Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-15 / 46. szám, szerda

Összeforrlak üzemükkel

LÁTOGATÁS A MOD&ANYI ORION CSOKOLÁDÉGYÁRBAN

Az élelmiszeripari üzemek újfajta termékeinek megjelenése a piacon mindig élénk érdeklődést vált ki a fogyasztók körében. Különösen az ínyenc falatok, a csemegék és az édesipari termékek keresettek. Például a Bon Pari néven idén nyáron először forgalomba hozott, különböző finom töltelékkel ízesített cukorkának — a modranyi Orion Csokoládégyár termékének — népszerűségét bizonyítja, hogy amikor a gépsoron bekövetkezett üzemzavar miatt néhány hétre eltűnt a pultokról, a fogyasztók panaszt emeltek a hiány miatt. Ma már ismét elégedettek a vevők, kedvük szerint válogathatnak a cukorkákban, amelyekből naponta 4 tonna hagyja el az üzemet.

Ahol a karamellcukorkát fözilk

A csarnokokat lárva mindenütt kellemes csokoládéillat és mosolygó arcok fogadnak. Megtekintem a korszerű gépsorokat, s a körülöttünk foglalatoskodó fehérköpenyes, fehérfejkendős dolgozókkal váltott néhány szóból megtudom, hogy munkájuk nem nehéz ugyan, de mint mindenhez, ehhez is érteni kell, és ugyanilyen fontos kövecel- mény a lelkiismeretesség és a pontosság.

Jindra Kozáková 17 esztendeje dolgozik a gyárban: a karamellcukorkát gyártó részleg lelke, az üzemi szakszervezeti bizottság tagja és a műhelybizottság elnöke, aki 10-tagú szocialista munkabrigádjával példaképe a többieknek. A színül- tig telt. 2500 liter szirupot és kondenzált tejet befogadó létrán megközelíthető tartályok közt sürgölődik. — A nyersanyagok kitűnő minősége csak e hatalmas tartályok tisztán tartásával biztosítható — utal az amúgy is bonyolult munka ra. amelyet megnehezít a főzőházban uralkodó ?-5ség. A dolgozók mégsem cserélnék fel munkahelyüket mással, mert aki megszerette ezt a tevékenységet, az a környezetet is hamarosan megszokja.

A kollektíva a „Felelek munkámért“ néven ismert mozgalom keretében a termékek még jobb minőségére, a termelési költségek csökkentésére és a munkatermelékenység emelésére törekszik. A munkaerőhiány és a takarékoskodás azonban további kötelezettségvállalásokra készteti a dolgozókat, akik szabad idejükben az üzem körüli takarítási munkákból is derekasan kiveszik részüket.

Olga Hájková, a műhelybi- zottaág tagja. 12 esztendeje tevékenykedik a gyárban. Elmondja, hogy kollektívájuk minden tagjának van tisztsége.

— Amikor Olgát választottuk j ea az üzemi étkeztetési bizottság elnökévé, megszűntek az üzemi konyhát ért gyakori panaszok — tájékoztat Jindra asszony, aki csak nagy ritkán szólal meg. A beszédnél fontosabbnak tartja a munkálat. Ezzel magyarázható, hogy még a gyakori túlórázást is örömmel vállalja, hiszen — amint mondja — amióta meghalt a férje, senki sem várja odahaza, egyedül él. Amikor pedig nincs rá szükség a gyárban, a kellemeset a hasznossal összekötve a közép-csehországi Voticében élő húgát és gyermekeit látogatja.

— Jól esik ez a kikapcsolódás, a gyerekeket nagyon szeretem, a friss vidéki levegőn pedig valósággal újjáéledek. — De azért ott sem henyél Jindra asszony. Főz és szorgalmasan javítgatja a család fehérneműiét, és a nagymosást is elintézi, hogy megkímélje a húgát.

A brigád tagjainak problémái csak a munkahelyükön azonosak. Magánéletükben mindegyiket más-más gondolatok foglalkoztatják Olga asszony gyermekei már felnőttek. A házi munkában sokat segít a férje és a smíchovi pályaudvar vendéglőjében kitűnő szakácsnő hírében álló 22 éves lánya. Anička szerencsére otthon is hódol ennek a szenvedélyének, s nemcsak a családot tartja lói főzt- jével. ízletes kalácsaival édesanyja kollektíváiét is gyakran ellátiŕi

— Minthogy valamennyien dolgozunk, megértéssel viseltetünk eai/más kötelességei iránt — mondia. Ennek köszönhető, hogv O'pr a?szonv sem sokall- 1a ^

1980 végére várható — köny- nyebb lesz a dolgozók munká ja, mert a légkondicionálás jóvoltából megszűnik a hőség a főzőházban. Ez az előny gazdasági eredményeik javulásán kívül minden bizonnyal a munkaerőhiány problémájának enyhüléséhez is hozzájárul majd. — De azért itt is lehet jó munkát végezni — utal a két asz- szony az igazgató és az üzemi bizottság vándorzászlaira, amelyek már második esztendeje büszkeségei a szocialista munkabrigádnak.

Beszélgetésünkbe a főzőházba belépő Božena Rothová mérnök is bekapcsolódik. A kezében levő üvegedények nugátot, valamint keserű- és tejcsokoládé- masszát tartalmaznak. — Minták — mutat az üzem minőség- ellenőrző osztályának vezetője az üvegekre —. A minőséget naponta ellenőrzik a laboratóDobozokba kerül a különféle töltelékekkel ízesített csokoládé (ČSTK felvétele}

riumban. Most éppen a kakaópor miatt elégedetlenkedik. A minőségét, pontosábban durva őrlését kifogásolja. — Ilyen körülmények közt elkerülhetetlen a selejt — bosszankodik.

A tervmutatókat azonban az objektív nehézségek ellenére is teljesíteniük kell. Ezt megkönnyítik a külföldi és a hazai testvérvállalatokkal fenntartott kapcsolataik, amelyek a tapasztalatcserét lehetővé levő együttműködésen kívül a dolgozók és gyermekeik gyakori találkozásaiban is megnyilvánulnak.

Üdültetési csereakciók

A gyár Liberec környéki üdülőközpontjában és a nyári időszakban a kb. 450 gyermeket befogadó dél-csehországi pionírtáborban nemzetközi csereakciók is folynak. A moszkvai Babajev Csokoládégyáron kívül az NDK-beli Delitschi Csokoládégyárral és az Orionnak gépeket szállító Ernigerodi Gépgyárral is közös üdültetési akciókat szerveznek.

Olga asszony szívesen emlékezik vissza idei szabadságára, a Harz hegységben eltöltött kellemes napokra és ú| ismerőseire, akikkel, bár nem beszél németül, jól megértették egymást. Mert a barátságot — úgymond — a szavak helyett inkább a szív. az érzések táplálják.

A dolgozók hétvégi kirándulásaik alkalmával gyakran látogatják a gyár autóbuszán szlovákiai testvérvállalatuk, a Figaro üzem dolgozóit Is. Az Orion gyár dolgozói a szenei (Senec), a Figaro dolgozói pedig a csehországi üdülőben érzik magukat otthonosan.

A sétákra, a meghitt esti beszélgetésekre, a tábortűz mellől felhangzó közös dalokra, a zsiványpecsenye sütésére gondolva felragyog az asszonyok szeme. Legközelebbi hétvégi kirándulásaikat a sobéslavi táborba tervezik.. Ezúttal nem a pihenés a céljuk: társadalmi

munkában bekapcsolódnak a tábor karbantartásába és korszerűsítésébe. Nemcsak maguk miatt, hanem a többiekért is, akik a jól végzett, becsületes munka után ugyancsak megérdemlik. hogy egészséges, kellemes környezetben töltsék szabad idejüket.

Ilyenek az Oi'ion gyár dolgozói. összeforrtak üzemükkel, amely nélkül — és ezt meggyőződéssel állítják — el sem tudják képzelni életüket.

KARDOS MÁRTA

Népi milícia a mezőgazdaságban

|ó kezekben az iiányfttis

Munkahelyén, a Bodrogszer- dahelyi (Streda nad Bodrogom) Takarmánykeverő Üzemben — melynek vezetője — kerestük fel a Bodrogszerdahe- lyi Állami Gazdaság népi mi- líclaegységének parancsnokát, Timko Ferenc elvtársat.

— Jókor érkeztek — fogadott —, mert a takarmánykeverő üzemben felújítási, bővítési munkálatok folynak, áll a termelés, így akad időm beszélgetésre.

— Milyen céllal alakult egységük? — kérdeztem.

— Maga a gondolat már 1968-ban megszületett — válaszol Timko elvtárs. — Stefán Miklós igazgatóval és Csáji Lászlóval, az állami gazdaság üzemi pártbizottságának elnökével beszélgettünk annak idején erről a kérdésről, s arra a következtetésre jutottunk, hogy Bodrogszerdahelyen is szükséges megalakítani a népi milí- ciát. Abban a zűrzavaros időben számba vettük, hogy a mi községünkben is van mit megvédeni, ha a helyzet úgy kívánja. Hiszen itt székel a jelenleg hétezer hektáron gazdálkodó állami gazdaság értékes állatállománnyal. Községünk határában folyik a Bodrog, ennek partjait egy fontos vasúti és egy közúti híd köti össze. Ezenkívül egy hatalmas terményraktár és a mi takarmánykeverő üzemünk működik Bodrogszerdahelyen. Tehát indokolt, hogy kértük az illetékes szervek engedélyét egységünk megalakítására. Megértésre találtunk, és 1971 óta működik egységünk.

Kikből válogatták az egység tagjait?

— Többnyire az állami gazdaság politikailag fejlett, fegyverforgatáshoz értő dolgozói a tagjai egységünknek. Köztük a gazdaság igazgatója és a párt- bizottság elnöke is. Egységünk

80 százalékban munkásokból tevődik össze.

Nem véletlenül került ennek a népi milíciaegységnek élére Timko Ferenc elvtárs, aki éppen harminc éve tagja a CSKP- nek, fiatal kora óta jelentős tisztségeket lát el.

Például több mint negyedszázaddal ezelőtt elnöke volt a Honvédelmi Szövetség Klrály- helmeci (Kráľovský Chlmec) Járási Bizottságának. A területi átszervezést követően azzal bízták meg, hogy Trebišovban megszervezze a Honvédelmi Szövetség járási bizottságát. Majd a trebišovi járási pártbizottság dolgozójaként tevékenykedett mindaddig, amíg 1969- ben átvette a Bodrogszerdahelyen felépített új takarmánykeverő üzem vezetését.

Ezen a területen is példásan végzi munkáját. Az irányítása alatt dolgozó 26 tagú kollektívából olyan sikeresen dolgozó közösséget kovácsolt, amely kezdettől fogva, minden évben túlteljesíti termelési feladatát, s a szakágazatban dolgozó szocialista munkabrigádok közül elsőként nyerte el az arany fokozatot. Megkapta a CSSZBSZ és a CSKP XV. kongresszusa brigádja címet is.

— A népi milíciával, a Honvédelmi Szövetségben ellátott tisztségemből eredően, hosszú éveken át szorosan együttműködtem — mondta Timko elvtárs. — És a milíciának egyébként is hagyományai vannak családunkban. László testvérem Ostraván volt a népi milícia parancsnoka, már meghalt. A másik testvérem, Sándor pedig a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek népi milícia- egységének tagja.

Timko elvtársról közismert, amit elvállal, becsülettel teljesíti is. Ezt igazolják az elismerő oklevelek, a különböző kitüntetések, ötvenedik születésnapja alkalmából megkapta a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést, viselője a „Népi milícia példás parancsnoka“ jelvénynek, a CSKP, a népi milícia és a Honvédelmi Szövetség különböző emlékérmeinek.

Elfoglalt ember. Az eddig felsorolt tisztségeken kívül immár második megbízatási időszakban képviselője a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságnak, az utóbbi választások óta pedig tanácsának is tagja.

Szerinte mindenre jut idő, ha az ember jól osztja be, szívvel- lélekkel, helyes hozzáállással látja el mindazt, amivel megbízzák. Timko elvtárs személyében a népi milícia egységének irányítása is jó kezekbe került.

K. G.

Ea

» Issz a munka

Az új. korszerű gyár felépítése után — üzembe helyezése

A népi milícia járási parancsnokságán vetették fel a gondolatot, hogy a V. I. Lenin Pamutipari Művek Lévai (Levice) Üzemében, amely zömmel nőket foglalkoztat, női rajjal bővítsék a milíciaegységet. Két éve már, hogy a gondolat valósággá vált, s a kilenc nőből álló raj ma már az egység szerves részét képezi.

— Éppen gyermekgondozási szabadságról tértem vissza a munkahelyemre, amikor felszólítottak, hogy Irena Cokovával (jelenleg a raj parancsnoka) gondolkodjunk azon, kiket lehetne számba venni a raj létrehozásához. Nem volt könnyű feladat, mert akkor még sokkal kevesebb volt a párttag és tagjelölt a női dolgozók között, s olyan is akadt, aki hallani sem akart a dologról — emlékezik vissza Antónia Du- rovská, a rajparancsnok helyettese.

— Én meg irigykedtem, hogy nem lehetek a kiválasztottak között, mert még nem voltam párttagjelölt — szólt közbe Bibiána Berkešiová, a SZISZ üzemi szervezetének elnöke, aki egy éve már szintén milicista.

— A felvételt megelőző beszélgetések, az eskü és az alapismeretek elsajátítása óta az éjszakai gyakorlatok kivételével — az eddig, még nem volt kötelező számukra —, minden akcióban részt vesznek a női raj tagjai Is. Kitűnő eredményeket érnek el például lövéEgyenlőség egyenruhán

szetben, némelyikük még a férfiakon is túltesz — mondja

Jozef Bačkôr, az egység parancsnoka.

A két nő mosolyogva hallgatja a dicséretet.

— Soha nem felejtem el, amikor

először lőttem géppisztolyból, egy hétig kék volt utána a vállam — mondja Bibiána.

— Én meg, ha eszembe jut, még ma is derülök rajta, hogy amikor Bibiána kilencven férfi között egyedül menetelt az ünnepélyes eskütételre, hátam mögött a nézők közül valaki teljes komolysággal megjegyezte: „Nézzétek, az a férfi elfelejtett nadrágot húzni“ — meséli Antónia Öurovská. —

Eleinte, azt hiszem, az egységben is szokatlan

volt a jelenlétünk, de most már nemcsak itt, hanem más egységekkel folytatott közös gyakorlatokon is megszoktak bennünket. A Segítőkészséggel, tanácsadással azonban soha, a kezdet kezdetén sem volt probléma.

Ez pedig a nők igyekezetének, aktivitásának is köszönhető. Minden iránt érdeklődnek, semmilyen közös munkától, feladattól nem húzódoznak. Mint a parancsnok elmondta, kíilöBibiána Berkešiová a nagysallól pionírokkal beszélget a népi milícia küldetéséről.

,Ľudovít Drmlík felvétele)

nősen sokat segítenek a pionírok számára szervezett rendezvények során. Az egység ugyanis baráti kapcsolatot tart fenn a nagysallól (Tekovské Lu- žany) Alapfokú Kilencéves Iskola pionírjaival és a járási pionír- és ifjúsági házzal. Beszélgetéseket, előadásokat szerveznek a gyerekek számára, s szakavatottan bekapcsolódnak a pionírok, tanulók honvédelmi gyakorlatainak szervezésébe, lebonylításába.

— Számunkra és a gyerekek számára is élményt jelentenek a közös rendezvények. Hálás és hasznos a velük való foglalkozás — mondja Bibiána.

— A gyerekek levelei, melyeket a milíciaegységnek írnak, bizonyítják, hogy nem formális, hanem valóban baráti és aktív az együttműködés. A baráti szlovák és magyar tanítási nyelvű iskola és a pionírház

legtevékenyebb, legügyesebb pionírjait a Februári Győzelem és a népi milícia egységek megalakulása 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi gyűlésükre Is meghívják.

— A jövőben a pionírok mellett többet szeretnénk segíteni üzemünk szakmunkástanulóinak Is — mondja a terveikről szólva Bibiána. — Tanulólányaink tavaly a Dukla országos honvédelmi versenyen ötödik helyen végeztek. Módunkban áll többet foglalkozni velük, s így Idén esetleg még jobb eredményt Is elérhetnek.

Az eltelt két év alatt a lévai nők bebizonyították, hogy milí- ciatagként is helyt tudnak állni. Idén a női rajt további négy taggal bővítik, s ez azt igazolja, hogy helytállásukat értékelik Is.

FLÖRIÁN MÁRTA

1978 II. 15.

6