Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-07 / 38. szám, kedd

MINDEN POSZTON FEL ELÖS S ÉGTELJE SEN __________________ A társadalmi vagyon védelmében K. J.: A Munkatörvénykönyv 10.j. §-a értelmében a dolgozó­nál, annak betöltött 18. életéve utá.i a szabadságigény tartamá­nak megállapítása szempontjá­ból be kell számítani — ugyan­úgy, mintha ledolgozott időről volna szó — azt az időt is, amíg a női dolgozó kisgyerme­kéről annak hároméves koráig gondoskodott, a katonai szol­gálat idejét, a sikeresen befeje­zett tanulmányok ideiét (kö­zép- és felsőiskola, felépítmé­nyi iskola, stb.], a tudományos és művészeti ašpirantúra ide­jét, az efsz-tagság és az efsz- ben esetleg tagsági viszony nél­kül végzett állandó jellegű munkatevékenységet, ha ez a tevékenység a szociális biztosí­tás alá esett, az ápolásra szo­rult családtag gondozásának idejét (ha nem volt intézeti ápolásban), azt az időt, amelyre a dolgozó az elhelyezkedése előtti segélyben részesült. Feltételezzük, hogy jelenlegi munkahelyén az 1971 májusától szerzett 6 és fél éven kívül 1966—1971 között 18. életévé­nek betöltése után tanulmányai végzésével, a katonai szolgá­lattal és más munkahelyen végzett munkájával mintegy 5 beszámítható évet szerzett. Ezek szerint nagyon valószínű, hogy már 1976-ban, de leg'ké­Sz. J.: Elhunyt férje után, mivel gyermekük nem volt, a Polgári Törvénykönyv 474 § a szerint a törvényes öröklés (végrendeletet az örökhagyó nem hagyott hátra) alapján az örökségbe tartozó vagyon felét ön, és másik felét férjének még életben levő szülei öröklik egymás között egyenlő arány­ban (1/4—1/4). Mivel a családi házat elhunyt férje a szüleitől kapta ajándékba, ebből a há­zastársak osztatlan közös tulaj­dona címén külön társtulajdo­nosi rész Önnek nem jár. Ab­ból a vagyonból azonban, amit házasságuk alatt közösen sze­li. A.: Ajánljuk, hogy az ügy­re vonatkozó Irataival fordul jón ügyvédhez. Elsősorban tisz­tázni kell, hogy az 1974. évi megbetegedése elismert foglal­kozási betegségnek számít-e, és hogy ezen az alapon fizettek-e ki 10 százalékos fizetéskiegyen­lítést. Feltételezzük, hogy az 1974. évi üzemi balesetét kár­talanították. Fizetése a végzett munka szerint jár és így való­színű, hogy fizetési besorolása helyes. Ha jelenlegi fizetése a pré­miumokkal együtt eléri a be­tegsége előtti átlagkeresetét, nincs igénye kereset-kiegészí­tésre. Ha a betegállomány meg­szűnése után az esetleges ele­sett keresetét az első hónaptól számította, amikor a keresetki­esés mutatkozott, egy éven be­lül kellett volna a bíróságon, vagy a döntőbíráskodási bizott­ságnál keresettel érvényesíte­ni. Ellenkező esetben a munka­adó vállalat az elévülés kifogá­sával védekezhet. L. V.: A hnb eddig kisajátítá­st egyezség megkötéséről tár­P. Zx: A Polgári Törvény- könyv 473. §-a értelmében az örökösök első csoportjában a túlélő házastárs és a gyerme­kek örökölnek egyforma arány­ban. Ha valamelyik gvermek az örökhagyó halála előtt halt volna meg, a reá lutó részt egymás közt egvenlő arányban gyermekei öröklik. Az önök esetében az örökhagyó nagy­szülő után az öt gvermek közül a még életben levő egy gyer­mek mellett a korábban el hunyt négy testvér gyermekei öröklik azt a részt, amely el­hunyt szülőiükre jutna Ponto­sabban nem tudunk válaszolni, mert leveléből nem tűnik ki, hogy a többi három, korábban elhunyt gyermeknek vannak-e gyermekei? ö. ít.: A geodézia által kiál­lított tulajdonlap elégséges bi­zonyítéka az ön tulaídonjogá- nak. A házában családjával la­sőbb 1977. dec. 31-én megvolt a beszámítható 10 éve és így az 1977. évre a Munkatörvény­könyv 101. §-ának 2. bek. ér­telmében (a Munkatörvény­könyv 104. §-ára való utalással is) legalább 10 beszámítható éve alapján 3 hét szabadságra (15, munkanap) keletkezett igé­nye. A hosszabb szabadságra való igényt a Munkatörvény­könyv 101. §-ának 4. bek. ér­telmében a kétheti alapszabad­ságnál hosszabb szabadságot Igénylő dolgozó legkésőbb a naptári év végéig igényelheti, ha az év folyamán a megkívánt feltételeket teljesíti, ellenkező esetben az Igény megszűnik. Esetleges betegállományának Idejére a legalább 10 beszámít­ható éve alapján (a betegbizto­sítás szempontjából be kell számítani a 18. életéve előtt szerzett éveket is) az első 3 munkanapra a tiszta átlagfize­tése 70 százalékára és a továb­bi munkanapokra ennek 90 százaléka jár mint táppénz. Mi­vel még nőtlen, esetleges kór­házi kezelésének idejére táp­pénzének csak felére van igé­nye (L. az 1956/54 sz. beteg- biztosítási törvény 18. §-át és annak végrehajtási rendelkezé­seit, főként az 1965/143 sz. hir­detményt.) reztek (kivéve azt, amit egyi­kük vagy másikuk ajándékba kapott vagy örökölt és így kü­lönvagyonba tartozott) a társ­tulajdonos! rész címén felerész illeti meg és csupán a másik felerész tartozik a hagyatékba, amelyet az említett arányban a szülőkkel együtt örököl. Férje után egy évig kap öz­vegyi járadékot. Az egy év után csak abban az esetben, ha rokkantnak számít, vagy már betöltötte 50. életévét, özvegyi járadéka újból megnyílik, ha az említett egy év után a két ok valamelyike bekövetkezik. gyalt önnel és ennek kereté­ben csereingatlant is felaján­lott. Ha a hnb közérdekből akarja megszerezni az ön tel­két a hivatalosan jóváhagyott beépítési tervek értelmében, jo­ga van az 1976/50 sz. építés­ügyi törvény 108. és követke­ző paragrafusai értelmében telkét kisajátítani. A kisajátí­tott ingatlanért — a kisajátítási egyezség esetében is — a hnb csak az 1969/47 sz. hirdetmény­ben megállapított árakat fizet­heti ki. Ha a község lélekszá- ma nem több 2000-nél egy-egy négyzetméterért legfeljebb 4 koronát fizethetnek, ezenkívül tartoznak megtéríteni a hivata­los táblázatok szerint az eset­leges építmények (pl. kút, ke­rítés. járdák, stb.) maradékér­tékét is, valamint a tartós nö­vényzetét. Ha a község lélek- száma 2000—10 000 között van, négyzetméterenként legfeljebb 6 korona jár. A hnb nem köte­les csereingatlant adni. Ezt ak­kor juttathat, ha van elegendő kiutalható telke. kó fia egy esetleges perben az­zal védekezhet, hogy nincs szerződés Önök között, mely­nek értelmében lakbért kellene fizetnie. A jövőt illetően, mivel Ön már nem lakik fia család­jával, a járásbíróságon kérheti, hogy fia a családi ház haszná­latáért bizonyos térítést fizes­sen. A járásbíróság valószínű­leg majd kikéri a hnb vagy a jnb véleményét a fizetendő ösz- szeget illetően. írjon ügyvédjé­nek. hogy ebben az értelemben adjon be keresletet. Halála esetén az örökös vagy örökö­sei kötelesek gondoskodni te­metéséről különösen akkor, ha erre kü'ön pénzt is helyezett el a takarékpénztárban és ha a családi ház lesz az örökség tárgya. Érdemeire való tekin­tettel valószínűnek tartjuk, a hnb is ügyelni főj? arra, bogv az örökös kötelességeit betart­sa. DR. F. J. Fagyos, fehér hótakaró borít­ja az ősszel fü vesített labda rúgópályát, a felhőtlen égből ton tündöklő nap bőkezűen szórja sugarait. \z egyenruhás milicisták ba­kancsai alatt ropog a hó. Három csoportban gyakorlatoznak az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) népi milí­cia tagjai. Rövid vezényszavak hangzanak. Az egyik raj fegy­veresen kúszik a simára tapo­sott, jeges havon. Újabb ve­zényszavak pattognak, az ala­kulat felsorakozik. Kezdődik az ünnepi menet gyakorlása. Vasutasok, rakodómunkások, műszakiak, mindannyian ha­zánk legnagyobb szárazföldi ki­kötőjének dolgozói, fegyelmezet­ten teljesítik a feladatokat. Vannak köztük Idősebbek, fiatalabbak. Az alakulat szol­gálatvezetője, Tömöri István Immár ötvenhat éves. Huszon­nyolc éve, a esernyői népi mi­lícia megalakulása óta viseli az egyenruhát. Egyike annak a hét idősebb millcistának. akik 1950-től a mai napig védik a nép vagyonát. Tömöri István már akkor is itt dolgozott, amikor megkez­dődött a rakodóállomás építé­se. Minderről és más dolgok­ról, a gyakorlat szünetében be­szélgettünk. — A pályatest építésénél, 1946-ban kezdtem el itt dol­gozni — tájékoztat. — Egy év­vel később már a Szovjetunió­ból érkezett vasércet raktuk át. Aztán megérkezett az életmen­tő szovjet búza, annak átraká­sánál is sokat dolgoztunk. Ha- tan-nyolcan beálltunk egy-egy vagonba, hatalmas kézi' lapá­tokkal dobáltuk át a búzát a csehszlovák kocsikba. Sok volt abban az időben a hajrámunka. Hiányzott még a tapasztalat, a szervezettség. Ezt javarészt az öntudatos munkásak, kommu­nisták igyekezete, példamutatá­sa pótolta. — Tömöri eilvtárs mióta párttag? , — Én 1948 elején lettem a Február tiszteletére A Lévai (Levice) Baromfifel­dolgozó Üzem dolgozói értékes tettekkel köszöntik a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Vál­lalták, hogy a baromfifeldolgo­zás növelésével egymillió koro­na nyereségre tesznek szert, 0,2 százalékkal nagyobb terme­lékenységet érnek el. A Szak- szervezeti milliárd elnevezésű mozgalom keretében 500 000 korona értékkel csökkentik az anyagi kiadásokat. Élet- és munkakönyezet szépítésében 2 500 órát dolgoznak le társa­dalmi munkában. A vállalás egyik jelentős pontja, hogy már az idei év első negyedé­ben bevezették a Szaratovi munkamódszert, mely a minő­ség növekedését eredményezi. Benyák József Jó hozzáállás Kelenye (Kleňany) község la­kossága értékes felajánlással köszönti a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Vállalták, hogy 6 540 órát dolgoznak le társadalmi munkában, ebből 3000 órát a mezőgazdaság kise­gítésére fordítanak. Bodzsár Gyula Az ezüst fokozat kiérdemléséért A DOPRASTAV aszfaltfőző és útkészítő üzemének 5-ös számú csallóközaranyosi (Zlat- ná na Ostrove) üzemrészlegé­nek 20 tagú bronzérmes szocia­lista munkabrigádja Gaál Lajos vezetésével a Februári Győze­lem lubileumának tiszteletére értékes vállalást tett. Egész évi torvfeladatukat 500 000 koroná­val teljesítik túl. Mindent meg­tesznek a minőség és a meny- nyiség fokozása érdekében, s ezzel szeretnék a szocialista mnnkabripád ezüst fokozatát kiérdemelni. Villanyáram és CSKP tagja. Jólesett, hogy ész­revették, hova tartozom. Ezt a bizalmat hűséggel, lelkes mun­kával igyekeztem viszonozni. Nem egyszer bátorítani is kel­lett az embereket. Sokan féltek abban az Időben a kitelepítés­től, egynéhányan a szomszédos Magyar Népköztársaságba men­tek. Most, harminc esztendő távlatából is jól emlékszem ar­ra a február eleji nagygyűlés­re, melyen egyik munkatársun­kat, Jakab János elvtársat meg­választották a esernyői munká­Tomori István (J. Onofrej felvétele) sok küldöttévé Prágába. Ami­kor visszatért az országos nép­gyűlésről — így nevezte Jakab eívtárs —, s beszámolt prágai élményeiről, üdvrivalgás fo­gadta bejelentését: „Gottwald elvtárs áll az új kormány élén, győzött a párt a reakció felett, a munkásosztályé a hatalom, nem kell már rettegni a kite­lepítéstől ..." At is mentünk azok után, akik még Magyaror­szágon tartózkodtak és öröm­mel mondtuk el, ml történt ná­lunk. Ezek az emberek haza Is tértek. Közülük többen ma Is ve’em dolgoznak a raktárban. Tömöri elvtársról korábban megtudtuk, hogy 1950 óta ve­zető raktáros, negyven ember munkáját szervezi, Irányítja. Abban az évben alakult meg Csernyőn a népi milícia is. — Kezdettől fogva tagja va­gyok én Is — közli. — A piros egyéb üzemanyagokkal 30 000 koronát takarítanak meg. Az elmúlt évhez hasonlóan tovább­ra Is baleset nélkül akarnak dolgozni. Térítésmentesen két szabad szombatot és 300 órát dolgoznak le a munkakörnye­zet szépítésénél. Kidolgoznak két újítási javaslatot. Az üzem gépparkjának téli javítását ha­táridő előtt befejezik. Holczer László Teljesítik adott szavukat Becsülettel teljesítik a válasz­tási programból eredő fel­adatukat Idabukóc (Bukovec) község lakosai. Ezt bizonyítják a tavaly elért szép eredmények. Vajda János hnb-elnök és Im­rich Grega hnb-tltkár, valamint 19 képviselő irányításával a megkezdett úton bátran halad­nak tovább. A munkásosztály Februári Győzelmének 30. év­fordulója tiszteletére a polgá­rok 358 egyéni és tíz kollektív kötelezettséget vállaltak 642 ezer korona értékben a község arculatának sokoldalú fejlődé­se és szépítése érdekében. Rendbe hozzák az utakat, tere­ket, járdákat, bekerítik a teme­tőt, zöldövezetet létesítenek, virágokat, díszbokrokat, rózsa­töveket ültetnek ki. A csúcs­munkák idején segítenek a me­zőgazdaságnak Iv^n Sándor A cipőpyár dolgozói vállalták Értékes felajánlást fogadtak el az Augusztus 29 Cinőgvár komáromi (Komárno 1 üzemé nek dolgozói. 11000 óra ledol­gozását vállalták a 120 férőhe­lyes üzemi óvoda éoí»ésénél Ezenkívül áténítik a munkás- szállót az autóbus^rne^állét és az üzemi orvosi rendelőt. Üdü­lőközpontot énftenek PRton. szé­pítik élet és mur-v!'’,>5-,nve7B- tüket. Bende István karszalagot a párt pecsétjével még ma Is őrzöm. Egyébként kék munkaruha, esőköpeny, meg posztósapka képezte az egyenruhát, a piros karszalag­gal. — Mire irányult abban az Időben a népi milícia egységei­nek figyelmn? — Sokan úgy vélték, hogy 1950-ben, a fiatal átrakóállo­máson talán nincs is szükség milíclára. Később meggyőződ­hettek az ellenkezőjéről. Hi­szen csaknem minden éjjel szolgáltunk, védelmeztük a víz­tornyot, a szivattyúállomást, a raktárakat, a Szovjetunióból egyre nagyobb mennyiségben érkező áruszállítmányt. De abban az időben alakultak kör­nyékünkön a termelőszövetke­zetek Is. Az ellenség nem tét­lenkedett, éberen kellett őr­ködnünk a társadalmi vagyon felett. Éjjelenként ellenőriztük a szövetkezeti telepeket, ara­táskor a cséplőgépeket, kazla­kat. A nép vagyonának védel­mében azóta sem lehet lazíta­ni. Ez állandó feladat. Az volt 1956-ban, a magyarországi el­lenforradalom idején is. Akkor én voltam az alakulat parancs­noka, egész 1962-ig. És 1968- ban is a helyünkön voltunk. Tömöri elvtárs öntudatos, meggyőződésből végzett, lelkes munkájáért többször ijszesült elismerésben. A népi mllíclá- bán kifejtett tevékenysége elis­meréseként kapta a Hazja vé­delméért, a Népi milícia 10 éves fejlesztéséért, a Kiváló munkáért állami kitüntetést, a Februári Győzelem 25. évfordu­lója alkalmából kiadott emlék­érmet. Megkapta a Közlekedés legjobb dolgozója miniszteri ki­tüntetést is. Hogy hasznos tevékenységé­nek sorát kiegészíthessük, el­mondjuk, hogy Tömöri István huszonhét éve képviselő, jelen­leg — már a harmadik válasz­tási időszakban — az Ágcser­nyői Városi Nemzeti Bizottság tanácsának tagja. Sorakozót jeleznek újból a rajparancsnokok, folytatódik a népi milícia egységének gya­korlatozása. Jól felkészülnek a februári ünnepi felvonulásra. KULIK GELLERT A jövő nemzedéke sem tétlen A XI. Világifjúsági Találkozó és a Februári Győzelem 30. év­fordulójának tiszteletére a ga­lántai (Galanta) járásban a SZISZ pionírszervezetei kollek­tív szocialista kötelezettségvál­lalásokkal bizonyítják a fiatal nemzedék tettrekészségét. A 15 173 pionírt és szikrát tömö­rítő járási szervezet minden tagja 10 órát dolgoz le. 227,5 tonna vas- 151,7 tonna papír- és 30,4 tonna textilhulladékot, valamint 15173 kiló gyógynö­vényt és 5705 tipizált üveget gyűjtenek. Részt vesznek par­kok. zöldövezetek létesítésénél, 4509 díszfát és bokrot ültetnek el. Beszélgetésre hívják a népi milícia tagjait, üzemlátogatásra mennek, kiszélesítik a Timur mozgalmat. Benkovfcs Zoltán Inkább én adjak, mint kapjak Már 25 éve gondoskodik a község egészségügyi ellátásából a Vöröskereszt megvercsl íCa- lovecl helyi sezrvezete. A ve­zetőség esvéb munkák mellett naev figvelmet szentel az ön­kéntes véradók toborzásának. A Februári Gvőzelem évfordu­lódnak tiszteletébe a szervezet Németh fú’ia elnök valair^nt Eeke Eleonóra és Berecz ^á! vezetésével önkéntes véradást szervezett. !^7-en adtak térítés- mentesen vért Véradóink kö­zött vannak lánskv-eml^kérme- sek. akik sokszor adták vérü­ket az arra rászorulóknak. Ezek közül főleg Oláh János, aki már 29-szer adott vért. Molnár Géza, Kürthy István, aki 20-szoros véradó, érdeme! dicséretet embDr 'éí?e<5 tettéért Múria Mileczová ÖRÖKÖSÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ VAGYONJOG Hónkéval ünnepeinek t 1948 FEBRUÁR

Next

/
Thumbnails
Contents