Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-10 / 10. szám, kedd
MUNKAJOG N. R.: Az 1970/159 sz. hirdetmény értelmében a munkaadó vállalat a következő esetbsn engedélyezhet fazonban a dolgozóknak nem keletkezik pe relhető jogigényük] legfeljebb egyszeri, 2500 koronáig terjedő összegben külön jutalmat, ha a dolgozó a szocialista társadalomiért végzett érdemdús munkát, a végzett munka elismerése és értékelése címén — feltéve, hogy a dolgozó már 5 éve dolgozik a munkaadó vállalatnál, ha 25 év telt el első munkába lépésétől, ha 50. életévét betöltötte, ha a dolgozó először felezi be munkaviszonyát a rokkantsági vagy öregségi nyugdíjigény elérésekor. Ezt a jutalmat csak abban az évben lehet a dolgozónak juttatni, amelyik évben a munka vagy életkori jubileum időponttá van. Ün jövőre lesz 50 éves, az új munkaadó vállalatnál azonban ebben az időben csak fél éve lesz. Az ilyen esetben a régi munkaadó vállalattól már semmit sem juttathatnak és az új munkaadó vállalat csupán egész kivételesen íészesítheti ebben a iutalomban (még nincs náluk 5 ével K, M.: Mivel fizetési feltételeiket a bérek ésszerűsítésének bezevetése, az új fizetési besorolásuk s személyi értékelésük, valamint az érvényes kollektív szerződésük alapján lehet csak ellenőrizni, elsősorban a szak- szervezetben vagy a bérbizottságon keresztül járási szakszervezeti szövetségükön kérjenek pontosabb tájékoztatást. Többi kérdésük is összefügg ezzel a főkérdéssel. Egyébként a munkaadó vállalat bérosztálya a Munkatörvénykönyv 121. § 3. bekezdése alapján a dolgozó kérelmére köteles betekintést nyújtani azokba az iratokba, amelyek alapján a dolgozó fizetését kiszámították és folyósították. U. Gy.: Az 1975 évre járó szabadságát legkésőbb 1976. április 30-ig vehette volna ki, illetve eddig az időpontig lett volna köteles a munkaadó vállalat a szabadságát kiírni. Mivel fontos üzemeltetési okból ezt nem tették meg, 1976. V. 1- től folyt az egyéves elévülési határidő a ki nem merített 1975. évi szabadságért Iáró „kifizetésre“. Ez az egyéves határidő 1977. április 30-án lejárt és mivel a munkaadó vállalat hivatkozik az elévülés kifogására, nem ajánljuk az esetleges perlést, mert akár a döntőbíráskodási bizottság, akár a bíróság kénytelen lenne az elévülés miatt a keresetet elutasítani. G. J.: A bevonuló katona előzetes kiképzését (Zvözarm, gépkocsivezetői tanfolyami, ha a dolgozó munkaidejébe esnék, a Munkatörvénykönyv 124. §-á- nak 2. bek. értelmében általános érdekből keletkezett munkaadásnak kell tekinteni és a dolgozónak a Pénzügyminisztérium 1967. november 1-én kelt 118/38:690/67 sz. rendelete alapján az így igazolatlan elmulasztott munkaidőért munka- bérmegtérítés jár. Ezt a munkaakadályt hivatalos igazolás alapján a munkaadó vállalattal előre kell közölni. Egyébként, ha az indokolt Igényt a munkaadó vállalat nem hajlandó kifizetni fa mester szóbeli nemleges közlése nem tekinthető a munkaadó vállalatot is kötelező nyilatkozatnak), az egyes havonta esedékes munkabér- megtérítések esedékességüktől számított egyéves elévülési határidő alatt perelhetők, éspedig a vállalat mellett működő döntőbíráskodási bizottságnál, és ha ilven a vállalat mellett nem működne, akkor a járásbíróságon. Ön, mint apa csak fia írásbeli felhatalmazása alapján járhat el. Ajánljuk, hogy előzőleg fia, vagv fia helvett ön az időpontok és időtartamok pontos feltüntetésével a vállalat igazgatóságához címzett ajánlott levélben kérje a kérlíllíllililliilllllllllll déses összeg átutalását. A levélben az említett rendelkezéseken kívül hivatkozhatnak Dr. Luhan: Zabézpečení pracovníkű pri vojenskej službe, Právni po- radce, Praha, Práce, 1969 38— 42. old. c. törvénymagyarázatára is. Fiának, mivel bevonulása előtt több mint három hónapon át volt már munkaviszonyban, a Munkatörvénykönyv 125. §-a értelmében igénye van a bevonulása időpontjától számított két hétre fizetésmegtérítésre. Továbbá a Munkatörvénykönyv 1975/54 sz. végrehajtási rendelete 25. §-ának értelmében bevonulása előtt igénye volt egy nap f ize tésmeg téri léssel járó szabad időre, hogy személyi dolgait rendezhesse. Ha a bevonulás helyére való utazás több mint 6 órát vesz igénybe, további egy nap, és ha az utazás 18 óránál hosszabb ideig tartana, két nap fizetett szabad időre lett volna igénye. Fia szeptemberi fizetésének összegét nem tudjuk elbírálni. A munkaadó vállalat a fizetést a dolgozónak a munkahelyen és a munkaidő alatt köteles kifizetni. Ha a dolgozó komoly ok miatt nem tudná fizetésiét felvenni, akkor a fizetést még aznap, vagy a következő munkanapon a távolabbi munkahelyre, vagy a dolgozó címére kell elküldeni. A munkaadó vállalat más kezébe (még a feleségébe sem] a fizetést nem fizetheti ki, csak akkor, ha meghatalmazást mutat fel. Ha az előleget és az elszámolást fia barátja vette volna fel írásbeli meghatalmazás nélkül, a munkaadó vállalat köteles a fizetést fiának szabályosan kifizetni, és a jogtalan átvevőt perelheti az általa jogcím nélkül átvett összeg visszafizetésiére. A szabálytalan eljárással kapcsolatos kockázatot a munkaadó vállalat, és nem a dolgozó viseli. Tisztázatlan az a kérdés, hogy fiának az 1977 szeptemberében kivett rendes szabadságát nem tüntették-e fel indokolatlan távollétnek (abszen- ciának), mivel szabadságát nem a vállalat írta ki. A szabadságot a Munkatörvénykönyv 106. §-a értelmében a munkaadó vállalat engedélyezi. A szabadság önkényes kivételét nem köteles a vállalat tudomásul venni és esetleg ezt indokolatlan távollétnek tekintheti azzal, hogy minden elmulasztott munkanapért a rendes szabadság idejét 1—3 nap szabadságrövidítéssel lehet sújtani. Ezt a szabadságcsökkentést csak akkor lehet kimondani, ha a dolgozó kérdéses távollétét az üze'hil bizottság is indokolatlan távollétnek nyilvánítja. (Munkatörvénykönyv 1975/54. sz. végrehajt, rend. 16. §. 2. bek.) A teljesség kedvéért megjegyezzük, ha a dolgozó szabadságát a katonai szolgálat miatt nem tudta meríteni (nem írták ki időben), akkor Igénye van a Munkatörvénykönyv 109. §ának 2. bek. alapján a ki nem merített szabadságának kifizetésére. Fiuk meghatalmazása alapján ajánljuk, hogy a munkaadó vállalatot ügyvédi felszólítással a fentebb említett előírásokra való hivatkozással szólítsák fel mg a perlés előtt — járandóságainak megfizetésére. L. F.: 18. életévének betöltése után a beszámítható első öt év ledolgozása esetében 2 hét, 10 beszámítható év után 3 hét, és 15 beszámítható ledolgozott év után 4 hét szabadság jár, mégpedig abban az évben először, amikor a feltételt teljesíti. Ha a kérdéses időt személyi igazolványa, vagv igazolványok alapján nem tudja Igazolni, a személyi igazolványa 14. oldalán levő személyi számára való hivatkozással kérheti a Nyugdíjintézet (Orad dôchodkového zabezpečenia, Bratislava, ul. 29. augusta), hogy küldjék meg ledolgozott éveinek kimutatását. Dr. F. J. Felkarolja őket a társadalom Míg azelőtt a rokkantak, illetve a testi fogyatékosságuk miatt csökkent munkaképességű személyek kegyelemkenyéren tengették életüket — a kapitalista országokban többnyire ma is ez a helyzet —, szocialista társadalmunkban nincsenek másokra utalva. Ezekről, a lakosság 6 százalékát képező egyénekről, beleértve a valamilyen testi hibában szenvedő gyermekeket is, ma teljes mértékben az állam gondoskodik. A CSKP KB, a kormány és az SZKT együttes határozata alapján a rokkantsági nyugdíjak 1976. január 1-től havi — 60—200 koronával emelkedtek. A munka visszaadja az önbizalmat A rokkantak problémái azonban kizárólag anyagi támogatással aligha lennének megoldhatók. Ezért tulajdonít a társadalom oly nagy fontosságot gyógykezelésüknek és annak, hogy átképzésükkel, egészségi állapotuknak megfelelő munkalehetőséget biztosítva számukra, visszaadja önbizalmukat és életkedvüket. Ezzel magyarázható, hogy aki csak teheti — számuk az egész országban meghaladja a 240 ezret —, a társadalom hasznos tagjaként igyekszik viszonozni az állam gondoskodását. A rokkantak munkájukkal 1976-ban mintegy 7 milliárd 600 ezer koronával járultak hozzá az állampénztár gyarapításához. A népgazdaság legtöbb ágában megtaláljuk őket. Az üzemekben dolgozó, kb. 160 000 csökkent munkaképességű személy teljesítményén testi fogyatékosságuk nem is érezteti hatását. További 50 ezren a termelőszövetkezetek tagjaiként érvényesülnek, és köztudomású, hogy a többnyire kisebb üzemeket, vagy műhelyeket elhagyó termékeik a legkeresettebbek közé tartoznak. Azok pedig, akik súlyos testi hibájuk miatt képtelenek az önálló mozgásra, illetve helyhez kötöttek, a Rokkantak Szövetségének üzemeiben dolgoznak. Az általuk megteremtett értékeket ugyancsak nagyra becsülik a fogyasztók. De a csökkent munkaképességű személyek közül sokan nem érik be a termelésben végzett munkával: a közéletben is szívesen tevékenykednek. Egyesek a nemzeti bizottságok aktivistáiként, mások a Nemzeti Front szervezeteiben teljesítik önként vállalt feladataikat. Megoldásra váró problémák Külön fejezetet képeznek az állandó gondoskodást igénylő rokkant gyermekek és fiatalok. Huszonhat éves korukig szüleik a gyermekpótlékon kívül havonta 300 korona segélyben részesülnek. A rendkívüli gondozásra igényt tartó gyengeelméjű gyermekek számára az állam ma az egész országban 68 internátust tart fenn, ami azonban korántsem elegendő. Az értelmesebb, tehát bizonyos mértékben felfogóképes gyermekek 594 Iskolát látogatnak. Az elmondottakból is kitűnik szocialista társadalmunk körültekintő gondoskodása azokról, akiket bizonyos testi fogyatékosságuk miatt a kapitalista országokban alsóbbrendű személyekként kezelnek. A cél ugyanis a rokkantak, illetve a csökkent munkaképességűek gyógykezelése, egészségük visz- szaadása, de legalábbis szenvedésük enyhítése. Nem lenne azonban helyes, ha nem beszélnénk az ezzel a törekvéssel kapcsolatos problémákról, pl. a helyszűkéről a rehabilitációs intézetekben, vagy a hiányzó végtagokat pótló protézisekről, a tolókocsikról, amelyeknek kivitelezése még nem éri el a kívánt színvonalat. A szakemberek annak is tudatában vannak, hogy a nyugdíjasokhoz hasonlóan a rokkantakat is összpontosítani kellene olyan épületekben, amelyekben a feltételek (pl. a lépcsőház) azok részére Is használható, akik nem nélkülözhetik a tolókocsit. Mit hoz a jövő? A CSSZSZK kormánya a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium adatainak figyelembevételével az említett fogyatékosságok kiküszöbölésére törekszik. Ennek az elvnek az alapján hozott határozata elsősorban a balesetek és a rokkantság megelőzésére, tehát az életkörülmények javítására, az egészség- és munkavédelem elmélyítésére, valamint a munkán kívüli balesetek elleni erélyesebb harcra Irányul. A tartós betegségben szenvedő nyomorék gyermekek száma Is sok esetben csökkenthető lenne az öröklődő betegségekkel kapcsolatos ismereteknek és tapasztalatoknak a gyakorlatban való rendszeres alkalmazásával. A kormányhatározat alapján kibővítik a nagyobb kórházak rehabilitációs osztályainak befogadóképességét, emelik berendezésük színvonalát. Javulnia kell továbbá a rokkantak mozgását lehetővé tevő segédeszközök, pl. protézisek és tolókocsik minőségének is. A vállalatok és üzemek kötelesek a rokkantak számára egészségi állapotuknak megfelelő munkahelyet biztosítani. A mások segítségére utalt személyekről való gondoskodás is nagyobb méretű lesz az eddiginél. A súlyos testi hibában szenvedők összpontosítása az erre a célra karbantartott, vagy felépített házakban, lehetőleg munkahelyük közelében, ugyancsak elengedhetetlen követelménynek bizonyul. A kormányhatározat célja tehát a központi szervek, a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervezetek összefogásával a szükséges feltételek megteremtése a csökkent munkaképességű személyekről való körültekintőbb gondoskodás érdekében. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen nehézségeik megszüntetése, az, hogy értelmét lássák létezésüknek, és ugyanúgy örüljenek az életnek, mint egészséges, szerencsésebb társaik. Kétségtelen, hogy a feladatok igényesek, teljesítésük nem mindenütt lesz problémamentes, de a tudat, hogy segíthetünk az arra rászorulókon, megéri a fáradtságot és az áldozatot, amelyet minden jóérzésű ember készségesen meghoz a szenvedők érdekében. Senki sem tudhatja ugyanis, nem lesz-e valamikor ráutalva a társadalomnak erre a nagyfokú segítségére. KARDOS MARTA Mindenkinek szívünké Ismét lezártunk egy sikerekben gazdag évet. Idén azonban még nagyobb feladatok várnak ránk, s ez megköveteli, hogy mindenütt továbbfejlesszük a szocialista munkaverseny-moz- galmat, hogy méltón köszönthessük a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Az elmúlt napokban megkérdeztem Pintér István elvtársat, a Bátorkeszi (Vojnice) Hnb titkárát, milyen feladatok várnak a község dolgozóira ebben az évben, s milyen szocialista kötelezettségvállalással köszönti a község a dolgozó nép győzelmének évfordulóját. — Községünkben már évek óta sikeresen szervezzük a falu építését, szépítését előmozdító munkaversenyt. A hnb, a községi pártszervezet és a Nemzeti Front tömegszervezetei a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére is széles körű felajánlási mozgalmat szerveztek. Ebben az évben elsősorban folytatjuk a Z-akció beruházá- sos részében a községi vízvezeték építését 1 millió 436 ezer korona értékben, melyhez a község lakói társadalmi munkával járulnak hozzá. Idén októberben szeretnénk átadni a közel 2 millió korona költséggel épülő bölcsődét 31 gyermek részére. Folytatjuk az úthálózat javítását, és egy 2 kilométer hosszú új utcát is átadunk a forgalomnak. Ugyancsak a Z- akció beruházásos részében kutat építünk a ravatalozó mellett. A Z-akció beruházást nem igénylő részében a zöldövezet kiszélesítésére, díszfák és bokrok ültetésére, a gyermekjátszótér rendbe hozására, és az árkok tisztítására fordítunk idén nagyobb gondot. Szocialista kötelezettségvállalásunk értéke 5 millió 555 ezer korona, s az említett feladatok teljesítése során dolgozóink 69 500 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A község üzemeinek dolgozói és a lakosok 870 egyéni és 8 kollektív kötelezettségvállalást tettek. — Mit tesznek a lakossági Tavaly adták át rendeltetésének ezt a 4. négylakásos házat (A szerző felvételei) Pintér István szolgáltatások színvonalának javításáért? — Községünknek már van szolgáltatóháza, ahol 18 féle szolgáltatást biztosítunk a lakosságnak. Idén megkezdjük egy autójavító központ építését is, ahol a műhelyeken kívül Irodahelyiségek kapnak helyet, és étkezde Is lesz a dolgozók számára. A községben dolgozók és az átutazók jobb ellátása érdekében felépítünk egy talponállót is. — A szövetkezeti lakásépítés keretében eddig 4 négylakásos háztömböt építettünk fel, s az Idén két újabbat adunk át. Meg kell még említenem, hogy nemrég készült el a 17,5 millió korona költséggel felépített új művelődési ház, így a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére is nagyobb lehetőségeink lesznek. 13 szakkör már tevékenykedik is. A község fejlődése azt bizonyítja, hogy a kitűzött feladatok és a kötelezettségvállalások teljesítését itt mindenki szívügyének tekinti. Reméljük, a hagyományoknak megfelelően a község vezetői, a képviselője és nem utolsósorban a lakosság Idén is mindent megtesznek azért, hogv vállalásaikat teljesítsék, sőt Mitpiiesítsék. MIRIÁK FERENC 1978 I. 10. 6
