Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-22 / 53. szám, szerda
1948 FEBRUÁRJA A MA TÜKRÉBEN Beszélgetés közben mindjobban feloldódott köztünk a kezdeti tartózkodás légköre. Bátran megkérdeztem: lakatosszakmájánál fogva, hogyan merte vállalni a nagy feladatokkal járó megbízatásokat? Logikus válaszában sokat beszélt a nem várt kérdésről, majd kijelentette, hogy a párt katonája, aki a marxizmus—leninizmus elvéhez igazodik, az igényesebb feladatok teljesíLéséből sem vonhatja ki magát. S a pártalapszabályzat értelmében állandóan bővítette politikai és szakmai ismereteit, fejlesztette képességét. Az elméleti ismereteik és a gyakorlati tapasztalatok általánosítása révén azt is megtanulta, hogy a gazdaságpolitika nem az óhajok, szándékok összessége, hanem a munkáshatalom tudománya és gyakorlata, amelyet a szocializmus építésének minden területén érvényesíteni kell. Hogy ezek az elvek munkájában, a vállalat fejlesztését célzó döntéseiben tudományos megalapozottsággal érvényesüljenek, őszülő fejjel beiratkozott a prágai Közgazdaságtudományi Főiskolára, ahol szívós kitartással a levelező tagozaton egyetemi képesítést szerzett. A munkásigazgató a Győzelmes Februárnak ezt a hagyatékát is pártos következetességgel teljesítette. Tíz évvel ezelőtt, amikor az ellenforradalmat szító jobboldali opportunista elemek kétségbe vontáik a szocializmus vívmányait, nyíltan támadták a proletárdiktatúra alapjait, Lan- ger Gézát sem hagyták ki a számításból. De ő a legnehezebb napokban is kitartott, bátran vallotta: „továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy a társadalom szükségszerű és kívánatos jövője a szocializmus, a kommunizmus, a köztulajdonon épülő nagyüzem, amelynek sikeres fejlődését csak a proletárdiktatúra biztosíthatja.“ Ezt a meggyőződését hirdeti most is nemcsak eredeti, de társadalmilag vállalt egyéb politikai funkciójában. Ez idén tölti be hatvanadik életévét. De még most is nagy ügybuzgalommal végzi munkáját, noha egészségét kikezdték a gyakori megpróbáltatások, gondok. Ennek ellenére a pihenés gondolatától távol tartja magát, mert munkatársaival egyetemben még sokat kell tennie a kerámiai ipar korszerű fejlesztéséért. A járási pártszervek a Vág- parti járási székhelyen az Alojz Melotta cég nemzeti gondnokságával bízták meg, ahol a társadalom érdekében nagyszerűen kamatoztatta gazdag munkásmozgalmi és szakmai tapasztalatait. Ezeket az erényeket érvényesítette az építőipar államosítása után a ružombe- roki Csehszlovák Állami Építőipari Vállalatban is, amelynek ő volt az első munkásigazgatója. Tizennégy tagú szegény családból származik. Erdőmunkás —pékmester édesapjának csak annyira tellett, hogy gyermekei számára szűkösen biztosítsa a mindennapi betevő falatot. Tanítója — az elemi iskolában — azonban felfedezte benne a tehetséget, és kérte szüleit, fiukat adják tovább tanulni a középiskolába. A serdülő Lanyer Géza a gimnázium padjaiban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. De a negyedik osztály elvégzése után abba kellett hagynia tanulmányait, mert betegeskedő édesapját a halál kiragadta a családi körből. Az apa elvesztése végképp meghatározta további életsoísa alakulását. így került Ármin Márk épület- és géplakatos-céghez laka- tosina*>nak. Á tanulékony, eszes fiú itt sem vallott szégyent, s egyhamar megnyerte az idősebb szakik- rokonszen- vét. A fiú nemcsak a vasasszakmát sajátította el mesterien, hanem a pártsejtek kommunistáinak befolyása révén a forradalmi munkásmozgalom céljaival is megismerkedett. Első alkalommal a pártsajtő terjesztését, majd később for-, radal-mi jelszavakat, követeléseket hirdető plakátok kifüggesztését is rábízták. Miután a feladatokat mindig rendeltetésszerűen teljesítette, 1935 őszén felvették a kommunista pártba. Az ifjúkommunista lakatosse- géd a mozgalmi munka mellett rendszeresen bővítette ismereteit, képezte magát. Közismert volt nagy olvasottsága, széles körű tájékozottsága, gazdag nyelvtudása, amit eredményesen hasznosított az illegalitás évei alatt is a forradalmi célokért folyó küzdelemben. A hatóságok figyelmét azonban nem sokáig kerülte el a fasizmus elleni tevékenysége. Letartóztatták, de még mielőtt sor került volna az ítéletre, kommunista társai kiszabadították. Ekkor jutott tudomására, hogy a fasiszta vérebek édesanyját és három testvérét a németországi haláltáborokba internálták, ahonnan sohasem tértek vissza. Langer Géza ezután a Jego- rov vezette partizánalakulatban harcolt az igazságosabb társadalmi rend megteremtéséért. Itt is kommunista elvszerűséggel, bátor magatartással teljesítette feladatait. Természetesen a felszabadulást követő napokban ismét az elsők között kapcsolódott be a háborús károk helyrehozásának és az ország újjáépítésének folyamatába. A Februári Győzelem hatása Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű dolgozóira 1948. december 15-én jelent meg először Csehszlovákia Kommunista Pártja magyar nyelvű lapja, az Oj Szó. Pártunk magyar nyelvű napilapja lényegesen hozzájárult a délszlovákiai viszonyok konszolidálásához. összeforrasztotta, egy síkba tömörítette Szlovőkia magyar nemzetiségű dolgozóit a pártunk által kitűzött építő jellegű feladatok teljesítésére. 1949. március 5-én megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSEMADOK. A szövetség azt a legközelebbi célt tűzte ki feladatul, hogy kitölti az 1945 —48-as években a kultúra fejlődésében támadt réseket. Rövid három év alatt a CSEMADOK szervezői tevékenysége csúcsteljesítményt ért el. 1952- ben már 450 helyi szervezete volt* és 40 000 tagot számlált. Az ún. munkatoborzási mozgalom során a cseh országrészekbe került dél-szlovákiai dolgozók közül 1949. május 1-ig 24 ezren visszaköltöztek szülőföldjükre. Egyúttal intézkedések történtek gazdasági helyzetük biztosítására. Közigazgatási téren is megnyilvánult a februári események jótékony hatása. 1948 februárjáig ugyanis magyar nemzetiségű állampolgár nem lehetett tagja a nemzeti bizottságnak, 1952-ben az egykor! bratislavai kerület járásainak helyi nemzeti bizottságaiban már 50 százalékban magyar nemzetiségű képviselőket választottak. Dél-Szlovákla dolgozói, a kapitalizmus idején kizsákmányolt béresek és zsellérek hűen kitartottak forradalmi hagyományuk mellett. 1948-től 1960-ig 20 500-ra emelkedett a párttagok száma, köztük 11 000 mezőgazdasági dolgozó volt. E gyarapodás meggyőzően tanúskodik Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű dolgozóinak párthoz való pozitív viszonyáról. A falu szocializálása terén elért kiemelkedő sikerek nem kevésbé bizonyítják a magyar dolgozónak a szocialista rendszerhez való határozott viszonyát, párthűségüket, áldozat- készségüket. Már 1954-ben á magyarlakta járások mezőgazdasági földterületének 90 százalékát szövetkezetek, vagy állami gazdaságok művelték meg, amíg országos viszonylatban a földnek csupán 39,1 százalékán folyt közös gazdálkodás. Pártunk XV. kongresszusán a mezőgazdaság számára kitűzött feladatok és elfogadott határozatok hűen és következetesen tükrözik Február harcos szellemét. Szlovákia, de különösen Dél-Szlovákia egykori , kizsákmányolt zsellérei, béresei és gazdasági cselédjei gazdag forradalmi hagyományokat szereztek. Élénken él még emlékezetünkben a mezőgazdasági munkások 1920., 1926., de fő-, képpen az 1929. évi nagy általános sztrájkja, valamint az 1932-ben lezajlott véres pünkösd Kosúton. É dicső forradalmi múlt kötelez, valamint kezességet nyújt arra, hogy Dél-Szlovákia dolgozói Február harcos szellemében hiánytalanul teljesítik mindazokat az igényes feladatokat, amelyeket pártunk XV. kongresszusa határozataiból reájuk hárulnak. RÓJÁK DEZSŐ Harminc évvel ezelőtt, 1-948. február 25-én szocialista társadalmunk építésének új szakaszához értünk. Csehszlovákia dolgozó népe pártunk vezetésével visz- szaverte a reakciónak népi demokratikus rendszerünk alapjai elleni támadását. E győzelemmel államunk nemzetei történetének legragyogóbb lapjait írtuk. A dolgozók; egysége, a munkás-paraszt szövetség, amely a győzelmes februári napokban oly kifejezően megnyilvánult, beszédesen igazolta népünk gazdag forradalmi hagyományait. A dolgozó tömegeknek ezt az egységét pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja a kapitalizmus, majd a fasizmus elleni kemény küzdelemben kovácsolta szilárddá. 30 évvel ezelőtt február 25-én százezres tömegek tüntettek Prágában és hazánk többi városában és falvában azzal az elszánt, harcos elhatározással, hogy megvédik köztársaságunkat és népünk vérrel szerzett vívmányait az ellenforradalmi puccsistákkal szemben. A reakció azt hangoztatta, hogy a Gottwald-kormánynak —, amelyből a reakciós miniszterek kiléptek — buknia kell. A kommunisták azt válaszolták, hogy a kormány bukik-e vagy sem, azt a nép elönti el.- És a nép döntött... Mindnyájan, ukik azokban a zimankős februári napokban görcsösen markoltuk fegyverünket, akik hidakat, gyárakat, középületeket őriztünk, akik köztársaságunk biztonságára vigyáztunk, élénken visszaemlék- szünk az akkori télutóra. Azóta újabb nemzedék nőtt fel, amely a dicső napokban fiatal volt, nem mérhette fel az események jelentőségét,. Ezek a ma 35—40 év körüli polgáraink csupán tanítóik vagy szüleik elbeszéléseiből ismerik 1948 februárját, történelmi jelentőségét, a reakció ármánykodását, a göröngyös utat, amelyet meg kellett járnunk, hogy biztosíthassuk a magunk és a jövő nemzedék számára a szocialista jövőt. Ezért kell e forradalmi dátumhoz minduntalan visszatérnünk. Az 1948 februárját követő években döntő jelentőségű változás állott be a dél-szlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók életében is. A felszabadulást követő első három évben még vitás volt ít politikai hatalom kérdése. ' Az államhatalmat ugyanis a burzsoázia egy része is gyakorolta. A szocialista fejlődést akadályozó reakciós erők eltávolítása, és a hatalom átvétele után — harminc évvel ezelőtt — egyidejűleg bekövetkezett Szlovákig magyar nemzetiségű dolgozóinak nemzeti megújhodása is. A februári események felszámolták az 1945— 48-as évek sérelmeit, sőt jóvá- tették a szlovákiai magyarok ellen München előtt elkövetett igazságtalanságokat is. 1948 óta rohamosan gyarapodott a magyar tanítási nyelvű iskolák száma Dél-Szlovákiá- ban. 1948-ban egyetlen önálló magyar tanítási nyelvű iskola sem működött, és csak 154 tanterem állt 5400 magyar tanuló rendelkezésére a szlovák iskolák keretén belül, 1952-ben viszont már 802 iskolát tartottak nyilván 1118 tanteremmel, ahol 65 956 gyermek részesült magyar nyelvű oktatásban. k 1948 FEBRUÁR Langer Géza Felettesei véleményét, önélet- k rajzát és vitalitással telített egyéniségét ismerve bátran kijelenthetem: a forradalmároknak ahhoz a gárdájához tartozik, amely az osztály- és a pártharcok tüzében megedződve vívta meg harcát a szocialista forradalom győzelméért, s lett tevékeny részese a szocialista építőmunka hétköznapjainak. Egész életét a küzdelem, a cselekvő fáradozás gazdag tartalommal tölti ki napjainkban is a kassai lKošice) Kerámiai Iparvállalat élén, amelynek idestova tizennyolc éve igazgatója. Az emlékezés szárnyán azt is elmondta, hogy Ruzomberokből több állomáson keresztül jutott el jelenlegi megbízatásáig. Egyebek között csélekvően részt vett a Bystrá nad Tep- lou-i Cementgyár, az ágcser- nyői (Čierna nad Tisou) áira- kóállomás és több üzem beindításánál. Minden helyen vezető állásban dolgozott. Munkásságáért megbecsülést és nagy érdemeket szerzett. Szerényen berendezett irodájában ereklyeként őrzi az állami és reszortkitüntetéseket, megannyi elismerő oklevelet. A legjobban mégis annak örül, hogy az új nemzedék tagjai közül sok-sok derék embert nevelt, akik a kelet-szlovákiai kerület üzemeiben munkásokként és vezetőkként egyaránt megállják helyüket. SZOMBATH AMBRUS A IX. pártkongresszus fő irányvonalának alapvető feladatai a szocialista iparosításban, a falu szocialista átalakításának megvalósításában, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés alapjainak lerakásában a szocialista kultúrális forx'adalom realizálásában, a nemzetiségi kérdés megoldásában, a proletár internacionalizmus elveinek államunk külpolitikája és a CSKP tevékenysége területén való érvényesítésében rejlettek. E feladatok sikeres teljesítésének alapvető feltétele a munkásosz- tőly és élcsapata — a kommunista párt — vezető szerepének megszilárdítása a társadalmi élet valamennyi területén, a szocialista állam mint a proletárdiktatúra eszköze funkciójának teljesítése és nem utolsósorban a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetsége volt. Köztudomású, hogy a szocialista építés Csehszlovákiában kezdettől fogva bonyolult nemzetközi és belpolitikai feltételek közepette valósult meg. Hiszen a pártnak, a munkásosztálynak először el kellett sajátítania a hatalom gyakorlását, az új társadalom felépítésének irányítását. Népünk áldozatos munkájával sikerült minden akadály, nehézség és hiba ellenére történelmileg aránylag rövid idő alatt teljesíteni a szocializmus építése fő irányvonalának feladatait. Csehszlovákiában győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok, megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, kialakult a társadalom új szociális és struktúrájának a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség szövetségére épülő szilárd köteléke. EMA PEVNA, a bratislavai Komenský egyetem adjunktusa A dolgozó nép reakció felett 1948 februárjában aratott győzelmének alapvető feltétele az volt, hogy a munkásosztály vezető erővé vált a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődésének folyamatában. A végső győzelmet mindenekelőtt azért érte el, mert a burzsoáziával vívott történelmében Csehszlovákia harcedzett Kommunista Pártja vezette, amelyet már népünk nemzeti felszabadító harca folyamán sikerült a széles Nemzeti Frontba tömörítenie. Ez a kötelék kifejezte a munkásosztály, a parasztság, a többi dolgozó réteg szövetségét, s alapja a munkás-paraszt szövetség volt. A CSKP az 1945—1948-as politikai osztály- harcok során forradalmi programja mögé felsorakoztatta a nemzet többségét. A párt a forradalmi tömegek irányításának lenini stratégiáját és taktikáját teljes mértékben elsajátította. Az ,,Arccal a tömegek felé“ gottwaldi jelszó érvényesítése a párt mindennapi tevékenységében nagymértékben hozzájárult népünk magas fokú politikai aktivitásához, valamint a kommunista párt tekintélyének további növekedéséhez egész társadalmunkban. Népünk a párt vezetésével hozzálátott a Győzelmes Február forradalmi hagyatékának tulajdonképpeni betetőzéséhez. A csehszlovák társadalom nagyszabású szocialista építésének kiindulópontja a szocializmus alapjai lerakásának a CSKP 1949. május 25—29-i történelmi jelentőségű kongresszusán kitűzött fő irányvonala lett. E program megvalósítása során a CSKP a marxizmus—lehinizmus klasszikusainak elméleti örökségére támaszkodhatott, de a párt gyakorlati tapasztalataira is. Ezek a tapasztalatok megkönnyítették a szocialista építés útját. A Stupavai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság balogfalai (Blhovce) 06-os üzemének dolgozói erejükhöz mérten, értékes szocialista kötelezettségvállalással köszöntik a Februári Győzelem 30. évfordulóját, öt százalékkal emelik az árutermelést, zöldbabból terven felül 30 mázsát termelnek, spárgatökből 50 mázsával, céklarépából 150 mázsával többet. Üzemanyag- és pótalkatrész takarékossággal 10 000 koronát nyernek, további 10 000 koronával növelik a munka termelékenységét. 800 órát dolgoznak le társadalmi munkában, melynek értéke tízezer korona. A 35 dolgozó és 3 kollektíva vállalásának értéke összesen 58 590 korona. CSÉPE PÁL Szocialista kötelezettségvállalással köszönti a felsőszemeré- di (Horné Semerovce) Május 1 Efsz a Februári Győzelem évfordulóját. Vállalták, hogy 10 ezer literrel több tejet, 660 mázsával több gabonát és 100 mázsával több szőlőt adnak népgazdaságunknak. Vállalásuk értéke meghaladja a 600 ezer koronát. ABEL GÁBOR Szilárd kötelékben TÖBBET ffPMSÍGIINKNAK Erejükhöz mérten A MUNKASIGAZGATO
