Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-09 / 9. szám, hétfő

Tinísígtétel a fellett szocialista társadalom építéséről hazánkban Megjelent Gustáv Husák elvtárs beszédeinek és cikkeinek negyedik kötete (1974 augusztus — 1976 április) A Svoboda Kiadóban és a Pravda Kiadóban jelent meg cseh és szlovák nyelven GUS­TÁV HUSÁK elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztár­sasági elnökünknek válogatott beszédeit és cikkeit tartalma­zó, sorrendben már negyedik kötete. A gyűjtemény, amelyet a CSKP KB Marxista—leninis- ta Intézete, valamint az SZLKP KB Marxista—leninista Intéze­te készített elő kiadásra, szer­vesen kapcsolódik az előző kö­tetekhez, pártunk és szocialista államunk legmagasabb képvise­lőjének beszédeit, írásait tar­talmazza kronológiai sorrend­ben: a Szlovák Nemzeti Felke­lés hagyatékáról írott cikkétől, amely 1974 augusztusában je­lent meg a moszkvai Pravdá­ban, egészen a CSKP KB XV. kongresszusán, 1976. április 16-án elhangzott záróbeszédéig. Ebben a kötetben olvashatjuk újra azokat a beszámolókat, amelyeket Husák elvtárs ter­jesztett elő a CSKP XV. kong­resszusán, valamint a CSKP KB ülésein, ez a publikáció tartal­mazza Husák elvtársnak a leg­felsőbb állami szervek, a Nem­zeti Front szervezeteinek ülé­sein, valamint az 1976-os járási pártkonferenciákon és a prá­gai városi pártbizottság konfe­renciáján, továbbá más jelen­tős belpolitikai események alkalmából elhangzott beszé­deit. Ugyancsak itt jelent meg Husák elvtársnak a baráti or­szágokban tett látogatásai so­rán, az SZKP XXV. kongresszu­sán elhangzott felszólalása, valamint az 1975-ös helsinki biztonsági értekezleten elhang­zott beszéde. Ebbe a kiadvány­ba sorolták be Husák elvtárs üdvözlő leveleit, és azokat az Interjúkat, amelyeket a hazai és a külföldi tömegkommuni­kációs eszközök képviselőinek adott, valamint az alkalmi cikkeket. • • • A gyűjtemény annak a tudo­mányos megismerésnek, tapasz­talatnak és tanulságnak alap­vető forrásai - közé tartozik, amelyeket a CSKP XIV. kong­resszusa programja teljesítésé­nek jontos szakaszában szerez­tünk. Ez a szakasz a XV. kong­resszus kezdetével tetőzött. Gustáv Husák elvtárs e kötet­ben publikált beszédei és írá­sai, valamin* a további doku­mentumok, lehetővé teszik, hogy még mélyrehatóbban meg­ismerjük a CSKP politikai irányvonalának kontinuitását és jelentőségét, a pártunk és egész társadalmunk életében meglevő legfontosabb problé­mák megoldásának fokozatait és formáit, azt a politikát, amely az egész csehszlovákiai társadalmat vezette és harcai­ban megacélozta a párt XIV. kongresszusán elfogadott célok valóra váltásáért. A kötet hí­ven tükrözi — miként azt a szerkesztők is hangsúlyozzák — azokat a bonyolult felada­tokat, amelyeket pártunk az említett időszakban megoldott. Ezek a feladatok nagy igénye­ket támasztottak pártunk meg­ismerő, programteremtő, irányí­tó, politikai-szervező és nevelő munkájával szemben, különö­sen a vezető pártszervek tevé­kenységében. Ez a kötet is sokoldalúan tanúsítja pártunk alkotó kezdeményezését és ké­pességét dolgozóink mobilizá­lására és vezetésére a kitűzött feladatok következetes megva­lósítása érdekében. A kiad­vány egyúttal azt is mutatja, hogy a konkrét feltételeinket figyelembe vevő, a marxizmus —leninizmus eszméin alapuló, koncepciózus, reális, elvszerű és következetes, népünk szá­mára érthető bél- és külpoliti­kánk elnyerte munkásosztá­lyunk, szövetkezeti parasztsá­gunk, értelmiségünk, fiatalsá­gunk, hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek aktív, őszinte meggyőződéséből fakadó támo­gatását. A fejlődés Igazolta, hogy a CSKP XIV. kongresszusának programja, pártunknak az elv­szerű lenini pozíciókból kiin­duló politikája a legoptimáli­sabb formában tükrözte társa­dalmunk további sokoldalú és dinamikus fejlődésének szük­ségleteit, dolgozóink alapvető érdekeit. Gustáv Husák elvtárs beszédeiből és írásaiból egyér­telműen kitűnik, hogy ez a tény szilárdította meg népünk­nek pártunk politikájába vetett bizalmát, s egyúttal alapjául is szolgált dolgozóink elkötele­zettségének, önfeláldozó mun­kájának, lelkesedésének a pár­tunk által kitűzött feladatok sikeres megvalósítása érde­kében. — Az az út, amelyet pár­tunk és társadalmunk az el­múlt öt év alatt megtett — mondta Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán —, nem volt egyszerű és könnyű. Sok akadályt kellett leküzdenünk, sok igényes jeladatot oldot­tunk meg társadalmunk továb­bi fejlődése érdekében. Köz­ponti Bizottságunk, választott szervei, továbbá az elnökség és a titkárság ülésein lépésről lé­pésre konkretizáltuk és valósí­tottuk meg a kongresszus hatá­rozatait. Reagáltunk az időköz­ben keletkezett új jeltételekre és szükségletekre, általánosítot­tuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a párt irányvonalá­nak teljesítése során szerez­tünk, valamennyi kommunistát és egész társadalmunkat a dön­tő feladatok sikeres megoldá­sához vezettük, (szlovák nyel­vű kiadvány, Pravda Kiadó 352—353. oldal) Husák elvtársnak e kötetben megjelent válogatott . beszédei és írásai is meggyőzően iga­zolják, hogy pártunk — tár­sadalmunk vezető politikai ere­je — éppen az ilyen átgondolt és céltudatos politika eredmé­nyeképpen győzte le azokat az akadályokat, amelyek a pozi­tív fejlődés útjában álltak. A CSKP XV. kongresszusán jogos büszkeséggel állapíthattuk meg, hogy a hetvenes évek elejétől kezdve gazdasági és szociális politikánk jeladatainak teljesí­tésében, jejlett szocialista tár­sadalmunk további építésében kimagasló eredményeket ér­tünk el, tehát a CSKP XIV. és XV. kongresszusa közötti idő­szak úgy került be történel­münkbe, mint a szocialista tár­sadalom építésének legsikere­sebb korszaka. • * * A CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek vala­mennyi beszédében, felszólalá­sában és cikkében a kommu­nista párt akcióképességének és szocialista társadalmunk­ban betöltött vezető szerepének a gondolata dominál. Husák elvtárs nem véletlenül hangsú­lyozza gyakran* hogy a mar­xista—leninista párt a szocia­lista társadalom fejlődésének pótolhatatlan mozgatóereije és motorja: „Ahogyanv dolgozik a párt — hangsúlyozta a CSKP KB 1970. október 7-i ülésén elhangzott zárszavában —, ahogyan dolgoznak a párttagok a tömegek között, a társadal­mi szervezetekben, az állami és a gazdasági részlegeken, olyanok lesznek az eredmények is!“ (265. oldal) Ezt a döntő fontosságú ösz- szefüggést Husák elvtárs már azokban a beszédeiben és írá­saiban is hangsúlyozza, amelye­ket e kötet első anyagai közé soroltak. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának örömteli légkörében — amely a csehszlovákiai antifasiszta és nemzeti felszabadító harc, és hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása első szaka­szának tetőzését jelentette — Husák elvtárs kiemelte, hogv azok a sikerek, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa prog­ramjának teljesítésében elér­tünk, megbonthatatlanul össze­függnek pártunk politikai, szervező és tömegpolitikai munkájával. Ezt a fontos fel­ismerést és tényt hangsúlyozta a CSKP KB 1974. évi novem­beri ülésén is, amikor a CSKP XIV. kongresszusa határozatai sikeres teljesítésének feltéte­leit értékelték, és társadal­munk gazdasági-szociális szfé­rája további fejlődésének fel­tételeit elemezték. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 1974. novemberi ülésén nagyra értékelte azokat a po­zitív irányzatokat, amelyek népgazdaságunk fejlődését, tár­sadalmi-politikai életünk más területét is alapvetően megha­tározták. — Az elért sok si­ker — mondta — Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elvszerű, mar­xista—leninista politikájának, pártfunkcionáriusaink sok száz­ezres hadserege nagy és oda­adó politikai szervező munká­jának az eredménye. Annak a gyümölcse, hogy társadalmunk és pártunk munkájában egyre következetesebben és sokolda­lúbban érvényesítjük a lenini normákat, s az irányításban, valamint a tervezésben egyre hatékonyabban alkalmazzuk a szocialista elveket. Ezek a si­kerek elsősorban dolgozó né­pünk hatalmas és odaadó mun­kájának a gyümölcsei, amely­nek révén eredményesen tel­jesítettük legjontosabb jelada­tainkat, és leküzdöttük azokat a rendkívüli nehézségeket is, amelyekkel ebben az évben is szembe találtuk magunkat. Egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy sikereinkben meghatározó szerepe van a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország eredményes béke­kezdeményezéseinek, amelyek lehetővé tették számunkra is, hogy az építőmunkára összpon­tosítsuk erőinket. Ezek az em­lített tényezők állandó jelle­gűek, tehát jogos meggyőző­déssel mondhatjuk, hogy tár­sadalmunk további sikeres fej­lődéséhez megvannak a szük­séges feltételek“. (61. oldal). A CSKP KB 1974. évi ülése elsősorban azért rendkívüli jelentőségű és hosszabb távon is döntő fontosságú, mert tel­jes mértékben hangsúlyozta és bizonyította is, hogy az elért eredményeinkből jakadó jogos büszkeségünk miért nem vezet­het önelégültséghez. Gustáv Husák elvtárs nyíltan megállapította, hogy a gazda­ságunkban túlsúlyban le<vő po­zitív tendenciák ellenére nem lehet szemet hunyni afölött, hogy társadalmi életünk egyes szakaszain még nem küzdenek kellő eréllyel és kitartással a minőségi munka és a haté­konyság meghonosításáért úgy, ahogy ezt napjaink, szükség­leteink megkövetelik; hogy bi­zonyos javulás ellenére még nem értük el a kívánt ered­ményeket az önköltség csök­kentésében; hogy még nagyon sok üzem nem teljesíti a ter­vet; hogy a mezőgazdaságban is nagy és kihasználatlan tar­talékok vannak; hogy az irá­nyítómunka komoly fogyaté­kosságait még mindig nem si­került felszámolnunk. „Központi Bizottságunk nem­egyszer hangsúlyozta — mond­ta —, hogy felelősségteljes és kritikus hozzáállás nélkül pár­tunk nem tudta volna kellőkép­pen mozgósítani taqságát és va­lamennyi dolgozónkat. Az élet kellőképpen megtanított ben­nünket arra, hogy milyen ion tos minden vonatkozásban ér­vényesíteni a kritikai analízis módszerét, milyen fontos ipé- nyes munkát végezni, kellő időben reagálni a társada­lom szükségleteire, s úgy megoldani a problémákat. hogy összhangban legyenek a lehe tőségekkel, s végezetül, de nem utolsósorban mennyire szüksé­ges az, hogy sikereink senkit se tegyenek elbizakodottá, önelé­gültté. Éppen ezért minden párt szerv — a Központi Bízott Ságtól kezdve — mindennavi irányító, szervező és nevelő munkájában ne csak az ered­ményeket lássa, ne csak azt ve­gye észre, ami kedvező, s amit tovább kell fejleszteni, hanem azt is, ami az utunkban áll, ami gyengít bennünket, ami gá­tolja a gyorsabb előrehaladást. Nem becsülhetjük le azokat a problémákat és fogyatékosságo­kat sem, amelyek ma másod- rendűeknek tűnnek, mert hol­nap már komoly következmé­nyekkel járhatnának. A lenini munkastílus elválaszthatatlan része a felmerülő problémák és fogyatékosságok mielőbbi meg­oldása.“ (56. oldal) A CSKP Központi Bizottsága Gustáv Husák elvtárs vezetésé­vel idejében és alkotó módon elemezte az objektív helyzetet és azokat a fontos feladatokat, amelyeket szocialista társadal­munk további sokoldalú fejlő­dése érdekében meg kell olda­nunk. Éppen ezért nyíltan mu­tatott rá a bonyolult problé­mákra és fogyatékosságokra, egyúttal pedig megmutatta fel­számolásuknak módjait is. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának alkalmából 1975. május 7-én a CSKP KB, a Nem­zeti Front Központi Bizottsága, a Szövetségi Gyűlés és a kor­mány együttes ünnepi ülésén a prágai vár Ulászló-termében Husák elvtárs ünnepi beszédé­ben többek között a következő­ket mondotta: „Napjaink, táv­lataink semmivel sem követel­nek kisebb forradalmi lendüle­tet, kevesebb szívósságot és tár­sadalmi öntudatot, mint az a nagy fölemelő korszak, amely­re ma emlékezünk, amelyet ma ünnepelünk. Szocialista társa­dalmunk további fejlesztése, életünk, Gazdaságunk, tudomá­nyunk és technikánk, kultúránk és művelődésünk további fej­lődése, gazdagodása érdekében valamennyi dolgozó alkotómun­kájára, lelkesedésére szükség van. Állandóan javítanunk kell munkánk minőségét és növel­nünk hatékonyságát, hogy mél­tók legyünk azokhoz a célok­hoz, melyet kitűztünk.“ (205. oldal). Husák elvtárs ebből az alka­lomból is — a CSKP KB 1974 novemberi ülésének határozatai­ra hivatkozva — hangsúlyozta: „ ... minden siker alapja, társa­dalmunk sikeres fejlődésének alapja a párt marxista—leninis­ta jellege. Történelmi küldeté­sét csak olyan párt tudja tel­jesíteni, amely valóban a mun­kásosztály és a dolgozó nép él­csapata, amelynek szilárd és egységes a vezetése, amely kö­vetkezetesen tartja magát a marxista—leninista elmélethez, amely állandóan ellenőrzi és el­mélyíti a dolgozó néptömegekkel való egységét és idejében rea­gál a társadalom szükségletei­re; olyan párt, amely teljes mértékben tudatosítja felelős­ségét egyrészt a munkásosz tállyal és a néppel szemben, másrészt a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalommal szemben, olyan párt, amelynek tevékenységében megnyilvánul a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus egysé­ge. A legfontosabb feladatok kö­zé tartozik, hogy erősítsük a párt vezető szerepét, hogy tö­rődjünk azzal, miszerint a párt epész életében érvényesüljenek a lenini normák, hogy a várt mindig a fejlődési szakasz ma­gaslatán álljon, s hoau a várt — ahogy Lenin megkívánta — »a kor esze, becsülete és lel­kiismeretes legyen". r203. ol­dal). A CSKP KB 1975. július 2-án megtartott ülésén Is kiemelte: „... Az eddinieknél többet kell foglalkoznunk magával a párt­tal (222. oldal). • • • A párt munkájának a XIV. kongresszus után elért egyik legnagyobb eredménye — Gus­táv Husák elv társ szavaival szólva — az volt, hogy szünte­lenül szilárdulni kezdett a mun­kásosztálynak mint országunk gazdájának, mint az anvagi ér­tékek fő alkotójának. mint egész politikai rendszerünk ge rincének helyzete, fokozódott öntudatossága, emelkedett szak­mai és kulturális színvonala. „A munkásosztály vezető sze­repének növekedése, korunk legfontosabb törvényszerűsége, s a munkásosztály vezető sze­repének eszméje, világtörténel­mi küldetése Lenin szerint a marxista elmélet elsőrendű és fő tartóoszlopa ...“ Ezért a jö­vőben is sokoldalúan törekedni fogunk „a munkásosztály alko­tó potenciáljának széles körű érvényesítésére, aktivitásának fejlesztésére, öntudatosságának fokozására, valamint a politikai és a társadalmi életben való részvételének kiszélesítésé­re...“ (383—384. oldal). Azzal kapcsolatban, hogy a munkásosztálynak és politikai élcsapatának vezető szerepe a fejlett szocialista társadalom építése során történelmi szük­ségszerűség folytán fokozódik, Gustáv Husák elvtárs világosan megfogalmazta a munkásosz­tálynak a dolgozók többi réte­géhez, a szocialista célokért és a kommunista távlatokért ví­vott közös küzdelem természe­tes szövetségéhez való viszo­nyát. Külön kiemelte a mun­kásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság és az értelmiség köze­ledésének tendenciáját, mint olyan tendenciát, amely „meg­határozza társadalmunk szociá­lis struktúrája fejlődésének fő irányát. Ez a közeledés egyút­tal nemzeteink és nemzetisé­geink egységének szilárd bázi­sát képezi." (385. oldal) A CSKP munkájának, és a szocialista országépítésnek egyik legjelentősebb eredmé­nye, melynek elérésében Gus­táv Husák elvtárs rendkívüli érdemeket szerzett a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatának államjogi területen, a szocialis­ta föderáció elvei alapján tör­tént végleges rendezése. A C9eh Nemzeti Tanács ülé­sén 1975 augusztusában kijelen­tette: „Gazdag nemzeti és álla­mi múltunk van. Büszkén vall­juk magunkénak a cseh nemzet és a szlovák nemzet haladó örökségét, mindazokat a prog­resszív és forradalmi vívmányo­kat, amelyeket elődeink létre­hoztak. Magunkénak valljuk az olyan eredményeket mint ami­lyen a csehek és a szlovákok közös államának létrejötte volt 1918-ban, ez az új nemzeti élet, valamint az erre épülő, Csehszlo­vákia jobb, igazságosabb arcu­latáért vívott demokratikus for­radalmi harc kezdetét jelentet- te, egészen mai szocialista je­lenünkig“ (249. oldal). Azokat az eredményeket ele­mezve. amelyeket e forradalmi hagyományok lenini fejlesztésé­vel értünk el az elmúlt évek­ben, büszkén állapíthatta meg: „Szocialista társadalmunk a fö­deráció lenini elvének érvénye­sítésében megtalálta a nemze­teink közötti kapcsolatok ál- lamjogi rendezésének optimális formáját, amely új, széles le­hetőségeket teremt a szocialis­ta nemzeteink e kapcsolatainak fejlesztéséhez és a nemzetek egységének megszilárdításához a közös hazában. A kapcsola­tok államjogi rendezésének szövetségi rendszere — ahogy a gyakorlat is bebizonyította — bevált. Elősegíti a kölcsönös mepismerés és mepértés elmé­lyítését, hazánk minden állam­polgára csehszlovák államiság­ba vetett öntudatának megerő­sítését és államunk megszilár­dítását. Így mindkét nemzetre és a hazánkban élő nemzetisé­gekre — amelyek egyenjogúak — osztály és nemzeti céljaik­kal összhangban egyforma jo­gok és kötelességek hárulnak az értékek létrehozása és fel- használása terén, az élet min­den területének fejlesztése te­rén, szocialista társadalmunk megszilárdítása terén“ Í198 ol­dal). Más szavakkal kifejezve: a kapcsolatok föderatív rendezé­se óta létező cseh és szlovák nemzeti szervek tevékenységé­nek rövid időszaka „bebizonyí­totta ésszerűsépiiket ás élet- képességüket. s ennek a rende­zésnek a helyességét. Ez nem egyik nemzet rovására, vapy a másik nemzet javára történő megoldás volt. Két nemzet és egy állam vapyunk. munkás­/Folytatás a 4. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents