Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-15 / 46. szám, szerda
Takácsok utódai Amikor legutóbb átléptem a Szlovákiában lenvászongyár- tással egyedül foglalkozó kež- maroki TATRAĽAN nemzeti vál- lalat küszöbét, annyit már tudtam, hogy ódon épületeinek falai között már több mint egy évszázada dolgozzák fel a lent, ezt az értékes ipari növényt. A városi krónika szerint a Karol Wein és Társai RT. 1860- ban létesítette Kežmarokban az első lengyárat. Ugyanezen a helyen áll — kibővítve és korszerűsítve — a mai lenfeldolgozó üzem. A TATRAĽAN nemzeti vállalat elnevezést 1948-ban kapta, mégpedig az Iparügyi Minisztérium alapítólevele értelmében. A Felső-Szepességben már több mint 700 évvel ezelőtt foglalkoztak lentermesztéssel, a növény feldolgozásával és a Tátra alatti lenvászon árusításával. Nemcsak a belföldi piacon, hanem Lengyelországban, Németországban, a balkán államokban is árusították, sőt a lenből készült zsákok a Tátra alól az Atlanti-óceánon keresztül Brazíliába is eljutottak. Kežmarok város régi üzleti könyvei szerint a takácsmesterség helybeli művelői már a XV. században szervezetten dolgoztak, 1437-ben közös épületük volt, majd sátrakban együtt értékesítették termékeiket. Később közös üzletben árusították a lenvásznat. Ez a város volt abban az időben a lenipar központja. # # * De térjünk vissza a mába. Nézzük meg, mit gyártanak a takácsok utódai. A lenvászonból készített termékek: törülközők, szalvéták, abroszok színes példányai ott díszelegnek a vállalati igazgatóság épületének folysóján levő tárlókban. Ladislav Valaštiak vállalati igazgató irodájában szintén megcsodálhattam ezeket az ízléses lenipari termékeket. — Ezek a termékek megvásárolhatók hazánk textilüzleteiben, de bőven szállítunk belőlük a Szovjetunióba, az NDK- ba. Jugoszláviába Svédországsítő, haszonnal, illetve nyereséggel gazdálkodó ipari létesítmények közé tartozik, amely kiérdemelte a Munkaérdemrendet. A vállalati igazgató elmondja, hogy nem volt könnyű az út, míg rendeződtek a dolgok. — Gyárunk munkaközösségének képességét, áldozatkészségét jól ismertem és mindig tudtam, hogy bármilyen igéLadislav Valaštiak igazgató nyes munkában számítani lehet rájuk — emlékezik a vállalati igazgató. — De azt is tudnunk kellett, hogy a sikeres munka eléréséhez az emberi elhatározáson kívül korszerű gépekre és egyebekre is szükség van. Az illetékes helyeken is belátták, hogy a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében korszerűsíteni kell a termelési folyamatot, változtatni kell a termékszerkezeten, hogy a vegyipar segítsége nélkül nem haladhatunk előre. Az elhatározás és a tervek megvalósításában nagy segítséget nyújtott a sviti Műszálipari Kutatóintézet, a Chemosvit Vállalat és a szakágazati főigazgatóságunk is. Elkezdtük az új termékek: a VLOTEX és a TE- XIZOL termelését. Nehéz volt ba, az NSZK-ba, Angliába, Luxemburgba, Franciaországba, Dániába, Belgiumba, Hollandiába is — közli az igazgató. — Ha jól tudom, 1969-ben még nem dicsekedhettek ilyen arányú exporttal, és az áruválaszték sem volt ilyen nagy. — Jól tudja — igazol Ladislav Valaštiak —, abban az időszakban főleg félkész árut termeltünk, s ezt csehországi üzemeknek szállítottuk. A hetvenes évek elején sikerült változtatni a helyzetei^ Azóta nemcsak a „piszkos“ munkát végezzük, hanem áttértünk a kész termékek gyártására is. Közel négyszázféle áru a TATRAĽAN cégjelzésével kerül piacra. Az SZLKP Poprádi Járási Bizottsága 1970-ben helyesen mérte fel a helyzetet. Javaslatára — célravezető döntések alapján — egy egészséges folyamát kezdődött a kežmarokl lenipari vállalatban. Ma ez a közel kétszáz embert — többnyire női munkaerőt — foglalkoztató üzem a poprádi járásban a tervüket példásan teljea kezdet, de ma már közel 10 százalékos nyereséggel termelünk. Az igazgató szavaiból így arra is következtethettünk, hogy a CSKP KB 7. plenáris ülésének határozatai nem érték felkészületlenül a TATRAĽAN nemzeti vállalat munka- közösségét. Eredeti elhatározásaikat kibővítették a párldoku- mentumból eredő feladatokkal és munkához láttak. Valaštiak elvtárs a bekövetkezett változásokról, munkaeredményekről is beszélt. — A 6. ötéves tervidőszak első két évének feladatait — minőségi és kiviteli vonatkozásban is — eredményesen teljesítettük. 1976-ban árutermelésünk értéke meghaladta a 246 millió koronát. Tavaly ez a feladat 12,9 százalékkal növekedett. de azt is közel 103 százalékra teljesítettük. Exportfeladatunk teljesítésében 106,6 százalékos eredményt értünk el 1976-ban. Tavaly szintén, pedig a feladat 43 százalékkal nagyobb volt. A tervezett munkatermelékenységet is mindkét év folyamán túlszárnyaltuk. 1976-ban 18,5 millió korona nyereséggel zártuk az évet, s tavaly a 44 százalékkal nagyobb nyereségtervet is 102,4 százalékra teljesítettük. — Milyen volt az „indulás" az új esztendőben? — Januárban a megnövekedett feladatokat eredményesen teljesítettük, tehát sikeres volt az évkezdés. A 6,2 százalékkal nagyobb árutermelési tervet 102,6 százalékra teljesítettük. Minden áruból terven felül termeltünk. — Mennyiségben kifejezve? — Például gyapotszövetből 2.48 kilométernyi, lenvászonból 1090 kilométernyi mennyiséget, ágyneműből 49 000 darabot. A TEXIZOL termelési tervét 117,6 százalékra, a VLOTEX gyártási tervét 104.2 százalékra teljesítettük az év első hónapjában. Mindezeket az eredményeket lelkes munkaközösségünk szorgalmának, igyekezetének köszönhetjük, akik velünk együtt azon fáradoznak, hogy minél jobb minőségű termékeket juttassunk piacra. Tudjuk, a világpiac igényessége is egyre nagyobb. Ezért minden területen — beleértve a műszaki fejlesztést, korszerűsítést is — arra törekszünk, hogy verseny- képes termékeinkkel képviselhessük hazánk textiliparát a világpiacon. Üzemünkben széles körű a szocialista munkaverseny, melybe dolgozóink 97 százaléka kapcsolódik be. Hetvenöt kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, 35 már tulajdonosa. Sikeresnek mondható nálunk az újítómozgalom is. Dolgozóink a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére közel 3,6 millió korona értékű felajánlást tettek. A vállalati igazgató bizakodóan tekint a jövőbe. Több mint harminc esztendeje dolgozik a szakmában, gazdag tapasztalatai alapján jól tudja, mikor és hol kell „rákapcsolni“. Ismeri a gyárat, a benne dolgozó embereket. Tudja, vannak tartalékaik, melyek feltárásával, céltudatos felhasználásával sikeres munkát végezhetnek — az eddiginél talán még jobbat —, s a kežmaroki TATRAĽAN nemzeti vállalat évszázados hagyományaihoz híven tovább öregbítheti a Tátra alatti lenipar hírnevét. KULIK GELLERT Kommentáljuk muohk többet az mimül A hatékonyság növelésének sok módját ismerjük. A rejtett tartalékok feltárását a legtöbb üzemben rendszersen végzik: nagy súlyt helyeznek a munkaidő minél jobb kihasználására, s a szocialista munkaverseny magasabb formái is meghonosodnak. Dolgozóink megtanultak takarékoskodni a nyersanyagokkal és az energiával. Mindez a haladó munkamódszerek alkamazásával nagyban hozzájárult a tavalyi jó eredmények eléréséhez és az idei januári tervfeladatok teljesítéséhez. Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb hasznot a termelés meggyorsítására, olcsóbbá tételére irányuló újítómozgatom eredményezi. Üjítási javaslatot legtöbbször olyan dolgozó nyújt be, aki alaposan ismeri munkakörét, a gépet, amellyel dolgozik. de tisztában van a lehetőségekkel is. Ezzel magyarázható, hogy az általa kidolgozott javaslat a realitásokra épül és viszonylag könnyen megvalósítható. Üjító — függetlenül munkahelyi beosztásától és iskolai végzettségétől — bárki lehet. Térre és lehetőségekre azonban szüksége van, éppen ezért azokban az üzemekben járnak el helyesen, melyekben felkarolják és irányítják az újítómozgalmat. Ennek több bevált formáját ismerjük. Közéjük tartozik az újítók hónapjának megszervezése, a tanácsadó testületek életrehívása, az üzem szempontjából lényeges tematikus feladatok határidőben történő kidolgozása és közzététele. Nagy szerepe van az újítómozgalom fellendítésében az agitációs és propagandatevékenységnek is. A Sered'i Nikkelkohó bejáratánál elhelyezett propagációs tábláról már akkor megismerhetjük a legjobb újítókat, mielőtt átlépjük a gyár küszöbét. Jólesik ez a figyelmesség az újítóknak, és azoknak a gyárba érkező idegeneknek is, akik tisztában vannak az újítómozgalom nagy jelentőségével. Nemrég jóleső érzéssel hallgattuk a trineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom nevű vállalatban, hogy az üzemi rádió főbb hírei között újságolta el, hogy az egyik nagyolvasztó eddig sok gondot okozó zárószerkezetét csekély anyagi ráfordítással és a vállalat karbantartói által is kivitelezhető módon oldotta meg Antonín Cieslar mérnök. Az Augusztus 29 nevű Partizánskei Cipőgyárban is mesz- szemenően támogatják az újítómozgalmat. Főleg a benyújtott újítási javaslatok gyors elbírásálására helyezik a fő súlyt. Ennek eredményeként a múlt évben a benyújtott 594 javaslat felét még az év végéig sikerült realizálniuk, és íme a megtakarítás: közel kilencmillió korona. Az Augusztus 29 üzemben nemcsak a gépek teljesítőképességének növelésére és a termelés gazdaságosabbá tételének előmozdítására nyújtottak be újítási javaslatokat, hanem a munkaszervezés javítására is. Az újítók hatékony hozzájárulásával sikerült felszámolniuk a nehéz fizikai munkát. A múlt év végén a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács bratislavai székházában országos értekezleten találkoztak az építőiparban dolgozó újítók és feltalálók. Átadták egymásnak tapasztalataikat és segítséget is kértek egymástól. Amit például sikerült megoldani Prešovban, azon már nem kell törnie a fejét a bratislavai építkezéseken dolgozó építőknek, mert ottani kollégáiktól megkapják a kidolgozott dokumentációt. Minél több ilyen és hasonló értekezletet kellene szervezni az idén is valamennyi iparágban és a mezőgazdasági dolgozók számára. Előnyösek lennének a kerületi vagy a járási találkozók is, mert előfordulhatnak esetek, hogy az újítók olyan probléma megoldásán törik a fejüket, melyet talán néhány kilométerrel odébb megoldottak és sikeresen alkalmasnak a termelésben. Az újítók és feltalálók a legutóbbi évtized folyamán több milliárd koronával gazdagították népgazdaságunkat. Megérdemlik, hogy minden munkahelyen messzemenően gondoskodjanak róluk és segítsék munkájukat. KOMLÚSI LAJOS Élelmiszeripari seregszemle A Salima '78 várja a látogatókat Ma, — ebben az évben először — Ismét benépesedett a brnóí kiállítási terület. A kapunyitást már hagyományosan a nemzetközi élelmiszeripari vásár jelenti, amit ezúttal ötöd- sz’ör rendeznek meg. A hazai és külföldi élelmi- szeripari s mezőgazdasági termékeket, valamint élelmiszer- ipari gépeket és berendezéseket bemutató vásár a brnói kiállítási és vásárterület legnépszerűbb, s egyben legdinamikusabban fejlődő rendezvénye. 1974-ben — amikor először rendezték meg a Salimát — a kiállítás összterülete mintegy 14 000 négyzetméter, a látogatók száma pedig 65 000 volt. Tavaly a bemutatott termékeket már több mint 122 000 látogató nézte végig, megközelítően 20 ezerrel több, mint 1976- ban, a Salima ’78 kiállítási területe pedig 35 000 négyzet- méter. A nagy érdeklődés nem véletlen, hiszen olyan vásárról van szó, amely az élelmiszer- ipari szakágazatok dolgozói és az alkalmi látogatók számára egyaránt értékes ismeretszerzést és érdekes látnivalót jelent. A szakembereknek lehetővé teszi az összehasonlítást a világ élelmiszeriparával, megmutatja számukra, hogy mi az, amit világszínvonalat képviselő élelmiszeripari termékeink, valamint élelmiszeripari gépeink és berendezéseink közül eladásra kínálhatunk, illetve mi az, amit érdemes megvennünk. Ilyen értelemben a nemzetközi élelmi- szeripari vásár külgazdasági kapcsolataink bővítését és a nemzetközi ’szakosítás elmélyítését is szolgálja. Tavaly például a Salima időtartama alatt az egyes csehszlovák kereskedelmi vállalatok megközelítően kétmilliárd korona értékű árucsere-szerződést kötöttek. A lakosság széles rétegei érdeklődésének elsődleges oka, hogy itt a látogatók olyan termékeket láthatnak, amelyek zömével, mint fogyasztók naponta közvetlen kapcsolatba kerülnek. Láthatják és tapasztalják, mit tesz az élelmiszeripar az ésszerűbb táplálkozás érdekében, milyen új élelmiszeripari termékekkel bővül a választék, lesz-e elég diabetikus és alacsony kalóriatartamú élelmiszer, kellő ütemben fokozódik-e a félkész áruk és a készételek gyártása, s végül mindezt milyen csomagolásban „tálalja“ az élelmiszeripar. Nem kis mértékben növeli az érdeklődést a tény, hogy a Salima külföldi kiállítói érdeméből is Brnóban úgymond a világ konyhája látható. Az idén 28 ország több mint 600 kiállítója mutatkozik be élelmiszer- ipari termékeivel, valamint élelmiszeripari gépeivel és berendezéseivel. A Salima ’78 központi jelszava, „Élelmiszerek — föld terméke és az ember munkája“ azt hivatott kifejezni, hogy valamennyi élelmiszeripari termék a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdasági gépiparban dolgozók odaadó munkájának és igyekezetének az eredménye. A sikerek mögött, amit az elmúlt 30 év alatt elértünk, elsősorban az ember áll. Neki köszönhető, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelentős mértékben kiveszi részét a világ élelmiszeripari termeléséből. hozzájárul e termelés fejlesztéséhez és szakosításához, s élelmiszeripari termékeivel., valamint gépeivel és berendezéseivel jelentős kereskedelmi partner. A 28 ország brnói jelenléte e tényt csak megerősíti. A Salima a maga nemében egyedülálló rendezvény a szo1- cialista táborban, s mint ilyen, széles körű képet ad mindarról, ami az élelmiszeriparral összefügg. Az élelmiszeripari termékeken túl bemutatja az egyes növényeket, az élelmiszeripari gépeket és berendez zéseket, a csomagolótechnikát., és méltó helyet ad a mezőgiaz- dasági, valamint élelmiszeripari szakirodalomnak is. E sokoldalúság mellett már hagyományosan minden évben a figyelem központjába állítja az élelmiszeripar egy bizonyos területét. így lett a Salima ’78 kiemelt szakterülete az egyes üdítő italok és gyümölcsször- pök gyártására, az ásványvizekre. illetve ezek palackozására szolgáló berendezések bemutatása. A nemzetközi élelmiszeripari vásár rendezői ezúttal is gondoltak azokra, akik Brnóba nemcsak a látnivaló kedvéért mennek, hanem vásárolni is szeretnének. Űidonságot jelent, hogy a G pavilon halaszthatatlan javítási és korszerűsítési munkái miatt a látogatók bizonyos hazai és külföldi élelmi- szerioari termékeket a város kiválasztott központi üzleteiben vehetik meg. A Salima '78 mától kezdve 8 naoon át tehát 1978. február 22-ip tekinthető meg. az egyes pavilonok reggel 9 órától estp 6 óráig tartanok n-ntve EGRI FERENC 1978. II. 15. 4 Készül a kiváló lenvászon (Robert Berenhaut felvételei)
