Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-04 / 4. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait **★**★***★*★★★ EREDMÉNYEK *★★★★ TAPASZTALATOK *★★★★★* VÉLEMÉNYEK Mulasztásuk sok családot érint Számadás 1977-ről Nohu az 1977-es esztendő nem hozott látványos eredményeket, mégis, állíthatom, hogy a lezárult év a Vágsellyei (Šaľa) Vnb képviselői sikeres munkájának fontos állomása volt. Mindenkép­pen komoly előrehaladásnak könyvelhetjük el, hogy városkörze­teink polgári bizottságai nagy aktivitással látják el feladataikat, a lakosság döntő többségét sikerült bevonniuk a közügyek inté­zésébe, s ezzel tovább szilárdítottuk a szocialista demokráciát. Talán azt sem kell hosszabban bizonyítgatnom, hogy a lakos­ság életkorát tekintve Vágsellye a fiatalok városa, akik bárhon­nan települtek hozzánk, igazi otthonra találtak nálunk, a Duslo Vegyipari Kombinátban biztos alapokra építették jövőjüket. En­nélfogva öntevékenyen vesznek részt környezetük fejlesztésében Is. Ha a képviselők és a polgári bizottságok tagjai a választási program egy-egy fontos akciójára szólítják a lakosságot, senkit sem kell külön nógatni, mert tudják, hogy minden' létesítményt önmaguknak építenek. Ezzel magyarázható az a tény, hogy a já­rás városai között folyó szocialista versenyben — beleszámítva a tömegpolitikai tevékenységet is — Vágsellye szerezte meg az elsőséget. Választópolgáraink, a társadalmi szervezetek tagjai, az üzemek dolgozói az elmúlt évben a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának köszöntésére irányuló 7,6 millió korona értékű kötelezettségvállalással támogatták a városfejlesztési cé­lok elérését. Bár számos közhasznú létesítményt építettünk, a la­kosság állandóan növekvő igényeit teljes mértékben mégsem tud­tuk kielégíteni. Nyilvánvaló, az igényeket csak a lehetőségek mértékéig tudjuk kielégíteni. Azonban ez nem általánosítható a komplex lakás­építésre, amelynek üteme távolról sem felel meg az Adott lehető­ségeknek. A kivitelező építőipari vállalatokat mulasztás terheli ezen a téren. A legnagyobb lemaradás a Selye—Vecse lakóte­lep építésénél tapasztalható, ahol az építők megközelítőleg sem teljesítették feladataikat, noha a járási nemzeti bizottság és a városi nemzeti bizottság számtalanszor foglalkozott a kérdéssel. Nem szándékom, hogy mindenáron elmarasztaljam az építő­ipari vállalatokat, mivel tudom, nekik is sok kérdést kell meg- oldaniok. De egyes objektív tényezőkön kívül mulasztásukat az okozza, és erre a CSKP KB 9. ülése is rámutatott, hogy az irá­nyítás és a szervezés tökéletesítése elmar,ad a hatodik ötéves terv feladatainak fokozódó igényessége mögött. Az a vélemé­nyem, hogy újévtől a terveket sokkal reálisabb alapokra kell helyezni a lakásépítésben is, mert ez a terület érzékenyen érinti A fiatalok családalapítását és a lakosság életszínvonalának eme- lését. LIPOVSKÝ ALADÄR, a Vágsellyei Vnb elnöke Járásunk alapszervezeteiben nagy gondot fordítanak a kom­munisták ideológiai nevelésére. Ezt a tényt állapította meg az a jelentés, amelyet a járási el­lenőrző és revíziós bizottság decemberben terjesztett az el­nökség elé. Az ellenőrzésbe be­kapcsolódott a Politikai Neve­lés Háza is. Lektoraink ezen­kívül a pártoktatás egész idő­tartamában tíz kiválasztott ala­kulatban kísérik figyelemmel a pártoktatást. Az ellenőrzésbe bekapcsoltuk külső lektorainkat is, akik az év folyamán egyszer vagy két­szer ellenőrzik az I. és II. fokú tagozatokat, a tagjelöltek ta­nulmányi alakulatainak munká­ját. A pártoktatás ellenőrzésé­nek elvei — amit a járási párt­bizottság elnöksége hagyott jó­vá — tartalmazzák a városi, helyi és üzemi alapszervezeti bizottságok ellenőrzési kötele­zettségeit is. A pártoktatás értékelésével egyébként az alapszervezeti bi­zottságok rendszeresen foglal­koznak, s pontosan tudják, hol, milyen beavatkozásra van szük­ség. A színvonal megítélésében különösen arra figyelnek, ho­gyan gondoskodnak a tagjelöl­tek és a fiatal párttagok esz­mei fejlődéséről. Olyankor, amikor nem tartják meg, és megsértik a tanulmányi fegyel­met, elsősorban a hallgatót, de számos alkalommal a propa­gandistát is meghívják beszél­getésre a járási pártbizottság­ra. Az ellenőrzés tehát tevékeny­ségünk szerves része, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az előírt tanulmányi anyagnak megfelelően ponto­san megtartják az előadásokat, a szemináriumokat, ami nagy segítséget jelent a kommunis­ták ideológiai színvonalának állandó emelkedésében. MIROSLAV BUKÁCEK, a CSKP JB Politikai Nevelés Házának igazgatója, Rychnov nad Knefcnou ÄLLJUK SZAVUNKAT Huszonhét hónap telt el az­óta, hogy a bratislavai Priem- stav Vállalat dolgozói hazánk atomprogramja kivitelezésének támogatására a tolmácsi (Tlma- če) Energetikai Gépgyárral kö­tött szerződés alapján közvet­len a kazángyár mellett — mintegy 27 000 négyzetmétert magában foglaló területen — megkezdték a hőszeparátorok kedvezőbb gyártására alkalmas hatalmas csarnok építését. Mi­után tudtuk, hogy az atomerő­művek e nélkülözhetetlen be= rendezését szükségmegoldás­ként provizóriumokban készí­tik, az új csarnok felépítését, szerelését 53 hónapos határidő­vel vállaltuk. Most tehát, amikor az építés félidejében tartunk, alkalom nyílik munkánk értékelésére is. Bátran kijelenthetem, szá­munkra az értékelés kedvező, hiszen az építkezési munkák kivitelezésére tervezett 170 millió koronából már 138,6 mil­liót kimerítettünk — az elosz­tó részleget kivéve —, teljesít­jük időarányos előirányzatun­kat. Szemléltetés kedvéért el­mondom, hogy eddig mintegy 37 magasságban 7600 tonna acélkonstrukciót szereltek be dolgozóink, a 200 tonna teher­bíró képességű mozgódaruk be­szerelése pedig ezekben a he­tekben van folyamatban. Leg­fontosabb feladatunk azonban, hogy a csarnok építését mi­előbb befejezzük, s ezzel sza­bad utat nyissunk a termelő­berendezések beszereléséhez. Amikor elkezdtük az új csar­nok építését, az újságok, a te­levízió és a rádió arról tájé­koztatta a közvéleményt, hogy a kazángyár dolgozói a létesít­mény néhány részlegében már 1977 végén megkezdhetik a termelést. Természetesen nem vették figyelembe számításain­kat, mert mi a termelés megin­dulásául 1978 első félévét hatá­roztuk meg. És szavunkat ä 11- juk, amihez nagy segítséget nyújtanak lelkes dolgozóink ér­tékes munkafelajánlásai. Hogy csak néhányat említsek közü­lük: Lóczy István szerelőcso­portja, vagy Árva Sándor beto­nozóbrigádja a többiekkel váll­vetve, az időjárás viszontagsá­gaitól függetlenül eredményesen teljesítik tervfeladataikat. Nem nélkülözzük azonban a gyár dolgozóinak segítségét sem, akik velünk együtt fáradoznak az igényes mű befejezésén. Bár még a csarnok külső vako­lása is sok munká< ad — ugyanúgy a Zselízen [Želiezov­ce) ez idén megkezdett hason­ló létesítmény építése —, ígé­retünket a határidő lejárta előtt beváltjuk, a csarnokokat átadjuk rendeltetésének. MIROSLAV ULEHLÄ, a bratislavai Prieinstav igazgatóhelyettese Mi és a kornvezeivedelem Szerte a világon száz és száz intézet, intézmény és munkacsoport foglalkozik a környezetvédelem kérdéseivel. A környezetvédelem problémá­ja óriási méreteket öltött. A szakemberek ezért a környe­zetvédelem kérdéseivel foglal­kozó különböző cikkek figyel­meztető, elrenttentő címeivel igyekeznek felkelteni az embe­rek figyelmét e problémákra. Például: megérik a 2000. évet? Vagy egy másik idézet: a japán sajtó közlése szerint Tokióban az iskolásgyermekek százai ke­resik fel naponta az orvosokat. Az ok — gázmérgezés a gép­kocsik kipufogó gázától. A példákat tovább sorolhatnám. Bebizonyosodott, hogy a szennyeződés, a hulladék — amely a világon évente kb. 500 millió tonna —■ olyan káros, hogy mértéke már az ember életét veszélyezteti. A termé­szet, sajnos, nem tud ez ellen védekezni. A környezet szeny- nyezését illetően az első helyen az USA áll. persze a többi tő­késállam sincs ezen a téren sokkal jobb helyzetben. A szo­cialista országokban ezzel szemben- a környezetvédelem kérdéseinek fokozott figyelmet szentelnek. A Szlovák Szocialista Köz­társaság területén is több elemzést hajtottak végre, ame­lyek alátámasztják, hogy a kér­déseket haladéktalanul meg kell oldani. Érdekes, hogy Bra- tislavában a legrosszabb a helyzet. Az SZSZK fővárosa környezetvédelmével kapcsola­tosan több tanácskozás foglal­kozott. Egyértelműen megálla­pították, hogy levegőjét első­sorban a vegyigyárak, az olaj- finomító és a gépkocsik szeny- nyezik. ezért egész sor intézke­A hatodik ötéves tervidőszak programjában rangos helyet foglal el a lakások építése, ami érthető, hiszen szocialista tár­sadalmunknak érdeke, hogy minden családnak lakása le­gyen. E nagyszerű program si­keres teljesítése azonban meg­követeli, hogy fokozott gondot fordítsunk a komplex lakásépí­tés megszervezésére, amely egyúttal magában foglalja a műszaki és a járulékos létesítmények, mint az óvodák, bölcsődék, va­lamint az elárusítóhelyek építé­sét is. Ezért már a tervezés folya­matában arra törekszünk, hogy az anyagi-termelési bázis mind az iparban, mind pedig az épí­tőiparban a követelményeknek megfelelő szinten fejlődjék. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy a lakásépítés magas fokú iparosítását csak az előregvártott építőelemek és a szerelési technológia alkal­mazásával, az építő-szerelő és tervezési kapacitás fokozatos szakosításával érhetjük el. Ily módon lehetőség nyílik a mun­kaigényesség csökkentésére és Akinek nem inge... a munkatermelékenység, a ha­tékonyság fokozására, ami nem lehet másodrangú kérdés. A komplex lakásépítés programját az ország vala­mennyi részében a hosszú távú településfejlesztési elképzelé­sekkel összhangban valósítják meg. A lakások zömét ugyanis városi jellegű településeken építjük, ami hovatovább egyre nagyobb teret hódít a családi lakások kivitelezésében is. Nem lehet közömbös számunkra en­nek kapcsán a termőföld védel­me és a közművesítés gazda­ságossága. Ezért a szakemberek állandóan kutatják — a szer­kezeti rendszereken alapuló — családi lakások építésének le­hetőségeit is. A CSKP KB legutóbbi plená­ris ülése többek között a lakás­építés kérdéseinek i^ nagy fi­gyelmet szentelt. Megállapítot­ta, hogy a fokozódó igényeket csak akkor elégíthetjük ki a kívánalmaknak megfelelően, ha az építkezésben részt vevő valamennyi szervezet az eddi­ginél jobban összehangolja és tökéletesíti munkáját. Arról van szó, hogy a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek közvetlenül vállaljanak na­gyobb részt a közös társadalmi kérdések megoldásából. A beruházási építkezések folya­matában a szervezetek közötti kapcsolatok legbeváltabb for­mája a szállítói—megrendelői kapcsolat. Nyilvánvaló, hogy az ügy érdekében mind a beruhá­zás előkészítésénél, mind pe­dig a kivitelezés folyamán a szállítók és megrendelők szo­rosabb együttműködésére van szükség. Az előkészítés első szakaszát a beruházási szándék kidolgo­zása jelenti. Ebben a tervezési szakaszban kell előkészíteni például a szállításokról, a tervező szerve­zetek műszaki segítségéről és az új technológia bevezetéséről szóló szerződéseket. A második szakasz a műszaki tervfeladat pontos kidolgozása. Ebben a fá­zisban már a szállító szerveze­tek bevonására is sor $cerül A szállítói—megrendelői kap­csolatok megtárgyalásának harmadik szakaszában az épít­kezés beindulási terve az alap- dokumentum, amely szerint kell elkészíteni az építkezési munkákra, a gépi eszközök és berendezések szállítására, a szerelési munkák elvégzésére vonatkozó szerződéseket. A szállítói—megrendelői kapcso­latokat a negyedik szakaszban a félig elkészült épületek befeje­zésénél — a végrehajtási tervből kiindulva szabályozzák.. Felvetődhet a kérdés: miért foglalkozom ilyen részletesen az eljárás problémáival? Azért, mivel rendszerint ezeken a te­rületeken sértik meg az ér­vényben levő normákat, a ter­vezési fegyelmet és a szállí­tói—megrendelői kapcsolatok megtartását, ami nem utolsó­sorban a tervek nem teljesíté­sét vonja maga után. Tavaly ilyen jelenséggel számtalanszor találkozhattunk, aminek ez idén nem szabad megismétlőd­nie. MICHAL DINGA mérnök dést kell foganatosítani a kör­nyezetvédelem érdekében. Rá kell mutatni, hogy nemcsak a felelős szervek, hanem az SZSZK fővárosának nemzeti bi­zottsága, valamint a körzeti nemzeti bizottságok is erélye­sen foglalkoznak a környezet- védelmi problémák megoldásá­val. Ennek keretében bontako­zott ki a „30 millió fát ültetni* mozgalom, amelyet a főváros lakossága cselekvő aktivitással támogatott. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg kb. 1600 jogszabály, ebből 300 tör­vényerejű rendelet van hatály­ban. Talán már a jogszabályok szerkesztői sem tudják, hogy melyik avult el, melyiket kelle­ne felülvizsgálni. A feladat te­hát az, hogy felülvizsgáljuk e jogszabályok rendelkezéseit és olyan jogszabályokat foganato­sítsunk, amelyek hatékonyak, kötelezőek ellenőrizhetők len­nének. Persze ma is van ellen­őrzés, és számos vállalattal szemben jelentős pénzbírságo­kat sz.abnpk ki. Ki ellenőrzi azonban a felelőtlen gépkocsitulajdonoso­kat, akik a lakótelepeken fü­ves területeken parkolnak? Az embernek fáj a szíve a sok tönkretett fa, bokor láttán. Az egyik körzeti nemzeti bizottság dolgozójától hallottam, hogy tavaly is több száz fát, díszbok­rot ültettek ki, amelyeknek a fele másnapra eltűnt. Egyesek építenek, mások rongálnak. A zöldövezetet tekintve egyébként sem dicsekedhetünk, hiszen Le* ningrádban például egy-egy la­kosra számítva 50 m2, Budapes­ten 47, Bratislavában meg — a parkerdőt is beleszámítva — 18 négyzetméter zöldövezet jut. Örvendetes tény, hogy a nemzeti bizottságok választási programjának teljesítését ille­tően számos városban, faluban ériékes felajánlásokat tesznek, amelyek a környezet szépítését, a zöldövezetek létrehozását ir magukba foglalják. Az ilyen felajánlásokra nagy szükség van. Hogy miért? Egy felnőtt embernek naponta any- nyi oxigénre van szüksége, amennyit két fa tud kitermelni. Egy-egy gépkocsi Bratislavátó1 Kassáig [ Košice 1 annvi oxigént fogyaszt, mint egy öttagú csa­lád egész éven át. A felsorolást tovább folytathatnám. A szakemberekre. akik a környezetvédelemmel foglal­koznak. rengeteg munka vár. Számos javaslatukat már el­fogadták, sok eevelőre csak papíron van. Főként azért, mert még mindig van­nak „objektív“ okok. amelyek miatt az intézkedéseket nem lehet megvalósítani Ez elveszi számos szakember kedvét, akik azt állítják: ..Olyan szörnyű ellenség veszélyeztet minket, mint amilyen az atomháború. Mi azzal nyúltunk segítséget, hogy saját magunkkal foluta- tunk egy biolóoiai-vegyi hábo­rút. Maaunk méraezzük a vizet, a levegőt a termőföldet" Dr. AV KOVÄClíČ, az SZLKP KB lektora A Parlizánskei Augusztus 29 Cipőgyár nemesócsai (Zemianska Olča) üzemrészlege kiváló dolgozóinak köszönhető, hogy példa­mutatóan teljesítette 1977. évi népgazdasági tervfeladatait. Közé­jük sorolhatjuk Szabó Miklóst, aki a felsőrészek kiszabásánál élen jár mind a munka minősége, mind az anyagtakarvkosság tekinte­tében. fFoto: archív) Az ellenőrzés tevékenységünk szerves része

Next

/
Thumbnails
Contents