Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-14 / 45. szám, kedd
MUMKAJOG V. I.: A Munkatörvénykönyv végrehajtási rendeletének (1975/54) 18. §-íi értelmében azoknak az esetében, akik a naptári évben nem egyenlő munkaidőben dolgoztak, esetleg további dolgozóknak is. akiknek munkáját az időjárási viszonyok lényegesen befolyásolják. minden egész hetekben merített szabadság után, ha azt a dolgozó kevesebb munkát igénylő időszakban veszi ki, további két nap szabadság jár minden ilyen hét után. azonban legfeljebb további 1 hét. A Mezőgazdasági és Élelme zésügyi Minisztérium utasításai értelmében í PAM 58. 758/1965) ez a kedvezmény csak az állandó jellegű munkaviszonyban dc’gozóknak jár, beleértve a különleges állandó jellegű munkaviszonyban dolgozó munkásokat, akik évente legalább 130 műszakot, vagy ezer munkaórát dolgoztak le, éspedig a munkásoknak és az olyan műszaki dolgozóknak, akik közvetlenül Irányítják a növénytermesztésben a manuális munkát végző dolgozókat (beleértve a növény- védelmet és a fajtakísérleteket); a tőzegjövesztőben dolgozó munkásoknak és az őket közvetlenül irányító műszaki dolgozóknak; az erdei munkásoknak és őket közvetlenül a terepen irányító műszaki dolgozóknak, az építő és szerelő dolgozóknak és mestereknek, és őket a terepen közvetlenül irányító építésvezetőknek; az építőanyag- gyártásban, kő-, homok- és kavicsbányákban, kint a szabadban előregyártott elemek gyártásában dolgozó munkásoknak és mestereknek, azoknak a dolgozóknak, akik az év túlnyomó részében közvetlenül a terepen földmérési, építési-geológiai, vízkutatási és a komplex talajvizsgálati munkáknál dolgoznak. Végül ez a kedvezmény megilleti a növény- és magtermesztés felügyelőit, akik a kijelölt körzetben működnek. Téli időszaknak számít az említett mező- és erdőgazdasági munkák esetében a december 1-től a következő év március 31-ig terjedő időszak. Váratlan megbetegedés esetében ezt a további szabadságot a következő év április 30-ig lehet meríteni, ha közvetlenül a betegállomány ideje után veszi ki szabadságát a dolgozó. Ez a kedvezmény megilleti a dolgozókat atíkor is, ha a munkaadó vállalat az említett téli időszakban tömeges üzemi szabadságot ír ki. Ehhez az üzemi bizottság hozzájárulása is szükséges. A traktorosoknak csak akkor jár az említett kedvezmény, ha kizárólag a növénytermesztésben dolgoznak, a növénytermesztési technikusoknak csak akkor, ha kijelölt körzetben dolgoznak. MELYIK KATEGÓRIÁBA? K. L.: Csak akkor lenne 58 éves korában igényjogosult öregségi nyugdíjra, ha az ön által végzett munkát mint az I. munkakategóriába tartozó munkát tartják nyílván és az igény elérésekor, illetve legkésőbb két évvel korábban, leg- ílabb 20 éven át Ilyen munkát végzett. Ha az ön által vr^zett munka a II. munkakategóriába tartozik és ez a munka a nyugdíjigény keletkezésekor még tartott, vagy nem szűnt meg két évvel korábban az igény keletkezése előtt, csak 60. életéve elérésével szerez igényt öregségi nyugdíjra. A munkahelyek minősítését a munkaadó vállalat tartja nyilván, de a bérosztály is adhat felvilágosítást az ön által végzett munka kategóriájáról. B. Gy.: Az Ön által végzett vasúti tolatói munka a rendelkezések értelmében a II. munkakategóriába tartozik. Egyébként a fenti válasz vonatkozik Önre is, tehát csak 60. életéve betöltésével szerez igényt öregségi járadékra. VAGYONJOG K. ].: Amíg ép elmével és szabad akarattal jogügyletet köthet, Ingó vagyonával szabadon rendelkezhet. A házassaga alatt — jelenlegi házasságát értve — a nem öröklés és ajándékozás útján szerzett vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdonának számít, amellyel csak közösen, feleségével együtt rendelkezhet. A különvagyonának számítandó, korábban szerzett