Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-18 / 51. szám
A „rozsdatemető" minőségi követelményei A tudományos-technikai forradalom és a műszaki fejlődés új követelményeket támaszt a kohó.- ipar termékeivel szemben. Az atomerőművi berendezések, a nagy teljesítményű forgácsoló és alakító szerszámok, a korszerű motorok, valamint a vegyipari és élelmiszeri gépek, laboratóriumi műszerek és berendezések gyártásához egyre több kiváló minőségű nemesített, ötvözött acélra van szükség. Az ilyen irányú hazai igények fokozottabb kielégítésére épült többek között az új elektroacélmű is a Kladnói Egyesült Acélművekben. Az új elektroacélmű két 100 tonnás ívfényes kemencéjét a Szovjetunió szállította. Ezek évi teljesítménye egyenként a 400 000 tonna acélt is meghaladja. Kihasználásuk foka elsősorban attól függ, hogy milyen minőségű betét áll a kohászok rendelkezésére. Az ívfényes kemencék legfontosabb nyersanyaga a hulladékvas, az ún. „ócskavas“. Manapság egy- egy ország kohászatának műszaki fejlettségét azzal is lemérhetjük, hogy milyen arányban szerepel az „ócskavas“ az acélgyártás nyersanyagaiban. A Kovosrot üzemei évente körülbelül 3 millió tonna ócskavasat adnak át a kohászati üzemeknek. Ebben a rozsdatemetőben a kiselejtezett szerszámgépektől, mezőgazdasági gépektől, lebontott vaskonstrukcióktől kezdve a kimustrált személygépkocsikig, elkopott szerszámokig minden megtalálható, amit a vállalatok szocialista munkabrigádjai és az iskolákat látogató fiatalok összegyűjtöttek. Nem mindegy azonban, hogy milyen ócskavas kerül az ívfényes kemencékbe, egyrészt a teljesítmény, másrészt a gyártót acél minősége szempontjából. Felhasználás előtt a hulladékot osztályozzák, darabolják, a könnyű pléhe- ket, pl. a gépkocsiszekrényeket préselik, hogy a kemencéket töltő kosárban köbméterenként minél több vashulladék férjen el. Ha például 1 m3 vashulladék súlya eléri az 1,6 tonnát, akkor kétszeri adagolással is feltölthető a kemence. Elméletileg köbméterenként 3 tonnás súly is elérhető, amivel egyszerre tölhetnék fel a kazánt, s ez a teljesítményt is lényegesen megnövelné. A gyakorlatban ennek inkább a fordítottja tapasztalható, a felhasznált ócskavas összetétele ugyanis rendszerint nem éri el az optimális minőséget. r A rossz minőségű, idegen anyagokat tartalmazó ócskavas az acél minőségét is ronja. Különböző Járványok kerülhetnek a .tuskóba, amelyek a további feldolgozás során komoly nehézségeket okozhatlak. A Kovosrot a legközelebbi ívekben külföldi tapasztalatok alapján nagy teljesítményű beren- iezéseket, lemezanyag-darálókat, slkülönítőket, törmelékbrikettező aajtológépeket helyez üzembe, amelyek a jövőben kiváló minőségűvé változtatják a ma még kifogásolható minőségű betétet. Addig is azonban nem árt szem előtt tartani a kohászat minőségi követelményeit már a begyűjtés szakaszában, főleg a sok vasat tartalmazó elhasznált gépi állóeszközök további sorsának megítélésében. A téli leltározás jó alkalom arra, hogy minden üzemben, minden munkahelyen, minden helyi rozsdatemetőben alaposan körülnézzünk, s gondoskodjunk arról, hogy íz elfekvő, értékes hulladékok megfelelő helyre kerüljenek. MAKRAI MIKLÓS XII. 18. bak, a műszakilag legfejlettebbek maguk is törődnek a korszerűsítéssel, jó ideig gondot okozott pl. a bauxit feldolgozásánál keletkező hulladék elszállítása. Erre a Ján Jäger vezette szocialista munkabrigád is a Jozef Branicky vezette kollektíva munkához látott, és — rövid négy hét alatt — megoldotta az évek óta gondot okozó problémát. Ma már folyamatos a hulladék elszállítása, és csökkent az elhelyezésénél igénybe vett terület. A két kollektíván kívül mások is törődnek az üzem csinosításával, korszerűsítésével. Szinte mindennapos jelenség, hogy a legkülönbözőbb szakmát képviselők javaslatokat tesznek az üzem vezetőségének. Húsz esztendeje működik a timföldgyártó részleg. Az 1977-es év — az eddigi eredmények egyértelműen azt bizonyítják — rekordév lesz. Az eredetileg tervezett teljesítőképességet 41 százalékkal sikerült növelniük. Az idén a NOSZF 60. évfordulója is nagy tettekre ihlette a dolgozókat. Eredeti vállalásuk értelmében 500 tonna timföldet kellett volna terven felül előállítanifrtu Ma már büszkén jelenthetik, hogy e mennyiség helyett 700 tonnát állítottak elő 2,7 millió korona értékben. A magyarországi Ajka, Inota és Tatabánya dolgozói is gratuláltak a fariaknak a kiemelkedő teljesítményhez. A Garam menti nagyüzembe déli szomszédaink szállítják a nyersanyagot, így a sikerek mindkét ország dolgozóit örömmel töltik el. Lengyel- ország és az NDK alumíniumüzemeiből is érkeztek jókívánságokat kifejező táviratok. A szovjet szakemberek által megszerzett ismeretek termő talajba kerültek, a befektetés jól ka- ma tozott. BÄTORI jAnos Jozef Kuiik műszakvezető figyelmesen ellenőrzi az olvasztást (Felvételek: J. Gontko) Hideg csípte az arcokat, a kertbarátok bratislava-prievozi alapszervezetének tagjai mégis otthagyták a meleg szobákat, és a munkásotthonba igyekeztek gyűlésükre. Érdeklődéssel hallgatták a rózsafák metszéséről, a gladiólusz, tulipán és más virágok termesztéséről szóló előadást. Szorgalmasan jegyezgették az új ismereteket. Kérdésekkel árasztották el az előadónöt, a bratislavai rózsa- klub elnökét, aki türelmesen válaszolt rájuk. A gyűlés befejezése után még sokan körülvették az alapszervezet szakembereit, tanácsokat kértek tőlük, hogyan és mikor ültessék a fákat, hol lehet beszerezni a termeléshez szükséges műtrágyát, vegyszereket. Ezen a napon tapasztalatokkal gazdagodva tértek haza otthonukba. Ez a gyűlés is bizonyította, hogy az utóbbi években rohamosan nő az érdeklődés a kertészkedés iránt. Egyre többen akarnak a napi — sokszor idegfeszítő, fáradságos — munka után aktívan pihenni. Levetve a hétköznapok gondjait rózsát nyesegetni, fát, virágot ültetni, gyümölcsöt, zöldséget termeszteni. Gyakran láttam boldog arcokat, amikor a család tagjai fonott kosarakban hozták haza a piros húsú epret. Számukra ez volt a legédesebb, a legjobb minőségű. Ilyen apró örömöket ad a jól gondozott kert gazdáinak. A kertművelés közben felfrissül az ember és ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben is. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor felkerestem Vladimír Mosn^ elvtársat, a Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának titkárát, hogy képet kapjak a szövetség tevékenységéről. A titkár még a szövetség születésének huszadik évfordulójára megrendezett ünnepség hatása alatt volt. Élénken emlékezett a legnagyobb eseményekre és a szövetség fejlődését bizonyító adatokra. Elmondotta, hogy az első évtized elején Szlovákiában még csak hetvenkilenc alap- szervezet működött, mindössze 1800 taggal. Jó tömegpolitikai munkával az évtized végére már elérték, hogy 1052 alapszervezetben már hatvanezer kétszázki'encvenegy tag dolgozott. Évről évre többen kaptak kedvet a kertészkedéshez. Átlapozta az előtte levő beszámolókat, határozati javaslatokat, s a jövőre vonatkozólag így nyilatkozott: — Évente megközelítőleg ötezren lépnek be az alapszervezetekbe. Ma már mintegy nyolcvanhétezer tagot számlálunk, akik tízezerhétszáz hektár földterületen gazdálkodnak. Megemlítette, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatja a szövetséget. Jóváhagyta a beterjesztett fejlesztési terveket, amely szerint a jövőben a kertészke- dők harmincezer hektár földet kapnak. A tagok száma mintegy negyed- millióra emelkedik. Mivel számomra első pillanatra ez a fejlődés túl gyorsnak, nagynak tűnt, megmagyarázta, hogy a kertbarátoknak a termővé tett földekből juttatnak négyöt-áras kerteket. 1990-ig több mint 60 000 hektár földet sikerül különböző talajjavítási műveletekkel termővé tenni. Szó van arról is, hogy a nagyobb városokban, legelőször Bratislavában úgynevezett családi parkokat létesítenek, ahová a szülők minden gyerek születésekor egy fát ültetnek el. Általában a nagyvárosokat kiskertekkel akarják övezni. Ezzel lényegében eleget tesznek azoknak a kívánságoknak, hogy a lakóhelyekhez közelebb is lehessen üdülni, szórakozva kertet művelni. Persze az elképzelések szépek, de a megvalósítás sokszor akadályokba ütközik. Idén a kertbarátoknak kétezerkétszáz hektár földet kellett volna kapniuk, de a nemzeti bizottságok nagyon lassan utalják ki nekik a földet. Bratislavában több mint 15 000-en várnak kertre, de más városokban sem sokkal jobb a helyzet. A szövetség kedvező feltételeket teremt a tagok neveléséhez is. Irena Pukanová, a központi bizottság politikai-nevelő osztályának vezetője elmondotta, hogy háromszáz szakképzett aktivista tart rendszeres előadást az alapszervezetekben. El akarják érni, hogy minden alapszervezetben évente legalább hat előadást hallgathassanak a tagok. Emellett kiadják a „Kertbarátok tanácsadója“ című alkalmi folyóiratot. Különböző kiadványokban propagálják a legjobb tulajdonságú és a legnagyobb termőképességű zöldség-, és gyümölcsfajtákat. Tanácsokat adnak, hogy milyen módon rendezzék el a kerteket. Az elképzelés ugyanis az, hogy a kertek egyharmadában virágot is termeszszenek. Az előadók arról beszélnek, hogy mindenki maga művelje kertjét, mert az a cél, hogy az emberek minél többet mozogjanak. Kertbarátaink a kellemes időtöltés, szórakozás mellett már most is nagy mennyiségű gyümölccsel és zöldséggel segítik a közellátást. Idén mintegy 56 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget adtak el, és enyhítették ezzel piaci gondjainkat. Az alapszervezetek biztosítják a jó minőségű ültetőanyagot, facsemetéket, eperpalántákat és mindazt, amire szükség van egy kiskertben. Több városban már — köztük Bratislavában is — szolgáltató- központokat létesítettek, amelyek naponta adnak tanácsokat a kertművelőknek. Jó néhány városban működik már a kertbarátok háza A kertbarátok szövetségének tevékenységét a huszadik évforduló alkalmából értékelték’ a felsőbb szervek is. Németh Jenő mérnök, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes a szövetségnek átnyújtotta az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést. Elismerést kaptak mindazok, akik a két évtized alatt fáradoztak a fejlesztéséért. Többek között: Ferdinand Vysnf, Ján Vysokay, Vladimír Tomeäko, Stefan Dekánk, Dominik Pochyba, Imrich Sitár, Ján Janek, Vojtech Majeröin, Tomág Hul- ko, ing. Dalibor Kubaöek és sokan mások. A szövetség tagjai a különböző bélés külföldi kiállításokon már 150 arany, 156 ezüst és 172 bronzérmet kaptak. A jövőben még jobb minőségű és még több gyümölcsöt és zöldséget termesztenek, öregbítve ezzel hírnevüket is. BÁLLÁ JÚZSEF A bratislavai-prievozi alapszervezet jól sikerült kiállítása (Sarek felvétele)
