Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-11 / 42. szám, szombat

Szilárd szövetségben a munkásosztállyal Irta: Pavol Jonáš, a Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke Most, amikor hazánk egész népe méltóan készül a Febru­ári Győzelem 30. évfordulójá­nak megünneplésére, az egysé­ges földművesszövetkezetek dolgozói is tudatosítják: a cseh­szlovákiai munkásosztálynak ez a korszakalkotó győzelme alapozta meg az új távlatokat parasztságunk életében is. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásától kezdve alapvető fontosságot tulajdo­nított a munkás-paraszt szövet­ségnek, hiszen a földmunkás­ság és a kisparasztság a mun­kásosztály természetes szövet­ségese volt a kizsákmányolók elleni harcban. A tőkés rend­szer páriái voltak, hiszen isme­retes, hogy a polgári köztár­saság éveiben Csehszlovákiából csaknem félmillió földmunkás volt kénytelen külföldre vándo­rolni. A kisemmizett, kiszipo­lyozott földmunkásság érdekeit egyedül a kommunista párt yéd- te az osztályharc síkján. Eb­ben a küzdelemben, a földmun­kássztrájkok és megmozdulá­sok során, csupán az 1931— 1933-as időszakban 29-en vesz­tették életüket. Emlékezzünk csak a kosúti vérengzésre! A náci megszállás éveiben a német fasiszták mezőgazda­ságunkat is teljesen háborús céljaik szolgálatába állították. Rablógazdálkodásuk következ­tébe^, a hozamok csökkenésé­vel együtt, leromlott a mező- gazdasági termelés színvona­la is. A felszabaduláskor né­pink kifosztott, leziillesztett mezőgazdaságot kapott örökül. A felszabadulás fordulatot je­lentett a csehszlovák mezőgaz­daságban is. A kommunista párt, a szegényparasztság és a mezőgazdasági munkásság életkörülményeinek javítása ér­dekében, a háborút követő első két évben síkraszállt a nagy­birtokok, a kollaboránsok és fasiszták földtulajdonának ki­sajátításáért, felülvizsgálta a burzsoá földreformot, hogy he­lyette újabb, igazságos refor­mot hirdethessen meg. A CSKP követelései kiváltották a fal­vakban a politikai erők pola­rizálódását. A párt mezőgazdaság-politi­kájának további fejlődése szem- pontjából nagy szerepe volt a Hradecl program néven ismert, 1947 áprilisában meghirdetett tervnek, valamint a párt to­vábbi mezőgazdasági törvény- javaslatainak. A Hradeci prog­ram nagy visszhangot keltett a parasztság körében, de ugyanakkor nagy ellenállásba ütközött az akkori Nemzeti Front polgári pártjai részéről. EbbQn az időszakban falvaink hatalmas forradalmi mozgásban éltek. A parasztság nagy tö­megei saját tapasztalataik alapján győződhettek meg ar­ról, ki védi igazi érdekeiket, s ki tolja az agrárburzsoázia szekerét. A mezőgazdasági dol­gozók tömegeinek követelésére törvénybe iktatták a burzsoá földreform módosítását, s a Nemzeti Frontban pedig meg­állapodás; született az új föld­reform törvénytervezetének jó­váhagyásáról. Ezt az új refor­mot 1948 februárjáig kellett volna megvalósítani. Az érte folyó harc 1948 februárjában érte el csúcspontját, amikor a polgári pártok képviselői el­utasították a CSKP követelé­seit és kormányválságot idéz­tek elő. A sorsdöntő februári esemé­nyek közepette, 1948. február 28—29-én tanácskozott Prágá­ban a földművesbizottságok or­szágos kongresszusa. Ebből az alkalomból a kongresszus részt­vevői és a földművesbizottsá­gok több mint százezer tagja Prágában, a Vencel téren tar­tott népgyűlésen fejezte ki tel­jes egyetértését a CSKP politi­kájával. Gottwald elvtárs a februári eseményeket értékel­ve mondotta: „Munkásosztá­lyunk nagyszerű magatartást tanúsított, s ami ugyancsak je­lentős tény és meggyorsította a februári eseményeket — ma­ga mellett tudhatta a paraszt­ság túlnyomó többségét“. A csehszlovákiai mezőgazda­ság fejlődésében történelmi ha­tárkő a CSKP IX. kongresszu­sa, amely határozatában célul tűzte ki a falu szocializálását a lenini szövetkezeti terv alap­ján. Ezzel kapcsolatban jelen­tette k: Klement Gottwald: „ ... nem lehet nálunk szó szo­cializmusról a falu szocializá­lása nélkül..." Ezekben az időkben a pártmunkások ezrei végeztek széles körű felvilágo­sító munkát a falvakban, hogy fokozatosan meggyőzzék a pa­rasztság széles tömegeit a kol­lektív gazdálkodás előnyeiről. A szövetkezetesítésnek ez a szakasza gyakorlatilag már 1959-ben befejeződött. Az efsz- ek száma ekkor már elérte a 10.360-at, s a mezőgazdasági földterület 90 %-a volt szocia­lista tulajdonban. A szocialista mezőgazdaság fejlődése Csehszlovákiában tel­jes mértékben igazolta a párt mezőgazdaság-politikájának he­lyességét. A mezőgazdaság sta­bilizáló szerepet töltött be a népgazdaság általános fejlődé­sében, „ aminek különösképpen a negatív világgazdasági jelen­ségekkel összefüggésben volt nagy jelentősége. Az ötéves tervek során a nagyüzemi szocialista mezőgaz­daság figyelemre méltó ered­ményeket ért el. A mezőgazda­sági termelés mennyisége egy­re felfelé ívelt, s 1970-hez ha­sonlítva az ötödik ötéves terv­időszakban, összehasonlítható árrelációkban kifejezve, 13,5 %- kai növekedett. Az egész ötö­dik ötéves terv alatt a mező- gazdasági bruttó termelés 15,5 százalékkal haladta meg az előző ötéves tervben elért szintet. A mezőgazdasági termelés növekedése a hatodik ötéves tervben is folytatódik. Hazánk magas színvonalú mezőgazda­ságával a világ élenjáró orszá­gai közé tartozik. A mezőgaz­dasági termelés növekedésében jelentős szerepe van a kemi- zálásnak. Az 1 hektárra jutó 236 kg műtrágya számottevően hozzájárul a hozamok emelke­déséhez. Egyre nagyobb ütemű a mezőgazdaság gépesítése. Csak tavaly 7.066 traktorral, 2.136 arató-cséplő géppel és még más technikával, berende­zéssel bővült a mezőgazdasági üzemek gépparkja. Az efsz-tagság életében fon­tos szerepet tölt be a Cseh­szlovákiai Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége. Ennek a szervezetnek az a feladata, hogy a szövetkezeti tagság közt megteremtse a feltételeket a termelési feladatok teljesí­tésére, illetve célszerű túltel­jesítésére; ez a szervezet se­gíti elő a tagság munkakezde­ményezését és a szocialista munka versenyt. Arra törekszik, hogy az efsz-tagság egyre na­gyobb arányban vegye ki ré­szét a szövetkezetek vezetésé­ből és irányításából. Nagy fi­gyelmet szentel a tagság szak­mai ismeretei bővítésének s a tudományos-technikai vívmá­nyok népszerűsítésének. E fel­adatok teljesítésére a szövetség 75 ezer főnyi tisztségviselői aktívával rendelkezik. Ezt az aktívát rendszeresen felkészíti és irányítja az igényes szövet­ségi munka terén adódó felada­tok teljesítésére. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ha­zánk el'sz-tagsága együttesen több mint egymilliárd korona értékű szocialista kötelezett­ségvállalás teitt. Efsz-tagsá­gunk soraiban a Győzelmes Február 30. évfordulójára is sok ezer értékes felajánlás született. A szövetkezeti tagság élet- körülményeinek szinte forra­dalmi megváltozását 1948 feb­ruárja óta sok példa bizonyít­ja. Évente több mint százezer efsz-tag üdül családjával együtt hazánk festői vidékein vagy külföldön. A szövetkezetek je­lentős összegeket fordítanak óvodák, bölcsődék építésére. Se szeri se száma az új szövet­kezeti étkezdéknek, éttermek­nek. A szövetkezetek ezen kí­vül számottevően hozzájárul­nak az életkörnyezet javításá­hoz, valamint a falvak kulturá­lis és társadalmi életének fel­lendítéséhez. Egyre szélesebbek a SZFSZ nemzetközi kapcsolatai. Hagyo­mányosan szoros baráti kap­csolatok fűzik a szocialista országok, s elsősorban a Szov­jetunió testvérszervezeteihez. Itt említendő meg az is, hogy sok országból — legyen sző fejlett ipari, vagy fejlődő or­szágról — keresik fel küldött­ségek hazánkat, hogy saját sze­mükkel győződjenek meg a szocialista, nagyüzemi szövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről. A szövetség alapvető fel­adata, különösen most, az el­mélyülő koncentráció és sza­kosítás szakaszában, hogy elő­segítse az efsz-ek továbbfej­lesztéséhez szükséges feltéte­lek megteremtését. A Csehszlo­vákiai Szövetkezeti Földműves­sek Szövetsége előtt, amely folytatja az 1948 februárjában megkezdett utat, ismét új le­hetőségek nyílnak a szövetke­zeti mozgalom, a szocialista társadalom fejlesztésének to­vábbi szakaszában. A Bykogi Győzelmes Február Efsz tagjai jó eredményekkel dicse­kedhetnek. Tavaly ár­pából 47,3, silókukori­cából 369 mázsás hek- tárhozamot értek •!. A silókukorica jó ta- karmányalapot képez a szövetkezet 2500 szarvasmarhája szá­mára. A felvételen az új tehénistálló korsze­rű fejőcsarnoka lát­ható. A szövetkezőt szorgalmas tagjai ér­tékes kötelezettség- ' vállalásokkal köszön­tötték a Februári Győ­zelem 30. évforduló­ját. (K. Vlček — CSTK felvétele) Kincs is, készlet is A szókincs és a szókészlet voltaképpen ugyanaz, de egy kicsit azért mégis más. Pontosabban: az egyik is, a másik is valamely nyelv szavainak összességét jelenti, de más­más oldalról, más-más szemlélet alapján ragadja meg a vele jelölt dolgot. A kincs szóhoz a gazdagság, á bőség képzete kapcsolódik tudatunkban. Ezt mutatják a vele kapcsolatos jelzők is: rengeteg tömérdek, töméntelen, annyi, hogy se szeri, se száma, mesébe illően, elképzelhetetlenül, minden képzele­tet felülmúlóan sok vagy nagy, egy szóval: mesés, illetőleg óriási. Nem csoda hát, hogy amikor még volt — mondjuk a királynak — ennyi vagy ekkora kincse, gazdagsága, hat kincstárba, kincsesházba, kincseskamrába zárta, záratta, aztán megbízta a kincstárost, a kincstárnokot, archaiku- sabb, veretesebb szóval a kincstartót: őrizze vagy régies szóhasználat szerint vigyázza, nehogy megfogyatkozzon. Ha ez mégis megesett, azaz valamennyi hiányzott vagy népies szóval hibázott a kincsből, akkor bizony bűnhődnie, vagy választékos kifejezéssel lakolnia, kellett a hűtlen őrnek, illetőleg — régi szóhasználat szerint — a vigyázónak. — Készletet azért gyűjtünk, azért halmozunk fel, hogy legyen tartalékunk. Készletre, tartalékra mindig szükség van, mind az egyes ember háztartásában, mind az államháztartásban. Ha meg nehezebb, szűkösebb, vagy kivált ha nehéz, szűkös, nyomo­rúságos, mostoha idők járják, akkor meg egész egyszerűen életbevágó, életbevágóan fontos, létfontosságú, más szóval élet-halál kérdése, létkérdés, életkérdés, létfeltétel, életfel­tétel, létszükséglet, életszükséglet, hogy legyen mihez nyúlni, különben akár éhen is veszhetünk, pusztulhatunk. A dolog természetéből következik, hogy azok a képze­tek, amelyek a kincs* illetőleg a készlet szóhoz tudatunkban hozzákapcsolódnak, bizonyos mértékig a szókincs, szó­készlet, összetételekbe, terminusokba is belejátszanak. — A rokon értelmű szavaknak, azaz, a szinonimáknak az ilyen más-más képzetek által színezett fajtái, típusai egyfelől az ismétlődések elkerülésére, azaz a stílus változatosabbá té­telére, másfelől viszont ugyanannak a dolognak több oldal­ról való megvilágítására, egyszóval a stílus szemléletesseb­bé tételére, vagy esetleg — épp az ismétlés révén — a mondanivaló nyomatékosítására használhatók jel, arra al­kalmasak, arra jók, arra valók. De ezen túlmenően még egy további tanulságot is érde­mes levonnunk: szókincsünket mi is óvjuk, védjük, mint legdrágább kincsünket, mint a szemünk világát. Legyen gondunk rá, ügyeljünk, vigyázzunk, nehogy csökkenjen gyérüljön, kopjon, fogyjon, sorvadjon, szegényedjen, zsu­gorodjon, nehogy egyetlen szó Is kihulljon, kikopjon, kivesz- szen, kihaljon, kipusztuljon belőle. Inkább szaporítsuk, gya- röpítsük szavaink számát, de ne akárhogyan, holmi semmit érő, értéktelen, fabatkát sem érő, sőt kivetni való szavak­kal, hanem olyan igazi, kincset érő gyöngyszemekkel, ami­lyenek szerencsére szép számmal felgyülemlettek, felhal­mozódtak benne a századok folyamán. Egyszóval gazdagít­suk szókincsünket, bővítsük szókészletünket, hogy amikor ■mondanivalónkat formába öntjük, vagyis fogalmazunk, ak­kor legyen miből válogatni, a gondolatainkat egészen pon­tosan, hajszálnyi pontossággal kifejező, megtestesítő, lük- rözlető szavakat kikeresni, kiválasztani. RÜZSICZKY ÉVA i1akistúg iiltkébu BŐVÜL AZ ÜZLETHÁLÓZAT # JAVUL AZ ÁRUVÁLASZTÉK Az életszínvonal emelkedésé­nek s a növekvő szükségletek kielégítésének egyik fontos mutatója a kiskereskedelmi for­galom növekedése is. A Košice- vidéki járásban az elmúlt év­ben a kiskereskedelmi forga­lom 4,5 százalékkal emelkedett, s ez megfelel a 6. ötéves terv feladatainak. Élelmiszerekből nagyobb és jobb ,lett a válasz­ték, s a háziasszonyok munká­ját könnyítő félkészárukból is több került a járás üzleteibe. Ennek ellenére még elég sok probléma akad a minőség, az áruválaszték és a, kiszolgálás terén. Ä tervek szerint 1980-ig 5180 négyzetméterrel bővítik a já­rásban az üzletteret. A terve­zettből eddig 1470 négyzetmé­ternyit már átadtak. 1976—77- ben a járásban több új üzletet nyitottak. Budimír községben egy épületben kapott helyet az élelmiszer- és a húsbolt, vala­mint egy eszpresszó. Hernád- csány (Čaňa) községben fel­épült egy modern üzletház, élelmiszer-, iparcikk-, zöldség és húsbolttal, cukrászdával és vendéglővel, Medzev városká­ban is megnyílt az új üzletköz­pont, Szepsiben (Moldava nad Bodvou) a Terasa lakótelepen egy élelmiszerüzlet, Abaújszína (Sefia) községben élelmiszer­es iparcikkbolt, valamint egy 80 férőhelyes vendéglő, Torna- váralján (Turnianské Podhra­die) az új lakótelepen vegyes- áru-bolt és zöldségüzlet. Jelen­leg Szepsiben 19 millió korona beruházással épül egy modern üzletközpont. javul a turistaforgalmat elő* segítő szolgáltatások színvona­la is. Az üdülőközpontokban egyes vendéglátóipari egységek üzemeltetését átvette a Jedno­ta fogyasztási szövetkezet. Ko­šická Bélában 160 férőhellyel bővült az éttermek, 140-nel a szállodák befogadóképességei 1978-ban Herl'any és Poproč községekben elkészül egy-egy turistaszálló, Szepsiben bővítik a Javorina motorestet, s ugyan­itt épül egy művelődési ház* amelyben 60 férőhelyes szállo­dai rósz és 120 férőhelyes ét­terem is lesz. A lakosság igényeinek kielé­gítése és a szolgáltatások fej­lesztése terén tehát a járásban teljesítik a párt XV. kongresz- szusának határozatait. továb­biakban azonban azt is el kell érni, hogy a kereskedelmi szer­vek átgondoltabban fejlesszék az üzlethálózatot, bővítsék az áruválasztékot, szigorúan tart­sák meg az áruk szállítási ha­táridejét, s ne hagyják hetekig vagy hónapokig a falvakon kü­lönböző okok miatt zárva az üzleteket. Sajnos, éppen az utóbbi okozza a legnagyobb gondot a pártszervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak, de kü­lönösen a lakosságnak. A járás lakosságának egyötödét nyug­díjasok, idős emberek alkotják. Számukra nagy problémát je­lent a bevásárlás, ha a helybeli üzlet hetekig zárva van. A ke­reskedelmi szerveknek tehát a jövőben e kérdésekkel is be­hatóbban kell foglalkozniuk. IVÁN SÁNDOR E3KSSI 1978. II. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents