Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-03 / 3. szám, kedd

,3S=3 pri i Hi VAGYONJOG K. I.: A helyi nemzeti bizott­ság intézkedése, hogy az eddig Ön által használt pótföld hasz­nálatát megvonta, és az efsz ingyenes használatába bocsátot­ta, a szocialista földhasználat­ról szóló 1975/123 sz. törvényen alapszik. E törvény értelmében ugyanis a termőföld ésszerű és haladó módszerekkel való meg­munkálása érdekében a jnb, il­letve a hnb megszüntetheti az egyéni földhasználatot (a me- zőgadasági területet illetően) elsősorban az olyan tulajdono­sokkal, vagy földhasználókkal szemben, akik nem saját ma­guk művelik meg a földet, és egyúttal ezt a földet szocialista nagyüzem (efsz, állami gazda­ság, iskolagazdaság) ingyenes, tartós, időben nem korlátozott használatába engedi át. Az ilyen szocialista földhasználati jog alapján a szocialista nagy­üzem a földterületen épületet is emelhet, esetleg kavicsbá­nyát is nyithat, illetve az ér­vényes előírások értelmében a tulajdonos engedélye nélkül is megváltoztathatja a föld álla­gát és a jnb engedélyével más szocialista nagyüzem használa­tába engedheti át. A tulajdonos tulajdonjoga továbbra is fenn­áll, pl. kisajátítás esetében a földterületért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg. Az említett törvény elsősorban a közérdeket tartja szem előtt. A ráutalt járadékosok életszínvo­nalát az 1975. évi társadalom- biztosítási törvények jelentő­sen felemelték. A legráutaltab- bak ,most már mint törvényes igényt érvényesíthetik a „ma­gatehetetlenségi pótlékot“, és így meg lehet állapítani, hogy létfenntartásához senki sincs ráutalva a más munkájából származó „földjáradékra“, ön magas kora és rossz egészségi állapota miatt földjét csak má­sok segítségével tudta megmű­velni. G. GY.: Az egyénileg gazdál­kodók száma már elenyésző. Ha az egyénileg gazdálkodó örökös nélkül hal meg, minden vagyona, tehát földjeinek tulaj­donjoga is az államra száll át. A földterületet rendszerint az efsz, vagy az állami gazdaság veszi használatba. Ők a kisebb — nagytáblás megmunkálásra alkalmatlan területet — leg­feljebb 10 árig saját földdel nem rendelkező tagjuknak, il­letve dolgozójuknak engedhe­tik át. Ez csak ideiglenes hasz­nálati jog. Az ilyen használati jog alapján, még ha több évig is, tartana, a telek tulajdonjo­gát elbirtokolni (elbirtoklás út­ján megszerezni) nem lehet. Egyébként a hnb is köteles gondoskodni arról, hogy mező- gazdasági terület ne maradjon kihasználatlanul. PL. E. R.: A családi ház „fel­vásárlásakor“ és esetleges ki­sajátításakor a kisajátítási el­lenértéket az érvényben levő 1969/47 sz. hirdetmény alapián kell kiszámítani. Ez a hirdet­mény tartalmazza a felsorolást, amelyek alapján az ingatlant a négy minőségi kategória vala­melyikébe kell sorolni, s ennek megfelelően kiszámítani a pau- salizált átvételi árat. Az ön le­vele szerint Önök kimerítettek minden számiításba jövő jogor­voslatot. Az Építésügyi Minisz­térium csak az ügy esetleges soron kívüli felülvizsgálatában intézkedhet, ha a jogosultságot elismeri. Számításba kell ven­ni azt is, hogy a legtöbb eset­ben a kisajátítási ellenértéken kívül az állami lakásalapból juttatnak az érintett polgárok­nak pótlakást, ami szintén ér­téket jelent. A kisajátítási ár megállapítása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Az erre vonatkozó keresetüket a bíró­ság elutasítaná. Irataik alapján kérjék ki esetleg az ottani ügy­védi tanácsadó iroda tájékozta­tását is. AMÍG NEM HULL A HÖ TELI­GÉRE: Ha házasságukat a bíró­ság jogerősen felbontja,' meg­szűnik majd Önök között a há­zasság alatt szerzett doleokra vonatkozó „házastársak osztat­lan közös tulajdona“. Mlnd­Í egyiküket elvben fele-fele rész illeti meg. Ha a megosztást il­letően nem tudnának meg­egyezni, akkor valamelyikük kérelmére a járásbíróság dön­tene. A családi ház is mind­kettőjük osztatlan közös tulaj­donát képezi, mivel azt házas­ságuk alatt építették, még ak­kor is, ha Ön nem volt állás­ban, mert három gyermekükről gondoskodott. Ha tényleg el­válnak, és a közös vagyon megosztásában nem tudnának megegyezni, forduljon ügyvéd­hez. tartásdíj F. G.: Férjét még a válás előtt a bíróság három gyerme­kük részére tartásdíj fizetésére kötelezte. Férje állandóan vál­toztatja tartózkodási és munka­helyét, így tartásdíjhátraléka már 13 000 koronát tesz ki. Ed­dig a válóperes ítéletet sem tudták férjének kikézbesíteni. Büntetőtörvénykönyvünk 213. §-a értelmében a tartási köte­lezettség szándékos elmulasz­tását a bíróság két évig terje­dő szabadságvesztés-büntetéssel (fegyházzal) büntetheti. Joga van férje ellen az említett ok alapján büntetőfeljelentést ten­ni. A hatóság majd megtalálja őt. A tartásdíj behajtásával kap­csolatos nehézségeiben fordul­jon kérelemmel a járási nem­zeti bizottság szociális osztá­lyához, hogy az 1975/128 sz. hirdetmény alapján engedé­lyezze gyermekeire a nevelési hozzájárulást (ennek összege 10 éves korig legfeljebb 400 koro­na). A tartásdíjra szóló igény behajtása ebben az esetben az államra szállna át. M. M.: Az anya nem tehet ér­vényes módon olyan kijelen­tést, hogy lemond az általa ne­velt gyermekek tartásdíjáról. A kiskorúak tartásdíja egyébként is 3 évre visszamenően igényel­hető. Védekezését a büntetőbí­róság sem fogadta el, mivel a büntetőtörvénykönyv fentebb említett 213. §-a alapján egy évi feltétlen fegyházbüntetésre ítélte. Ha a tartásdíj hátralé­kával nincs tisztában, kérvényt adhat be a végrehajtó bíróság­hoz, hogy pontosan állapítsák meg a hátralékot és azt is, hogy legidősebb gyermeke jo­gosult-e továbbra is még a gyermektartásra (fenn tudja-e magát saját keresetéből tarta­ni). Gyermekei látogatásának sza­bályozását a gyermekek lakó­helye szerinti járásbíróságon kérheti, de ezt csak akkor te­gye, ha tényleg szívén viseli gyermekei sorsát. NYUGDÍJ K. ZS.: Ha a nyugdíj megél­hetésük egyetlen forrása és sa­ját munkájukkal nem tudnak életszínvonalukon javítani, az 1975/121 sz. nyugdíjtörvény 42. §-a értelmében a jnb szoc. osz­tálya kettőjük nyugdíját fel­emelheti úgy, hogy azok egy­beszámított összege havi 1100 koronát tegyen ki. Lehetséges, hogy férjének külön kérelem alapján a jnb szoc. osztálya részleges magatehetetlensége alapján az idézet törvény 47. §-a értelmében engedélyez emelést (az emelés összege részleges magatehetetlenség esetén 200, közepes tehetetlen­ség esetén 300, egész súlyos te­hetetlenség esetén havi 400 ko­rona). B. I.: A mérgező permetező anyagokkal végzett tuinkát a II. munkakategóriába tartozó­nak kell tekinteni, és így az ilyen dolgozónak a 20 ledolgo­zott év után nyugdíjalapja 1.5 százalékkal emelkedik, de nyugdíjkorhatára azonos a III. munkakategóriába tartozóké­val, azaz a 60. életév betöltése. M. I.: Nézetünk szerint a legutóbbi döntés újból a dön­tésben megjelölt időponttól számítva ismerte el önt telje­sen rokkantnak és így ennek a döntésnek nincs visszamenő hatálya. DR. F. J. A szocialista kultúra és művelődés fejlődéséhez vezető út Csehszlovákiában (Folytatás az 5. oldalról) az iskola és az élet kapcsolatá­nak következetes elmélyítése, sőt az oktatás módszerének tö­kéletesítése is éles kritikát vál­tott ki a szocializmustól idegen és ellenséges körökben. A szocialistaellenes erők kü­lönösen a hatvanas évek máso­dik felében indítottak kam­pányt minden ellen, ami isko­láinkban húsz év során létre­jött, és tulajdonképpen azt kö­vetelték, hogy térjünk vissza 1948 elé, vagy még távolabbra. Elsősorban iskoláink szocialis­ta jellege, a szovjet tapaszta­latok érvényesítése, a munkás- fiatalokról való gondoskodás jelentett tüskét a szemükben, és az is, hogy következetesen harcolunk azért, hogy a hall­gatók szociális összetétele fe­leljen meg a társadalom szo­ciális összetételének, s felső- oktatási intézményeink szocia­lista értelmiségieket nevelje­nek. A szocialista oktatásügy új szakasza Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa új szakaszt nyitott szocialista ok­tatásügyünk fejlődésében, új fejezetet jelentett a problémák következetes marxista—leninis- ta megoldásában és a fogyaté­kosságok leküzdésében. A kong­resszus igényes feladatokat tű­zött ki az oktató-nevelő mun­ka fokozatos és céltudatos Iá- vitására társadalmunk tovább­fejlesztésének megfelelően. Ezzel a prolematikával na­gyon konkrétan és részletesen foglalkozott a CSKP 1973. évi központi bizottsági ülése. A fia­talok és a felnőttek oktatása és nevelése helyzetének sokoldalú megítélése alapján — a „Ta­nulságokra“ támaszkodva — a párt és az egész társadalom törekvése a jelentős nehézsé­gek leküzdésére, valamint a szocialista iskola októtató-neve- lö munkájának a tökéletesíté­sére irányult. A szocialista is­kolának az oktatást és a neve­lést szervesen kell összekap­csolnia úgy, hogy a szocialista társadalom fiatal képviselőit harmonikusan fejlődő egyéni­ségekké nevelje. A szocialista társadalom je­lenlegi hatalmas méretű fejlő­dése és a feladatok nagysága —, melyek a fejlett szocialis­ta társadalom építéséhez veze­tő úton állnak előttünk — megköveteli, hogy az emberek, különösen az ifjú nemzedék képviselői odaadóak legyenek a kommunista párthoz és poli­tikájához, magas fokú művelt­séget érjenek el, szocialista módon viszonyuljanak a mun­kához, és képesek legyenek aktívan bekapcsolódni a társa­dalmilag hasznos tevékenység­be, védelmezzék és gyarapítsák a szocialista társadalom érté­keit, önfeláldozóan óvják a szo­cialista hazát és a szocialista közösséget. Ezek a követelmények, me­lyek összhangban vannak a mű­velődés lenini koncepciójával, mint a szocialista kulturális forradalom elválaszthatatlan részével, egyidejűleg az okta­tásügyre sokkal igényesebb fel­adatokat hárítanak. Ezért a párt XV. kongresszusának ha­tározataival összhangban kidol­goztuk a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésének távlati programját. Ezt 1976. jú­nius 4-én megtárgyalta és jó­váhagyta a CSKP Központi Bi­zottságának Elnöksége. Az új koncepció fokozatos megvalósí­tását már az 1976—77-es tan­évben megkezdtük. A jelentős program megvaló­sításának a célja az ifjú nem­zedék életre való komplex fel­készítése, különösen a mun­kásosztály ifjú derékhadának a fejlett szocialista társadalom­ban való életre és munkára felkészítése, továbbá, hogy le* hetővé tegyük minden fiatal számára, hogy fokazatosan tel­jes középiskolai végzettséget szerezhessen, és tökéletesít­sük az egész életre szóló mű­velődés rendszerét. Az egyes iskolatípusokban és fokokban a tananyag tartalmának módosí­tása és korszerűsítése, az álta­lános műveltséget és a poli­technikai ismereteket nyújtó tantárgyak tananyagának bőví­tése, az oktatás munkajellegé­nek elmélyítése lehetővé tette, hogy a szakközépiskolákat és a felsőoktatási intézményeket szélesebb látókörű fiatalok hagyják el, olyanok, akik is­mereteiket képesek gyorsan al­kalmazni a szocialista építés és a társadalmi tevékenység dinamikusan változó feltételei­hez. Ezáltal az egyre fejlődő ok­tató-nevelő rendszerünk mind szorosabban kapcsolódik né­pünk életéhez és munkájához és megteremti annak feltételét, hogy a nevelés és az oktatás rugalmasan reagáljon fejlett szocialista társadalmunk állan­dóan változó és növekvő szük­ségleteire és követelményeire. Együtt a szocialista országokkal A jelenlegi kulturális politi­kánk legfontosabb célja és fel­adata a Szovjetunióval, vala­mint a többi szocialista ország­gal való kulturális együttmű­ködés szüntelen elmélyítése. Ebben is követjük Február tör­ténelmi hagyományait. Februárt követően szocialis­ta kulturális forradalmunk cél­jainak megvalósítása során mi is a szovjet tapasztalatokból merítettünk. A szovjet szocialis­ta kultúra számunkra is ihlető forrásul szolgált. A szovjet kul­túra eszmei és esztétikai elvei nagymértékben hozzájárultak a cseh és szlovák szocialista kul­túra kialakulásához, fejlődésé­hez. Másrészt a Szovjetunióval, valamint a többi testvéri or­szággal való kulturális együtt­működés lehetővé tette, hogy kultúránk nemzetközi méretben is ismertté és elismertté vál­jék. Ezekben az országokban testvéri szeretettel és őszinte érdeklődéssel fogadták a cseh­szlovákiai kulturális értékeket, amelyeknek színvonala, gaz­dasága dolgozó népünk tehet­ségét, Február eszméinek élet- képességét igazolja. A Szov­jetunióval, a többi szocialista országgal, valamint a világ összes haladó erőivel való in­ternacionalista kapcsolatunk ma is egyik alapvető tényező­je szocialista kultúránk továb­bi sikeres fejlődésének. Ez az elv pártunk és államunk kul­turális politikájának szilárd pillére. Ez az elv Február óta szocialista kultúránk fejlődésé­nek egyik tartóoszlopa. A Szovjetunió történelmi ta­pasztalatai, amelyeket a kultu­rális forradalom megvalósítása során a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme óta eltelt hat évtized alatt szer­zett, Február óta elért fejlődé­sünk, valamint a többi szocia­lista ország eredményei azt iga­zolják, hogy csak a munkásosz­tálynak a burzsoázia fölötti győzelme és csak a proletár- diktatúra létrehozása teremt­heti meg a kellő feltételeket a kultúra és a művelődés pá­ratlan méretű fejlődéséhez, és a dolgozók szellemi életének fejlesztéséhez, szüntelen gazda­gításához, alkotóerejük, tehet­ségük maradéktalan kihaszná­lásához. Ez a kulturális fejlő­dés, amelynek tartós dinamiká­ja van, szöges ellentétben áll a jelenkori kapitalista társa­dalom szellemi életével, a bur­zsoázia tehetetlenségével, ami a lakosság további fejlődésé­nek, kulturális igényeinek idő­szerű kérdéseit illeti. A szocialista kultúra és mű­velődés reális távlatai — ame­lyek az objektív törvényszerű­ségek marxista—leninista tudo­mányos megismerésén alapsza­nak — igazolják, hogy csak a szocializmus képes szavatolni az emberiség haladó jövőjét. Népünk, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja vezetésével har­minc évvel ezelőtt, 1948 feb­ruárjában tehát helyesen dön­tött társadalmunk boldog jövő­jéről, a csehszlovákiai kultú­ra, tudomány és oktatásügy tö­retlen fejlődéséről. VÁRJÁK A LÁTOGATÓKAT KEZDEMÉNYEZŐ FIATALOK A fiatal nemzedék eszmei ne­velésében nagy szerepet ját­szanak a forradalmi hagyomá­nyok emlékszobái. Kassán (Ko- šicén) a Nemzetbiztonsági Tes­tület Kerületi Parancsnokságán az idén februárban létesítettek három emlékszobát, melyek szemléltetik a Nemzetbiztonsá­gi Testület létrejöttét és eddi­gi tevékenységét, jelentős teret szenteltek az emlékszobákban hazánk felszabadítása doku­mentumainak, a Szovjeunióban megalakult első csehszlovák hadtest tagjai, a Szlovák Nem­zeti Felkelés résztvevői, a ve­terán kommunisták emlékének. A Nemzetbiztonsági Testület emlékszobáit már sokan meg­tekintették a kelet-szlováktal kerületből: szocialista munka­brigádok, a népi milícia tagjai, katonák, SZISZ-tagok és pioní­rok. Látogatásukat az emlék­könyvben is megörökítik. A Krásna nad Hornádom-i alapis­kola tanulói például ezt írták az emlékkönyvbe: — Sokat ta­nultunk az itt kiállított doku­mentumokból. Nagyra értékel­jük a Nemzetbiztonsági Testü­let munkáját és tagjait példaké­pünknek tartjuk. Hálásak va­gyunk mindazoknak, akik azért harcoltak, bogy békés gyermek­korunk legyen, akik őrködnek a szocializmus vívmányai és a béke föliött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója al­kalmából a Nemzetbiztonsági Testület Kerületi Parancsnok­sága mellett az Antifasiszta Harcosok Szövetsége szerveze­tének tagjai is megtekintették az emlékszobákat, felelevenítet­ték a nemzeti felszabadító har­cokban szerzett tapasztalatai­kat, s megemlékeztek a Nem­zetbiztonsági Testület e harcok­ban elesett tagjairól. Az emlékszobák létesítői to­vábbra is szívesen látják a lá­togatókat nemcsak a kelet-szlo­vákiai kerületből, hanem ha­zánk minden részéből. FRANTIŠEK FECKO, százados értékes te^uaiöüi iči.tk a Februári Győzelem 30. évfordu­lója tiszteletére a — Győzel­mes Február Érdemrenddel ki­tüntetett — Dubnica nad Vá- hom-i Gépgyár második üzeme SZISZ-alapszervezetének tagjai. Egyebek között megígérték, hogy tíz nappal a batáridő előtt befejezik a Csehszlovákia és a Szovjetunió acélipari üze­mei számára gyártott bsrende- zásek szerelését. Képünkön: Jo­zef Pagáö munka közben. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) 1978. I. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents