Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-14 / 14. szám, szombat

A lenini munkastílus Felkészültség, szervezés, irányítás 1978. I. 14. 5 Pártunk sokoldalú tevékeny­ségében fontos szerep hárul az alapszervezetekre, amelyek — mint Lenin mondotta — a párt bázisát, az agitációs, a propa­ganda- és a tömegek körében végzett politikai szervező munka támaszát képezik. Az alapszervezetekben zajlik az egész pártélet, e szervezetek fontos gazdasági és kulturális küldetést teljesítenek, biztosít­ják a kommunistáknak a párt- politika kidolgozásában és meg­valósításában való tevékeny részvételét. Az alapszervezetek a párt ideológiájának és politiká­jának terjesztői, a párt irány­vonala gyakorlati megvalósítá­sának harcosai. Olyan kollek­tívákat vezetnek, amelyek biz­tosítják a párt és a tömegek kapcsolatát. Az alapszervezetekben is ér­vényesül már a kommunisták nézeteinek és tetteinek azonos­sága. A marxizmus—leninizmushoz hűen a CSKP állandóan törek­szik az alapszervezelek megszi­lárdítására, fokozza a gazda­sági és a kulturális feladatok megoldásában játszott szerepü­ket. Az alapszervezetek akció­képességének növelése szem­pontjából nagy jelentőségűek a XIV. és a XV. pártkongresszus határozatai, amelyek alkotóan és behatóan foglalkoznak a pártszervezetek életének kérdéseivel, sokolda­lúan megindokolják azt a kö­vetelményt, hogy a kommunista párt vezető szerepének növelé­se szükségessé teszi az ösz- szes pártalapszervezetek mun­kája színvonalának további emelését. A pártalapszervezetek meg­szilárdulása lehetővé teszi, hogy e szervezetek közvetlenül és rendszeresen befolyásolják a gazdasági és a kulturális élet minden területét, a lakosság minden rétegét. Szervező és politikai munkájukkal a párt- szervezetek a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot és az értelmiséget a XV. pártkong­resszuson jóváhagyott gazdasá­gi és szociális fejlesztési prog­ram megvalósítására lelkesítik. „A párt és a társadalom ere­jének mozgósításában, jóként a XV. pártkongresszus prog­ramjának teljesítése céljából, rendkívül fontos szerepet ját­szanak a pártalapszervezetek közelgő évzáró taggyűlései“ — hangsúlyozza a CSKP KB El­nökségének a pártalapszerveze­tek évzáró taggyűléseivel, a plenáris ülésekkel és a párt­konferenciákkal kapcsolatban jóváhagyott határozata. A 6. öt­éves tervidőszak további évei­ben reánk váró nagy és bonyo­lult feladatokat annál sikere­sebben fogjuk teljesíteni, minél nagyobb lesz a tömegek politi­kai és munkaaktivitása, minél jobban fogjuk felhasználni a meglevő tartalékokat. Minde­nek sikere az üzemekben, ,a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a tudomá­nyos intézetekben dől el. Ezért a CSKP KB Elnökségének szep­tember 2-án kelt, említett hatá­rozata is fontosnak tartja az ötéves és az éves terv eddigi teljesítése során felvetődött problémák és fogyatékosságok tevékeny megoldását, illetve ki­küszöbölését, a CSKP XV. kong­resszusa irányvonalának telje­sítését, mégpedig a népgazda­ság hatékonyságának növelése, a munka minőségének javítása, az ideológiai tevékenység és a politikai tömegmunka fokozása, a pártnak a társadalmi élet minden területén betöltött ve­zető szerepének további elmé­lyítése, a párt eszmei, szerve­zési és akcióegységének meg­erősítése, a pártélet tökéletesí­tése, valamint a pártmunka stí­lusának és módszerének javítá­sa útján. A XV. kongresszus irányvo­nala teljesítésének értékelését már az alapszervezetekben kell kezdeni. Beszélni kell arról, ho­gyan fokozzuk minden kommu­nista személyes felelősségét, minden pártszervezet élcsapat­szerepét, szilárdítjuk a páTt- fegyelmet, javítjuk az eszmei* Az alapszervezetek feladatai nevelő munkát, fejlesztjük a kritikát és az önkritikát. Fo­kozni kell a kommunisták ak­tivitását, következetesen meg kell tartani a pártalapszabály­zatot, emelni kell a pártgyűlé­sek színvonalát. Nagy figyelmet kell szentelni a kommunisták nevelésének, a pártalapszabályzat megtartása ellenőrzésének. Hiszen az alap­szervezet munkájának színvo­nala, az adott üzemre v.agy szövetkezetre gyakorolt hatása nagymértékben attól függ, mennyire tevékenyek a pártta­gok, hogyan töltik be vezető szerepüket a termelésben és a munkakollektívák társadalmi és politikai életében. Ez a pártszervezetek tevékenysége javításának legfontosabb kér­dése. Ezzel ^összefüggésben nagy figyelmet kell szentelni a taggyűlések színvonala emelé­sének, hiszen a taggyűlés a pártélet aktivizálásának esz­köze, a kommunisták politikai nevelésének iskolája. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden alapszervezet sikeres munkájá­nak egyik legfontosabb előfel­tétele az elnök érettségi szintje és szervezőkészsége, az, ho­gyan ismeri az elnök a szerve­zel életét. Ezért a CSKP Köz­ponti Bizottsága nagy figyelmet szentel a tisztségviselők kivá­lasztásának és nevelésének. ]ól bevált a járási és kerületi szin­tű politikai tanfolyamok meg­rendezésének gyakorlata, ezen­kívül a tisztségviselőknek a marxizmus—leninizmus esti egyetemein való képzése is. Az alapszervezetek irányítá­sának lényege abban rejlik, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok munkájukban qz alapszervezetekre támaszkod­nak, bevonásukkal intézik a gazdasági és a kulturális élet problémáit, állandó segítséget nyújtanak nekik. Ez megköve­teli a pártbizottságok munkastí­lusának és módszereinek szün­telen tökéletesítését. A pártalapszervezetek mun­kájának irányításában, a nekik való segítségnyújtásban fontos szerep hárul a pártapparátusra. A pártbizottságok tökéletesítik az apparátus munkáját, politi­kailag tapasztalt, érett káde­rekkel erősítik az apparátust. A pártalapszervezetek szerve­zési-politikai megszilárdítása és fokozódó tevékenységük a fejlett szocialista társadalom feladatainak teljesítésére gya­korolt sokoldalú hatásukban fejeződik ki. A pártalapszerve­zetek egyre hozzáértőbben fog­lalkoznak a gazdasági, a tudo­mányos és a kulturális éleinek, a dolgozók nevelésének, vala­mint a dolgozók politikai és munkaaktivitása növelésének legfontosabb és távlati kérdé­seivel. Ez a mezőgazdaságban tevékenykedő .alapszervezetekre is vonatkozik. E szervezetek tevékenységében több a célsze­rűség és a tárgyszerűség. A leg­nagyobb figyelmet a távlati kérdések megoldásának szente­lik, hiszen ettől függ a mező- gazdasági termelés további nö­velése. Azok a lférdések, amelyekkel a pártalapszervezetek foglal­koznak, sokoldalúak és bonyo­lultak. Tevékenységükben az a legfontosabb, hogy a párt szer­vező és politikai munkájához méltó módszereket alkalmazza­nak. Fontos követelmény a pártellenőrzés megszilárdítása és a pártos magatartás érvé­nyesítése. Ez azt jelenti, hogy minden probléma megoldása során pártunk politikájának lé­nyegéből kell kiindulni, te­kintetbe kell venni az országos érdekeket, fokozni kell a pár­tos elvszerűséget és a munká­val szembeni igényességet. A pártalapszervezetekre a ká- kádermunkában is nagy fele­lősség hárul. Küldetésünk, hogy a káderek kiválasztása során érvényesítsék a párt irányvonalát, s felelősségre vonják azokat, akik megszegik a párt elveit. Közös sikerünk azoktól függ, akik akár párt-, akár állami, akár gazdasági, akár szakszervezeti, akár ifjú­sági tisztségviselőként valami­lyen területen a pártpolitika teljesítését biztosítják. A pártszervezeteknek rend­szeresen foglalkozniuk kell az­zal, hogy a vezető beosztások­ba rátermett és érett munká­sok, szövetkezeti parasztok, párt-, szakszervezeti és ifjúsá­gi aktivisták kerüljenek. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy e tisztségeket elsősorban munkás- családból származók töltsék be. Abból kell kiindulni, hogy a munkásság egy jelentős rétege jelenleg nemcsak politikailag élvonalbeli osztálya társadal­munknak, hanem kulturális színvonalával már megközelí­tette a mérnökök és a techni­kusok szintjét. A pártalapszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy fo­kozzák az ideológiai munka hatékonyságát, neveljék a ká­dereket és az összes dolgozó­kat, elmélyítsék kommunista meggyőződésüket, a társadalmi éiet folyamatainak osztály- szempontból való értékelését, s neveljék az embereket a prole­tár nemzetköziség szellemében. A pártszervezetek megerősí­tése, munkájuk színvonalának emelése a jövőben is az ösz- szes pártbizottság fontos fel­adata marad. STANISLAV BOTTHA Tizenkét új gyártmánnyal gazdagítja sorozatgyártását a termék- felújítási program keretében az érsekújvári (Nové Zámky) Elekt- rosvit. Racionalizációs intézkedésekkel 400 000 korona értékű energiát, 100 tonna fémet akarjak megtakarítani. Mindezt a Győ­zelmes Február 30. évfordulójának tiszteletére vállalták. Felvé­telünkön Maria Daniicsová a gyártmány minőségét ellenőrzi. (Felvétel: A. Páldy — CSTK) áz SZIF-brsgád az élen AKADNAK MÉG TAiRTALÉKOK Sánta József villanyszerelő, a Párkányi (Štúrovo) Papírgyár egyik szocialista munkabrigád­jának a vezetője, a kerületi pártbizottság plénumának és az üzemi pártbizottságnak a tagja. Ezenkívül tagja az üzem negyedik alapszervezete veze­tőségének. A pártmunkában te­hát már gazdag tapasztalatokat szerzett, hiszen számos nagy jelentőségű tanácskozáson vett részt. Ezek közül a legemléke­zetesebbnek tartja a XIV. párt- kongresszust és az SZLKP leg­utóbbi kongresszusát, melyen szintén jelen volt. Munkahelyén nemcsak mint pártfunkcioná­riust és brigádvezetőt ismerik, hanem mint kiváló dolgozót és szakembert is. 1976-ban pél­dául a vállalat legjobb dolgo­zója elismerésben részesült. — Huszonkét tagú brigádunk a Szlovák Nemzeti Felkelés ne­vét viseli, s a legjobbak egyi­ke — tereli a kollektívára a szót, melyről szívesebben be­szél, mint magáról. — Most várjuk az ezüst fokozatot. Az energetikai részlegen dolgo­zunk. — Minek köszönheti az SZNF- brigád, hogy a legjobbak közé tartozik? — érdeklődöm. Kissé elgondolkodik, de csak azon töri a fejét, mivel is kezd­je az indoklást: — Ennek több oka van — magyarázza. — Például az, hogy kollektívánk tagjai állan­dóan egy műszakban dolgoz­nak. A brigádmozgalom fejlő­dését vállalatunkban nehezíti a többműszakos termelés. Ezért (az operatív munka érdekében) — javasolnám kisebb csoportok létrehozását egy-egy brigádon belül. A brigádmozgalom fel­Felelősséggel A pártalapszervezetekben a kommunisták alapos felkészülés után már e hónapban hozzáfogtak munkájuknak az évzáró taggyűléseken történő értékeléséhez. Számos szervezetben azoban még folynak az előkészületek. A kommunisták to­vábbra is a figyelem középpontjába helyezik az eszmei-ne­velő munka fontos szerepét a lényeges termelési szakaszo­kon, e munkának a hatékony gazdálkodás fokozásával való közvetlen kapcsolatát. A megjegyzések visszhangja Az Elektrovod vállalat krem- nicai üzemének kommunistái nagy figyelemmel foglalkoztak a hasznos megjegyzésekkel, s egyben a bírálattal is, főleg a gazdálkodás, az energiával va­ló takarékoskodás terén. A ter­melési értekezleteken, a szak- szervezeti gyűléseken, sőt a műszak befejezése utáni be­szélgetéseken mindenkit meg­hallgatnak, minden tárgyilagos megjegyzést örömmel fogad­nak. — A múltban például egy nyilvános párttaggyűlésen meg­kérdezték tőlünk az emberek, miért ég folytonosan és feles­legesen sok lámpa az utcákon. És ez bizony igaz volt. A vil­lanyszerelők a hálózatban tör­tént üzemzavart csak néhány nap múlva javították meg. A pártonkívüliek hasznos meg­jegyzéseit is figyelembe vesz­szük mindenütt, főleg a párt­csoportokban, ahol a problémá­ról tanácskozunk, és igyek­szünk azonnal javulást eszkö­zölni. Sok helyütt így szerzünk tekintélyt a pártonkívüliek kö­rében — mondotta Ján Komora elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. A legfontosabb, hogy a kremnicai üzemben, a műhe­lyekben, a gépeknél és egyéb munkahelyeken dolgozó embe­rek hangja gyors visszhangra talál, ami hozzájárul ahhoz, hogy a párt közvetlen kapcso­latot teremtsen a pártonkívüli dolgozókkal. Jó tapasztalatokat szereztek A Kassa (Košice) melletti Sadyi Egységes Földművesszö­vetkezet pártalapszervezetében a kommunisták az évzáró tag­gyűlések előkészítésekor a munk.a további javításának le­hetőségeivel foglalkoztak. Az egyes falvakban élő párttagok­ból és tagjelöltekből egy 80- tagú, erős egységes szervezetet létesítettek. Ezzel egyben ma­gasabb színvonalra emelték a pártoktatást is. Alap- és-közép­fokon kezdték meg, majd ki­alakították saját lektorcsoport- jukat. A pártszervezet teljes mértékben biztosítani tudta a SZISZ üzemi szervezetében tö­mörült fiatalok politikai okta­tását is. — Hatékonyan foglalkozunk a szövetkezet problémáinak megoldásával, segítséget nyúj­tunk a falusi pártszervezetek­nek. A faluban a szövetkezet tulajdonképpen gazdasági köz­pont. Ezzel vun kapcsolatban a községben minden jelentős ese­mény is. A nemzeti bizottságok támasza, segítséget nyújt a vá­lasztási program teljesítéséhez, a kultúra és ,a sport fejleszté­séhez, és számos további hasz­nos rendezvény megszervezésé­hez. Ilyen szempontból irányítjuk a pártalapszervezet tevékenysé­gét is. A tapasztalatokat és is­mereteket az évzáró taggyűlé­sen értékeljük, s a legjobbakat továbbfejlesztjük — mondotta Ján Koscelnik elvtárs, az üze­mi pártalapszervezet elnöke. (R. P.) lendítése érdekében a szakszer­vezet irányító munkájára is na­gyobb gondot kellene fordíta­ni. És persze fokozni kellene a brigádok patronátusainak ak­tivitását. Nálunk ugyanis a munkabrigádoknak vannak pat- ronátusai. A mi kollektívánk védnöke Kosztolányi Lajos fő­mérnök, aki szoros kapcsolat­ban áll velünk, s minden pozi­tív kezdeményezést azonnal tá­mogat. Eredményeinket ennek a támogatásnak is köszönhet­jük. A kezdeményezés egész sorát említi. Például azt, hogy a brigádtagok szombatonként, va­sárnaponként és munkaidő után vagonokat raknak ki, hogy ne kelljen a vállalatnak fekbért fizetnie, kazánok nagyjavítását végzik a gyárban stb. Az SZNF-brigád tagjait nem­csak a munkában, a munkahe­lyen fűzik szoros szálak egy­máshoz, hanem azon kívül is. Olykor csoportosan vesznek részt kulturális rendezvénye­ken, például filmvetítésen. A1 brigád tevékenységét immár hagyományosan a várostól mintegy három kilométerre le­vő vadásziakban, vagy a ké- méndi (kameníni) Fehér Akác­ban értékelik. Igen nemes cse­lekedete a brigádnak, hogy egészséges tagjai évente leg­alább egyszer rendszeresen ad­nak (térítésmentesen) vért. A brigád vezetője a véradásról így vélekedik: — Biztos vagyok benne, hogy a vérem jót tesz valakinek,'aki arra rászorul. Az nem érdekes, hogy ki kapja meg, csak az, hogy valakin segítsen. Ennek a szocialista munka­brigádnak a példája is szemlél­teti, hogy milyen fontos szere­pet játszanak a munkakollek­tívák az emberek nevelésében és a feladatok megvalósításá­ban egyaránt. Ennek ellenére a Párkányi Papírgyárban még korántsem merítették ki a brí- gádmozgalom nyújtotta lehető­ségeket. Erről a rokonszenves brigádvezető többek közt ezt mondja: — Vállalatunkban csupán 35 szocialista munkabrigád van, s ez bizony kevés 3500 dolgozó­ra. A munkakezdeményezés fo­kozásával általában még töb­bet kellene törődnünk, mint ed­dig. Abban, hogy nálunk baj van a tervfeladatok teljesítésé­vel, szerepe van az alkatrész- hiánynak is, továbbá annak, hogy az emberek a mezőgazda­ságból jöttek a gyárba dolgozni és még nem tudnak minden esetben teljes mértékben fel­nőni a követelményekhez. Igen, ez a magyarázata annak, hogy az új részleg nem teljesíti a termelési feladatokat. Munkán­kat az is nehezíti, hogy a vál­lalat sok fekbért kénytelen fi­zetni. Ennek azonban az egyen­lőtlen anyagellátás az oka; Brigádunk tagjai a már emlí­tett vagonok kirakásával en­nek a nehézségnek a leküzdé­séhez igyekeznek hozzájárulni. Sánta Józsefnek, a kommu­nista brigádvezetőnek a szavai nemcsak érdekesek, hanem megszívlelendők is. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents