Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-09 / 40. szám, csütörtök

Munkabrigádunk krónikája JÖ MÓDSZER A MU1MKÄRA VALÖ NEVELÉS Mi, a párkányi (Stúrovo) Dél-Szlovákiai Cellulóz- és Pa­pírgyár energetikai részlegén dolgozó szerelők és javítók 1973. május 7-én neveztünk be a szocialista munkabrigád cí­mért szervezett munkaverseny­be. Négy pontból álló vállalást jelentettünk be ekkor. Króni­kánkban az első oldalon talál­haló ez a vállalás. Ma már per­sze tudjuk, hogy vállalásunk­nak ez a pontja volt a legje­lentősebb: „Legjobb tudásunk szerint segíteni fogjuk a hoz­zánk beosztott ipari tanulókat, hogy a szakma igazi mesterei lehessenek." Nem volt mellé­kes az sem, hogy vállaltuk egy mázsa színes fémhulladék ösz­szegyűj,tését, az esetleges rek­lamációk csökkentését, az alap­iskola tanulói számára elké­szíteni egy hőerőmű kicsinyí­tett mását, de a legjelentősebb mégis a nevelési feladat vál­lalása volt. A fémgyűjtés feladatát már ugyanaz év október 19-én tel­jesítettük. Nem volt különö­sebb probléma az esetleges reklamációk csökkentése sem, hiszen mind a tizennégyen ar­ra törekedtünk, hogy jó minő­ségű munkát végezzünk. Elké­szítettük a hőerőmű kicsinyí­tett mását is. Bizonyára jól se­gíti a tanárok oktató munká­ját. A nevelési feladat teljesítése nem volt ilyen könnyű. Azon­ban teljesítettük ezt is, hi­szen a krónikában lapozva rá­találhatunk a bejegyzésre, mely 1977. december 7-én került a krónikába: „Munkabrigádunk lér.xáma növekszik. Két új tag­gal. Két volt ipari tanulónk kitűnő minősítéssel fejezte be tanulmányát. Mától kezdve tel­jes jogú tagjai munkabrigá­dunknak." Újonnan kinevezett műhelymesterünk egyik felada­ta, hogy bekapcsolja őket a tervszerű munkába. 1974. április 2-án ez a vál­TETTEKKEL KÖSZÖNTIK AZ ÉVFORDULÓT 1948 FEBRUÄR Példásan te vékeny a SZISZ perbenyíki (Pri­benik) szerve zetének 36 fő nyi tagsága Timkó János elnök a válla lások teljesíté sének értékelé sekor örömmel állapította meg, hegy a művelődési ház építésénél 1518 órát dolgoz­tak le a fiatalok, a faluszépí­tési akció munkálatai során pedig 540 órát. A kulturális élet is élénk. Plahy Imre ve­zetésével betanultak és siker­rel előadtak egy színdarabot, dalversenyt és zenekari hang­versenyt rendeztek. A sport terén is főleg az asztaliteni­szezők és a sakkozók köre végez szép munkát. Az asztali­teniszezők csapatának tagjai, Fülöp Tibor, Tóth András, Fü­löp Zoltán és Fülöp József jő eredményt értek el a járási versenyen is. Tóth Tamás, a sakkozók körének ^vezetője pe­dig ígéri, hogy jól felkészíti a versenybe benevezett fiatalo­kat. A szervezet tagsága a Feb­ruári Győzelem forradalmi esz­méi mellett szorgos tevékeny­séggel és hasznos tettekkel tesz tanúbizonyságot. KÁZSMÉR ÉVA A jesztiválpajzsért meghirde­tett ifjúsági versenyt a Febru­ári Győzelem 30. évfordulóján nak jegyében szervezik a ko­máromi fKomárno) • járásban. Nóvák Béla elvtárs, a SZISZ JB titkára elmondta, hogy a versenybe mindegyik alapszer­vezet benevezett, több ifjúsági kollektíva, ifjúsági munkabri­gád, pionírcsapat külön-külön is. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére rendkívüli társadalmi munkát, idénymunkát vállalnak a fiata­lok, és az így szerzett bevé­telt befizetik a Szolidaritási Alap folyószámlájára, hogy ez­ze' is hozzájáruljanak a XI. VIT megrendezéséhez. A vál­lalást teljesítők fesztiválvirá­got kapnak, a vállalást példá­san teljesítő alapszervezetek pedig vándorzászlőt. A rendkí­vüli sikereket elérő alapszer­vezatek ajánlólevelet kapnak, melynek alapján a SZISZ Köz­ponti Bizottsága értékeli majd az eredményt. MIRIÄK FERENC Kitüntetést kaptak a vállalá­sok példás teljesítéséért a Somorjai (Samorín) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium végzős diákjai a SZISZ isko­lai szervezetének évzáró tag­gyűlésén. Jankó Alajos, a lekö­szönő elnök előzőleg részlete­sen ismertette a végzett mun­kát. Beszámolójából kitűnt, hogy