Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-14 / 45. szám, kedd

MUMKAJOG V. I.: A Munkatörvénykönyv végrehajtási rendeletének (1975/54) 18. §-íi értelmében azoknak az esetében, akik a naptári évben nem egyenlő munkaidőben dolgoztak, eset­leg további dolgozóknak is. akiknek munkáját az időjárási viszonyok lényegesen befolyá­solják. minden egész hetekben merített szabadság után, ha azt a dolgozó kevesebb munkát igénylő időszakban veszi ki, további két nap szabadság jár minden ilyen hét után. azonban legfeljebb további 1 hét. A Mezőgazdasági és Élelme zésügyi Minisztérium utasításai értelmében í PAM 58. 758/1965) ez a kedvezmény csak az ál­landó jellegű munkaviszonyban dc’gozóknak jár, beleértve a különleges állandó jellegű mun­kaviszonyban dolgozó munká­sokat, akik évente legalább 130 műszakot, vagy ezer munkaórát dolgoztak le, éspedig a munká­soknak és az olyan műszaki dolgozóknak, akik közvetlenül Irányítják a növénytermesztés­ben a manuális munkát végző dolgozókat (beleértve a növény- védelmet és a fajtakísérleteket); a tőzegjövesztőben dolgozó mun­kásoknak és az őket közvetle­nül irányító műszaki dolgozók­nak; az erdei munkásoknak és őket közvetlenül a terepen irá­nyító műszaki dolgozóknak, az építő és szerelő dolgozóknak és mestereknek, és őket a te­repen közvetlenül irányító épí­tésvezetőknek; az építőanyag- gyártásban, kő-, homok- és ka­vicsbányákban, kint a szabad­ban előregyártott elemek gyár­tásában dolgozó munkásoknak és mestereknek, azoknak a dol­gozóknak, akik az év túlnyomó részében közvetlenül a terepen földmérési, építési-geológiai, vízkutatási és a komplex ta­lajvizsgálati munkáknál dolgoz­nak. Végül ez a kedvezmény megilleti a növény- és magter­mesztés felügyelőit, akik a ki­jelölt körzetben működnek. Téli időszaknak számít az említett mező- és erdőgazdasá­gi munkák esetében a decem­ber 1-től a következő év már­cius 31-ig terjedő időszak. Vá­ratlan megbetegedés esetében ezt a további szabadságot a következő év április 30-ig lehet meríteni, ha közvetlenül a be­tegállomány ideje után veszi ki szabadságát a dolgozó. Ez a kedvezmény megilleti a dolgozókat atíkor is, ha a mun­kaadó vállalat az említett téli időszakban tömeges üzemi sza­badságot ír ki. Ehhez az üzemi bizottság hozzájárulása is szük­séges. A traktorosoknak csak akkor jár az említett kedvez­mény, ha kizárólag a növény­termesztésben dolgoznak, a nö­vénytermesztési technikusok­nak csak akkor, ha kijelölt körzetben dolgoznak. MELYIK KATEGÓRIÁBA? K. L.: Csak akkor lenne 58 éves korában igényjogosult öregségi nyugdíjra, ha az ön által végzett munkát mint az I. munkakategóriába tartozó munkát tartják nyílván és az igény elérésekor, illetve legké­sőbb két évvel korábban, leg- ílabb 20 éven át Ilyen munkát végzett. Ha az ön által vr^zett munka a II. munkakategóriába tartozik és ez a munka a nyug­díjigény keletkezésekor még tartott, vagy nem szűnt meg két évvel korábban az igény keletkezése előtt, csak 60. élet­éve elérésével szerez igényt öregségi nyugdíjra. A munka­helyek minősítését a munka­adó vállalat tartja nyilván, de a bérosztály is adhat felvilá­gosítást az ön által végzett munka kategóriájáról. B. Gy.: Az Ön által végzett vasúti tolatói munka a rendel­kezések értelmében a II. mun­kakategóriába tartozik. Egyéb­ként a fenti válasz vonatkozik Önre is, tehát csak 60. életéve betöltésével szerez igényt öreg­ségi járadékra. VAGYONJOG K. ].: Amíg ép elmével és szabad akarattal jogügyletet köthet, Ingó vagyonával szaba­don rendelkezhet. A házassaga alatt — jelenlegi házasságát értve — a nem öröklés és aján­dékozás útján szerzett vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdonának számít, amellyel csak közösen, feleségével együtt rendelkezhet. A külön­vagyonának számítandó, koráb­ban szerzett ingóságait, megta­karított pénzét, vagy a házasság alatt öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingó vagyonát szabadon átruházhatja {ajándé­kozással vagy adásvétellel) más személyre, így második fe­leségére is A személyi tulajdonnak szá­mító családi házat illetően a Polgári Törvénykönyv 140. §-a értelmében ilyen átruházási jogügyletet érvényesen csak a töbLi társtulajdonos, tehát az első házasságából származó gyermekek beleegyezésével te­hetne. A külön parcellát képe­ző kert magántulajdonnak szá­mít és az ilyen tulajdonrésszel való rendelkezéshez nem szük­séges a társtulajdonosok hozzá­járulása. A kérdéses családi ház és tartozékainak kizárólagos tulaj­donjogát vagy szerződés alap­ján szerezhetné meg a társtu­lajdonos gyermekeitől, esetleg a Polgári Törvénykönyv 142. §-a értelmében a közös tulaj­don bírósági határozattal való megszüntetése alapján (a gyer­mekeire eső tulajdonrész kifi­zetése ellenében). Mint kizáró­lagos tulajdonos már szabadon rendelkezhetne az ilyen va­gyonnal is. Egyébként esetleges korábbi halála esetében özvegye gyer­mekeivel együtt egy gyermek­részt örökölne. Végrendelettel a felnőtt gyermek törvényes örökrészét legfeljebb egyne­gyed résszel lehet csökkenteni. BBL: Az építési hatóság rendszerint ragaszkodik ahhoz, hogy az építkezők — ha a csa­ládi ház tulajdonosai akarnak lenni —, a házhelyet kizáróla­gos tulajdonukba szerezzék meg. Dr. F. J. A dolgozó nép érdekeinek védelmében A FEBRUÁRI győzelem és a csehszlovák néphadsereg Künözsi István jelvétele Az 1948-ban kivívott Februári Győzelem újkori történelmünk legfontosabb mérföldkövének tekinthető. Ekkor fejlődött szocialista forradalommá a nemzeti és demokratikus forra­dalom, ekkor dőlt el véglege­sen a politikai hatalom kérdé­se a munkásosztály és a bur­zsoázia sok éves harcában. Döntő mértékben hozzásegített bennünket a Februári Győze­lemhez a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelme és Csehszlovákia felszabadulása. A Februári Győzelem legfontosabb előfelté­tele az volt, hogy a CSKP ve­zetésével összefogott a mun­kásosztály és pártunk haza­fias, antifasiszta és internacio­nalista politikájával, valamint a Szovjetunió iránti szövetsé­gével és barátságával hatalmas tekintélyre tett szert. A februári események mélta­tásával kapcsolatban, nem egy esetben kerül a figyelem hom­lokterébe a fegyveres erőknek a februári eseményekben ját­szott szerepe. A csehszlovák emigráció és a revizionista tör­ténészek * nem egy esetben szajkózták — és nyilván most a Februári Győzelem 30. évfor­dulóján Ismét szajkózni fogják — a kommunista puccsról szó­ló tételt. Azt őllítják, hogy kommunista puccs történt, amelyben a fegyveres erők egy része, mindenekelőtt a rendőr­ség és a népi milícia beavat­kozott az események menetébe. A valóságban ezek az erők a dolgozók jogait védték a bur­zsoázia és kiszolgálói áltál elő­készített puccs ellen. A CSKP elsősorban azon fá­radozott, hogy megnyerje az emberek többségének támoga­tását. A szocialista forradalom megvalósításának általa kidol­gozott eredeti tervében nem számított arra, hogy megala­pítja a párt érdekeit szolgáló fegyveres egységeket, a népi mllíciát. A párt befolyásának erősödésével párhuzamosan azonban a burzsoázia ellenállá­sa is erősödött. A burzsoázia 1947 második felétől arra tö­rekedett, hogy a döntő össze­csapásba a fegyveres erőket is bevesse. Ekkor döntött a CSKP vezetősége úgy, hogy fel kell készülnie a forradalmi vívmá­nyok fegyveres védelmére. A prágai gyárakban és több más helyeken ekkor kezdték létre­hozni az őrségeket, amelyek­nek feladata főként a gyárak belső biztonságának védelme volt. Amikor azonban a reak­ció fokozta felforgató munkáját a népi demokratikus rendszer ellen, a CSKP még a kormány- válság előtt utasítást adott, hogy az őrségeket készültségi alakulatokká szervezzék, még­pedig oly módon, hogy szükség esetén ne csak a gyárakban és környékükön, hanem a nagyobb városokban is be tudjanak avatkozni. A készültségi ala­kulatok voltak tehát a népi mi­lícia elődei. Megakadályozták a vérontást Maga a népi milícia a párt­vezetőség döntése értelmében 1948. február 21-én alakult. Kezdetben 18 000 férfit — eb­ből 6500 prágait — tömörített. A brnói fegyvergyárból a leg­nagyobb gyáraknak szállított fegyvereket a milícia tagjai csak a kormányválság idején kapták kézhez. Az a veszély fenyegetett, hogyha a köztársasági elnök visszautasítja a reakciós mi­niszterek lemondásőt és a kor­mányválság elhúzódik, a reak­ció ellenforradalmi puccsot kí­sérel meg. Amikor a köztársa­sági elnök február 25-én dél­után négy óra tájban a reak­ciós miniszterek lemondását el­fogadta és kinevezte a Nemzeti Front új kormányát, a CSKP vezetősége úgy döntött, hogy a népi milfcia Prágában ünnepi felvonulást tart. Csak február ?8-án, a kormányválság megol­dása után határozta el a CSKP Köznonti Bizottságának Elnök­sége, hogy az ország minden részén létre kell hozni a népi milíciát. Ami a Nemzetbiztonsőgi Tes­tület 1948-ás februári tevékeny­ségét illeti, meg kell monda­nunk, hogy a rendőrség maga­tartása az események békés le­zajlását mozdította elő és le­hetővé tette a kormányválság alkotmányos keretek között va­ló megoldását. Bizonyára nem volt véletlen, hogy a burzsoázia képviselői azzal az ürüggyel idézték elő a kormányválságot, hogy Václav Nősek kommunis­ta belügyminiszter kádervál­toztatásokat hajtott végre a rendőrség parancsnokságában. Az új csehszlovák hadsere­get mindjárt a felszabadulás után a Košicei Kormányprog ram értelmében demokratikus és antifasiszta hadsereggé kellett volna kiépíteni. Mag- vát a Szovjetunióban alakult 1. csehszlovák hadtestnek és a partizánegységeknek kellett volna képezniük. A burzsoázia azonban dr. Eduard Beneš köz- társasági elnök támogatásával szabotálta ezt. Az ún. nemzet- védelmi bizottságokba saját em­bereit juttatta be, hogy a fegy­veres erőket egy puccs esetén bevethesse, s ezek az emberek az amerikai és az angol hír­szerző szolgálatok számára kémkedtek. A hadsereg helyzete a Feb­ruári Győzelem előestjén igen bonyolult volt. A tiszteknek egyharmada öntudatosan a né­pi demokrácia oldalán állt. Mintegy 10 százalékuk és a tartalékos tisztek egy része ki­mondottan reakciós volt. A tisztek és a tartalékos tisztek legnagyobb részének nem vol­tak stabil politikai nézetei, egyszer az egyik, másszor a másik fél oldalára állottak, sőt jelentős részük politikailag teljesen passzív volt. A kommunista katonák a területi pártszervezetekben fej­tettek ki tevékenységet. A Feb­ruári Győzelem előestéjén a párt vezetősége egyértelmű utasítást adott a kommunista katonáknak: ne engedjék meg, hogy hatalmi összecsapás ese­tén felhasználhassa a reakció a hadsereget, vagy annak egy részét a nép ellen. A kommu­nista katonák ezt a feladatot megértették és igyekeztek a katonák tömegeit megnyerni a Gottwald-kormány támogatásá­ra. Ez nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a kormány- válság idején a reakciósok nem tudtak nagyobb fegyveres ak­ciót végrehajtani. A hadsereg hü a néphez Jelentős mértékben befolyá­solták a helyzetet azok a do­kumentumok. amelyeket a feb­ruári napokban a hadsereg pa­rancsnoksága adott ki. Ludvík Svoboda nemzetvédelmi minisz­ter február 23-án parancsot adott ki, amelyben kiemelte, hogy a hadsereg parancsnokai hűek a néphez. E parancsot alátámasztotta egy másik fon­tos dokumentum, dr. Jaroslav Procházka tábornoknak a kato­nák nevelésével foglalkozó tisztekhez intézett utasítása. Ezek a dokumentumok, vala­mint a nemzetvédelmi minisz­ternek a Nemzeti Front köz­ponti akcióbizottsága február 23-án megtartott alakuló ülésén elmondott beszéde — amelyben a hadsereg nevében a Nemzeti Front mellett foglalt állást —, pozitív irányban befolyásolták a hadsereg katonáinak gondol­kodását. Kimondták világosan, hogy a csehszlovák hadsereg a nép oldalán áll és parancs­noksága nem hajlandó egy reakciós puccsban részt venni. Ez a hadseregparancsnokság­ban levő ingadozó tiszteket arra ösztönözte, hogy ésszerű álláspontot foglaljanak el a belpolitikai helyzettel kapcso­latban. A parancsnoki kar népelle­nes elemektől való megtisztítá­sa — ami a februári esemé­nyek után történt — és a poli­tikai-nevelő munka javítása hozzájárult ahhoz, hogy a cseh­szlovák hadsereg új szocialista hadsereggé váljék, a szovjet hadsereg mintájára. Az 1948 májusában megrendezett vá­lasztásokon a katonák 96 szá­zaléka a Nemzeti Front képvi­selőjelöltjeire szavazott. 1948. Június 14-én a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka Klement Gottwald elvtárs köz­társaságunk elnöke lett. A Februári Győzelem lehető­vé tette, hogy a csehszlovák néphadsereget harcképes, poli­tikailag fejlett erővé fejlesz- szük, amely a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek oszthatatlan része és amely a CSKP vezetésével min­dig kész a dolgozó nép érde­keit megvédeni. Szereti a fiatalokat A szlovák fiúk ezrei, akiket 1942-ben bevetettek a Szovjet­unió elleni harcba, nem úgy tértek haza, mint ahogyan azt az .úgynevezett szlovák kor­mány elképzelte, hanem mint hősök, a szovjet hadsereg tag­jai. Közéjük tartozott Jozef Gro- laj elvtárs is. Már otthon apjától sokat hal­lott a kommunistákról, a Szov­jetunió elleni igazságtalan há­borúról. Amikor 1942. JÉlius 15-én teherautó-vezetőként a frontra küldték, tudta, hogy a helye a másik oldalon van. Még az úgynevezett szlovák hadsereg tagjaként felvette a kapcsolatot a szovjet partizá­nokkal, titokban fegyvereket, lőszert, élelmiszert stb. szer­zett nekik. 1942 októberében, amikor már fenyegette a ve­szély, hogy leleplezik a parti­zánokkal való kapcsolatát, két társával, Kofíuch és Jordan elv­társsal három, fegyverekkel és lőszerrel megrakott teherautó­val átszöktek a szovjet partizá­nokhoz. December '^géig velük maradtak, később pedig Gro- žaj elvtárs a szimferopoli er­dőkben harcolt partizánként. Több tanfolyamon vett részt, különböző harci feladatokat teljesített. Az 1943-as év külö­nösen jelentős volt Grožaj elv­társ életében: hősi tetteinek elismeréseként felvették a Szovjetunió Kommunista Párt­jába. Kérésemre, hogy meséljen egy különösen érdekes epizó­dot harci élményeiből, moso­lyogva válaszolt: „Több százat is mesélhetnék, hiszen tulaj­donképpen minden harci meg­mozdulás érdekes és Izgalmas volt. Például a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején Duklánál, később pedig Piesok körnvé- kén harcoltunk. Mi csak ha­tan voltunk, a falu mögött egy pajtában pedig 40 német őrzött 200 szovjet foglyot. Az Időnk kevés volt, gyorsan kellett dön­tenünk, s néhány perces harc után kiszabadítottuk a foglyo­kat. Megható pillanat volt, amikor a biztos halálra váró katonák kiszabadultak. Velünk együtt harcoltak aztán a Jego- rov partizánbrigádban.“ A háború után Grožaj elvtárs bekapcsolódott az ú| köztársa­ság építésébe. Amikor a párt 1948 februárjába fegyverbe szólította, kommunistaként és egy népimllícia-egység pa­rancsnokaként teljesített szol­gálatot a legfontosabb bratisla­vai üzemekben. Tudta, hogy ez a végső harc, és hogy győzni fognak. GroZaj elvtárs ma már nyugdíjas. De most sem tér ki a feladatok elől. Tevékenyen bekapcsolódik a társadalmi munkába, s mindig talál időt a fiatalokkal való találkozások­ra. Szívesen Jár a fiatalok kö­zé, továbbadja nekik élményeit, tapasztalatait, a Szovjetunió iránti barátságra, 1948 február­jának szellemében neveli őket. GOTTLIEBER FERENC érnagy 1971} II. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents