Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-18 / 77. szám, szombat

(Folytatás a 4. oldalrólj csaknem 245 milliárd korona értékű árut kell termelni, ami mintegy 6 százalékkal több mint tavaly. Ha értékeljük a hazai piac ellátottságának mai helyzetét, megmutatkozik, hogy túlnyo­mórészt fedezni tudjuk a szük­ségletet az élelmiszer terén, de mintegy 3 százalékkal több megfelelő ipari cikket kell szállítanunk a piacra. Ez új­ból azt bizonyítja, jogosan kö­veteltük, hogy a termelők aktí­vabban kezeljék a hazai piac szükségleteinek fedezését, s a szállítmányok összetételét már az év elején tisztázzuk és rög­zítsük. A további problémakör, amelynek állandó figyelmet szentelünk. összefügg a XV. kongresszus követelményeivel — növelni kell az exportképes­séget, a nemzetközi csere ha­tékonyságát és gazdaságunkat céltudatosan be kell kapcsolni a szocialista integráció folya­matába. Amint már említettem, a szo­cialista országokkal kapcsolat­ban behozatali és kiviteli fel­adatainkat túlteljesítettük. Kül­földi gazdasági kapcsolataink alapját a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal foly­tatott sokoldalú gazdasági és t udomá ny os-műsza k i egy ti t lm ű- ködésünk képezi. Ami kereskedelmi és fizeté­si mérlegünket illeti a tőkés­országok viszonylatában 1976- ban kedvezőtlenül befolyásolta az alacsonyabb termés. Jelen­tős mennyiséggel több gabonát és takarmányt kellett behoz­nunk, mini amennyit az ötéves terv előirányzott. Tavaly a kül­földi piac bonyolult helyzete ellenére sikerült 17 százalékkal növelnünk a kivitelt 1976-hoz viszonyítva. Ennek ellenére nem valósítottuk meg egyes feladatainkat, elsősorban a gé­pek kivitelében. Ez tükrözi azt a tényt, hogy löbb területen termelésünk és külkereskedel­münk még nem birkózott meg teljesen az új feltételekkel. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a fejlett tőkésországokba irányuló kivitelünkben a gép­ipari termékek csekély részará­nya nem felel meg sem terme­lési alapunk öszetételének, sem gépiparunk lehetőségeinek. A nehézségek nemcsak ter­melésünk fogyatékosságaiból, valamint a külkereskedelem fo­gyatékosságaiból erednek. A tőkés rendszer általános válsá­ga mélyül, a tőkés piacon nö­vekednek a válsággal összefüg­gő nehézségek, és ezzel párhu­zamosan erősítik a diszkriminá­ciós politikát, amely minket is érint, és amelyet aktívan le kell küzdenünk. Gazdaságunk további folya­matos fejlődéséhez szükséges, hogy megteremtsük a forráso­kat a fontos behozatali szük­ségletek fedezéséhez és egyút­tal továbbra is megtartsuk de­vizahelyzetünk stabilitását. Ez megköveteli, hogv a kivitelt gyorsabban növeljük, mint a behozatalt, egyébként ezt irá­nyozzuk elő erre az évre és a további évekre is. Ha meg akarjuk tartani és bővíteni akarjuk pozícióinkat a külföldi piacokon, javítanunk kell termékeink minőségét, mű­szaki színvonalát, le kell rövi­dítenünk a szállítási határidő­ket és biztosítanunk kell a jó- minőségű szervizt. Továbbra is a gépipar telje­síti a legigényesebb kiviteli feladatunkat, de az idejében való alkalmazkodás és a nagy export-teljesítőképesség köve­telménye a többi ágazatra is vonatkozik, elsősorban azokra, amelyek kihasználják és érté­kesítik a ha7ai nyersanyagokat. Természetes, hogy nem ele­gendő termelni, a termékeket el is kell adni. A külkereske­delmi szerveknek és szerveze­teknek, valamint a termelésnek ezen a téren javítania kell te­vékenységét. Ez megköveteli az alkotó