ingóságait, megtakarított pénzét, vagy a házasság alatt öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingó vagyonát szabadon átruházhatja {ajándékozással vagy adásvétellel) más személyre, így második feleségére is A személyi tulajdonnak számító családi házat illetően a Polgári Törvénykönyv 140. §-a értelmében ilyen átruházási jogügyletet érvényesen csak a töbLi társtulajdonos, tehát az első házasságából származó gyermekek beleegyezésével tehetne. A külön parcellát képező kert magántulajdonnak számít és az ilyen tulajdonrésszel való rendelkezéshez nem szükséges a társtulajdonosok hozzájárulása. A kérdéses családi ház és tartozékainak kizárólagos tulajdonjogát vagy szerződés alapján szerezhetné meg a társtulajdonos gyermekeitől, esetleg a Polgári Törvénykönyv 142. §-a értelmében a közös tulajdon bírósági határozattal való megszüntetése alapján (a gyermekeire eső tulajdonrész kifizetése ellenében). Mint kizárólagos tulajdonos már szabadon rendelkezhetne az ilyen vagyonnal is. Egyébként esetleges korábbi halála esetében özvegye gyermekeivel együtt egy gyermekrészt örökölne. Végrendelettel a felnőtt gyermek törvényes örökrészét legfeljebb egynegyed résszel lehet csökkenteni. BBL: Az építési hatóság rendszerint ragaszkodik ahhoz, hogy az építkezők — ha a családi ház tulajdonosai akarnak lenni —, a házhelyet kizárólagos tulajdonukba szerezzék meg. Dr. F. J. A dolgozó nép érdekeinek védelmében A FEBRUÁRI győzelem és a csehszlovák néphadsereg Künözsi István jelvétele Az 1948-ban kivívott Februári Győzelem újkori történelmünk legfontosabb mérföldkövének tekinthető. Ekkor fejlődött szocialista forradalommá a nemzeti és demokratikus forradalom, ekkor dőlt el véglegesen a politikai hatalom kérdése a munkásosztály és a burzsoázia sok éves harcában. Döntő mértékben hozzásegített bennünket a Februári Győzelemhez a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme és Csehszlovákia felszabadulása. A Februári Győzelem legfontosabb előfeltétele az volt, hogy a CSKP vezetésével összefogott a munkásosztály és pártunk hazafias, antifasiszta és internacionalista politikájával, valamint a Szovjetunió iránti szövetségével és barátságával hatalmas tekintélyre tett szert. A februári események méltatásával kapcsolatban, nem egy esetben kerül a figyelem homlokterébe a fegyveres erőknek a februári eseményekben játszott szerepe. A csehszlovák emigráció és a revizionista történészek * nem egy esetben szajkózták — és nyilván most a Februári Győzelem 30. évfordulóján Ismét szajkózni fogják — a kommunista puccsról szóló tételt. Azt őllítják, hogy kommunista puccs történt, amelyben a fegyveres erők egy része, mindenekelőtt a rendőrség és a népi milícia beavatkozott az események menetébe. A valóságban ezek az erők a dolgozók jogait védték a burzsoázia és kiszolgálói áltál előkészített puccs ellen. A CSKP elsősorban azon fáradozott, hogy megnyerje az emberek többségének támogatását. A szocialista forradalom megvalósításának általa kidolgozott eredeti tervében nem számított arra, hogy megalapítja a párt érdekeit szolgáló fegyveres egységeket, a népi mllíciát. A párt befolyásának erősödésével párhuzamosan azonban a burzsoázia ellenállása is erősödött. A burzsoázia 1947 második felétől arra törekedett, hogy a döntő összecsapásba a fegyveres erőket is bevesse. Ekkor döntött a CSKP vezetősége úgy, hogy fel kell készülnie a forradalmi vívmányok fegyveres védelmére. A prágai gyárakban és több más helyeken ekkor kezdték létrehozni az őrségeket, amelyeknek feladata főként a gyárak belső biztonságának védelme volt. Amikor azonban a reakció fokozta felforgató munkáját a népi demokratikus rendszer ellen, a CSKP még a kormány- válság előtt utasítást adott, hogy az őrségeket készültségi alakulatokká szervezzék, mégpedig oly módon, hogy szükség esetén ne csak a gyárakban és környékükön, hanem a nagyobb városokban is be tudjanak avatkozni. A készültségi alakulatok voltak tehát a népi milícia elődei. Megakadályozták a vérontást Maga a népi milícia a pártvezetőség döntése értelmében 1948. február 21-én alakult. Kezdetben 18 000 férfit — ebből 6500 prágait — tömörített. A brnói fegyvergyárból a legnagyobb gyáraknak szállított fegyvereket a milícia tagjai csak a kormányválság idején kapták kézhez. Az a veszély fenyegetett, hogyha a köztársasági elnök visszautasítja a reakciós miniszterek lemondásőt és a kormányválság elhúzódik, a reakció ellenforradalmi puccsot kísérel meg. Amikor a köztársasági elnök február 25-én délután négy óra tájban a reakciós miniszterek lemondását elfogadta és kinevezte a Nemzeti Front új kormányát, a CSKP vezetősége úgy döntött, hogy a népi milfcia Prágában ünnepi felvonulást tart. Csak február ?8-án, a kormányválság megoldása után határozta el a CSKP Köznonti Bizottságának Elnöksége, hogy az ország minden részén létre kell hozni a népi milíciát. Ami a Nemzetbiztonsőgi Testület 1948-ás februári tevékenységét illeti, meg kell mondanunk, hogy a rendőrség magatartása az események békés lezajlását mozdította elő és lehetővé tette a kormányválság alkotmányos keretek között való megoldását. Bizonyára nem volt véletlen, hogy a burzsoázia képviselői azzal az ürüggyel idézték elő a kormányválságot, hogy Václav Nősek kommunista belügyminiszter káderváltoztatásokat hajtott végre a rendőrség parancsnokságában. Az új csehszlovák hadsereget mindjárt a felszabadulás után a Košicei Kormányprog ram értelmében demokratikus és antifasiszta hadsereggé kellett volna kiépíteni. Mag- vát a Szovjetunióban alakult 1. csehszlovák hadtestnek és a partizánegységeknek kellett volna képezniük. A burzsoázia azonban dr. Eduard Beneš köz- társasági elnök támogatásával szabotálta ezt. Az ún. nemzet- védelmi bizottságokba saját embereit juttatta be, hogy a fegyveres erőket egy puccs esetén bevethesse, s ezek az emberek az amerikai és az angol hírszerző szolgálatok számára kémkedtek. A hadsereg helyzete a Februári Győzelem előestjén igen bonyolult volt. A tiszteknek egyharmada öntudatosan a népi demokrácia oldalán állt. Mintegy 10 százalékuk és a tartalékos tisztek egy része kimondottan reakciós volt. A tisztek és a tartalékos tisztek legnagyobb részének nem voltak stabil politikai nézetei, egyszer az egyik, másszor a másik fél oldalára állottak, sőt jelentős részük politikailag teljesen passzív volt. A kommunista katonák a területi pártszervezetekben fejtettek ki tevékenységet. A Februári Győzelem előestéjén a párt vezetősége egyértelmű utasítást adott a kommunista katonáknak: ne engedjék meg, hogy hatalmi összecsapás esetén felhasználhassa a reakció a hadsereget, vagy annak egy részét a nép ellen. A kommunista katonák ezt a feladatot megértették és igyekeztek a katonák tömegeit megnyerni a Gottwald-kormány támogatására. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kormány- válság idején a reakciósok nem tudtak nagyobb fegyveres akciót végrehajtani. A hadsereg hü a néphez Jelentős mértékben befolyásolták a helyzetet azok a dokumentumok. amelyeket a februári napokban a hadsereg parancsnoksága adott ki. Ludvík Svoboda nemzetvédelmi miniszter február 23-án parancsot adott ki, amelyben kiemelte, hogy a hadsereg parancsnokai hűek a néphez. E parancsot alátámasztotta egy másik fontos dokumentum, dr. Jaroslav Procházka tábornoknak a katonák nevelésével foglalkozó tisztekhez intézett utasítása. Ezek a dokumentumok, valamint a nemzetvédelmi miniszternek a Nemzeti Front központi akcióbizottsága február 23-án megtartott alakuló ülésén elmondott beszéde — amelyben a hadsereg nevében a Nemzeti Front mellett foglalt állást —, pozitív irányban befolyásolták a hadsereg katonáinak gondolkodását. Kimondták világosan, hogy a csehszlovák hadsereg a nép oldalán áll és parancsnoksága nem hajlandó egy reakciós puccsban részt venni. Ez a hadseregparancsnokságban levő ingadozó tiszteket arra ösztönözte, hogy ésszerű álláspontot foglaljanak el a belpolitikai helyzettel kapcsolatban. A parancsnoki kar népellenes elemektől való megtisztítása — ami a februári események után történt — és a politikai-nevelő munka javítása hozzájárult ahhoz, hogy a csehszlovák hadsereg új szocialista hadsereggé váljék, a szovjet hadsereg mintájára. Az 1948 májusában megrendezett választásokon a katonák 96 százaléka a Nemzeti Front képviselőjelöltjeire szavazott. 1948. Június 14-én a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka Klement Gottwald elvtárs köztársaságunk elnöke lett. A Februári Győzelem lehetővé tette, hogy a csehszlovák néphadsereget harcképes, politikailag fejlett erővé fejlesz- szük, amely a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek oszthatatlan része és amely a CSKP vezetésével mindig kész a dolgozó nép érdekeit megvédeni. Szereti a fiatalokat A szlovák fiúk ezrei, akiket 1942-ben bevetettek a Szovjetunió elleni harcba, nem úgy tértek haza, mint ahogyan azt az .úgynevezett szlovák kormány elképzelte, hanem mint hősök, a szovjet hadsereg tagjai. Közéjük tartozott Jozef Gro- laj elvtárs is. Már otthon apjától sokat hallott a kommunistákról, a Szovjetunió elleni igazságtalan háborúról. Amikor 1942. JÉlius 15-én teherautó-vezetőként a frontra küldték, tudta, hogy a helye a másik oldalon van. Még az úgynevezett szlovák hadsereg tagjaként felvette a kapcsolatot a szovjet partizánokkal, titokban fegyvereket, lőszert, élelmiszert stb. szerzett nekik. 1942 októberében, amikor már fenyegette a veszély, hogy leleplezik a partizánokkal való kapcsolatát, két társával, Kofíuch és Jordan elvtárssal három, fegyverekkel és lőszerrel megrakott teherautóval átszöktek a szovjet partizánokhoz. December '^géig velük maradtak, később pedig Gro- žaj elvtárs a szimferopoli erdőkben harcolt partizánként. Több tanfolyamon vett részt, különböző harci feladatokat teljesített. Az 1943-as év különösen jelentős volt Grožaj elvtárs életében: hősi tetteinek elismeréseként felvették a Szovjetunió Kommunista Pártjába. Kérésemre, hogy meséljen egy különösen érdekes epizódot harci élményeiből, mosolyogva válaszolt: „Több százat is mesélhetnék, hiszen tulajdonképpen minden harci megmozdulás érdekes és Izgalmas volt. Például a Szlovák Nemzeti Felkelés idején Duklánál, később pedig Piesok körnvé- kén harcoltunk. Mi csak hatan voltunk, a falu mögött egy pajtában pedig 40 német őrzött 200 szovjet foglyot. Az Időnk kevés volt, gyorsan kellett döntenünk, s néhány perces harc után kiszabadítottuk a foglyokat. Megható pillanat volt, amikor a biztos halálra váró katonák kiszabadultak. Velünk együtt harcoltak aztán a Jego- rov partizánbrigádban.“ A háború után Grožaj elvtárs bekapcsolódott az ú| köztársaság építésébe. Amikor a párt 1948 februárjába fegyverbe szólította, kommunistaként és egy népimllícia-egység parancsnokaként teljesített szolgálatot a legfontosabb bratislavai üzemekben. Tudta, hogy ez a végső harc, és hogy győzni fognak. GroZaj elvtárs ma már nyugdíjas. De most sem tér ki a feladatok elől. Tevékenyen bekapcsolódik a társadalmi munkába, s mindig talál időt a fiatalokkal való találkozásokra. Szívesen Jár a fiatalok közé, továbbadja nekik élményeit, tapasztalatait, a Szovjetunió iránti barátságra, 1948 februárjának szellemében neveli őket. GOTTLIEBER FERENC érnagy 1971} II. 14.
