség“ elvá­rása. Pártszervezeteink többsége Igyekszik megoldani a terme­lési problémákat, leküzdeni a fogyatékosságokat, sajnos azon­ban, nem mindig akkora követ­kezetességgel és egyszerűség­gel, mint amekkora szükséges. Ezért a városi pártbizottság ar­ra törekszik, hogy a pártszer­vezetek bizottságai jobb politi­kai felkészültséggel érvényesít­sék az ellenőrzés jogát, hogy következetesen elvárják a gaz­dasági vezetőségtől — főleg a vállalaton belüli ellenőrzés ke­retében —, de a szakszerveze­tektől is, hogy elvszerűen kü­szöböljék ki a fogyatékosságo­kat és a visszásságokat. Persze, a brnói városi pártbizottságban senki sem akarja az idei év és a következő évek tervfeladatai­nak teljesítéséért való felelős­séget a város gépiparának és más fontos iparágazatainak po­litikai helyzetére hárítani. Ezért a városi pártbizottság arra törekszik, hogy megol­dódjanak azok a problémák, amelyek megoldása a város és a kerület állami szerveinek ha­táskörébe tartozik. Szükséges azonban — ahogy Iíusák elvtárs mondotta —, hogy a legsúlyosabb fogyaté­kosságokat is felelősen, ideje­korán és rugalmasan küszöböl­jük 'ki, főleg a termelés, a szállítói-megrendelői kapcsola­tok és a tervezés problémáit, és számos más olyan kérdést, amelyek megoldásának kulcsa a termelési gazdasági egységek vezérigazgatóinak és a minisz­tériumok vezető dolgozóinak kezében van. Teljes mértékben magaménak vallom a Közpon­ti Bizottság Elnöksége jelenté­sének az állásfoglalását, hogy sok esetben az eddigi intézke­dések csak kis mértékben fe­lelnek meg népgazdaságunk fejlesztése szükségleteinek, a pártszervek és -szervezetek azon törekvésének, hogy szilár­duljon a párt és a dolgozók kapcsolata, továbbá a létbizton­ság növelése politikájának és a gazdasági hatékonyság növelé­se követelményének. A minisztériumok azon veze­tő dolgozóinak, akikre nagy or­szágos társadalmi és személyi felelősség hárul, az eddiginél jobban tudatosítaniuk kell, hogy a bírálat nem ellenük, hanem a pártszervek ellen for­dul, ha megígérik a problémák megoldását, a fogyatékosságok felszámolását, hogy ennek ér­dekében hivatalos intézkedése­ket tesznek, de ezeket aztán senki sem teljesíti. Gyakran úgy tűnik, mintha e dolgozók közül sokan észre sem ven­nék, vagy lebecsülnék e fogya­tékosságok negatív politikai és gazdasági hatását, mintha a problémákhoz forradalmi kom­munista elkötelezettség nélkül állnának hozzá. Ha például Brnóban is gyor­sabban oldanák meg a brnoi iparvállalatok és üzemek szá­mos problémáját, ez bizonyára nemcsak nagy politikai és gaz­dasági haszonnal járna, hanem egyúttal nagyban előmozdítaná a párt és a dolgozók kapcso­latának szilárdítását, a munka­kezdeményezés fejlesztését, amely a tervfeladatok teljesíté­sének fontos forrása. Hiszen nem mindegy, hogy Brnó ipari bázisa népgazdaságunk fejlesz­téséhez 15 milliárd korona ér­tékű évi termeléssel járul-e hozzá, vagy ennél is többel: Ez azt jelenti, hogy a prob­lémák pozitív megoldása lénye­gesen fokozhatja minden mun­ka hatékonyságát, főleg az alapszervezetek eszmei-nevelő munkájáét, és tömegpolitikai munkájáét, szilárdíthatja a Az észak-morvaországi kerü­letben levő kohóipari vállala­tokban a párt- ’ és gazdasági szervek minden igyekezete a CSKP XV. kongresszusán kitű­zött feladatok teljesítésére irá­nyul. Az évzáró pártgyűléseken és pártkonferenciákon a kom munisták értékelték az emlí­tett időszakban végzett munká­jukat. Az 5. ötéves terv sikeres teljesítése után jó eredménye­ket értek el az ágazat dolgo­zói a 6. ötéves terv első két évében is. Az árutermelés ter­vét csaknem 650 millió koroná­val túlteljesítették. Az 1976—1977. évben az észak-morvaországi kohóipari vállalatok dolgozói mindig ha­táridőre teljesítették az export feladatokat. A gondok és ne­hézségek ellenére elért jó ered­ményeink a kommunisták szer­vező munkájának köszönhetők, akik az irányítással megbízott dolgozóknak, a pártszervek tisztségviselőinek, a tömegszer­vezetek és a szocialista mun­kabrigádok tagjainak hatékony hozzájárulásával érték el sike­reiket. A dolgozók alkotó kez­deményezésének széles körű kibontakoztatását a pártszer­vezetek tisztségviselőinek az üzemi alapszervezetekben, a lömegszervezetekben, a szak- szervezetben, a SZISZ-ben és a cseh tudományos műszaki tár­saságokban dolgozó kommunis­ták magas szintű munkája mozdította elő. Ez is bizonyít­ja, hogy a párttagok felelőssé­gének hatványozása, aktivitá­suk fokozása és az új munka- módszerek alkalmazásának ki- szélesítése serkentően hat a dolgozók alkotó kezdeményezé­sének kibontakoztatására. A mi esetünkben főleg a kö­zös szocialista munkabrigádok mozgalmáról van szó, melynek elterjesztése Ogrocky elvtárs­nak, a Szocialista Munka Hősé­nek nevéhez fűződik. De Mi­chal Hocko, Lumír Sakmar, Mi­lan Zabfiík, Zdenök Mánek — valamennyien a Szocialista Munka Hőse kitüntetés tulajdo­nosai — munkamódszereit is belefoglalják dolgozóink szo­cialista kötelezettségvállalá­saikba. A Ti’ineci Vasműben dolgozó kommunisták lebontják a CSKP KB, a kerületi és a járási párt- bizottságok határozatait, és sokoldalúan alkalmazzák őket a gazdasági feladatok teljesíté­sében, a szakszervezet és a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában. A párttagok sze­mélyes példamutatással, kezde­ményezéssel, hatékony politi­kai tömegmunkával, a párton­kívüliek aktivizálásával serken­tik jó munkára a vállalat dol­gozóit, akik minden erejükkel a termelés növelésére és a mi­nél nagyobb gazdaságosság el­érésére törekednek. A vállalati pártmunkát konk­rét tettekkel, határozatokkal párt és a dolgozók kapcsolatát, elmélyítheti a dolgozóknak a párt politikájába helyezett bi­zalmát. És mivel a legtöbb problémának és fogyatékosság­nak szubjektív okai vannak, a segítik a felsőbb pártszervek. Értékelik és elismerik a válla­latban és üzemeiben végzett jó munkát, s ezzel is további mun­kasikerek elérésére ösztönzik a dolgozókat. A munkacsoportok tagjai nagyra értékelik az elis­merést, de elfogadják a jogos bírálatot is, és igyekeznek ki­küszöbölni a fogyatékosságo­kat. Előfordulnak esetek, hogy a vállalat nem kapja meg kellő időben a "szükséges mennyiségű nyersanyagot. A dolgozók meg­értik ezt, és az ezzel kapcso­latban felmerült objektív ne­hézségeket. Elfogadják a pót- anyagokat akkor is, ha azok felhasználása a technológiai és a munkafeltételek átmeneti rosszabbodását jelenti, mert tudják, hogy csak így teljesít­hetik a tervezett feladatokat. Konkrét példákkal élek: a hő­erőművekben elégetett tüze- lőanyag-mennviség 20 százalé­ka hulladékszén, az acélgyártó üzemek fluorit helyett fluorit- hulladékot, bauxit helyett bar­na vasérchulladékot használnak, az öntőüzemek dolgozói az érc­keverékekbe visszatérő homo­kot tesznek, a nagyolvasztók az érccel való takarékoskodás érdekében a töltetekbe marlin- kemencés salakot vegyítenek, az ércdarabosító munka során olajtalanítják a kovácsolt hul­ladékokat, hogy belekeverhes­sék őket az aglomerációs keve­rékekbe, s nyersanyagot merí­tenek a nyersvas- és acélter­melés száz évvel ezelőtt történt megkezdése óta felhalmozott hulladékhelyekből, hogy javul­jon a nyersanyagellátás hely­zete. Számos további példával szemléltethetném a dolgozók pozitív hozzáállását a kitűzött célok és feladatok eléréséhez, a pártpolitika megvalósításá­hoz. A becsületes dolgozók nagyra értékelik, hogy a nép­gazdaságban tapasztalható egyes nehézségek ellenére is — időnként például sok nehéz­ségbe kerül, hogy ne szünetel­jen a háztartásokban a villany­áram-szolgáltatás — rögzítjük az alapvető létfenniartási cik­kek árait, hogy hazánk vezető tisztségviselőinek szavai nem mondanak ellen tetteiknek. A XV. kongresszus határoza­taiból eredő feladatok teljesí­tésében elért pozitív eredmé­nyekkel összefüggésben rá akarok mutatni az évzáró tag­gyűlések, az üzemi és vállalati pártkonferenciák tanácskozá­saira, azokra a problémákra, akadályokra és nehézségekre, amelyek utunkat állják és gá­tolják a jobb eredmények el­érésére irányuló törekvésein- kat. Egyik ilyen akadály az, hogy a költségvetési tételeket csak lassan ruházzák át a mű­vezetők által irányított közpon­tokra. Ezért azt a feladatot tűztük ki, hogy továbbhala­felelős dolgozóknak úgy kelle­ne hozzáállniuk a fontos prob­lémák megoldásához, ahogy ezt Husák elvtárs a párt Központi Bizottsága Elnökségének jelen­tésében megfogalmazta. dunk a költségvetési munká­ban. A középfokú végzettségű műszaki káderek munkájának felhasználásában is vannak tartalékok, hiszen ők több al­kotó műszaki munkát végez­hetnének. Még mindig vannak egyesek, akikről elmondhatjuk, hogy munkájukban elgondol­kodnak arról, mit tudnának ja­vítani otthon, de munkahelyü­kön nem! A műszaki-gazdasági dolgo­zók számára bevezetjük a jó gazda igazolványát, amelyben feltüntetjük a munkájukban el­ért rendkívüli eredményeket, s ezenkívül a többletmunkát is. Az igazolvány alapján érté­kelhetjük aztán munkájukat. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák azokra a fo­gyatékosságokra is rámutat­tak, amelyek a vállalat befolyá­sán kívül esnek. Elsősorban idesorolhatjuk a nyersanyag- és anyagszállítás rendszerte­lenségeit, a legfontosabb gé­pek javításához szükséges pót­alkatrészek hiányát. Egy nagy- vállalat sok dologban segíthet magán. Ez azonban lényegesen drágább, mint egyébként, sok­kal munkaigényesebb és sok munkaerőt von el a termelés­ből. Tudatában vagyunk azoknak a feladatoknak, amelyeket a vállalatokban teljesíteni kell. Örülünk annak, hogy nem tar­tozunk a tervteljesítésben az elmaradók közé, és progresszív hozzáállást tudunk felmutatni az egyes feladatok teljesítésé­hez, sőt az előirányzottnál jobb eredményeket értünk el. Ügy véljük, hogy a kohóipar súlyponti tervének többnek kell lennie az egyéves végre­hajtási tervnél, elsősorban az alapok igényessége, valamint a beruházások és a javítások távlati ciklusai szempontjából. Körül kell határolni a kohóipa­ri vállalatok tevékenysége táv­lati szabályainak érvényessé­gét, s az eredményt aszerint kell értékelni, hogy ezeket a szabályokat a vállalatok való­ban teljesítik-e. A középső irá­nyítási szint feladatául távlati­lag is és a nemzetközi fejlődés figyelembevételével is a kohó­ipari termelésfelújítást kell ki­tűzni, hiszen a felújításnak eb­ben az ágazatban teljesen más a jelentősége, mint a többi népgazdasági ágazatban. A hen- gerdei berendezés több mint 46 százaléka elmúlt hatvan éves. A termelés nem egészen 14 szá­zalékát adják, de lekötik a munkaerőnek csaknem egyhar- madát. A megoldásra váró problé­mák ellenére a kommunisták aktivitásával, a munkások és a technikusok szorgalmával min­den erőnkkel azon fáradozunk, hogy a kitűzött feladatokat tel­jesítsük. mégis elmondanék, hogy ta­valy a Slovakotex vezérigazga­tósága versenyében elnyertük az elsőséget. A tiszta nyeresé­get egy év alatt 9,7 millió koro­nával növeltük. A gazdaságos­ság és a jó minőségű termelés területén is általában elérjük a tervezett mutatókat. Viszont még jelentős tartalékaink van­nak, főleg a termékek minősé­gének javítása terén. Megmon­dom úgy, ahogyan mi látjuk. Vállalatunkban egyesek, sőt munkaközösségek is, a termé­kek és saját munkájuk minősé­gének javítását nem állandó, hanem egyszeri, ún. manlfesztá- ciós feladatnak tekintik. Irányí­tó, szervező munkánk során igyekszünk tudatosítani az em­berekben, hogy a minőség javítá­sát a tartós, céltudatosan vég­zett, folyamatos munkával le­het elérni. Erre a tényre pár­tunk 11. plenáris ülése újból figyelmeztet, s mi ehhez tartjuk magunkat. (kulik) A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK SZELLEMÉBEN A minőség javítása állandó feladat Kelet-Szlovákia jelentősebb textilipari vállalatai közé tarto­zik a hatezer embert foglalkoztató Prešovi Nálepka kapitány Ruhagyár, amely évente csaknem hétszázmillió korona értékű, terméket gyárt, ennek több mint egynegyedét exportra. judr. Štefan Kravcák vállala­ti igazgató a CSKP KB 11. ülése dokumentumainak értelmezésé­vel kapcsolatban így nyilatko­zott: — Pártunk központi szervei­nek a CSKP XV. kongresszusa határozatai teljesítésének ered­ményeivel és az ezzel kapcso­latos további tennivalókkal ösz- szefüggő álláspontja bennem is megerősítette annak tudatát, hogy pártunk nem csak meg­szabja társadalomépítő, népgaz­daság-fejlesztő programját, ha­nem következetesen gondosko­dik ennek megvalósításáról. A 11. plenáris ülés — az eredmények felmérésével egy­idejűleg feltárva társadalmi és gazdasági életünk fejlődésében mutatkozó helyzetet, — figyel­meztet a legfontosabb, legidő­szerűbb feladatokra. Ezekből kell lebontanunk, vállalataink adottságainak, helyzetének meg­felelően, saját tennivalónkat. — A plenáris ülés anyagából mi ragadta meg leginkább fi­gyelmét? — Az általánosan érvényes Irányelvek mellett vannak olyan részei a CSKP KB Elnöksége je­lentésének, melyek az egyes termelési ágazatokra fokozot­tabb mértékben vonatkoztatha­tók. Az én figyelmemet külö­nösképpen megragadta a jelen­tésben elhangzott egyik megál­lapítás: „Egyes árufajták minő­sége, valamint az új, műszaki­lag fejlett és divatos termé­kek gyártásának bevezetése nem felel meg a lakosság egyre növekvő, differenciáltabb igé­nyeinek ...“ — Milyen értelemben vonat­koztatja ezt saját vállalatukra? — Mint ruhagyár, tudvalevő, hogy divatos ruházati cikkek gyártásával foglalkozunk. Szí­vesen kimondom, nem ered­ménytelenül. Ehhez hozzájárult az is, hogy vállalatunkban meg­különböztetett figyelemmel ke­zeljük a CSKP KB 7. plenáris ülése határozatainak lebontásá­ból eredő ltí saját alapvető vál­lalati feladat megvalósítását. Nincs szándékomban felsorolni elért eredményeinket, de annyit Silvestr Kozubek, a CSKP KB tagja, a Trineci Vasmű vállalati pártbizottságának elnöke CHS 197B. III. 23. 6

Next

/
Thumbnails
Contents