Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-07 / 7. szám, szombat

Egyszerű titok eves közben jön meg az étvágy ... Hogyan kell aktivizálni az embereket? — ez a kérdés volt » vezérfonala annak a hosszú­ra nyúlt, de rendkívül tanulsá­gos beszélgetésnek, melyre a választ tömören így foglalhat­nám össze: mindenhol megta­lálható a módja az emberek megnyerésének, de „általános recept“ nincs hozzá. A máshol, másoknál bevált tapasztalatok azonban bizonyára sok helyütt hasznosíthatók. Ezért érdemes odafigyelni a mások ötleteire, a jó példákra. Szerintem ezek közé tartozik az is, amit be­szélgetőpartneremtől, Pató Gyu­lától, a muzslai (Mužla) párt- alapszervezet és a járási párt- bizottság vezetőségi tagjától, a helyi nemzeti bizottság elnöké­től hallottam. A kezdeménye­zés kibontakoztatásának muzs­lai változatát a községfejlesz­tésen szemlélteti. — Minden a párttagokon mú­lik — mondja határozottan. — Az erők mozgósításában első­sorban nekik kell részt ven­niük. Ez úgy kezdődik, hogy a taggyűlésen felvetjük a prob­lémákat, majd a plénümon nyíltan beszélünk az észrevéte­lekről. Az aktivizálás egyik feltétele, hogy felismerjük, ki­re hogyan hathatunk. Itt szer­vezetekre és egyénekre egy­aránt gondolok. Elmondja, hogyan készítet­tek el 200 méter gyalogjárót két hét alatt. Ebben az eset­ben legnagyobb ösztönzőjük az volt, hogy a falunak abban a részében kezdték el a munkát, ahol a legelégedetlenebbek voltak a lakosok. — Nem volt gyermekorvos a faluban — folytatja a halk «zavű tisztségviselő. — Erre a kérdésre is találtunk megol­dást: átépítettük a régi ren­delőt. így lett fogorvosi rende­lőnk Is. Sőt fogorvosi lakást is építettünk. Jelenleg a fog­orvosi rendelés állandó jelle­gű, a gyermekorvos pedig he­tente egyszer jön ki hozzánk, de megígérték, hogy hetente több napon fog rendelni. Szeméből kiolvasható, mit jelentenek számára a kisebb- nagyobb sikerek, illetve az, hogy ml munka, gond rejlik « felsorolt eredmények mögött. — Öregek és fiatalok egy­aránt szívesen segítettek, ami­kor új élelmiszerboltot építet­tünk a falunak abban a ré­szében, ahol eddig még nem volt üzlet. Legnagyobb akciójuknak a művelődési ház építését tartja. Nem véletlenül. — Ha elkészül, közel ötmil­lió koronát ér majd — jegyzi meg, hogy érzékeltesse, milyen hatalmas építkezésről van szó. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileuma tisztele­tére kötelezettséget vállaltunk, hogy 1977 végéig befejezzük az építést. Községünk minden la­kosa vállalt kötelezettséget a cél érdekében. Ezt elsősorban képviselőink aktivitásának kö­szönhetjük. Mind a huszon­nyolc képviselőnk háromszor végigjárta körzetét, hogy em­bereket toborozzon a kőműve­sek mellé, kisegítőknek. Már­cius 15-e óta októberig min­den szombaton és vasárnap dolgoztunk a művelődési ház építésén. Egyszerre rendszerint négy-négy kőműves szakmun­kás dolgozott, s melléjük kel­lett önkéntes kisegítő munká­sokról gondoskodni. — Hogyan nyerték meg az ügynek a szakembereket? — érdeklődöm. — A hnb tanácsának hatá­rozata alapján összeírtuk, hány kőműves lakik a faluban, majd mindegyiküknél elbeszélget­tünk, s kértük a segítségüket* Akadt, aki azt mondta, hogyha mindenki eljön, akkor ő is se­gít. Negyvenkét kőművest „ta­láltunk“. Persze nem mind­egyik dolgozik a szakmájában, de segíteni mindegyikük eljött. Ami még ennél is örvendete- sebb, egyetlen szakember sem kért bért a munkájáért, pedig közöltük velük, hogy ha akar­ják, megfizetjük segítségüket. Elégedettek lehetünk a tömeg- szervezetek aktivitásával is, hisaen minden alkalomra négy­négy .szakmunkás részvételét biztosították. Nagy segítséget jelentett a szövetkezet anyagi hozzájárulása is, valamint az, hogy gépeket bocsátott a ren­delkezésünkre. A munkálatok meggyorsítása érdekében a he­lyi nemzeti bizottság malter­keverőgépet vásárolt. Ez na­gyon jó befektetésnek bizo­nyult. Hogy n muzslaiak az utóbbi időben a lehető legmegfelelőbb módját választották községfej­lesztési feladataik megoldásá­nak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eredmények láttán a felsőbb szervek képvi­selői szinte nem akartak hinni a szemüknek. Meglepetésük indokolt volt, hiszen korábban a költségvetésüket sem merí­tették ki a muzslaiak, újabban pedig minden munkát elvégez­nek. Evés közben jön meg az ét­vágy, tartja a közmondás. Ezt a muzslaiak esetében úgy kell érteni, hogy eredményeik újabb tervek megvalósítására ösztön­— Minden fontos területen működik pártcsoport — mond­ja Pál hó Gyula. Gyökeres György felv. zik őket. Ezeket Pathó elvtárs így summázza: — Kevés falunkban a villany­áram, de a járási szervek segítsége nélkül ezt a kérdést nem tudjuk megoldani. Ugyan­csak a járás anyagi támoga­tására lenne szükségünk ahhoz, hogy minden házba beszerel­tessük a vízvezetéket. Sürgő­sen szükségünk lenne postára is. Az építés elmaradását az érsekújvári posta eddig azzal indokolta, hogy nincs rá telek * faluban. Ebben az évben gondoskodtunk megfelelő hely­ről. jó lenne tehát, ha miha­marabb megkezdenék a posta építését. Annál is inkább, mi­vel községünkben nagyszámú a telefonigénylő. A pártáiapszervezet hatáskö­rébe nemcsak a községfejlesz­tés tartozik, ellenőrzési joga kiterjed az egységes földmű­vesszövetkezetre is. Ugyanis mintegy háromnegyed éve meg­szűnt az üzemi pártbizottság, mível háromnál kevesebb alap­szervezet munkáját hangolta össze: a muaslaiét és az ebc- diét (ObidJ. A szövetkezetben dolgozó párttagok most a muzslai alapszervezethez tar­toznak. Párttag és pártcsoport minden fontos területen tevé­kenykedik. Ebeden egy, Muzs- lán hat pártcsoportot hoztak létre. Létesültek pártcsoportok a hnb mellett, a műhelyben, az állattenyésztésben, a növény- termesztésben, a szolgáltató- üzemekben dolgozó párttagok és a nyugdíjas kommunisták számára. A muzslaiak sikerei tehát annak tulajdoníthatók, hogy a jól szervezett pártmunka min­den területen érezteti hatását, s ez az általános aktivitás ál­landó fokozását eredményezi. FÜLÖP IMRE A becsületes munka tudatával MOZGALMAS NAPOK Hetek óta mozgalmas napo­kat éltek a Ružomberok~Ry- bárpole-i Vlagyimir Iljics Le­nin Gyapotfeldolgozó Üzem kommunistái. Az év végére ma­radt gyártási feladatok teljesí­tése, az évi feladatok túltel­jesítése, valamint a pártalap- szervezetek értékelő taggyűlé­seinek színvonalas előkészítése egyaránt sok munkát jelentett számukra. Jozef Oláh elvtárs, az üzemi pártbizottság elnök- helyettese a minap erről így tájékoztatott. — Üzemi pártbizottságunk idejében hozzálátott az évzáró taggyűlések előkészítéséhez. A járási pártbizottság útmutatásai alapján az alapszervezetekben már elvégeztük az előkészítő munka nagy részét, az egyes munkabizottságok megalakítá­sát. A gyapotfeldolgozó üzem pártalapszervezeteinek decem­beri taggyűlésére már az év­zárásra való igazi készülődés jegyében került sor. Az évzáró taggyűléseket januárban, illet­ve februárban tartják meg. Az addig hátralevő időt a tavaly elvégzett munka komplex ér­tékelésére, az eredmények kri­tikus elemzésére használják ki a bizottságok tagjai. — Sikerekben, jó eredmé­nyekben minden téren gazdug időszakot értékelhetünk most. Az 1977-es évre meghatározott termelési tervfeladatokat már december első felében teljesí­tettük. Jó eredményekről adha­tunk számot a pártmunkát ille­tően is. Üzemünk 15 alapszer­vezetének jelenleg már 577 tagja és tagjelöltje van. 1977- ben negyvenhat öj tagjelöltet vettünk fel, köztük tizennyole nőt. Az új tagjelöltek felvéte­lével ismét sikerült valame­lyest javítani a tagság átlagos életkorát, hiszen elsősorban harminc éven aluli fiatalokkal gyarapodtak létszámban az egyes alupszervezetek. Nemrég még 46,1 év volt ez az átlagos életkor, most viszont már csak 41,2 év. ,Ami ugyancsak örven­detes: az új tagjelöltek 96 szá­zaléka közvetlenül a termelés­ben dolgozó munkás. A múlt esztendőt nemcsak ezért mondhatják sikeresnek a nagy múltú gyapotfeldolgo/ó üzem kommunistái. 1977-ben ui. rengeteg új ismerettel gyara­podtak a pártmunka lenini stí­lusát illetően is. Az üzemi pártbizottság, illetve az alap­szervezetek tagjai már a szer­vező és az irányító munka 1978. I. 7. A közeli hengerde csarnokából erős zaj hallatszott, de ez nem zavarta a gépkar­bantartó munkacsoportok kommunistáit. A 112 tagú szervezet tagjainak több mint 90 százaléka jelent meg, s valamennyien figyelmesen hallgatták Zvonimír Šuba elvtársnak, a pártbizottság tagjának tá­jékoztatóját a gazdasági feladatok telje­sítéséről. A Šverma Vasmű minden terv­mutatót teljesít. Tapssal fogadta a hallgatóság Suba elvtársnak azt a bejelentését, hogy határ­idő előtt sikerült elvégezni a gépek és az aggregátorok javítását. Csaknem 4 százalékkal csökkentették a javítási költ­ségeket, ami 2,2 millió koronát jelent. Baleset is sokkal kevesebb 'volt, mint az 1976-os év azonos időszakában. Követke­zetesen érvényesítik az egészségügyi és a szociális rendelkezéseket is. — Még kifejezőbbek lennének a sike­rek, ha a mechanikusok az egyes üzem­egységekben jobban odafigyelnének a gé­pek üzemelésére, s ha a művezetők még igényesebbek lennének. Főleg annak ürü­lünk, hogy ezekből a sikereinkből csak­nem minden dolgozónk kivette a részét — állapította meg Suba elvtárs a jelentésé­ben, majd így folytatta: — Ez azt jelenti, hogy kedvező légkört teremtettünk az évzáró taggyűlések megtartásához. A bi­zottság már most lépéseket tett annak érdekében, hogy a pártcsoportok elkezd­jék minden kommunista tevékenységének értékelését. Most pedig megkérjük az elv­társakat, adják elő észrevételeiket, pana­szaikat a bizottság, a gazdasági vezetőség munkájával kapcsolatban, tárják fel a visszásságokat. Ösztönzésre nem volt szükség, hiszen a gyár kommunistái arról ismertek, hogy mindig nyíltan és bírálóan beszélnek. Az első felszólaló Jozef Mydlo elvtárs volt: — Szeretném a jelentést kiegészíteni azzal, hogy a Morgan elnevezésű beren­dezés megjavítását is elvégeztük már, mégpedig két nappal- a tervben kitűzött határidő előtt. Mindenki tapsolt. Ezután Ondrej Barbierik, a karbantar­tók vezetője vette át a szót. Arról be­szélt, hogy még mindig túlságosan sok túlórát írnak be és fizetnek ki. — Kik túlóráznak elsősorban? — tette fel a kérdést. — Főleg azok, akik mun­kaidejükben nem dolgoznak túl sokat. Aztán a balesetek is gondot okoznak. A legtöbbet a figyelmetlenség és a felüle­tesség okozza. Több hasonló bíráló észrevétel hangzott el. Megemlítették, hogy a lakótelepen élők lakásaiban rendszertelen a vízellá­tás, továbbá azt, hogy egyes műhelyekben még most sem készítenek faliújságot, amelyre felírhatnák a példás dolgozók nevét. Pedig nem lenne szabad mellőzni a kiváló dolgozók nyilvános dicséretét, sőt elrettentő példaként azok nevét is ki kellene írni, akik hibásan vagy rosszul dolgoznak. — Az utóbbiak között kellene megem­líteni a Banská Bystrica-i Stavoindustria vállalat dolgozóit, akiknek még a tavasz- szal át kellett volna adniuk a szerszám- készítő csarnokot. A csarnok azonban csak nemrég készült el. Ha építésügyi minisz­ter lennék, megparancsolnám a Stavo­industria vezetőinek, hogy ebbe a csar­nokba helyezzék át irodájukat, s lehető­leg csak nyári öltözékben tartózkodjanak ott, hogy megtudják, mit jelent hidegben dolgozni. Lehet, hogy akkor rövid idő alatt meleget teremtenének. Ezeket a megállapításokat Ján Jamriška köszörűs tette. Az alapszervezet bizottságának jelenté­séből és az ezt követő vitából ki lehetett érezni, hogy a kommunisák felelősséget éreznek a hibákért és a fogyatékosságo­kért, s minden erejükkel azon fáradoz­nak, hogy felszámolják őket. Štefan Sárka elvtárs, a szervezet elnö­ke a gyűlés vége előtt hangsúlyozta: — Igyekszünk aktivizálni a pártcsopor­tokat, mégpedig úgy, hogy az alapszerve­zet bizottságának minden tagja törődik egy-egy pártcsoport munkájával. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy sikeresen teljesítsük a gazdasági feladatokat és fellendítsük a pártszervezet életét. A gyárban a pártszervezetek bizottsá­gai és a pártcsoportok arra törekszenek, hogy tevékenységüket a nyíltság, az őszinteség, az 'elvszerűség és a bizalom légköre jellemezze. Ez a véleménye Anton Albertynek, az 55 éves lakatosnak is, aki már tíz éve az egyik pártcsoport veze­tője: — Megszoktuk, hogy mindig megmond­juk, ki a hibás. Nem érjük be a csak általánosságokat tartalmazó kritikával. Csak egyetérteni tudunk Alberty elvtárs véleményével. Észrevételeik bizonyára konkrét hozzájárulást jelentenek majd az évzáró taggyűlés sikeréhez. A gyár 4. pártalapszervezetének leg­utóbbi tanácskozása sikeresnek bizonyult, hiszen ösztönzést és sok értékes javas­latot eredményezett. BÁTORI JÁNOS szovjet tapasztalatokra támasz­kodó új formáit alkalmazzák a párt vezető szerepének el­mélyítése, valamint az ellenőr­zési jog érvényesítése érdeké­ben. A sikerek mellett természe­tesen a gondokból is kijutott az üzem kommunista dolgozói­nak. Többek között a női tag­jelöltek felvételével kapcsolat­ban. Az utóbbi időben az aján­lók nem minden esetben fordí­tottak kellő gondot a tagjelöl­tek felvételét megelőző politi­kai nevelésre, az erre való megfelelő felkészítésre. > — A következő időszakban mindenképpen javítani akarjuk a helyzetet — magyarázta Jo­zef Oláh elvtárs. —• Üzemi párt- bizottságunkban a közelmúlt­ban különmunkabizottságot alakítottunk a tagállomány bővítése és minőségi javítása érdekében. A munkabizottság tagjai rendszeresen és gyak­ran szerveznek beszélgetéseket a tagjelöltekkel. Most elhatá­roztuk, hogy a tagjelöltek min­den egyes ajánlóját arra fog­juk késztetni, hogy a tagsági igazolvány átadását megelőző tkétéves időszakban megfelelő auódon, legjobb tudása szerint és mélyrehatóan foglalkozzon a tagjelöltek politikai nevelé­- sével. — Mennyire elégedettek a fiatal tagjelöltek munkájával és munkán kívüli tevékenysé­gével? — Az évzáró taggyűlésekre készített értékelésekben fontos helyet foglal el a fiatal tag­jelöltek munkájával, és egyéb tevékenységével foglalkozó rész. Örömmel mondhatom el, hogy sok jót hallhatnak majd erről az évzáró taggyűlések résztvevői. Fiatal elvtársaink aktívan bekapcsolódnak az if­júsági szervezeti és a szakszer­vezeti műhelybizottságok, illet­ve a többi tömegszervezst munkájába, különböző tisztsé­geket töltenek be, s a párt- alapszervezetek tevékenységé­ből is aktívan kiveszik részü­ket. Nevelésükre, illetve tudat- formálásukra természetesen az eddiginél is nagyobb gondot akarunk fordítani. A tizenöt pártalapszervezet januári, illetve februári évzáró taggyűlésén bizonyára sok szó esik majd a havi taggyűlések előkészítéséről, lefolyásáról és az azokon való megjelenésről. Nem ritka ugyanis az olyan eset, hogy a tagok egy része felkészületlenül megy a gyű­lésre, szótlanul végighallgatja, vagy néha csak végigüli a töb­biek tanácskozását, vitáját, ahelyett, hogy aktívan segítené a pártmunka időszerű kérdései­nek megoldását, vagy kivenné részét a pártmunka hatékony­ságának fokozásából. — Ami a taggyűléseken való részvételt illeti, a legjobb át­lagot a 8. pártalapszervezet tagjai, a gyári hőerőmű kom­munistái tartják. Ugyancsak dicsérőleg kell szólni a fonoda kommunistáiról, akik között ritka kivétel, ha több elvtárs hiányzik. Ezzel szemben a 11. alapszervezetben, melybe első­sorban a gyár gazdasági veze­tőségének tisztségviselői tartoz­nak, a rendszerint hétfőn tar­tott gyűléseken a termelési feladatok teljesítésével kapcso­latos kiküldetések, szolgálati utak miatt mindig sok a hiány­zó. A jövő évben ezen is vál­toztatni akarunk. Az üzemi pártbizottság tagjai komoly feladatnak tartják a hiányzások lehető legnagyobb mértékű csökkentését. Arra is nagy gondot kívánnak fordíta­ni, hogy minden egyes párttag olyan fórumnak tekintse a tag­gyűléseket, ahol nemcsak joga, hanem kötelessége is a vitatott kérdésekben véleményt nyilvá­nítania. A pártoktatás, valamint a tanulás egyéb formáinak ki­használása révén minden párt­tagot és tagjelöltet arra fognak ösztönözni, hogy ismeretekben gazdagodva az eddiginél hozzá­értőbben, hatékonyabban segít­se a XV. kongresszus határo­zataiból eredő feladatok telje­sítését. LALO KAROLY Ahol jó javaslatok születnek

Next

/
Thumbnails
Contents