Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-15 / 74. szám, szerda

PETŐFI SÁNDOR É$MÁS:gg| FORRADALMI KÖLTEMÉNYEI KAS ZOL? A; $£kkKmn%Ť0> SAJÁT KIADNI Imi. martiul; (Veiké Úlany — fiTl ________________ Nagyfödémes) RssUa ak it a kegyetlen halál 1977. február 27-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismer­ték és szerették, emlékezzenek reá szeretettel ezen az évfor­dulón. Soha nem feledő leányai, vejcl és unokái. Ű-300 III. 15. ÁLLAS MEGEMLÉKEZÉS V ajon lehetne-e méltóbban március idusát köszön­teni, mint Petőfire em­lékezni, Petőfit idézni? Petőfi: „Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát“ — mint ahogy Arany Jánosnak írta. Petőfi: respublica! Igen, respublica! kiáltjuk mi, csehszlovákiai ma­gyarok a költővel, mert minden magyarok között mi vagyunk azok, akik immár 60 éve tud­juk, mit jelent: respublica, s e respublica maroknyi magyar­ságának a legjobbjai voltak azok, akik mint a három ki­rályok a kisdedet a betlehemi kiütést ad a XVIII. század, a francia forradalom felgyújtotta Európáról, s azt írja: „Akik megunták a sötétséget s kívánják a reggelt, föltárták a nagyvilágija nyíló ablakokat és ajtókat. Hagyták, hogy be­süssön a szabadság felkelő napja. És ott, ahol a dobos középkor, a penész, a test- s lélek zsibbasztó butaságot te­nyésztő zsarnokság túlmélyre hatolt, — kivágták. Habár ar­rafelé is még vissza-visszatér a szervezett hatalomvágvú erő szak, a nap mégis mind följebb száll a nép egén. RESPUBLICA! hiszemüségében nem vette észre, hogy ez a vezérség csak odairányul, hogy visszaterelje a néptenger árját az alázatos rabszolgaság medrébe. Ebből az »istenadta árva népböl« nőtt ki Petőfi Sándor, az igazi szabadság legnagyobb magyar költője.“ És a szlovák Dalibor Krno meghatóan szépen ír a szlovák földműveslányról, Hrűz Máriá­ról, és a szerb származású mé­száros mesterről, Petrovics Ist­vánról, akiknek házasságából Szilveszter szívében, Kiskőrö­sön egy fiúgyermek született. „Nem kételkedhetünk benne — írja Krno —, hogy a szárma­zásnak és körülményeknek e csodálatos keveréke döntő Ita­tással volt a felnőtt Petőfi Sán dór, a költő és forradalmár egész egyéniségére.“ Aztán 1848. Az események felgyorsulnak. Petőfi lobog, mindenütt ott van, lázítja a népet a zsarnokság ellen, az igazi szabadságáért. Sürgeti az országgyűlést, tegyen már va­lamit. „De az urak a szabadság- harcot — írja Krno — nem így képzelték, nem hallgatlak rá. Ekkor Petőfi Sándor nem várt tovább, s a néppel, mint az ifjúság vezére erőszakosan vív­ta ki a szabadság alapját ké­pező szellemi szabadságot, a gondolat kifejezésének szabad­ságát, a sajtószabadságot.“ Felfigyeltető Krnonak az alábbi megáflapítása: „A nép testvéresülésének órája közeledik. Azonban a zsarnokságnak sikerült, mint számtalanszor azelőtt és az­után is, a népet nemzetekre osztva egymás ellen úszítani. A Habsburgok is megvalósítot­ták kipróbált jelszavát. Ahe­lyett, hogy a monarchia népe kezet fogva egyöntetűen leráz­ta volna a királyságot és a ki­váltságosokat — nemzeti tábo­rokra oszolva — egymás ellen ront. Ez az egyedüli pillanat Petőfinél, amikor — kétségbe esve a nép butasága és saját javai iránti vaksága miatt — a nemzetiségi gyűlölet szólásait használja néhány versében. Különösen a németről beszél gyakran nagy gúnyolódással. De Petőfi ekkor nem a német népre gondol. Ilyen föltevést nem igazol semmi kiterjedt művében. Amikor a németre haragszik, amikor a német el­len hívja a szabadságisten se­gítségét — ő a Habsburgokra, az arisztokráciára és a nép ki- aknázóira céloz. A német nép sorsa neki épp úgy a szívén fekszik, mint az egész embe­riségé. Hiszen ő az egész vi­lágon csak embereket és zsar­nokokat lát.“ Néhány szót Sors rajzairól is, amelyekből — az itt közölt címlappal együtt — harminc­egy van a kötetben. Három mo­tívum vonul végig ezeken az illusztrációkon. Az egyik, a ro­busztus, a legyőzhetetlen Sám­son, a: NÉP. A másik, a nép: ahogy a köztudatban Petőfi fi­gurája él, különösen szembetű­nő ez annál a versnek az il­lusztrációjánál, amikor a NÉP — PETŐFI — húzza a zsarnok­ságot megtestesítő palástot és koronát az akasztófa alá, hi­szen itt a várva-várt pillanat: Akasszák fel a királyokat! A harmadik: A gyűlöletes fajzat, a nemes. Rá kell csak nézni az itt közölt rajzra, amely de­monstrálja: alkotója éppúgy imádta a NÉPET, mint ahogy gyűlölte a nemest, az úri Ma­gyarországot. bAtxy lAszi.ó Az Uriičovi Gépgyár dolgozói az idén 850 millió korona értékű, árut termelnek, s termelésüket tavalyhoz képest 5,2 százalék- kai növelik. Főként a külszíni bányák berendezéseit gyártják. Képünkön:' Miroslav Hluší villanyszerelő (baloldalt) és Milan Havlíöek a KU—300 típusú földkotrógép hajtóműszekrényét sze- reli- (Felvétel: V. Galgonek — ČTK] jászolban, úgy köszöntötték Öt, a Nép, a Forradalom, a Szabadság, az Egyenlőség, a Testvériség, a Respublica meg­testesítőjét: Petőfi Sándort a harmincas években március idusán itt Bratislavában, a Li­getben a jászolnál tisztelegve. Erre emlékezve lapozgatok Immár hetek óta egy nagy for­mátumú kötetet, egy albumot, melynek itt közöljük a cím lapját. Nem tudom pontosan megmondani, honnan került Rengetegen estek el a zász lók alatt, melyekre az embe­riség jelszava — Szabadság, Egyenlőség, Testvériség — van írva. Milliók harcoltak hősiesen, de az összetartó zsarnokságot nem tudták lesöpörni a föld színéről. Egy pillanatra már úgy rém­lett, hogy beteljesül a földön az írás jóslata: »Egy nyáj, egy akol, egy vallás — Szabadság.« A győzelem azonban nem volt (Gyökeres György felvétele) hozzám ez a kötet, de több mint valószínű, mint annyi sok más, ez is apámról maradt rám. Véletlen folytán került elő, s ahogy közeledett március idusa, annál gyakrabban, annál nagyobb szereísttel forgattam. Joggal! Mert olyan kiadása ez Petőfi forradalmi verseinek, olyan illusztrációkkal és olyan időben, amilyent — nem hin­ném, hogy túlzók — a ma­gyar könyvkiadás története ke­veset ismer Ám menjünk sorba. Rajzolta: Sors. Sokáig azt hittem, vala­melyik emigráns magyar grafi­kus rejtőzik e álnévnek tűnő név mögött, de megkérdeztem Lörincz Gvulát, s ő mondta, hogy nem álnév, Sors létezett, nagyon tehetséges kassai ma­gyar grafikus volt. Szerkesztette: Krno. Ezt tu­dom kicsoda, Dalibor Krno, az egyik legkiválóbb — ha ugyan nem a legkiválóbb — szlovák publicista, ü is adta ki, ő írt előszót, a kötetet 1931-ben ki­nyomta Henel J. „Gutenberg“ Könyvnyomdája Prágában XII. Vocelová 7. Mondom, az előszót Krno ír­ta. De micsoda előszót! Ilyen szenvedélyes hangú publiciszti­kát Petőfiről alig olvastam. A szerző először rövid átte­maradandó. A nagy testvérisii- lésből végtelen testvérgyilkolás lett.“ Majd: „A középkori »parasztlázadá- sok« óta a magyarországi arisztokrácia, a hungarista ne­messég és a földesurak nagy szívóssággal kétfelé_- harcol­tak. Egyfelől az állammal és a királysággal minél bővebb függetlenségükért, másfelől a nép elől védelmezik ősi kivált­ságos jogaikat. Azonban, ha a nép néha-néha különös körül­mények között hatalmas kezd lenni, ha háború végeztével to­vább kezében tartja a fegy­vert, akkor a kiváltságosak összefognak a királlyal, kije­lentik, hogy »mink vagyunk az állam« és a népet zsoldosok, árulók vagy kölcsönkért hóhé­rok segítségével térdre kény­szerítik. Akkor aztán folytatni l*#het a szabadságharcot, amely á földművelő és munkás népre nézve mindig csak további szol­gaságot és rabságot jelent. Csak nagyritkán, amikor a nép már olyan fenyegető lett, hogy Sámson-erejével majd lerázta mindkettőjüket — az arisztok­rácia cserben hagyta a királyt, eresztette futni, és fölcsapott a nép vezérének. A félreveze­tett nép oktalanságában és jó­A Kokory na Pi erovsku-i Vörös Október Efsz-ben, az észuic-rnor- vaországi kerületben elsőként üzembe helyezték a második gene­rációhoz tartozó Minszk—22 típusú számítógépet. A gép már szá­mos műveletet végzett el, hibátlanul kiszámítja a szövetkezet tagjainak bérét és különféle elemzéseket végez. A képen: Lud­mila Dymalová a Minszk—22 számítógépet kezeli. (Felvétel: V. Galgonek — ČTK) 28 Fájó szívvel és szeretettel emlékezünk a drága jó édes­anyánkra Szloboda Jánosnéra, ■ A Bratislavai Kerületi Kgész- ségiigyi Intézet (KÚNZ, Mickie- wicz u. II) mosodája azonnali belépéssel felvesz: — két mosónőt, fizetés: TT 5 + prémium az alapfizetés 55 százalékáig ter­jedő-en, — vasalónőket és fehérneiníí-to- vábhftókat, összesen nyolc női dolgozót, fizetés: TT 5 + prémium az alapfizetés 55 százalékáig ter­jedően — szakraktárost, mosószerek és karbantartási anyagok és az irodai eszközök raktárába, fizetés: az egészségügy műsza­ki-gazdasági dolgozóinak 6. ka­tegóriája. Jelentkezni írásban vagy szemé­lyesen lehet a fenti címen. Ebédet biztosítunk. Az újonnan belépett dolgozókat egy hónap alatt betanítjuk a fi­zetés csökkentése nélkül. Azok a dolgozók, akik nem tud­nak minden nap hazautazni állan­dó lakhelyükre, szállást kapnak a munkásszállóban. ÚF-8 ■ A Dunaszerda helyi JÉV (OSP Dunajska Streda) azonnali belé péssel felvesz: — üzemi ellenőröket, — építésvezetőket, — anyagbeszerzőket, — autójavítókat — sofőröket, — adminisztratív erőket — köny­velőket. Toborzási terület a dunaszerda- helyi járás. Fizetési feltételek az érvényes katalógus szerint. Jelentkezi lehet a JÁRÁSI EPll'ö- VÄLLALAT káder- és személyzeti osztályán. ŰF-33 ADÁSVÉTEL ■ A Szlovákiai Apróállattenyész­tők Topofoveei Helyi Szervezete eladásra kínál minden héten hét­főn háromnapos HEMSIER, PIROS RODAJLENDKA és KKNDERMAGOS PLYMUTH fajcsibéket. A csibék ára 4,Sí) korona. Megrendelést felveszünk a 99-157- es telefonszámon este 18 órától. ÚF-44 9 Kétszer pikérozoit Semperflo- res begónia, három színben — Trenčín, Podkrkonoše, Podolín — eladó. Szabó Magda, Galanta, tel.: 22-75. Ű-316 ■ Eladók német drótszőrű va­dászkutya kölykök és borzeb (český fúzačj tenyésznőstény. Kiállításon kitűnő, őszi vizsga I. o. Horváth Rudolf, 925 25 Kostol­ná pri Dunaji 109, galántai járás. Ü-317 ■ Törzskönyvezett borzeb (čes­ký fúzačj kutyakölykök eladók. Méri József, Orechová Potôii, Mlynská, dunaszerdahelyl járás. Ú-318 ■ Házikészítésű, kétkerekű trak­tor eladó (eke + pótkocsi). Cím a hirdetőirodában. Ű-320 | KÖi köszönetnyilvánítás flg Megtört szív­vel mondunk kö­szönetét a roko­noknak, barátok­nak, ismerősök­nek, a HNB el­nökének és mind­azoknak, akik 1978. március 4* én elkísérték utolsó útjára a 35 év«s korában tragikusan el­hunyt testvért, édesapát, barálot Fazekas Imrét az a listáit (Hroboííovo) temetőbe s részvétükkel igyekeztek enyhí­teni fájdalmunkat. Gyászoló család és három gyer­meke. tJ-305 II Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, vállalatoknak, akik a tragikusan elhunyt drága jó férjet, édesapát, gyermekünket H o z á k Ivánt február 27-én elkísérték utolsó útjára a povodai temetőbe és vi­rágadományaikkal, rész vét nyilvá­nításukkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Külön köszö- nwtet mondunk a Vajanská utcai iskola tanári karának a IX. C osztály tanulóinak, a Slovnaft vállalatnak, sportegyesületnek, valamint a helyi MNV-nek a meg­ható gyászbeszédekért. Örökké gyászoló család Ü-315 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a kedves rokonoknak, szom­szédoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik március 10-én ■elkísérték utolsó útjára a békéi temetőbe felejthetetlen drága gyermekünket Fegyveres Cilikét, akit a kegyetlen halál oly várat­lanul, élete virágában, 31 éves korában ragadott ki közülünk, és részvétükkel igyekeztek enyhíte­ni soha el nem múló fájdalmun­kat. Külön köszönet a HNB-nek és mindazoknak, akik vigasztaló szavakkal és virágadományaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. /V gyászoló család. 0-319

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents