Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-11 / 11. szám, szerda
4 MILLIOMOS Juraj Koča Egy ember életében nagy sikernek számít, ha képességei alapján, kedve szerint választhatja meg hivatását. Az 56 éves juraj Koča, az SZLKP Komáromi fKomárno j Járási Bizottságának gépkocsivezetője, több gyermekes, szegény vasutas fia, annak idején nem választhatott hivatást. A kapitalista rendszerben örült, ha valahol alkalmi munkához jutott. Dolgozó népünk februári győzelme után változott meg az élete. 1949-ben mint rakodómunkás dolgozott, és ekkor felfigyeltek rá, hogy milyen vonzalma van az autókhoz. Ha nem volt helyén a gépkocsivezető, szükség esetén odébb vitte a kocsit, törölgette, tisztogatta. Akkoriban még nem sok autó járt a közutakon, és gépkocsivezetők sem voltak nagy számban. Elküldték autóvezető-tanfolyamra. Amikor az első autót gondjaira bízták, nem volt nála boldogabb ember a világon. Pedig az az autó már a háború idején is a kimustráltak közé tartozott. Számtalan esetben kellett útközben javítania kocsiját. napsütésben, esőben, hóban, szélben egyaránt. 1956-ig többfajta teherautóval járt. Elővigyázatos, körültekintő és nagyon biztos kezű autóvezető lett belőle. 1956-ban a városi nemzeti bizottság személyautójának vezetésével bízták meg, majd négy évig a járási felvásárlóüzem gépkocsivezetője volt. Mivel itt is folytatta a jó, balesetmentes vezetését, 1962 áprilisában a komáromi járási pártbizottság gépkocsivezetője lett. Itt dolgozik egyfolytában több mint 15 éve. Gépkocsijait, a 421-es Moszkvicsot és két Volgát már „nyugdíjazták“, most futtatja a harmadik, a legújabb típusú, fekete Volgát. Gépkocsivezetői pályafutása alatt milliomos" lett, hiszen (Virágh József felvétele) összesen 1 millió 307 ezer kilométert tett meg baleset nélkül. — Nem tűröm, hogy a kocsim maszatos legyen. Számomra ez magától értetődő dolog, hiszen én többet ülök az autóban, mint a családom asztalánál — mondja. Jómagam is utaztam már Gyuri bácsival, és bizony ha a motor nem a kedve szerint búgott, célba érésünk után azonnal a hiba kereséséhez kezdett. Arra a kérdésemre, vajon kik a legveszélyesebbek egy gépkocsivezető számára a közutakon, Gyuri bácsi így válaszolt: — A gépkocsivezető számára mindenki veszélyes lehet, aki részt vesz a közúti forgalomban, legyen az gyalogos, kerékpáros, egy másik gépkocsivezető, vagy akár egy állat is. Figyelni kell, mi történik az úton, mindig számolni kell a legrosszábbal is. Bármilyen elővigyázatos lehet valaki, a baj megtörténhet, de körültekintéssel, kellő óvatossággal nagyon nagy mértékben lehet csökkenteni a balesetveszélyt. Bs persze a gépkocsivezető sem vezetés előtt, sem vezetés közben ne fogyasszon szeszes italt! KOLOZS1 ERNŐ Évzáró taggyűlésre készülnek AZ ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG ÖT ALAPSZERVEZETET IRÁNYÍT © A RACIONALIZÁCIÖS BRIGÁDOK IGÉNYES FELADATAI A Sered'! Nikkelkohó üzemi pártbizottsága öt alapszervezetet irányít. Az öt pártszervezet 270 tagjával és póttagjával az évzáró taggyűléseken a XV. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésével foglalkozik majd. Egyben kitűzi a 6. ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének konkrét módszereit abban a tudatban, hogy az évzáró taggyűlések a párt eszmei, szervezési és akcióegysége megszilárdításának jelentős tényezőjévé válnak a politikai, gazdasági és ideológiai feladatok teljesítésekor, a pártélet, a pártmunka stílusának és módszereinek tökéletesítése során. A Nikkelkohóban az alapszervezetek évzáró taggyűlésein megvitatják a komplex racio- nalizációs brigádok eddigi tevékenységét és az ésszerűsítési intézkedéseket. Az említett brigádok az idén például megoldották az ércmentes nyersanyagok feldolgozásának problémáját, a nikkelgyártás tervének 6 tonnával való túlszárnyalását és a kobaltgyártás tervének egy tonnával — 946 000 korona értékben — való túlteljesítését. A döntő gépcsoportok hatékonyságának figyelemmel kísérésével, az indokolt fogyasztási normák menet közben való bevezetésével, az év folyamán a tüzelőanyag és energia ésszerű felhasználásával 450 tonna szenet takarítottak meg. A vállalaton belüli ésszerűsítés révén megoldották a villany energia-termelés növekedését. Ezer megawattéra mennyiségű árammal tehermentesítették az elektromos hálózatot. A felsorolt és a takarékossággal összefüggő feladatokon a vállalat hét komplex racionalizációs brigádja dolgozott, i Géljük az volt, hogy 1 millió 244 ezer korona értékben takarítsanak meg anyagi költségeket. Az egyes alapszervezetek részletesen foglalkoznak majd a CSKP KB Elnöksége határozatának azzal a fejezetével, amelyben a párttagság minőségének rendszeres javításáról van szó. Az alapszervezet az elmúlt három év alatt évenként átlag 20 tagjelöltet vett fel. Az elmúlt évben 23 volt a tagjelöltek száma, közülük 14 a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetének tagja volt. A párttagjelöltek túlnyomó többsége munkás. Az idén például tizenhat tagjelöltet vettek fel, köztük tizenhárom munkást. A Seredi Nikkelkohóban ugyanúgy, mint más vállalatokban megoldásra váró nehézségek és gondok is vannak. A vasútállomás mellett, a vasúti töltésnél 28 hektárnyi termőföldet borít a nikkelgyártás mellékterméke, amely több mint 40 százalék vasat tartalmaz. Hazánkban ezt a nyersanyagot senki sem dolgozza fel. Ez a tény nagyon bántja a vállalat dolgozóit, mert az értékes vastartalmú nyersanyag nagyon termékeny talajt borít. Az évzáró taggyűlések időpontja közeledik. Lázas készülődés folyik nem csupán az üzemi pártalapszervezetek bizottságaiban, hanem a pártcsoportokban is, amelyek kiveszik részüket az évzáró tanácskozások igényes előkészítéséből. KRAJCSOVICS FERDINAND ZÁRSZÁMADÁSI ELŐZETES EGY SIKERES ÉV UTÁN A mezőgazdasági üzemekben az új év első hetei már hagyományosan a zárszámadó közgyűlés előkészítésének jegyében telnek. Előbb gondosan összegezik az ágazatok eredményeit, majd elkészítik a folyó év termelési tervét. Mindkettő gondos és körültekintő munkát igényel, hiszen csak a pontos mérleg mutatja meg, hogy hol vannak még tartalékok, és csak e tartalékok kamatoztatásával lehet teljesíteni az 1978. évi feladatokat, amelyek minden eddiginél nagyobbak. szemléltette ezt Ch. Chaplin is „Modern idők“ című filmjében. A tudományos-technikai forradalom azonban, amelyben az ember úrrá válik a technika felett, ahol mór csak irányítja, ellenőrzi és fejleszti az automatizált termelési rendszereket, alapjában véve a dolgozók történelmi érdekeit érvényre juttató szocialista társadalmi rendszer jegyeit hordozza magában. Függetlenül attól, hogy egyik vagy másik technikai vívmány melyik társadalmi rendszerhez tartozó országban látott először napvilágot, s attól is, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszában melyik ország termelése áll magasabb műszaki szinten. Előszeleit már ma is érezzük A tudományos-technikai forradalom társadalmi vonatkozású hatásaival ma már elterjed- ten foglalkoznak a különböző ismeretterjesztő tanulmányok, szakkönyvek. Mivel mélyreható forradalmi változásokról van szó a tudomány és a technika területén, amelyekhez a szocialista társadalom irányításában, szervezésében igazodni kell, említsünk meg legalább néhány olyan vonatkozást, amelyek különösen megérdemlik a figyelmet. Az egyik ilyen jelenség az, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakában a tudomány évezredek alatt épített patinás kastélya végtelenbe nyúló épületkomplexummá növekszik, amelyben a hagyományos tudományágakból leváló szakágazatok újabb és újabb folyosókat, emeleteket képeznek. Ez az általános jelenség sajátos gondokat okoz az egész iskolarendszer, főleg a közép- és a felsőfokú szakoktatás szervezésében. Arra már gondolni sem merünk, hogy napjainkban mi minden tartozhat az általános műveltség fogalmába, mit követelhetünk meg az emberi agy felfogó- és raktározó képességeitől. Érdemes volna általános felmérést készíteni arról, hogy vajon mit tud az iskola padjaiból régebben kikerült átlagember az integrált áramkörökről, az izotópokról, a lineáris gyorsítók és a ciklotronok működéséről, korunk tudományának és technikájának számtalan csodálatos vívmányáról, s a kutatókat foglalkoztató óriási jelentőségű problémákról. * Sokan idegenkednek az ismeretierjesztő folyóiratok, a népszerűsítő szakirodalom olvasásától, eleve lemondanak arról, hogy megértsék a tudományos-technikai haladás egyes területeinek alapvető és lényeges vonásait, pedig ezek fokozatosan éppúgy életünk tartozékaivá válnak, mint például a villany vagy a benzinmotor az elmúlt évtizedekben. Nem egy humán műveltségű vagy foglalkozású személy azzal üti el ezt a témát, hogy már az alapiskolában sem szerette a matematikát és* a fizikát, hát minek foglalkozzon most a mérnökök dolgaival. Márpedig azok — idősebbek és fiatalok — akik leülnek majd a tévéteniszhez egy-két mérkőzést lejátszani, bizonyára arra is kíváncsiak lesznek, hogy miként működik ez az ördöngős masina. Mire jó a szabad idő? 1978. I. 11. Ogy látszik, hogy az általános műveltség színvonalát ma még nem mérhetjük mindenkinél egyenlő mércével, bár az ismeretek a szocialista társadalomban mindenki számára egyenlő arányban hozzáférhetők. A legnagyobb problémát inkább az a kérdés okozza, hogy ki meddig jutott el a műszaki ismeretek igénylésében, s hogy ki vásárolja az ismeretterjesztő folyóiratokat és a népszerűsítő céllal írt szakkönyveket. Ezekből egyre nagyobb választék áll az olvasók rendelkezésére, s azt tapasztaljuk, hogy a szerzők a közlés érthetősége, szórakoztató jellege szempontjából egyre közelebb kerülnek az olvasók táborához. Jó példa erre Tölgyesi Györgynek „Az atomkorszak detektívjei“ című magyarul is megjelent könyve. A tudományos-műszaki haladás vívmányait ismertető írásokat természetesen nem lehet a közérthetőség kedvéért túlságosáé leegyszerűsíteni, elvulgarizálni, mert az ellenkező eredményhez vezetne, ezért az olvasóknak is törekedniük kell arra, hogy műszaki ismereteik szintjének állandó emelésével a szakcikkek, szakkönyvek olvasásánál elérjék a felfogás küszöbét. Ha nem akarjuk azt, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakának a társadalma a tudás hatalmával manipuláló kiváltságos „bölcsek“ és a tehetetlen laikus tömegek két különálló táborára osztódjon, minden lehetséges eszközzel arra kell törekednünk, hogy a tudományok művelői és az átlagemberek között ne képződjön áthidalhatatlan szakadék. Ez csak úgy érhető el, ha sokoldalúan fejlődik a tömegek általános műveltsége, ha céltudatosan kihasználjuk az önművelésünkre rendelkezésre álló szabad időt, s ha a hagyományos értelemben vett kulturális ismereteink mellé (művészetek, történelem, földrajz stb.) az ésszerűség határain belül az általános műveltséghez tartozó „techminimumot“ is elsajátítjuk. Ez elégséges ahhoz, hogy az emberek rendszeresen művelődő közösségéből időnként kiváljanak a legtehetségesebb, legrátermettebb egyének, akik esetleg további emeleteket raknak a tudomány épületére, de nem szakadnak el attól az alaptól, amelyből kiindultak. MAKRAI MIKLÖS Ahogy az üzemgazdász látja A Peredi (Tesedíkovo) Egységes Földművessziioetkezetben a zárszámadó közgyűlést megelőző teendők első felében tartanak. Tóth Pál üzemgazdász asztalán egyre sokasodnak a kimutatások. — Pontos adatokkal még nem szolgálhatok — mondta, miközben papírra rögzítette az egyik számadatot —, de annyi már bizonyos, hogy szövetkezetünk történetében az egyik legeredményesebb évet zárjuk. Bruttó bevételünk először haladja meg a 15 millió koronát, s közel kétmillióval lesz nagyobb a tervezettnél. Nem kis dolog ez, hiszen minden hektárra 25 000 korona jut, ami magas szintű termelésünket bizonyítja. A továbbiakban sorra vette az egyes ágazatokat. Tavaly a legnagyobb előrelépést az állattenyésztés tette. Az ágazat a bruttó bevétel mintegy 51 százalékát adja, ami elsősorban a nagy gonddal bővített libatenyésztés érdeme. — Liba tenyésztéssel már tizedik éve foglalkozunk. Ez idő alatt dolgozóink kellő szaktudást és gyakorlatot szereztek. Ez tette lehetővé, hogy az 1980- ra tervezett 45 ezres állományt már tavaly elértük, s így egy év alatt 34 vagon libahúst tudunk előállítani. — A növénytermesztésről mit árulnak el az előzetes adatok? — Elsősorban azt, hogy az ágazat elérte, sőt valamivel túl is teljesítette a 21 millió koronás bruttó tervet. Elégedettek vagyunk például a szemes kukoricából elért 73 mázsás átlaghozammal, de kevésbé kertészetünk eredményeivel. A tavaszi sok eső és az aránylag hűvös idő miatt a tervezettnél később tudtuk szállítani a korai zöldséget, így — sajnos — kisebb bevételt értünk el. Szeptemberben ugyanez megismétlődött a paradicsommal, amit szintén jóval olcsóbban adtunk el a tervezettnél. A gazdálkodási mérleg nemcsak azt mutatja meg, hogy tavaly a szövetkezetben mit csináltak jól, hanem azt is, hogy melyek azok a területek, ahol a jövőben javítani kell. A közgazdász szerint bizonyos tartalékok a tejtermelésben vannak. Az elmúlt évben 3242 literes fejési átlagot értek el. Van rá lehetőség, hogy az év folyamán további 2—3 százalékkal növeljék a termelést. így az 1978-as irányszámoknak is hiánytalanul eleget tesznek. — Állattenyésztő részlegünk legnagyobb tartalékai a sertés- hizlalásban vannak. Szövetkezetünkben az egy hektárra átszámított darabszám a legkisebb a járásban, ezért már a múlt évben minden erőnkkel azon voltunk, hogy bővítsük az állományt. Ez részben sikerült is, hiszen a tavalyi 260Ö helyett 3200 hízósertéssel kezdtük az évet, ami egy hektárra átszámítva 160 állatot jelent. Ezt az év folyamán 200-ra akarjuk emelni, hogy teljesíteni tudjuk húseladásl tervünket, amely közel 9 vagonnal nagyobb a tavalyinál: — Minden bizonnyal a növénytermesztésben is vannak tartalékok. — Vannak, de ott már nehezebb egyértelműen kimondani, hogy hol és mennyi. Például a szemes kukorica termesztésében? Minden bizonnyal, hiszen amikor elértük a 70 mázsás hektáronkénti átlagot, azt mondtuk, hogy az rendkívüli, ezt aligha tudjuk megismételni. És tavaly három mázsával nagyobb lett az átlaghozam, az idén pedig még ennél is többet szeretnénk elérni. Hogy sikerül-e, az nemcsak rajtunk múlik, hiszen adódhat olyan helyzet, amit képtelenek vagyunk sikeresen megoldani. Hogy konkrét legyek, a növényt tavaly 420 hektáron termesztettük, az irányszámok szerint az idén már 680 hektárt vetünk be szemes kukoricával. Szárítónkkal 350 hektár termését tudjuk megszárítani, a termés másik fele kérdőjel, és ősszel, amikor nem az esős, hanem a napsütéses idő a rendkívüli, e kérdőjel bizony nagyon befolyásolhatja a végső eredményt. Természetesen ezt nem azért mondom, hogy már előre keressük az esetleges kiesésre a magyarázatot. Éppen fordítva, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy túltegyünk a nehézségeken, és a tavalyi eredményes év után — ha erre csak egy mód is van — még sikeresebb évet zárjunk. ECRÍ FERENC Értékes felajánlások A Háztartási Cikkeket Értékesítő Vállalat (Domáce potreby) bratislavai villamos- és üvegáru-részlegének SZISZ- alapszervezete értékes felajánlásokkal köszönti a Februári Győzelem 30. évfordulóját, valamint a Xf. Világifjúsági Találkozót. Vállalták, hogy társadalmi munkában 300 órát dolgoznak le, 6000 kiló papírhulladékot gyűjtenek, s kiadják a MLADOSŤ üzemi ifjúsági lap rendkívüli számát. SZÁRAZ PÁL