a fiatalok túlteljesítették vállalásukat. Orosz Tibor elv­társ, az iskola igazgatója is köszönetet mondott a munká­ért, egyben méltatta a Februári Győzelem jelentőségét, rámu­tatva arra, hogy az akkor meg­kezdett forradalmi úton halad ifjúságunk színe-java. amikor a vállalásokat példásan teljesí­ti. Xaluz Katalin személyében új elnököt választott a tagság és elfogadta a határozatot, mely új feladatokat tűz a diá­kok elé. Természetesen meré­szebb, igényesebb feladatokat, mert az iskolában nevelődő új értelmiségi nemzedéknek már. fiatal korában edződnie kell, ha méltó örököse akar lenni a Győzelmes Február forradal­mi vívmányainak. KERTÉSZ LÍDIA lalás került krónikánkba: „Megjavítjuk és üzembe he­lyezzük a már kiselejtezett CJAV 200-10-4 LB típusú szi­vattyút." A vállalás teljesítése nemcsak azt jelentette, hogy 20 000 korona értékű beren­dezést mentettünk meg, hanem azt is, hogy az ipari tanulók megtanulták azokat a munka­fogásokat, melyek csak ilyen körülmények közepette alkal­mazhatók. És az sem mellékes, hogy megtanulták: egy kis ügyességgel, kellő szakérte­lemmel majdnem újjá lehet va­rázsolni a régi gépeket. Még többet tanultak, amikor a ma­gunk készítette alkatrészek felhasználásával megjavítottuk a víztisztító berendezést. Ennek a munkának az értéke 30 000 korona volt. / Jó nevelési módszernek bi­zonyult az is, hogy az ipari tanulók mindig részt vettek a munkában, amikor rendkívüli feladatok vállalásáról volt sző. Ilyen eset volt az, amikor a Duna okozott gondot. A folyó vize életet jelent üzemünknek, de az egyik télen úgy lát­szott, hogy befagy a víz. Sür­gősen cselekedni kellett. Mun­kabrigádunk szabad időt fel­áldozva segédkezett a munká­latoknál. Természetesen, az ipari tanulók is. Megtanulták a társadalmi munka fogalmát. Munkabrigá­dunk több heti szabadságát ál­dozza fel, amikor szalmabeta­karításkor, répaszedéskor, szü­retkor segíteni kell a mezőgaz­dasági dolgozóknak. Szocialista társadalmunkban a fiatal dolgozók ideológiai és politikai fejlődése épp olyan fontos, mint szakmai felké­szültségük. A fiatalok öntuda­tos viszonya a feladatokhoz, politikai elkötelezettségük és aktivitásuk nem jön létre auto­matikusan. Tenni kell érte. A mi esetünkben többek között ezt a célt szolgálta, amikor háromnapos kirándulást szer­veztünk „A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában" címmel. Meglátogattuk a partizánhár­cok színhelyeit, ugyanakkor a ru2omberoki papírgyár dolgo­zóival is találkoztunk. Bronz fokozatú szocialista munkabrigádunk -krónikájában az utolsó bejegyzés ez: „Az ál­talunk kidolgozott újítási ja­vaslat alapján vállaljuk a víz­gazdasági részlegben üzemel­tetett mikroszita-berendezés dobjainak javítását. Ezzel üze­münknek megtakarítunk 1,6 millió koronát. Munkabrigá­dunk takarékbetétkönyvébe így kerül maid be 30 000 korona. Mi, a Kollár János elvtárs vezette munkábrigád ennek a vállalásnak a teljesítésével is azt akarjuk elérni, hogy a kommunisták példamutatása nyomán a fiatalok megtanul­ják: a szavak és a tettek egy­ségével bizonyíthatjuk hűsé­günket a szocializmushoz, mun­kásosztályunkhoz és a kommu­nista párthoz. LEVÄRDY FERENC Zöldséglesen — A statisztikai kimutatások adatai szerint Szlo­vákia lakosai személyenként évente 105 kilo­gramm zöldséget fogyasztanak. S ezen a téren belátható időn belül sem várható javulás, A ha­todik ötéves tervidőszak irányelvei évi 110 ki­logrammra becsülik a fogyasztás mértékét. Ez­zel szemben Bulgáriában már régebben elérték a 140. Franciaországban ép Olaszországban pe­dig a 135 kilogrammot, ami a racionális táp­lálkozás egyik bizonyítéka. — Mi gátolja a fogyasztás nagyobb mérvű emelését? — tettem fel a kérdést a legilletéke­sebbeknek a marcelházi (Marcelová) szövet­kezet vezetőinek. Molnár József mérnök, az efsz főagronómusa Sgy fogalmazta meg a választ: — Szerintem ez nemcsak a közvetlen ter­melés, hanem a munkaerő biztosításának kérdé­se is, amiben bizony mi sem bővelkedünk. Köz­tudomású, hogy a zöldségtermelés még jelen­leg is sok kétkezi munkát igényel. A szükséges gépekkel pedig — amivel gazdaságosabbá, ha­tékonyabbá tudnánk tenni a munkát — nem rendelkezünk. Ezért a szövetkezetek sem vál­lalják szívesen a termelést... — Érvényes ez a Marcelházi Efsz-re ls? — Azt hiszem, hogy mi ezen a téren minden rejtett tartalékot hasznosítottunk. Ezt azzal is bizonyíthatom, hogy határunkban 240 hektárt tpttünk szabaddá a gyökérzöldség, a paradi­csom, uborka, paprika és karalábé termelésére. Szeretném azonban, ha közvetlen a munka szín­helyén folytatnánk tovább a beszélgetést, hiszen a csoport tagjai már hangyaszorgalommal végzik a palántanevelést. Nem bántam meg, hogy engedtem a mérnök meghívásának .. A határban a tél még tom­bolt, a két hektárterületet magába foglaló ki­fűtött üvegházban azonban már a tavasz érke­zését sejtette a munka ritmusa. Lányok, asszonyok — főleg ők a zöldségter­melők tápkockák készítésével és a zsenge saláta, karalábépalánták dugványozásával fog­lalatoskodtak. A holland gyártmányú tápkockakészítő gép 8 óra alatt 44 000 kocka gyártására képes. Az üvegházban szorgalmas munka folyik. Az itt dolgozók arra törekszenek, hogy minél koráb­ban és minél több korai fejes salálát, karalábét küldhessenek már márejus elején az elárusító-' helyekre. A rövid üvegházi szemle után a főagronómus még annyit elárult, hogy a szövetkezet ez idén 4695 tonna zöldséggel gazdagítja az ország háztartását, s ha iparunktól megkapják a szük­séges kisgépeket, a termelést megkétszerezik. SZOMBATH AMBRUS Kommentáljuk SZÓ hitele Váge felé közelednek a párt alapszervezeleinek évzáró taggyűlései. A tapasztaltak alapján elmondhatjuk: a ta­nácskozásokon a vizsgálódás középpontjában mindenütt az állt, és áll, hogy a kommunisták hogyan dolgoztak az elmúlt választási időszakban, és milyen (eladatok várnak a párt tagjaira jelenleg és a jövőben. A termeléssel és a CSKP XV. kongresszusa határozatának a teljesítésével kapcsolatos kérdések elemzésekor gyakran szóba került a meggyőzés, a politikai felvilágosítás kérdé­se is. Azok, akik felszólalásaikban ezzel a témával fog­lalkoztak, azt emelték ki, hogy a meggyőzés, a politikai felvilágosítás igazán csak akkor hatásos, ha a szavakat tettek követik, ha az elveknek érvényt szerzünk a gya­korlatban, ha a kommunisták személves helytállással is példát mutatnak. A gyakorlat példája, a szó hitele, nélkül valóban nincs, nem lehet hatásos meggyőzés, tettekre mozgósító politikai felvilágosítás. Ám vizsgáljuk meg, hogy nálunk ma van-e a szónak hitele, elveink megvalósulnak-e a gyakorlatban?! Az a folyamat, amely a válságos időszak, az ellenfor­radalmi kísérlet után a CSKP Központi Bizottságának az 1369-es áprilisi és májusi ülésével kezdődött, kifejezésre futtatta a párt és a nép többségének azt az akaratát, eltökélt szándékát, hogy a szocializmus építésének a le­nini fitján haladjunk tovább. A CSKP XIV. kongresszusa levonta a következtetéseket és a tanulságokat pártunk történetének egyik legbonyolultabb szakaszáról, és kidol­gozta a szocializmus további fejlesztésének a programját. Ez a program a szocialista rendszer, a munkásosztály ve­zette dolgozók hatalmának megszilárdítását, a kommunis­ta párt vezető szerepének, a marxista—leninista egységé­nek és a néppel való együvé tartozásának elmélyítést tűzte céljául. Rögzítette társadalmunk szocialista alapjá­nak, a termelési és a társadalmi viszonyoknak a meg­szilárdítását, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítését és fejlesztését, az egész népgazdaság hatékonyságának a nö­velését. A CSKP XIV. kongresszusán elfogadott program a szocialista demokrácia fejlődésének, a művelődés, a tu­domány és a kultúra felvirágzásának, a szocialista ember nevelésének volt a nagyszabású programja. Megvalósítása­kor alkotóan érvényesítettük a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvét. Fejlesztettük a szövet­séget, a barátságot és a sokoldalú együttműködést a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal. Mind a CSKP, mind a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elmélyítette az együttműködést a világ forradalmi és haladó erőivel. Mindez pártunk és szocialista államunk nemzetközi hely­zetének és tekintélyének a megszilárdításához és nagy er­kölcsi tőke megszerzéséhez vezetett. Az az út, amelyet a CSKP és az egész társadalom a két kongresszus között megtett, nem volt egyszerű és köny­nyü. Sok akadályt kellett leküzdeni. A fejlett, érett szo­cializmus építése érdekében számos igényes feladatot kellett és kell megoldani. Igazunk érvényesítése érdeké­ben le kellett győzni, fel kellett számolni a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus felforgató tevékenységé­nek következményeit. A törekvés azonban sikerült. A vál­ságos évek után tett ígéretet, az említett korszakos je­lentőségű programot következetesen teljesítettük: a szava­kat követték a bizonyító és a meggyőző tettek. Jelenleg a CSKP XV. kongresszusa határozatának teljesítéséért küz­dünk. A meggyőzésnek, a politikai felvilágosításnak ma is az a legjobb eszköze, hogy a szónak, az ígéretnek érvényt szerzünk a gyakorlatban. Az évzáró taggyűlések vitája azért is élénk, mert a sző igazát, érvényét nálunk ma már a legtöbb helyen a jól végzett munka fémjelzi, hitelesíti. BALÁZS BÉLA SZÍVESEN VÁLLALJA A pórt tagjelöltje fo­Marian Zapletal Furcsán gad. — Rólam ír­ni? Nem hi szem, hogy ko­molyan gondol­ja, hiszen hoz­zám hasonlóan ezer és ezer fiatal viseli a vasutasok kék egyenruháját. Mások talán beszédesebbek is. Nem szívesen beszél önma­gáról Marian Zapletal a leo­poldovi vasútállomás körzeté­.hez tartozó vasúti kalauz. Né­hány keresetlen szóval mégis elmondja magáról, hogy erede­ti foglalkozása marós, vasutas­családból származik, hiszen édesapja is vasutas, húga a trencíni vasúti szaktanintézet tanulója, sógora pedig segéd­mozdonyvezető. — Szeretem a munkámat, ér­dekes — mondja. — Ha véget ér a szolgálat, mindig szíve­sen gondolok vissza az eltelt órákra, mert mindig történik valami érdekes. Mozgalmas, változatos a kalauz munkája. Minden szaván érezni, hogy szívesen vállalja a munkájával - járó felelősséget. Elmondja, hogy példásan tevékeny a vasútállomás ifjúsági szerveze­te, a vezetőség több sikeres akciót szervezett, s ő persze nem maradt ki sohasem a tár­sadalmi munkából, az akciók­ból. Pártunk tagjelöltje. Egyik ajánlója a Szocialista Ifjúsági Szövetség vasútállomási szer­vezetének vezetősége. — Már pártfeladatot is kap­tam — újságolja. — És ami nagyon tetszik nekem, nem olyan formában, hogy ez és ez a te feladatod, hanem úgy, hogy az idősebb kommunisták megmagyarázták mit és hogyan kell tennem. Legutóbb tanfolyamot is szer­veztek a tagjelöltek számára. Sokat tanult. Többek között azt is megtanulta, hogy a kri­tika, az önkritika jó módszer a munka tökéletesítésére. — Most kritikus leszek — mondja. — Az egyenruhánk nem a legszebb. Főleg, ha már hosszabb Ideje viseli valaki, pedig nekünk, kalauzoknak ízléses, jól szabott egyenruhák­ban. úgymond reprezentálnunk kellene a vasutat. Az emberek, a dolgozók kö­zötti kapcsolat alakulására is van néhány megjegyzése. — önkritikusan mondom, hogy neir. mindig jó a munka­helyi légkör, a hangulat. Gya­kori az irigység. Máskor feles­legesen vesztegetjük az időt alaptalan fecsegések miatt. A maeam részéről arra törek­szem. hogy jó és baráti kap­csolatok alakuljanak ki. Szívesen vállalja tehát a pártfeladatokat, mert teljesíté­sük nyomán kiküszöbölik, fel­számolják a hibákat, a régi, rossz szokásokat és megterem­tik annak a lehetőségét, hogy az igényes szolgálatot teljesítő 1978. vasutasok úgy éljenek, úgy dolgozzanak, ahogy azt a szo- n. 9. cialista életstílus és munka­módS7er ropeVíván'a. FRANTISEK RISZDORFER ^

Next

/
Thumbnails
Contents