Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-07 / 38. szám, kedd

A pénzügyi politika, amely a szocialista állam gazdaság­politikájának alkotóeleme, spe­cifikus eszközeivel hozzájárul az állami népgazdaságfejlesz­tési tervben kitűzött célok megvalósításához. Támogatja a dinamikus és arányos fejlő­dést, miközben gondoskodik a pénzügyi egyensúly, a valuta­szilárdság külső és belső vo­natkozásban való biztosításá­ról. Ez a legáltalánosabb meg­határozás. A • gyakorlatban a pénzintézeti-valutaügyi eszkö­zöknek a többi pénzeszközzel együtt való aktív érvényesíté­séről van szó, hogy ennek eredményeként tervszerűen alakuljon a forgalomban levő, a társadalmi termék és a nem­zeti jövedelem újratermelésé­hez szükséges pénz mennyisé­ge. Egyúttal a kibocsátott hi­telek mennyiségét és struktú­ráját is a pénzügyi politika megvalósításával alakítják terv­szerűen. A fizetési mérleg egyensúlyban tartásához és végeredményben a pénzegység belső és külső vásárlóerejének biztosításához is hozzájárulunk a valutapolitika realizálásával. Amellett, hogy pozitív fejlő­dési tendenciák érvényesülnek ebben a szférában, a problé­mákat is látjuk. Az 1978-as tér* vet helyenként specifikus kö­rülmények között teljesítjük, és a gazdaságfejlesztésnek hatá­rokat szabó tényezője a pénz­ügyi helyzet. A megoldandó problémák zöme a termelési tényezők hasznosításának haté­konyabbá tételével, a munka és a termékek minőségének javí­tásával függ össze. Azáltal, hogy a tervektől eltérő szín­vonalú a létesítmények felhasz­nálása, a belső erőforrások létrehozása, — különösen az ipari termékek minősége és műszaki színvonala — nehéz­ségek keletkezhetnek a belső piac szükségleteinek biztosítá­sában, az exportfeladatok tel­jesítésében, és fokozódhat az import Iránti igény. Ilyen kö­rülmények között ráadásul az importált árut sem megfelelő hatékonysággal hasznosítják, ami végső soron kedvezően hat a fizetési mérleg alakulására is. Az 1978-as pénzügyi terv feladatai az 1978-ra jóváha­gyott népgazdaságfejlesztési terv szándékaihoz és céljaihoz kapcsolódnak. Ezeknek a szán­dékoknak megvalósításával biz­tosítjuk a dinamikus fejlődést, miközben komplex módon ér­telmezzük a hatékonyságot. Más szóval: az anyagi terme­lésben, a felhasználásban és a pénzalapok létrehozásában olyan tevékenységre törek­szünk, hogy az megfeleljen az egész társadalom érdekeinek és a népgazdaság szükségletei­nek. Az 1978-as pénzügyi terv fő feladata az ez évi minőségileg igényes terv teljesítéséhez való feltételek reális helyzetfelmé­réssel való megteremtése. A pénzügyi terv számol a mozgó­sítható termelési tényező — főleg az új állóeszközök és a munkaerőforrások — hatásával, a termelési szerkezet további kedvező irányú módosulásával, ős a társadalmi erőforrások hasznosításának hatékonyabbá tételűvel. A hangsúlyt főleg a dinamikus és arányos gazda­ságfejlesztésre helyezzük, mi­közben különös gondot fordí­tunk a szerkezeti változások megvalósítására, hogy a terme­lés a jövőbeni szükségleteknek megfelelően alakuljon, mégpe­dig mind a belső, mind pedig a külső piac viszonylatában. A hatékonyság növelésekor a tu­dományos-technikai fejlesztés adta lehetőségek teljes kiakná­zására is számítunk. Ez a ter­melés és a szolgáltatások szín­vonala emelésekor egyaránt meghatározó tényező, és nem utolsósorban külkereskedelmi sikereinket is jelentősen befo­lyásolja. Az export hatékony­ságának növelése is a legfon­tosabb feladatok közé tartozik, s ugyanez mondható el az im- 0|» portra kijelölt deviza-összegek felhasználásáról is. Az impor­tált termékeket — a beruházá- '70, si és a termelési-fogyasztási cikkeket egyaránt lényegesen II. 7. hatékonyabban kell hasznosíta­nunk, tovább kell fejlesztenünk 5 a kooperációs és az integrá­ciós kapcsolatokat, és a licen- cek nyújtotta lehetőségek kíak­Korszerű létesítmény názásában sem szabad egy helyben topognunk. A hitelek növekedési dina­mikája megfelel az SZSZK gaz­dasága fejlesztési igényeinek, és összhangban van az állami terv feladataival. A hitelnyújtási szerződések megkötésekor szorosan együtt­működtünk az összes érdekelt irányító szervvel, főleg a köz­ponti tervező és pézügyi szer­vekkel, és figyelmünket a válla­latok, termelési-gazdasági egy­ségek és ágazatok súlyponti fel­adatainak megoldására össz­pontosítottuk. Olyan feladatok­ról van szó, amelyek teljesíté­sével a népgazdasági terv döntő jelentőségű céljait való­sítják meg, illetve amelyeknél gazdasági és társadalmi-ellen­őrzési funkciói révén az Álla­mi Bank közvetlenül el van kö­telezve. Tevékenységünk súly­pontját eközben céltudatosan már a végleges tervek kidolgo­zására' összpontosítjuk. A gaz­dasági szférától következete­sen megköveteljük az állami terv lebontásából eredő tenni­valók végrehajtását, az előre­haladást és a negyedévi felada­tok folyamatos teljesítését. Nem engedhetjük meg, hogy a vég­leges tervekben megoldatlan feladatok, kérdések is marad­janak, és hogy az ilyen felada­tok végrehajtásához 1978 utol­só negyedében lássanak hozzá. Feltételezzük, hogy a hitel mind a termelésben, mind pe­dig a beruházási tevékenység­ben intenzifikáló tényezőként hat, és hozzájárul a vállalati szféra állami költségvetéssel szembeni kapcsolatainak javí­tásához. E szemléletet érvénye­sítendő az Állami Bank csak olyan termelési tevékenység­hez nyújt hitelt, amely haté­konynak bizonyul. A hitelfolyó­sítás .a feltétlenül szükséges készletnövelésre és más, az új részlegek ellátásával kapcsola­tos forgóeszközök beszerzésére, a belkereskedelmi, értékesítő szervezetek készleteinek kiegé­szítésére, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére, az élelmi­szeripari készletek növelésére és a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások fejlesztésére össz­pontosul. Abból indulunk ki, hogy 1978-ban mind mennyisé­gi, mind pedig szerkezeti szempontból hatékonyabb lesz a készletgazdálkodás. Számí­tunk rá, hogy az iparban és az építőiparban egyaránt meg­gyorsul a készletforgás. Elvá-> rásaínk értelmében a vegyipar­ban 1,2 nappal, a közszükség­leti iparban 0,6 nappal, az épí­tőiparban pedig 1,7 nappal csökken a készletforgási idő. A kereskedelemben is támogat­juk az ilyen tendenciák érvé­nyesülését. A beruházási hiteleket nép- gazdasági tervakciók és jóvá­hagyott beruházási akciók meg­valósítására használják fel. A hitelfolyósítás az érvényes ren­delkezések értelmében történik. Hitelekkel támogatjuk a kor­szerűsítést, a rekonstrukciót, a műszaki fejlesztést, a gyárt­mányfejlesztést és az ésszerűsí­tési akciókat, amennyiben a vállalatok biztosítják a kiadá­sok és a felhasznált deviza gyors visszatérülését. Ugyan­csak hitelekkel támogatjuk a vállalati és a szövetkezeti la­kásépítést. Feltételezzük, hogy a vállalatok és a vállalaton fe­lüli szervek saját erőforrásai­kat is az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben mozgósít­ják a beruházási igények finan­szírozására. Az ennek érdeké­ben hozott intézkedések meg­valósításával és a hitelfolyósí­táshoz való hozzájárulással lé­nyegesen hatékonyabbá tehető a beruházási folyamat. Különös gondot fordít a bank a gazda­ságosságra, a költségcsökken­tésre — főleg az anyagi költ­ségek csökkentésére és a saját pénzügyi erőforrások létreho­zására —, valamint a nyereség­alkotásra. Ezek mind fontos devizaalkotó tényezők. Külön hangsúlyozzuk, hogy a pénzin­tézeti-pénzeszközök — a hitel, a hitelszankciók és a kamatjóvá­írás — adta lehetőségek inten­zívebb kihasználására törek­szünk. Abból indulunk ki, hogy olyan eszközök ezek, amelyek révén aránylag hatékonyan be­folyásolható mind a vállalati, mind pedig az egyéni anyagi érdekeltség. A lehetőségek ki­használása főleg akkor haté­kony, ha az említett eszközök igénybevételével elért ered­mény az egyéni érdekeltségben is tükröződik. Külgazdasági kapcsolataink­ban a figyelem főleg az ex­portfeladatok mindkét deviza- területen való következetes tel­jesítésére, főleg pedig a szaba­don átváltható valutával fizető megrendelők irányában való határozottabb exportnövelésre irányul. Egyúttal a nyersanyag­import csökkentését, az import gépek hatékonyabb kihasználá­sát, a licencek adta lehetősé­gek jobb hasznosítását szorgal­mazzuk. Devizacélhitelek fo­lyósításával az exportképesség növelését támogatjuk. Lényegé­ben itt importellenes intézke­désről van szó. A bank egész hitelpolitikáját, ezen belül a tervezett hitelke­reteket, -szabályokat és -felté­teleket úgy alakítottuk át, hogy a vállalatok az összes szükségletet (tekintet nélkül arra, hogy összefüggnek-e a hitellel, vagy sem] csak köz­ponti direktívák keretében, a jóváhagyott tervvel összhang­ban a lehető leggazdaságosab­ban maximális hatékonysággal realizálják, és hogy a vállala­tok a tervezett szükségletek­hez és lehetőségekhez képest saját erőforrásokat is hozza­nak létre. A hatodik ötéves terv — kü­lönösen pedig az 1978-as terv — rendkívül igényes, és foko­zott követelményeket támaszt a pénzügyi politikával szemben is. A pénzintézeti valutapoliti­ka céljai megfelelnek a párt és az állam gazdaságpolitikája szándékainak és a népgazda­ság fejlesztése körülményeinek. ALBERT KOŠŤÄL mérnök, a Csehszlovák Állami Bank SZSZK-ban működő főintézeté­nek vezérigazgatója Az épülő észak—déli főútvo­nal egyik útszakasza Prágában a Téšňov és a Főpályaudvar közötti szakaszt átívelő híd, amely 20—27 sőt helyenként 40 méter széles. A híd vasbeton pilléreit a bratislavai Dopras- tav vállalat dolgozói készítet­ték, akiket a további munkák végzésében 1975 novemberében az Ostravai Kohászati Szerelő­vállalat darukezelői, szerelői és hegesztői váltottak fel. A dolgozók a pillérekre a volt Téšnovi Pályaudvartól a Főpá­lyaudvarig körülbelül 7000 ton­na acélkonstrukciót helyeztek el. A dolgozók egy időre kény­telenek voltak megszakítani munkájukat, de az előirányzott határidőt — az utcán és a pá­lyaudvaron éjjel-nappal lezajló forgalom ellenére — kezdemé­nyezésük és lelkesedésük jó­voltából egy hónappal megrövi­dítették. A szerelők tehát a Győzelmes Február 30. évfordu­lójára vállalt kötelezettségüket a prágaiaknak szánt ajándék­ként már január 31-én teljesí­tették. A XV. pártkongresszus meg­határozta a tudományos-műsza­ki haladás küldetését és fe!^ adatait szocialista társadal­munk további építésében. Hang­súlyozta,' hogy népgazdaságunk hatékonyságának növelése el­sősorban a tudományos-műsza­ki haladás eredményeinek meg­valósításával érhető el. Éppen ezért mindig időszerű annak a követelménynek az érvényesí­tése, hogy a tudományos-mű­szaki fejlesztésben nincs helye a bürokratizmusnak, a maradi- ságnak. A hatodik ötéves terv­időszak harmadik évében a vasúti közlekedésre váró fel­adatok maradéktalan teljesíté­se megköveteli a haladó mód­szerek alkalmazását. Ha a vasutasok ezen az úton akarnak haladni, akkor szá­mukra ez egyúttal az újítómoz- galom további fejlesztését is jelenti. Jogosan örülhetünk an­nak, hogy a múlt évben ezen a téren is lényeges javulás volt tapasztalható a vasúti köz­lekedésben. Ez nem utolsósor­ban az újítók magasabb fokú aktivitásának köszönhető. A legsikeresebb újítók között em­líthetjük Marián Babiakot, a Bratislavai Főpályaudvar moz- donycsarnokának egyik dolgo­zóját. Munkakörébe a villany­mozdonyok karbantartása és javítása tartozik. Újításai a vas­út részére egy esetben 250 000 korona, egy másik esetben pe­dig 389 Ü00 korona értékű meg­takarítást eredményeztek. Természetesen nem ez volt az összes benyújtott újítási ja­vaslata. Kél esetben a plzefti Skoda Művökben készült kor­szerű ES 449 0010 típusú moz­dony tökéletesítésére tett ja­vaslatot. Ezen a nagy teljesít­ményű mozdonyon több javíta­nivaló volt, s ezeket az észre­vételeket a gyártó is elismerte. — Főleg az volt a bosszan­tó, hogy az alvázon levő és a vontatómotorhoz vezető kábele­ket védő páncélcsövek gyakran leszakadtak, ezért problemati­kus volt a mozdonyok üzemel­tetése. Munkatársaimmal — P. Klobucký villanyszerelővel és fozef Orolín gépésszel — együttműködve új felfüggesztő­Ezzel azonban nem ért véget az ostravai dolgozók 26 hóna­pos, nehézségekben bővelkedő munkája a hídon. További fel­adatuk a Doprastav vállalat dolgozói számára megteremteni a szükséges feltételeket, hogy a hidat a .terv szerint október 28-án átadhassák a forgalom­nak. A dolgozók az utókorra is gondoltak. Prága főpolgármes­tere, Zdenék Zu.ska a korszerű alkotás ünnepélyes átvételekor egy kis fémdobozba — az épít­kezésről és a dolgozók munká­járól szóló — emlékiratot he­lyezett el, majd szimbolikusan átvette a híd egyik kulcsát. A másikat a szerelési munkák folyamán fogadalmat tett Vel- ká Bystrice-i kilencéves iskola pionírjai kapták, akik felett az ostravai dolgozók védnökséget vállaltak. Ismerve a Doprastav dolgo­zóinak lelkiismeretes munká­ját, nincs okunk kételkedni ab­ban, hogy feladataikat ostravai társaikhoz hasonlóan idejében, és a várakozásnak megfelelően teljesítik. —km— si eljárást javasoltunk az acél* csövek szilárdabb elhelyezése érdekében. Javaslatunkat a mozdonyok gyártója is elfogad­ta. A szerény újító a múlt évben jó eredményt ért el a bratis­lavai üzemrészleg által meghir­detett tematikus versenyben is. Javaslata gyakorlati alkal­mazásával megakadályozták a sebességmérőt tartó berende­zés leszakadását az ES 4490 tí­pusú mozdonyon. Ezt a beren­dezést egyébként a kapitalista országokból hozzuk be, ezért a javaslat kétszeresen hasznos. — Az említett korszerű mozdonyokat 'vasútjainkon nem használhatjuk ki teljesen — mondja Marián Babiak. — Főleg a gyorsaságra és a húzóerőre gondolok. Az egyik újítási ja­vaslattal megoldottuk, hogy a hűtőventillátor teljesítményét, amely nagyobb volt, mint a hajtómotoroké, s ezáltal aka­dályozta kellő bemelegedésü- ket, összhangba hoztuk a moz­dony szükséges teljesítményé­vel. Ezt a megoldási javasla­tot is elfogadta a mozdonyok gyártója. Alkalmazása egyúttal villamosenerg ia-megtakarítást is eredményez. Öröm hallgatni az újítások gyorsabb bevezetésére vonatko­zó javaslatait. Szerinte is az egyik legfájóbb pont az, hogy az újítás bevezetése lassú, sok­szor bonyolult folyamat, ami könnyen az újítók kedvét sze­gi. Társai és az ő véleménye szerint is a megoldás a követ- ző lehetne: az egyes munkasza­kaszokon olyan szakemberek­ből álló csoportokat kellene létrehozni, amelyeknek tagjai gondjaikba vennék az újítási javaslatok megvalósítását. Az ilyen befektetés hamarosan megtérülne, s bevezetése döntő lépést jelenthetne az újítási javaslatok megvalósításában. A mellébeszélések nem segítenek a problémák megoldásában. Olyan feltételeket kell terem­teni, hogy az emberek örömmel kapcsolódjanak be az újítómoz­galomba. Az igényes feladatok is ezt követelik meg. tier) A (Jal) ťruiia Elektrotechnikai Üzemének dolgozói a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásukban kötelezik magukat a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére. Tervfelada­taik az idén 8 százalékkal nagyobbak a tavalyinál. A felvételen Václav Skatulák (balról) és Bohumil Muláček villanyszerelő munka közben.. iCSTK — J. Sourek felvétele) Maradiság nélkül Félmillió koronás haszon az újítási javaslatok megvalósításával A múlt héten ünnepélyes keretek között helyezték el ľrayaban a Téšnov és a Főpályaudvar közötti szakaszt átívelő híd acél- szerkezetének utolsó darabját. Ezen a fontos építkezésen már csak a befejezési munkák várnak elvégzésre. ŕ (A ČSTK felvétele) Pénzügyi politikánk 1978-ban

Next

/
Thumbnails
Contents