Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-25 / 52. szám

Ahol a szovjet pezsgő készül BARÁTSÁGUNKRA KOCCINTOTTUNK XII. 25. Amikor ez idén nyáron csehszlovák ijságíró-küldöttség tagjaként a Szov ietunióban jártam, társaimmal együtt nagy örömmel értesültem róla, hogy ellátogatunk a világszerte ismert szovjet pezsgő „hazájába“. Moszkvá­ból repülőn tettük meg az utat a Fekete-tenger, illetve a mesterségesen létrehozott kubányi tenger közelébe, majd gépkocsin jutottunk el Novo- rosszijszkba. Az ottani újság, a No- vorosszijszki Munkás rendkívül ro­konszenves főszerkesztőjének, Vla­gyimir Tisenkónak kíséretében gép­kocsin folytattuk szerpentinekkel tar­kított utunkat Abrau-Gyurszóba, a szovhoz székhelyére. Így már megérkezésünk előtt sok érdekeset tudtunk meg a környék múltjáról és jelenéről. Mindenekelőtt a Nagy Honvédő Háború hősi harcai­ra hívta fel figyelmünket Tisenko elv­társ. A németek a várost ugyan el­foglalták, de a Kaukázus felé már nem tudtak előrenyomulni. A várost nők aknázták alá. Novorosszijszk a háborúban csaknem teljesen lerombo- lódott, de a felszabadulás után újjá­épült, és ipara is fellendült. Főleg ce­mentgyártásáról ismert. A Novorosz- szijszkban gyártott cement nagy ré­szét külföldön értékesítik. A tenger is fontos szerepet játszik a város, il­letve a környék életében. Elsősorban a tankhajózás fejlett a 180 000 lakosú Novorosszijszkban, évente mintegy 40 000 külföldi tengerész fordul még a városban. A csodálatosan szép ten­ger olykor kegyetlen Is tud lenni. Amikor haragos orkán tombol rajta, még a parti házak ablakait Is beveri. A legfélelmetesebb a Nardoszty nevű orkán, mely általában 6—9 napig tart, s rendszerint váratlanul ér vé­get. A helyszínen Hatalmas tó tárul elénk. A víz­hez pompás sétány vezet. A part mentén kikötött csónakok ringatóz­nak a szelíd hullámokon. Szinte ki­halt a tó, csupán egy-két horgász vár a szerencsére. Senki sem fürdik, pe­dig június vége van. Amikor megkér­dezzük, miért, kísérőnk mosolyogva válaszolja, hogy az itteni emberek szívesebben lubickolnak a közeli ten­ger vizében. Az üzem bejáratánál számos fali­tábla juttatja eszünkbe a szőlőt és annak levét, a bort s a pezsgőt. Ezt teszi a borüzemekre jellemző illat is. Vlagyimir Visnyakov, az üzem párttit­kára azt javasolja, hogy előbb tekint­sük meg azt a kis múzeumot, illetve kiállítást, mely bemutatja a gazdaság, a szovhozüzem és a szovjet pezsgő fejlődését. A múzeumban rajta kívül Nyikolaj Vasziljevics Szubotyin, a múzeum vezetője kalauzol bennünket. A múzeum termeit járva, a képeket és a tárgyakat nézegetve megtudjuk, hogy a gazdaságot második Sándor cár parancsára hozták létre 1870-ben. Akkor még az volt a kérdés, mit ter­messzenek ezen a vidéken. Rövidesen kiderült, hogy a szőlő jól megterem itt. A szőlőtermesztés úttörője Lev Szergejevics Gáliéin herceg volt. A pezsgőgyártást a franciáktól tanulták. 1893 és 1903 közt már épült is a pezsgőt gyártó üzem. Fényképfelvéte­len látható a francia szakértő egy­kori háza is. A pezsgőt abban az idő­ben még kézzel töltötték a palackok­ba. A szovjet pezsgőgyártás atyjának Frolov Bagrejev vegyészt' tartják, aki 1904-ben és 1905-ben, majd 1920-tól ismét tevékenykedett Abrau-Gyurszó- bcn. kiállításokon, versenyeken szerzett érmeket, okleveleket — az üzem két­szer nyerte el a Vörös Zászló Munka­érdemrendet, a szovjet pezsgőt 1970- ben Angliában aranyéremmel tüntet­ték ki, s 1969-től a Szovjetunióban kiváló minőségi árunak számít. Az üzem múltjáról szólva említést érde­mel, hogy a háború alatt 2 000 000 palack volt a pincékben. Talán mon­dani sem kell, hogy a német katonák „majd bele fulladtak“ az italba, ami­kor rábukkantak. 700 000 üveg pezs­gőit vittek ; el. 'A múzeumba került a 100 milliomodik fias­kó is, mely piros szalaggal átköt­ve ékeskedik az egyik vitrinben. Ezt az üveget 1973 decemberében töltöt­ték meg. Évente 2 300 000 palack hagyja el az üzemet. Az üres palac­kokat az Ukrán SZSZK-ból szállítják az üzembe. A kiállítás vendégkönyvében ren­geteg a bejegyzés, s mind arról ta­núskodik, hogy a szovjet pezsgő mi­lyen közkedvelt. j ytV^J Jelenleg 31 országba szállítják a szovjet pezsgőt, de a kereslet na­gyobb, mint amekkorát az üzem ki tud elégíteni. A legutóbbi partner az USA. A szovhozüzem a jövőben 904 hektárról 1500 hektárra növeli szőlő- ültetvényét. Alkalmazottainak száma 1020. Ebből 318-an közvetlenül az üzemben dolgoznak. Ezután elindulunk az üzem hatal­mas alagútszerű pincéibe. Harminc méter ^mélységben vagyunk. — Háromféle pezsgőt gyártunk — mondja Vlagyimir Visnyakov (aki ter­mészetesen maga is kitűnő borszak­értő), majd így folytatja: — Évente 2 300 000 palackot. A szőlő a hegyről egyenesen a feldolgozó üzembe ke­rül. Elmondja, hogy pezsgőhöz a szőlőn kívül likőr, cukor, citromsav és ko­nyak is kell. Meglepődünk, amikor ismerteti a pezsgőgyártás receptjét. — Ez nem gyártási titok? — cso­dálkozunk. Visnyakov elvtárs mosolyogva mondja. Az üzem igazgatója, aki a legszebb pohárköszöntőket mondta — Nem. Nincs semmiféle műhely­titkunk. A mi pezsgőnk titka első­sorban a szőlő minőségében rejlik. Továbbá abban, hogy a pezsgőgyártás nagyon sok türelmet és munkát igé­nyel. Méghozzá elsősorban kézi mun­kát, hiszen a megtöltött üvegeket a három évig tartó érlelés al.att több­ször át kell forgatni. Ezt pedig kéz­zel végezzük. A világos, ,de hideg (13,5 C°-os) keskeny pince helyiségeiben mindkét oldalon egymásra helyezett polcok tornyosulnak. Az üzemben pillanat­nyilag 8 000 000 palack pezsgő talál­ható. A palackokat bizonyos időkö­zökben megfordítják. A palackok al­ján levő fehér jelölés mutatja, mi­lyen szögben kell őket elfordítani. A háromszori helyzetváltoztatásra azért van szükség, hogy az italban lecsa­pódó anyagok leülepedjenek. Ezeket (amikor az üveg nyakához érnek), megfagyasztják, s úgy veszik ki az italból. A pincéből a pezsgő a futó­szalagra kerül. A 18 fokos fagyasztóba persze csak a fiaskó nyakát dugják. A dugózás és a címkék felragasztása a futószalagon történik. Vlagyimir Visnyakov pártelnök Pezsgőkóstolón A pincék és a termelési részleg megtekintése után kostolóra invitál­nak meg bennünket. Előbb egymás után öntenek egy-egy decit a jelen­levőknek mindhárom pezsgőfajtából. Ha valakinek a háromfajta közül va­lamelyik nem ízlik, akkor az kiönt­heti az erre a célra szolgáló üveg- kádacskába. Miután mindhárom fajtát megízleltük, ki-ki eldöntötte, melyik a legjobb. A továbbiakban már csak az kerül poharába, amelyikre szava­zott. A három pezsgőfajta a száraz, a félszáraz és a Brjut. Nyilván nem sokan tudják, mi köztük a különbség. Mi a legbe.avatottabbaktól értesülünk róla. A száraz pezsgő cukortartalma 3, ,a félszárazé 5 százalék, a Brjutba pedig egyáltalán nem tesznek cukrot. — Mindhárom fajtát hidegen kell inni — figyelmeztet Vlagyimir Vis­nyakov, aki arra a kérdésemre, hogy szereti-e a pezsgőt, így válaszol: — Ki ne szeretné? A borszakértők szakmájáról így vé­lekedik: — A bor élete sok tekintetben ha­sonlít az emberéhez. Hiszen a bor is él. A bor is előbb fiatal, majd érett, aztán óbor lesz, végül pedig szét- bomlik. Miután mindenki „leadta szavaza­tát“ valamelyik fajtára, következnek a pohárköszöntők. Vendéglátók és vendégek egyaránt mondanak pohár­köszöntőt. A legszebbeket (ki tudja, hányat) Borisz Alekszejevics Anacs- kintól, az üzem közben megérkezett igazgatójától halljuk. Egyebek közt azt mondja: — Szeretném, ha az emberek nem sietnének élni, de mindent gyorsan csinálnának. A bort persze lassan kell inni! De fenékig, mert ahány csepp marad a poharunkban, annyi ■osszat akarunk barátainknak. Egy másik pohárköszöntőjét ezek­kel a szavakkal fejezi be: — Azt kívánom, hogy mindenki jól éljen, és sohase halljunk más lö­vést, mint a pezsgősüveg dugójának lövését. Mindezt szívből mondja, hiszen sa­ját bőrén tapasztalta, mit jelent a fegyverek rombolása. Hazánk, Bratis­lava, Brno, Prága felszabadításában is részt vett az igazgató, akiről senki sem tételezné fel, hogy 76 éves. — Nagy szeretettel fogadtak ben­nünket önöknél az emberek — emlé­kezik, majd konkrét-élményeket ele­venít fel. — Szeretném újból látni azokat a helyeket, ahol egykor har­coltunk — mondja végül. Látogatásunk nemcsak azért maradt emlékezetes számunkra, mert megis­mertük azt a helyet, ahol a világhírű szovjet pezsgő készül, hanem azért is, mert őszinte barátokra leltünk. FŰLŐ? IMRE Érmek, oklevelek A kiállítás látogatói megismerhetik az itteni szőlőkből készült és készülő italokat, megtekinthetik a különböző A falitáblát szőlő díszíti (A szerző felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents