Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-23 / 23. szám, hétfő
A hatékony és minőségi termelés irányításának komplex tapasztalati módszere Több figyelmei az újítási javaslótoknak ÉPÍTŐIPARI TAPASZTALATOK Népgazdaságunk állandó, dinamikus fejlődése megköveteli a jobb, hatékonyabb, célravezetőbb irányítási módszerek alkalmazását minden egyes ágazatban. Az irányítási rendszer tökéletesítése pedig minden szinten állandó feladat. Nem lehet kivétel alóla egyetlenegy mester, vállalati igazgató sem. Elsősorban ugyanis körültekintőbb szervezésre, tehát az irányítók nagyobb tudására van szükség ahhoz, hogy növelhessük a munkatermelékenységet, fokozhassuk a hatékonyságot, javíthassuk a minőséget, s mindezek érdekében megfelelően mozgósítsuk az erőket. Ezeket a követelményeket a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak megszabásánál is hangsúlyozták. Ugyanakkor azt is leszögezték az ötéves tervfeladatok jóváhagyásakor, hogy az irányítórendszer nyílt, tehát a bevált gyakorlati tapasztalatokkal lehet és kell Is bővíteni. E fontos követelmény gyakorlati alkalmazását segítik elő „A hatékony és minőségi termelés Irányításának komplex tapasztalati módszere“ alapel- vel, amelyeket a csehszlovák kormány elnöksége az 1977. december 8-án hozott 279-es számú határozatában hagyott jóvá. A módszer azért komplex és tapasztalati, mert minden olyan új irányítási tényező vizsgálatát lehetővé teszi, amely a hatékonyság növelésére és a minőség javítására Irányul. Nem képez kivételt ez alól sem a termelés, sem az anyagi ösztönzés, sem az egyes Irányítási szinteken a felelősség növelése stb. Ugyanakkor nem zárja ki az eddigiek során bevált irányítómódszerek további alkalmazását az újratermelési folyamat során. Tehát — nagyon ésszerűen és helyesen — csak azokon a területeken szorgalmazzák az alapelvek alkalmazását, ahol a régebbi irányítóeszközök nem bizonyultak kielégítőeknek. Ebben a rövid írásban nem térhetünk ki a tapasztalati módszer alapelveinek részletes ismertetésére. Az érdeklődők ezt megtalálják a Hospodárské Noviny 1978. évi 2. számának mellékletében. Mi csak azokra a fő jellemzőkre próbálunk rámutatni, amelyek kifejezik a tapasztalati módszer jelentőségét az egész népgazdaság számára. PÉLDAMUTATÓ GAZDÁLKODÁSSAL A tapasztalt módszer előkészítése és a gyakorlatban való alkalmazása alapos felkészülést követel meg az experimental termelési-gazdasági egységektől. ÜJ gazdálkodási feltételeket kell megteremteni és ezenfelül fel kell készülniük az illetékes lrányítószerveknek a tökéletesebb eszközökkel, módszerekkel való bánásra, mint póldául a hosszabb távú tervezés, a feladatok lebontása, a tartalékokkal való munka stb. Azoknak a termelési gazdasági egységeknek, amelyek bekapcsolódnak a tapasztalati módszerek alkalmazásába, mielőbb olyan gazdálkodási szintre kell jutniuk, hogy a többiek példát vehessenek róluk. Tökéletesen bírniuk kell a korszerű és hatékony irányítási formákat, s ennek megfelelően valóban kiváló gazdasági eredmé nyékét kell felmutatniuk. Mi az alapvető követelménye a hatékonyabb irányításnak? Ahogy az ismartető anyaghoz fűzött bevezetőben is olvasható, a termelés és az anyagi érdekeltség hatékonyabb irányítása terén mindenekelőtt ötletességnek, az előrelátásnak kell érvényesülnie. Ez érthető, hiszen az éves tervekben és azok teljesítésének értékelésében nem tükröződhet vissza megfelelő mértékben a hatékonyság fejlődése, a minőség javulása, a gyártmányfejlesztés és a termelési alap korszerűsítése, ilyen rövid idő alatt nem mérhető le tökéletesen az alkalmazott gazdasági eszközök hatékonysága. Ezen fokozatosan változtatni kell és az ötéves tervnek az irányítás alapvető eszközévé válnia. A tervfeladatok teljesítését azonban az egész ötéves tervidőszak folyamán minden évben ki kell értékelni. Az egyenletes tervteljesítés érdekében mindent meg kell tenni, ezzel is elősegítve a gyors, dinamikus fejlődést. Ugyanakkor hozzá kell járulni ahhoz, hogy az évi tervfeladatok mindig igényesebbek legyenek és minden területen tükrözzék azt, hogy megvalósítóik az állandóan növekvő követelmények kielégítésére törekszenek. Az ötéves tervek minőségi feladatainak végzésében pedig anyagilag is érdekeltté kell tenni a vállalatokat, üzemeket. ELŐTÉRBEN A DÖNTÖ FONTOSSÁGÚ FELADATOK Az, hogy hangsúlyozzák az ötéves tervekhez való szigorú igazodást, nem jelenti azt, hogy az ezekben leszögezett feladatok merevek, nem lehet rajtuk változtatni. Ahogy az említett dokumentum is hangsúlyozza, ez az eljárás nem lenne helyes, mert nem felelne meg alapvető gazdaság-politikánknak sem. A kiemelt feladatok az ötéves tervidőszak éves terveiben is tükröződnek, mégpedig mind a tárgyi, mind pedig az értékmutatőkban. Az éves tervek kidolgozásánál a kiemelt feladatok jelentik a kiindulópontot. A gazdasági életben megnyilvánuló kedvezőtlen hatások következményeit ezen belül kell kiküszöbölniük az egyes termelési gazdasági egységeknek. Központi szinten csak kivételes esetben kerül sor módosításokra. E koncepció érvényesítése érdekében egyebek között a tartalékrendszer tökéletesítésére Is szükség van az irányítás minden szintjén. Az évi tervfeladatok megszabásánál eddig általában az a gyakorlat Jutott érvényre, hogy a tervüket túlteljesítők az előző évnél nagyobb feladatokat kaptak, a lemaradókét pedig általában csökkentették. Az, hogy a hosszabb távú mutatók döntők, kedvezően hat az észszerű intézkedések gyorsabb foganatosítására. Tehát a termelő vállalatokban nem odázzák el a hatékonyabb és jobb minőségű termelést eredményező eszközök alkalmazását azért, mert a terven felüli haszonból a termelési-gazdasági egység anyagi-érdekeltségi alapja is növekedik. A TERMELÉSI-GAZDASÁGI EGYSÉGEK SZEREPE Az egyes termelési-gazdasági egységek a termelési alap jövedelmezőségének növelésével összhangban tervezhetik a prémiumok (jutalmak, részesedések stb.) növelését Is. Ha ezt terven felül — a tervfeladatok teljesítése közben akarnák megtenni, akkor ez kedvezőtlenül hatna a munkabéren felüli többletjuttatások A alkalmazására. Az experimentáló termelésigazdasági egységek 1978— 1980-as évekre meghatározott tervfeladatalnak módosításáról az illetékes minisztériumok döntenek. A döntést a tervbizottságokkal és a pénzügyminisztériumokkal kötött megbeszélések alapján hozzák. A vállalati gazdasági szférában az irányítás alapvető szerepe fokozatosan a termelésigazdasági egységekre hárul, ez összhangban van a CSKP XV. kongresszusa Ide vonatkozó határozataival is. A tapasztalati módszer alkalmazása lehetővé teszi minden területen a dolgozók kezdeményezésének további elmélyítését. Hozzájárul az anyagi költségek megtakarításához, a nyersanyag- és energia ésszerűbb felhasználásához. Továbbá azoknak a szovjet tapasztalatoknak az alkalmazásához, amelyek a termelés hatékonyságának növelésére és a minőség javítására irányulnak. Lehetővé teszi a műszaki színvonal emelését, a technikusok és a dolgozók hatékonyabb érvényesítését, valamint a nemzetközi szocialista Integráció előnyeinek kihasználását. PÄKOZDI GERTRÜD Egyik legfontosabb népgazdasági ágazatunkra — az építőiparra — a hatodik ötéves tervidőszak előttünk levő szakában még nagyon sok feladat elvégzése vár. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma irányítása' alá tartozó vállalatokban és üzemekben — csakúgy, mint a többi ágazatban — a hatékonyabb munkavégzéshez az újítók és feltalálók is jelentősen hozzájárulnak. Az újító- és feltalálómozgalom fejlesztését pedig többek között elősegíti „A legjobb újító“ és „A legjobb újító üzem“ cím elnyeréséért indított szocialista munkaverseny. E munka- verseny fejlesztését segíti továbbá az is, hogy nyilvánosan ellenőrzik az újítási javaslatok megvalósítását, a tematikus feladatok meghatározását, a haladó technológiai eljárások alkalmazását. A hatodik ötéves tervidőszak első évében Szlovákiában a szóban forgó ágazatban 28 újítási javaslatot alkalmaztak. Ezek összesen 11 millió 244 ezer korona hasznot jelentettek népgazdaságunk részére. Nagyon sok példát hozhatnánk fel annak Igazolására, hogy érdemes újítással foglalkozni, s hogy a benyújtott ésszerű javaslatokat érdemes gyorsan megvalósítani. Jelentős újítást vezettek be például a bratis- lavai Nyugat-szlovákiai Cementgyárban. Az ipari áramfogyasztók irányítására univerzális kapcsolórendszert alkalmaznak, s ezzel évente öt millió korona értéket takarítanak meg. A Prievidzai Húskombinát építésénél a hagyományoktól eltérő hőszigetelést alkalmaztak a tetőszerkezeten, s ez az eljárás csaknem két millió korona megtakarítást eredményezett. Az újító- és feltaláiómozga- lom segítségével különösen a prievidzai Priemstavban érnek el kiváló eredményeket. Esetükben főleg az értékelhető, hogy az újításokkal és egyéb ötleteikkel nem csupán a munka megkönnyítésére törekednek, hanem arra is, hogy munkavédelmi szempontból biztonságosabbá tegyék a termelést. Hasonló úton jár a Kassai (Košice J Kohóépítő Vállalat, a Prešovi Magasépítő Vállalat, a Bratlslaval Vízgazdálkodási Építővállalat és továbbiak. E kedvező példák ellenére sajnos meg kell állapítani, hogy a CSSZK építőipari vállalataival összevetve sajnos ezen a téren lemaradás tapasztalható. Jobb szervezéssel döntő fordulatot kell elérni Szlovákiában is. Feladatul kell adni minden építőipari vállalatban, hogy az újítási javaslatok száma évente legalább öt százalékkal, a találmányoké pedig két százalékkal emelkedjen. Jó eredményt érhetünk el az újító- és feltalálómozgalom eddiginél hatékonyabb népszerűsítésével is. Erre elsősorban a dolgozók körében, a szocialista munkabrigádokban, a haladó szovjet tapasztalatoknak alkalmazó kollektívákban van szükség. Az előadásokon és közös beszélgetéseken kívül a mozgalom népszerűsítésére jobban fel kell használni a faliújságokat, a propagációs táblákat, a röpiratokat, az üzemi hangszórót, és "■— ahol megjelenik — az üzemi újságot Is. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az újítási javaslatok gyors- megvalósításának, gyakorlati alkalmazásának Is. Az újítókat idejében és részletesen kell tájékoztatni arról, hogy miként döntöttek benyújtott javaslatukról milyen előnyei vannak társadalmunk számára és milyen jutalmat kapnak érte. Hogy az újítási javaslat benyújtásától a megvalósításig terjedő időszak lényegesen lerövidíthető, azt egy példával Igazolhatjuk. A Prešovi Magasépítő Vállalatban az elmúlt év első felében 38 újítási javaslatot nyújtottak be és 30-at meg is valósítottak. Ebben a vállalatban törvényszerűen négy hónap a megvalósítási időszak. Az újítások gyors megvalósításához persze jól felszerelt műhelyekre és odaadó dolgozókra van szükség. Ezen a téren pedig csaknem minden vállalatnak van még mit javítania. A javulás érdekében az egyes építőipari vállalatokban a szükséges intézkedéseket a Tudományos-műszaki Társaság üzemi szakcsoportjainak segítségével foganatosítják. Kétségtelen, hogy a szlovákiai építőipari vállalatokban az újítási javaslatok hatékonyabb alkalmazásával sokkal jobb eredmények születnek. Ezekkel egyúttal hozzájárulnak a munkatermelékenység növeléséhez. emelkedett. A jelenlegi ötéves időszakban a román vegyipari export a 2,6-szeresére növekszik. Rekord cukorrépatermés az NDK-ban Az NDK-ban tavaly rekord mennyiségű cukorrépát takarítottak be — olvasható az NDK tavalyi népgazdasági eredményeiről közzétett jelentésben. A termés 8,4 millió tonna, ami lényegesen meghaladja az egy évvel korábbi 5,1 millió tonnát, és egyidejűleg Jóval túlszárnyalja az eddigi rekordév, 1972 7,2 millió tonnás termését. Az ország tavalyi gabonatermése, számítások szerint, meghaladja a 8,7 millió tonnát. A számítás a hivatalosan közzétett hektáronkénti terméshozam és a bevetett területek nagysága alapján készült. A tavalyi termés 500 000 tonnával haladja meg az 1976. évit. Gabonapiaci megfigyelők szerint az NDK ebben a mezőgazda- sági Idényben előreláthatólag 4 millió tonna gabonát importál. Kiváló kukoricatermés Jugoszláviában Jugoszláviában arra számítanak, hogy az 1977. évi kukoricatermés eléri a 9,88 millió tonnás csúcseredményt, szemben az előző évi 9,1 millióval. 1977—1978-ban mintegy 1 millió tonna lesz az exportálható áru, de a tényleges külföldi eladásokat nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a kukorica ára a belföldi szabadpiacon igen magas. A brjanszki gépgyártó kombinát és a finn Valmet cég hajómotorgyártási kooperációja ebben az esztendőben kezdődik meg. A múlt év végén aláírt magánjogi szerződés szerint a finnek öntvényeket és más alkatrészeket szállítanak a szovjet vállalatnak, mintegy 1 millió rubelért. Cserébe a cég komplett hajódieselmotoro- kat kap. A külkereskedelmi szakemberek már megkezdték a tárgyalásokat az előnyösnek ígérkező együttműködés kibővítéséről. A kapcsolatok toA román petrolkémia célkitűzései Románia vegyipari termelése 1976 és 1980 között 103—105 százalékkal növekszik. Különösen dinamikusan fejlődik a petrolkémia: részesedése a vegyipar egész termelésében 1975 és 1980 között 48,7 százalékról 60 százalékra emelkedik. A tervnek megfelelően 1980- ban Romániában körülbelül 1 millió tonna műanyagot, 280 000—300 000 tonna szintetikus kaucsukot, több mint 300 000 tonna vegyi szálat, 33 000 tonna detergenst gyártanak. 1977-ben 27 százalékkal több vegyi szálat, 19 százalékkal több gumiabroncsot, több mint 15 százalékkal több művábbfejlesztéséhez az ad alapot, hogy mindkét gyártó a dán Og Vain cég hajódieselmotor- licencét vásárolta meg. A brjanszki üzem motorjait a finn cég elsősorban azokba a hajókba építi majd be, amelyeket szovjet megrendelésre gyártanak. A szakemberek most annak a lehetőségét tanulmányozzák, hogy esetleg a harmadik piaci szállításokban Is együttműködnének. Finn részről Javasolták a kapcsolatok kiterjesztését a tehergépkocsik dieselmotorfának gyártására Is. anyagot és 13 százalékkal több növényvédőszert gyártottak, mint 1978-ban. Az 1980. évben 15,5 millió tonna kőolajat és 26,8 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. A petrolkémia részesedése a gázfogyasztásban és a kőolaj-feldolgozásból nyert folyékony frakciók fogyasztásában az 1975. évi 8 százalékról 1980- ra 10 százalékra emelkedik. Románia 1978-ban mintegy 143 000 tonna műanyagot exportált, körülbelül 80 ezer tonnával többet, mint 1975-ben. Ugyanekkor a szintetikus kau- csuk exportja 39 ezer tonnáról 41 ezerre, a szintetikus szálé 24 ezer tonnáról 47 ezerre MIKULÁS MAŤASEJE Egymillió koronával túlteljesítették tavalyi tervüket a kassai (KošiceI Kelet-szlovákiai Gépgyár dolgozói. Az export tervét 12 százalékkal szárnyalták túl. Első ízben szállítottak tavaly munkagépeket az afrikai országokba. A tőkésországokba irányuló kivitel tervét 129 százalékra teljesítették. A szocialista országoknak formázógépeket, vegyipari berendezéseket és munkagépeket szállítottak több mint 100 millió korona értékben. A képen: Vincent Polák a Szovjetunióba kivitelre gyártott hidraulikus sajtó szerelése közben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Szovjet—finn kooperáció a motorgyártásban
