Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-18 / 51. szám
és bekapcsolódunk több igényes kísérletbe, valamint az automatikus űrállomások ú] generációja számára tudományos műszerek és berendezések fejlesztésébe. A bolygóközi plazmát kutatja — Tudomásunk szerint az ógyallai obszervatóriumban ön és vezetésével egy kis csoport az IN- TERKOZMOSZ kozmikus fizikai munkacsoportján belül a bolygóközi plazma, más szóval az ún. napszél kérdéseivel foglalkozik, sőt ennek a tagozatnak nemzetközi alelnöke, valamint a csehszlovákiai szekció elnöke. Szeretnénk tehát, ha bővebben és a laikus olvasó számára is érthető módon ismertetné ez irányú saját tudományos munkásságát. — Valóban a bolygóközi plazma, illetve a napszél kutatására szakosodtam. Az utóbbi fogalom tulajdonképpen csak 1962 óta használatos, amikor is egy amerikai tudós, Parker professzor feltárta ezt a jelenséget. A napszél nem más, mint a napból a kozmoszba másodpercenként 400—1000 kilométeres sebességgel szakadatlanul áramló részecskék, ionok áradata, amely — másfajta napjelenségekhez hasonlóan — természetesen hat ,a földre és élet- körülményeinkre. A napszél és egyben a bolygóközi mágneses tér kutatásának és tanulmányozásának tehát nemcsak ismeretgazdagító elméleti, hanem nagyon fontos gyakorlati jelentősége is van. Jelenleg két alapvető feladaton dolgozunk, amelyekért felelek és amelyek megvalósításában a XII. 18. Csodálatos világ a kozmikus térség. Rejtelmeit tulajdonképpen évszázadok óta kutatják a tudósok, de a világegyetem feladványainak eddig csak parányi hányadát oldották meg. Igaz, húsz esztendeje, amikor föld körüli pályájára indult az első mesterséges hold, ez az 1-es számú szovjet szput- nyik új szakaszt nyitott ezen a területen is az emberiség tudományos-műszaki fejlődésében. Mérhetetlenül gyorsabb lett az ütem, mert sarkallta a tudomány felfedező szenvedélye, de nem kevésbé gazdasági, politikai és katonai-stratégiai érdekek tömege is. A világűr meghódítása első szakaszában az utóbb megnevezett tényező bölcsője az Amerikai Egyesült Államok volt. /. F. Kennedy elnök már 1960-ban kijelentette: „A kozmosz uralásának törekvése határozza meg politikánk tartalmát a következő évtizedben... Az az állam, amely elsőnek veszi birtokába a világegyetemet, egyben a föld ura lesz.“ A Szovjetuniót ezzel szemben, jóllehet a megosztott világ feltételei között ügyelnie kellett és kell a katonai-stratégiai védekezés követelményeire, nem a birtoklás, a világuralom vágya vezérelte és vezérli, hanem a kozmikus térséggel kapcsolatos ismereteink horizontjának kitágítása a tudomány, a technika és a népgazdaság lendületesebb fejlesztése érdekében. E békés program keretében kezdeményezően együttműködött legnagyobb versenytársával is, pé> dául a Szojuz—Apollo űrrepülés és más kozmikus kísérletek megvalósításában és több mint tíz esztendeje az INTER KOZMOSZ szervezetben tömörült további nyolc ország különféle tudományos szervezeteivel. Az újságolvasó is több ízben találkozhatott ezzel a fogalommal, de általában keveset tud tartalmáról, az eredményeivel nem hivalkodó szervezet sok időt igénylő, aprólékos, de lázas és rendkívül hasznos tevékenységéről. Kitől kérhetünk szakavatott választ az ezzel kapcsolatban bennünk is sorjázó kérdésekre? Választásunk Pintér Istvánra, a matematikai és fizikai tudományok kandidátusára, erre a 38 éves fiatal magyar tudósra, a Szlovák Tudományos Akadémia Ógyallai (Hurbanovo) Geomágneses Obszervatóriuma vezetőjére, esett. Azt ugyanis viszonylag sokan tudják közülünk, hogy a hatvanas évek derekán a szovjet antarktiszi expedíció munkatársaként tizenkilenc hónapon át végzett tudományos méréseket a Déli-sarkon létesített állomáson, de annál kevesebben, hogy az INTERKOZMOSZ-szervezetnek is egyik tisztségviselője és tudományos munkatársa. Szóval közvetlenül a forrásból meríthetjük az információk „tiszta vizét.“ Az INTERKOZMOSZ szervezete és programja Találkozásunk, dolgozószobájában, stílusosnak mondható. Éppen G. I. Gdaleviccsel, a Moszkvai Űrkutató Intézet tudományos munkatársával folytat élénk eszmecserét. Ók ketten szerkesztik ugyanis azt a 400 oldalas orosz nyelvű kiadványt, amely magába foglalja az INTERKOZMOSZ kalugai nemzetközi tudományos tanácskozásán elhangzott beszámolókat és előadásokat. A témával összecsendülően kíváncsiskodom: — Kissé részletesebben magyarázza meg, kérem, ennek a szervezetnek a létrejöttét és munkásságának lényegét. — Az INTERKOZMOSZ-szervezet a Szovjetunió javaslatára 1965-ben létesült, mégpedig a Bolgár Népköztársaság, a Kubai Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság illetékes tudományos intézményei részvételével. Programja keretében a Szovjetunió a sokoldalú együttműködés és integráció alapján térítésmentesen lehetővé teszi ezeknek a szocialista országoknak legkorszerűbb kozmikus technikája felhasználását a kozmikus térség kutatásában és békés célokra történő felhasználásában. — Konkrétabban? — Erre vonatkozóan csak néhány sokatmondó adat. 1969 óta e program keretében 17 Interkoz- mosz-típusú mesterséges holdat bocsátottak fel a Szovjetunióban föld körüli pályára. Csehszlovákia csaknem valamennyi műszereinek elkészítésében közreműködött. Továbbá ugyanilyen alapon útjára indítottak két automatikus űrállomást és öt Verti- kál-típusú magaslégköri geofizikális rakétát. Persze a Szovjetunió nemcsak a mesterséges holdakat és rakétákat bocsátja a szocialista országok tudósainak rendelkezésére, hanem szavatolja egyben az általuk szerzett adatok átvételét is. Az olvasót bizonyára érdekelni fogja az is, hogy talán már a következő évben csehszlovák űrhajós űrrepülésére is sor kerül. Az első, nem csekély eredmények — Az adatok jeldolgozása nyilván már bizonyos munkamegosztás alapján megy végbe. Beszámolhatna az eddigi eredményekről? — Erről elég nehéz beszélni, hiszen töméntelenül sok adatról van szó, amelyeknek jelentős része még csak a tudományos feldolgozás stádiumában van. Hadd emitsem meg mégis, hogy csak hazánkban 1976 végéig e program keretében hozzávetőleg kétszáz tudományos munka látott nyomdafestéket. így például új, értékes következtetéseket vonhattak le a magaslégkör összetételéről, a föld mágneses szférájáról, a naptevékenységről, a meteorológiában, továbbá a holdkőzetek tanulmányozásában. Ezen túlmenően sikereket könyvelhetünk el a kozmikus térség jelenségei kutatására alkalmas műszerek szerkesztésében is. A csehszlovák tudomány eredményesen vesz részt az INTERKOZMOSZ-szervezet valamennyi, szám szerint négy munkacsoportjának — kozmikus fizika, kozmikus meteorológia, kozmikus élettan és kozmikus távközlés — tevékenységében. Hozzáteszem, hogy a 6. ötéves tervidőszakban bekapcsolódtunk Szlovák Tudományos Akadémia illetékes munkahelyei szorosan együttműködnek a kivitelező prágai Károly Egyetemmel. Az egyik, a szovjet tudósokkal, mérnökökkel és technikusokkal karöltve, egy olyan műszer gyakorlati kikísérletezése, amely igen pontosan fogja mérni a napszél komponenseit. Fontos dolog ez, ha meggondoljuk, hogy milyen régen folynak a kozmikus mérések és mégis, mindmáig nem tudjuk például azt, hogy miért van a földnek mágneses tere stb. A második, ennél is fontosabb feladat, csehszlovák—szovjet kooperációban egy egész mesterséges holdat komplex módon felszerelni olyan műszerekkel, amelyek a világelsőség szintjén új, alapvető ismeretekkel gazdagítják a kozmikus térség fizikai folyamatainak kutatását. A béke szolgálatában — S mivel zárná le ezt a beszélgetést nemcsak a tudós, hanem egy személyben a Béke-világtanács tagja, a járási béketanács titkára? — Tulajdonképpen ez meg az is azonos gondolatokat, törekvéseket vált ki bennem. Egyrészt azt, hogy elvessek minden olyasmit, ami a tudományt és a technikát szembe akarja fordítani humánus küldetésével — az emberiség jobb élete szolgálatával. Például, mint tudós, mint békeharcos és mint egyszerű ember is csak tiltakozhatom az ellen, hogy az Egyesült Államokban a nukleáris fizika vívmányait neutronbomba sorozatgyártására szándékozzák felhasználni. Másrészt csak örömmel nyugtázhatok minden olyan lépést, amely a tudomány, s annak keretén belül a világűrkutatás békés fejlesztésének célját követi. Ezt teszi az INTERKOZMOSZ is, amely ma, amikor tulajdonképpen minden nagy tudományos program megvalósítása nemzetközi összefogást igényel, hasznos a Szovjetuniónak, hasznos a szocialista országoknak és — mivel a béke ügyét szolgálja — hasznos az egész emberiségnek is. Szemünk és agyunk a bolygóközi térséget kutatja, de két lábunkat szilárdan megvetjük a földön, mert a gyarapodó ismereteket itt akarjuk és itt kell az Ember felhőtlen jövője érdekében gyümölcsöztetni. gally ivAn “ » 1 1 1 ■' 50 >4 E . !<'v 'tO «SS 48 1 I 1 * £ CB M fi fi 0) fi 00 'O E 2 :0 IH (0 e '<0 > *4 £ B *4 *4 50 '03 c is £ « A NAPSZEL ES A FELHŐTLEN LÖVŐ UTAIN (0 CD oo £2 O \QJ N > (0 03 c*-i s ^ a E 3 co ft « «8 , = I ft >C/3 o 'ta c a) ^ >C/3 0050 3 fi 'qj 0-t 03 2 Se ~ 0 c I «.2 SS 1 g «4 V 0) S N « cb ja oow o< fi * Cfl «a 03 (0 C E °° « >co (8 E s e S3
