Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-20 / 51. szám, hétfő
Válasz egy olvasó levelére 1978. II. 20. Rágalmak az antikommunizmus szolgálatában „Elolvastam a Rudé právo február 11-t vezércikkét, amelyben felkeltette a figyelmemet az ún. szóbeszédekre vonatkozó rész. Azt írják, számunkra nem lehet közömbös, hogy sok mende-mon- dát rosszakaratúan külföldről terjesztenek, és egyes kommunisták úgy viselkednek, mintha nem látnák, nem hallanák őket. Valóban azt hiszik, hogy a Nyugaton nincs más gondjuk, mint álhíreket terjeszteni, vásárlási lázt előidézni? Kíváncsi vagyok, hogy nézetemet nyilvánosságra hozzák-e?a ZDENÉK KRAMAftlK, Karlovy Vary Zdenek Kramafik valóban érdekes kérdést vetett fel. Nyíltan elmondta kétségeit, és ml hasonló nyíltsággal próbálunk magyarázatot fűzni az elmondottakhoz. Amikor a külföldről importált rosszakaratú híresztelésekről, az ellenséges propaganda ma már nagymértékben alkalmazott módszeréről beszélünk, a lélektani háborúról szólunk, amelyet a tőkés világ reakciós erői, elsősorban a NATO-országok folytatnak a szocialista országok ellen. Kétségtelen, hogy a Nyugatnak sok a saját gondja. Válsággal küzdenek, állandóan növekszik a munkanélküliek száma. Naivitás lenne azonban azt gondolni, hogy a Nyugaton mindenki magáévá tette a békés egymás mellett élés és a feszültség enyhítésének politikáját, és már nem foglalkoznak azzal, hogyan állíthatnák meg a forradalmi mozgalmat, hogyan gyengíthetnék és bomlaszthatnák a szocialista közösséget. A tőkés világ uralkodó köreinek nagy gondot okoz a válság, ebben igaza van Kramafiknak. A tőkés társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi nehézségei miatt az uralkodó burzsoá osztály attól fél, hogy a nép forradalmi kivezető utat talál a válságból. Ezért a burzsoázia minden eszközzel rágalmazza a győztes forradalmakat, hogy elterelje a dolgozók figyelmét a forradalmi út gondolatától. Többek között ez az egyik célja a reális szocializmus világa ellen folytatott rágalomkampányoknak. A mindennapi élet elegendő bizonyítékot ad arról, hogy a „hideg“ (de még a „forró") háború hívei sem haltak ki. A lélektani háború A Nyugaton központok, vezérkarok, Intézmények és a szervezetek egész hálózata létezik, amely a legkorszerűbb technika segítségével akciókat valósít meg ellenünk. Ezeket az akciókat jogosan nevezzük „lélektani háborúnak". Az antikommunizmus stratégái nyíltan beismerik céljaikat: Befolyásolni akarják a szocialista országok közvéleményét. ösztönözni az ellenzéki erőket, aktív szembenállásra késztetni őket a szocializmus ellen, és különféle, a kapitalista rendhez való visszatérést szorgalmazó akciókat szervezni. A New York Timesben tavaly az év végén cikksorozat jelent meg az ún. Központi Hírszerző Szolgálat, vagyis a CIA néven ismert amerikai hírszerző szolgálat 30 éves tevékenységéről. A felsorakoztatott tények összességükben nyíltan beismerik e felforgató szervezet küldetését. Említsünk meg legalább egy Idézetet: „A CIA anélkül, hogy magára akarná vonni a figyelmet, 30 éves fennállása alatt nagy erőfeszítéseket tett, hogy befolyásosa más országok közvéleményét ^evesült Államok külpolitikád r--,. A CIA az újságok, hírügynökségek és más tájékoztató szervek széles hálózata segítségével irányította a tájékoztatást és a félrevezető híreszteléseket is. Ezek a hírügynökségek és szervek többnyire külföldön tevékenykedtek, a CIA jelentős összegeket fordított fenntartásukra és nagy hatást gyakorolt tevékenységükre. A CIA propagandakampányai bizonyos mértékben mindig elferdítették a hírszolgálatot az Egyesült Államokon belül és külföldön Is.“ Röviden ennyit a CIA-ról. Az elmúlt hetekben Nagy-Britanniában lelepleztek egy másik hasonló intézményt, az ún. információs és kutatóintézetet, amelyet eredetileg 1948 januárjában a brit kormány szervezett meg a hideg- háborús előkészületek keretében. Ez az intézmény, amelyet a leleplezés után más név alatt futtatnak, az angol sajtó szerint három feladatot teljesített: rágalmazta a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, befolyásolta az angol közvéleményt, és lejáratta a szocializmust a harmadik világ országaiban. Fehér-szürke-fekete Számos hasonló antikommunista központ működik, amelyek névlegesen különféle felmérésekkel foglalkoznak, de a valóságban az a küldetésük, hogy az ún. fehér propaganda — az objektív hírek — leple alatt szürke propagandát terjesszenek, amely különböző féligazságokból tevődik össze, valamint a „fekete“ propagandát, amely céltudatosan és programszerűen hazudik. S így eljutottunk ahhoz a kérdéshez, amelyet Kramafik levelében felvetett — a kommunistaellenes központok tevékenységéhez, a „hamis hírek importjához“. A „fekete“ és a „szürke“ propaganda szokásos munkamódszerei közé tartozik a szocialista országok vezető személyiségeinek lejáratása, nyugtalanság, bizonyos árufajták hiányára vonatkozó hírek terjesztése azzal a céllal, hogy vásárlási lázt idézzenek elő és ezzel megbontsák az áruellátás folyamatosságát. Ide tartoznak a vezető személyiségek közti ellentétekre vonatkozó spekulációk, a nacionalista hangulatok szítása, és természetesen gazdaságunk „temetése“, a pénzreformra vonatkozó alaptalan híresztelések. így pl.- a Szabad Európa, a CIA egyik munkahelye egészen nyíltan évente több ízben is azt hirdeti, hogy az egyes szocialista országokban pénzreform lesz. Lenin a szovjethatalom kezdeti időszakában ezt írta a burzsoá sajtóról: „A burzsoá sajtó valamennyi országban a leggyakrabban egy módszert alkalmaz és ez a módszer nagyon megbízható: Hazudjál, keltsél pánikot, kiabálj, terjessz hazugságokat — csak lesz belőle valami.“ Milyen időszerűek ezek a szavak, milyen találóan leleplezik a mai burzsoá propaganda módszereit! Carter elnök hivatalba lépése után Szűk látókörre vallana, ha nem látnánk az összefüggést a lélektani háború módszerei és a „nagypolitika“ között, amelyet a tőkés világ hatalmi központjai, az egyes kormányok folytatnak. Észre kell vennünk, hogy a lélektani háború akkor éleződött ki újból, miután Carter elnök hivatalba lépett. Az emberi jogokra vonatkozó jelszavaival egész nyilvánvalóan az amerikai imperializmusnak azt az újabb kísérletét kendőzte el, hogy megbontsa az erők egyensúlyát, felújítsa az Egyesült Államok hatalmi pozícióját, a neutronbomba bevezetésével katonai túlerőre tegyen szert és fékezze, majd fokozatosan megállítsa a feszültség enyhülésének folyamatát. Zbygniew Brzezinskl, az uralkodó demokrata párt egyik teoretikusa, a mai washingtoni kormány egyik legbefolyásosabb embere, néhány évvel ezelőtt még azzal támadta Nixon elnököt, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval folytatott közvetlen tárgyalásoknak, hogy megbízik az „egyensúly politikájában“ és nem fordít kellő figyelmet a fejlett tőkésországoknak az Egyesült Államok vezetése alatt történő megerősítésére. Brzezinskl később még messzebbre ment. Kissinger koncepcióját, miszerint szükségszerű az Egyesült Államok és a Szovjetunió békés megállapodása, az évszázad legnagyobb tévedésének minősítettel Ami a szocialista országokat illeti, közismert Brzezinskinek az a szándéka, hogy különféle eszközök segítségével „alulról jövő nyomást" idézzen elő ezekben az országokban, kihasználja „a nép felháborodását“ a kormány reformjaira és engedményeire, s így lépésről lépésre aláássa a szocialista kormányokat. Szerinte ezt a belső nyomást külföldi politikai, gazdasági és ideológiai ráhatással kell támogatni. A Carter választási kampányában hirdetett politika kétségtelenül ösztönzőleg hatott az egyes szocialista országok ellenforradalmi erőire. Reményt keltett a különféle politikai hajótöröttek között, akik . elömásznak sötét odúikból, hogy újból megkíséreljék a lehetetlent. Az úgynevezett charta '77 is összekapcsolódik az új amerikai kormány hatalomrajutásával, és az enyhülés politikájának befagyasztására vonatkozó kísérleteivel. A Brzezinski-féle antikommunisták abban is bíznak, hogy nézeteltéréseket tudnak előidézni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, hogy nemzetközi viszonylatban sikerül gyengíteniük az imperialistaellenes erők akcióit, és szakadást idéznek elő a nemzeti felszabadító mozgalomban. A helsinki Záróokmány kidolgozásában és a nemzetközi feszültség enyhítésének politikájában aktívan részt vevő amerikai politika megváltoztatása komoly figyelmeztetés, ami bírálatot váltott ki nemcsak a szocialista országokban, hanem számos NATO-ország kormányában is. Ha az Egyesült Államok folytatni kívánja a feszültség fokozását, újabb hidegháború veszélyébe sodorja a világot. Ezt a kísérletet meghiúsítottuk, de veszélyes tényezői megmaradtak. Az úgynevezett disszidensek Az úgynevezett disszidensek, vagyis az árulók figurái egészen törvényszerűen jelentek meg az új amerikai politika sakktáblán. A világegyensúly megbontására tett amerikai kísérletekben számítanak .rájuk, hogy tolmácsolni fogják az amerikai imperializmus érdekeit azokon a területeken, ahol hatását már régebben elvesztette. A CIA terminológiája ezeket az árulókat jogosan „ideológiai szökevényeknek“ nevezi. Richard Bissel, a CIA titkos akciókat végrehajtó osztályának főnöke a lélektani hadműveletekben betöltött szerepüket így jellemezte: „A belső hatalmi struktúrába való beavatkozások során az a leglényegesebb, hogy felismerjük azokat a szövetségeseket, akiket titkos támogatás révén hatékonyabbá, hatalmasabbakká, sőt talán okosabbakká tehetünk. Jellemző, hogy ezek a helyi szövetségesek ismerik azt a forrást, amelyből támogatást kapnak, de sem ők, sem az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy beismerjék létezésüket. A kevésbé jelentős és kevésbé kockázatos akciók végrehajtására, így pl. a titkos propagandára és egyéb gazdasági akciókra pénz révén is ügynököket szerezhetünk. Azonban a nagyobb akciók végrehajtásához az kell, hogy a szövetségeseknek (vagyis a dissziden seknek — a szerző megjegyzése) saját indítékuk legyen..." A CIA, a hivatalos amerikai politika és más NATO-államok intézményei készen állnak* hogy a szocialista országokban támogassanak minden „szövetségest“, minden megalázkodó, dicsőségre vágyó árulót, akár erkölcsileg lejáratott személyt is. A reakciós propaganda gépezete a szokásos módon fokozza ezeknek az embereknek a jelentőségét, a senkiből könnyen hős lesz... Hollandia Kommunista Pártja találóan jellemezte a disszidenseket: „A tapasztalatok megmutatták, hogy a disz- szidensek a valóságban a NATO segítői lettek, és a kapitalizmus felújítását szorgalmazzák a szocialista országokban“ — állt a kongresszus dokumentumában. „Tevékenységüknek nincsen semmi köze az emberi jogokhoz.“ Hollandia Kommunista Pártjának kongresszusa megállapította, hogy a NATO tulajdonképpen a disszidensek segítségével akarja megtörni a NATO-országok népének szembeszegülését a fegyverkezés és háborús előkészületek politikájával szemben. Mi aggasztja őket Csehszlovákiában? Még egy összefüggésre szeretném felhívni Kramafik figyelmét. Az 1968. évi ellenforradalmi kísérlet felszámolása után társadalmunk törvid idő alatt konszolidálta a gazdaságot és az egész államot. Ojból megteremtettük a feltételeket társadalmunk további fejlődéséhez. A felforgató politikára a legalkalmasabb módon — konstruktív politikával, a szocializmus további megszilárdításának politikájával válaszolunk. A konszolidálás külső kísérőjele volt Csehszlovákia nemzetközi helyzetének megszilárdulása. A veres5get szenvedett ellenforradalom maradványai, és külföldi patrónu- saik nem felejtik el 1968. évi céljaik kudarcát. Lélektani háborús terveikben ezért fontos szerepet tulajdoníta« nak Csehszlovákiának. Egyetlen egy dühöngő fanatikus ember meg tudja mérgezni azt a kutat, amelyből több száz ember iszik. Képletesen szólva: ez a lélektani háború egyik módszere. És ilyen kútmérgezők — névvel és névtelenül — nálunk is akadtak. Mérgezték a közvéleményt. Az a kísérletük, hogy az ún. chartában 15 millió állampolgár nevében beszéljenek, kudarcot vallott. Népünk határozottan és spontánul válaszolt a hajótörötteknek az önjelölteknek: nem engedjük, hogy bárki is bomlassza szocialista köztársaságunkat! Az antikommunizmussal folytatott harcban nagyon fontos, hogy jól ismerjük az ellenfelet, ne becsüljük le és felderítsük céljait, taktikáját, nyílt és leplezett módszereit, jelszavait. Számolnunk kell azzal, hogy antikommunista kampányokat fognak folytatni a szocialista országok ellen. Támadásuk első számú objektuma mindig a Szovjetunió volt és lesz is. Elsősorban azért, mert mint a legerősebb szocialista ország a fő akadályt jelenti az imperializmus azon kísérletében, hogy felújítása világuralmát. A szov- jetellenesség jelenti az antikommunizmus fő fegyverét. Amint szüntelenül meggyőződhetünk róla, a globális antikommunista tervekben „különleges" szerepe van köztársaságunknak. A burzsoá propaganda az idén „Csehszlovákia évéről“ beszél, mintha ezzel is utalnának arra az érdeklődésre, amelyet a Győzelmes Február évfordulója és az 1968. évi események évfordulója alkalmából tanúsít tanak. Különböző koholmányokat terjesztenek, és ebben a tevékenységükben természetesen számítanak a kis- hitűekre és az árulókra Hiszen a chartisták között már nem egy rágalom, rémhír, félrevezető híresztelés született. Azok, akik ilyBn hazugságokat eszelnek ki, arra számítanak, hogy szüleményeik egy része különböző csatornákon „hazatér“, és hatást gyakorol az ingatag, gyenge emberekre. Tisztelt Kramafik olvasónk, ez az „Importált híresztelések“ egyik forrása, tekintet nélkül arra, hogy szerzőik köztünk, vagy külföldön élnek. Az uszító „kereszteshadjáratok” hiábavalósága Egyes olvasók ezzel kapcsolatban azt követelik, hogy a sajtó valamennyi, még a legértelmetlenebb híresztelésekre is reagáljon. Nem akarunk azonban minden koholmánnyal, vagy egy* szerűen mondva: ostobasággal foglalkozni, amelyet a provokatőrök kigondolnak és világgá kürtőinek. A mi embereinknek elegendő tapasztalataik vannak az ilyen híresztelésekkel kapcsolatban, tudnak gondolkodni, és helyesen járnak el, ha határozott választ adnak a provokációs hírek terjesztőinek. Ezért olyan fontos, hogy ne járjunk szemellenzőkkel. Napontr bizonyítékokkal találkozunk &> kommunistaellenes központok ellenséges céljairól és gyalázatos módszereiről. Nyugtalanságot, bizonytalanságot akarnak kelteni, el akarják terelni az emberek figyelmét a mindennapi munkáról. Aki azonban „horogra akad“, hamarosan felismeri, hogy önmagának árt A különféle, nyugtalanságot keltő híresztelésekkel, a rágalmakkal kapcsolatos állásfoglalás állampolgári helytállásunk vizsgája. A Kommunista Kiáltvány keletkezése óta, azóta, hogy a burzsoázia elindította „szent hadjáratát“ a „kommunizmus kísérlete“ ellen, a világon sok minden megváltozott. A szocialista gondolat csírájából hatalmas nemzetközi kommunista és munkásmozgalom született, megalakult korunk legnagyobb Impe- rialistaellenes ereje, a szocialista világ- rendszer, amelynek fö támasza a Szovjetunió. A pápák és cárok, Metterni- chek és rendőrök, a Brzezinskik és Springerek kommunistaellenes kereszteshadjárattal, gumibottal és rágalmakkal akarják megfékezni, megállítani azoknak az erőknek a fejlődését, ame- lyeké a jövő. Forradalmakat vérbe fojtottak. de nem semmisítettek meg. Intervencióval még a bölcsőben meg akarták fojtani a születő szocializmust, de az intervenciósok kudarcot vallottak. Ez a sors vár valamennyi rágalmazóra, minden rémhírre, amellyel az antikommunisták továbbra ts „traktál- nak“ bennünket. ZDENÉK HORENj 3 l!!lllilll!i||[líllll!lillllllllllll!lllllll|||lllllliai