rugalmas hozzáállást és a nagy szaktutiást. Külgazdasági kapcsolataink A termelés és a kereskede­lem állandó feladata az áru­kínálat rendszeres javítása, a kínálat és a kereslet közti összhang megteremtése nem­csak a mennyiség, hanem az összetétel, a hely és az idő szempontjából is. Vitathatatlan előnyünk, hogy míg a nyugati világban az árak állandóan gyorsan emelkednek, nálunk a népgazdaság fejlődé­se a kialakított forrásoktól füg­gően lehetővé teszi, hogy a kö­vetkező években azokból a ha­tározatokból induljunk ki, ame­lyeket az árpolitikára vonat­kozóan a XV. pártkongresszus fogadott el. fejlesztésének stratégiájában abból indulunk ki, hogy to­vábbra is a KGST-országokkal való sokoldalú együttműködés és gazdasági integráció fejlesz­tése marad az alapjuk. Jelen­tős szerepet töltenek be a nép­gazdaság döntő ágazataira vo­natkozó távlati célprogramok. Aktívan részt veszünk e prog­ramok alapvető céljainak konk­Szüntelen figyelmet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége állandó figyelmet szentel a beruházásoknak, ame­lyek távlatilag meghatározzák a további gazdasági fejlődést és hatékonyságát. Pozitívum, Jiogy sikerült az erőket és eszközöket a döntő ágazatokra, az összpontosított fejlesztés helyeire irányítani. Az utóbbi két évben 10 száza­lékkal növekedett az építkezés] beruházásokon végzett munkák mennyisége és a beruházásokra irányuló szállítmányok mennyi­sége. Az iparfejlesztés 18 szá­zalékkal növekedett. A döntő kiemelt építkezéseken a terv­feladatokat csaknem 5 száza­lékkal túlteljesítették. Javult a helyzet az új kapacitások és építkezések befejezését illetően. A beruházásokra fordított be­fektetések hatékonysága azon­ban lassan növekszik. A XV. kongresszus azt a fel­adatot tűzte ki, hogy 1980-ig 15—18 százalékkal csökkentsük a megkezdett építkezések szá­mát. Számuk azonban nem csökken, ami kedvezőtlenül be­folyásolja az építés és az egész fejlődés hatékonyságát. Hatékonyabban kell fellép­nünk az az elterjedt és teljesen helytelen nézet ellen, miszerint lehetőségünk nyílik a beruhá­zások mennyiségének további növelésére. Tavaly a beruházá­sok mértéke sokkal nagyobb volt, mint a hetvenes évek ele­jén és csaknem egy ponttal na­gyobb, mint tavalyelőtt. A beruházások helyzetének ja­vítása és a gazdasági feszültség enyhítése érdekében azzal szá­molunk, hogy az ötéves terv­időszak végéig ' fokozatosan csökkentjük a beruházások ér­tékét. Már jóváhagytuk az 1979. évi irányelvet, amely szerint a tervezetthez viszonyítva 5 százalékkal csökkentjük a meg­kezdett építkezések számát. A kongresszusi irányvonal megvalósítása megköveteli, hogy a beruházási eszközök ki­használásának nagyobb haté­konyságát az összes termelési és nem termelési szakaszban életbe léptessük. A vállalatok, nemzeti bizott­ságok és minisztériumok egyes igényei nem mindig indokoltak, gyakran lokális és reszort ér­dekek befolyásolják. Oj beruhá­zásokat követelnek akkor is, ha sok esetben a már megle­vő állóalapok jobb kihasználá­sával is elérhetnék a termelés tervezett növelését. Az új indo­kolatlan beruházások elmélyítik az aránytalanságokat a munka­Az egész népgazdaság fejlesz­tésének alapvető feltétele ma­rad továbbra is a tüzelőanyag, energetikai komplexum problé­máinak megoldása. Tekintettel a világ energeti­kai helyzetére a 6. ötéves terv előkészítése során át kellett ér­retizálásában a nemzetközi egyezmények előkészítése so­rán, amelyek több- és kétoldalú alapon biztosítják az egyes in­tegrációs akciókat. A kétoldalú együttműködésben a legjelen­tősebb intézkedések közé tar­tozik Csehszlovákia és a Szov­jetunió közti szakosítás és ko operáció távlati koncepciójának előkészítése az egyes kiválasz­tott ágazatokban. Továbbra is fejleszteni fogjuk a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatokat a fejlett tő- kés- és a fejlődő országokkal. Ezen a téren rugalmasabban és határozottabban kell fellép­nünk, hogy ezzel is megteremt­sük a feltételeket a kapcsola­tok dinamikusabb fejlődéséhez. Ez nemcsak az árucserére, ha­nem elsősorban a hosszú lejá­ratú kapcsolatok új formáira, mint például a lermelési, tudo­mányos és technikai kooperá­cióra vonatkozik, amely azon­ban nem lehet egyoldalú, teret kell biztosítania a kölcsönös szállítmányok bővítéséhez. Ez az eljárás megfelel a nemzet­közi feszültség enyhítésére irá­nyuló politikában való aktív részvételünknek, valamint gaz­daságunk szükségleteinek és lehetőségeinek. a beruházásoknak erőforrások és a munkahelyek között. Az ilyen eljárás ellen­tétben áll a párt és állami fe­gyelemmel. Nem tűrhetjük meg a jövőben azt a gyakorlatot, hogy egyes beruházók másképp viselkednek akkor, amikor a beruházást előkészítik, megpró­bálják bizonyítani hatékonysá­gát és szükségszerűségét, és másképp járnak el a megvaló­sítás során, amikor új követel­ményeket támasztanak, megint másképp, amikor mint haszná­lók a beruházások tervmutatói­nak meg nem tartásával indo­kolják termelési feladataik nem teljesítését, annak ellenére, hogy ezeket a mutatókat maguk javasolták. Az állóalapokat, elsősorban a gépeket nem használják ki kel­lőképpen, annak ellenére, hogy ez a hatékonyság növelésének nagy forrása. Az egész termelésben, első­sorban a feldolgozói iparban lassan érvényesül az új hozzá­állás az állóalapok felújításá­ban és a beruházások szaka­szán. Ezen a téren az az alap­vető kritérium, hogy mennyi műszakilag tökéletes, jó minő­ségű terméket tudunk gyárta­ni a meglevő állóalapokkal, a gépek több műszakos kihasz­nálásával, elsősorban azokkal a gépekkel, amelyek magas mű­szaki szinten állnak és jelen­tős összegekért vásároltuk őket. További kritérium az, hogy milyen beruházásokat igényel a termelés további in- tenzifikálása. Ezért a vezető dolgozók elsőrendű feladata a termelés korszerűsítése és re­konstrukciója, valamint más irányú munkák komplex prog­ramjainak kidolgozása. Ennek a feladatnak fontossá­gát alátámasztja az a tény is, hogy a beruházási politikánk­nak ezt a XV kongresszus ál­tal kiemelt alapvető irányvo­nalát eddig még nem teljesítik kellő mértékben. Az igényes beruházási fel­adatok teljesítése érdekében építőiparunknak határozottab­ban kell megvalósítania a XV. pártkongresszus és a CSKP KB 6. ülésének határozatait. Első­sorban meg kell gyorsítania a kapacitások és az anvagi alap strukturális átépítését a fej­lesztés fő irányzatainak és a befejező munkálatoknak javá­ra, a további iparosítás útján. Ezzel egyidőben folytatni kell a tervfeladatok tárgyi teljesí­tésére, a kapacitásoknak a dön­tő fontosságú kiemelt tervfel- adatokra történő összpontosí­tására vonatkozó irányvonalat. tékelnünk az eredeti célokat, elsősorban a barnaszénfejtést Illetően. Kétségtelenül pozití­vum, hogy az utóbbi két évben elvben sikerült érvényesítenünk a saját forrásainkkal kapcsola­tos irányzatot, és a népgazda­ság számára biztosítottuk a szükséges mennyiségű tüzelő­anyagot és energiát. Természe­tesen sok esetben rendkívüli intézkedések árán, a villany­energia terén pedig a fogyasz tás szabályozásának útján. Az ötéves tervidőszak máso­dik felében ugyanúgy, mint ed­dig, továbbra is érvényes a XV. kongresszusnak az az irányvonala, hogy törekednünk kell a tüzelőanyag és villany­áram saját forrásokból való nö­velésére. Elsősorban a barna­szénről, főként pedig az észak­csehországi szénmedencéről van szó. Ezért fontos feladat, hogy idejében előkészítsük és gyor­san megvalósítsuk az új bányák kiépítéséi, jó minőségben re­konstruáljuk a kotrógépeket és fokozzuk az egyes technológiai berendezések megbízhatóságát. Üzembe kell helyezni a Mak­szim Gorkij Bányában az új nagy technológiai komplexu mot, biztosítani kell a szállít­mányokat a távolsági szalag­szállításhoz, a gépeket és a be­rendezéseket a földalatti bá­nyák számára. A felsorolt problémák megol­dása megköveteli, hogy a Vít- kovicei Vasmű, az Unicovi Gép­gyár, a Chrudimi Transporta felelős dolgozói, az építőipari és a közlekedési dolgozók, és mindenki, aki részt vesz e je­lentős társadalmi feladat telje­sítésében, rugalmasabbak és határozottabbak legyenek. Ami a villanvenergia-ellátást Gazdaságunk ellátása a szük­séges tüzelőanyaggal és ener- gáival nemcsak az erőforrások gyarapításától, hanem rendkí­vül ésszerű kiaknázásuktól is függ. Ez természetesen nem le­het csak a bányászok és az energetikusok ügye. Ez az egész népgazdaság, az építőipa­ri és a gépipari dolgozók, de egyben a fogyasztók feladata is — a termelési és a nem ter­melési szférában, valamint ház­tartásainkban egyaránt. A tüze­lőanyaggal és az energiával va­ló gazdálkodás eredményei nem megnyugtatóak. Csak a villa­mos energia termelési fogyasz tásában a feltételezett csök­kentés el nem érése következ­tében két év alatt hozzávető­leg 750 000 tonna barnaszénnel fizettünk. A nem gazdaságos fogyasztás hasonló példáira mutathatnánk rá más területe­ken is. Úgy látszik, hogy az ésszerűsítés eddigi programjai egyelőre kis mértékben segítik elő a fogyasztás csökkentését. Ezért szükséges lesz olyan meg­takarítási programok kidolgo­zása, amelyek a következő 2—3 ötéves tervidőszakban a terme­lési alap korszerűsítésének szerves részévé válnak és a fo­gyasztás jelentős csökkentését eredményezik. Ugyanakkor alapvető és döntő fontosságú kérdés elsősorban a termelési struktúra megváltoztatása, az A széntermelés, valamint to­vábbi népgazdasági ágazatok fejlődésével fokozódnak az egész közlekedési rendszerrel, főleg a vasutakkal szemben tá­masztott igények. Az eltelt két esztendőben a vasúti közleke­dés nagy erőfeszítéssel és ne­hézségekkel tett eleget a nö­vekvő szállítási feladatoknak. Nem sikerült elszállítania 8 millifi 800 000 tonna árut s fő­leg az észak-csehországi szén­medencéből akadozott a szén- szállítás A vasúti közlekedés problé­máival ez év januárjában fog­lalkozott a CSKP Központi Bi­zottságának Elnöksége és a szövetségi kormány és a hely­zet javítására több intézkedést hagytak ióvá. A Közlekedésügyi Minisztériumnak az irányító te­vékenységben lényegesen javí­tania kell a szervező munkát és a vasúti közlekedésben nö­velni kell a fegyelmet. A vas­utak technikai alapja fejleszté­sét célzó elképzelések és in­tézkedések teljesítése nemcsak a közlekedési tárca feladata. Ez attól is függ, hogy felada­illeti, fokozatosan javítani akarjuk a helyzetet. Ennek ér­dekében következetesen meg kell valósítani a kazánok és turbogenerátorok generáljavítá- sát és rekonstrukcióját, le kell rövidíteni a javítások idejét és növelni kell az energetikai be­rendezések üzemeltetésének stabilitását. A tusimicei és po- ceradi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ez lehetséges. Az öt­éves tervidőszak végéig figyel­met kell szentelni az új kapa­citások építésének, elsősorban Dalešicében, Mélníkban, Pruné- Fovban, valamint a bohunicei atomerőműben. A XV. kongresszus hangsú­lyozta, hogy a mi esetünkben is a végleges megoldáshoz vezető út a nukleáris energetika jobb kihasználása. A feltételeket eh­hez a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködés, a nukleáris energetikai techno­lógiai berendezéseit, valamint az uránbányák berendezéseit gyártó kapacitások felépítése teremti meg. A már megkötött megállapo­dások alapján azzal számolunk, hogy 1984-ig mintegy 3500 me­gawatt teljesítménvű új nukleá­ris erőműveket helyezünk üzembe. Ez bonyolult és fontos feladat. Teljesítése megköveteli, hogy az atomerőmű építésével kapcsolatos problémák megol­dására egyre nagyobb erőfeszí­téseket tegyünk. új technika alkalmazása, ami főleg a termelési egységre eső fogyasztás csökkentéséhez, va­lamint a tüzelőanyag és az energia felhasználásában a na­gyobb hatékonysághoz vezet. A tüzelőanyag- és az energetikai bázis fejlesztésének problémáit nem lehet megoldani anélkül, hogy széleskörűen ne illeszked­nénk bele a nemzetközi szocia­lista munkamegosztásba Cseh­szlovákia jelentős mértékben részt vesz mind a kétoldalú, mind a sokoldalú integrációs i n tézked esek ben. jelenleg javaslatokat dolgo­zunk ki az energetikai együtt­működés bővítésére. Elsősorban tárgyalásokat folytatunk 1000 megawatt egységnyi teljesítmé­nyű atomerőművek berendezé­sének gyártásáról, valamint részvételünkről a Szovjetunió nyugati területein egy atom­erőmű építésében. Megkezdjük a dunai vízierőmű-rendszer építését A jövőben számolnunk kell azzal, hogy a tüzelőanyag és az energia beszerzése mind költségesebb lesz. Alapvető je­lentőséget tulajdonítunk a tü­zelőanyag- és energetikai komp­lexum l980-1g szóló fejlesztési tervezete kidolgozásának, amelynek ki kell indulnia az egész népgazdaság fejlesztésé­nek hosszú távú tervéből. taikat felelősségteljesen telje­sítsék az építőipari szervezetek, valamint a két gépipari tárca termelési-gazdasági egységei és vállalatai. Feltétlenül megkí­vánjuk tőlük a mozdonyok, a vagonok és a pótalkatrészek igényelt választékban és határ­időkön belüli szállítását. A kü­lönböző fokozatú nemzeti bi­zottságoknak az eddiginél na­gyobb segítséget kell nyújta­niuk a munkaerők megnyerésé­nél és a lakások kiutalásánál. Közlekedésünknek nem cse­kély nehézségeket okoz a szál­lítók fegyelmezetlensége Tő­lük függ a szállítással szem­ben támasztott követelmények egyenletes elosztása, a be és kirakás meggyorsítása. Ök fe­lelnek azért, hogy gyakran fel­használatlan több ezer vagon és így nagy értékek vesznek kárba Már nem szorítkozha­tunk csak meggyőzésre, felhí­vásokra, hanem sokkal szigo­rúbban kell fellépni nemcsak a vállalatokkal, hanem a konk­rétan felelős dolgozókkal szem­ben is. A Közlekedésügvl Mi­(Folytalás a 6. oldalon) Növeljük az exportképességet, az árucsere hatékonyságát Elsőrendű feladat Jól kell gazdálkodnunk a tüzelőanyaggal és az energiával Fokozódnak a közlekedéssel szemben támasztott igények Ü CS ÍP KB ELNÖKSÉGINEK JELENTÉSE A CSKP XV. IÜUISA HAlMZMi ÍEUiMESEfidL ES AZ EZZEL KMMhIOS WABBi ELlüASfiÜL

Next

/
Thumbnails
Contents