Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-04 / 49. szám
TUDOMÁNY» TECHNIKA TURCIANSKE STROJÁRNE N. P MARTIN NOS1TEL RADU PRÁCE VIAONASOBNÍ 2LEPS0VATEÜA A VYNÁLEZCI í Ján Cambor, Vladimir Gűber mérnök, Milan Ulbricht, Milan Sila], Milan Rohun mérnök, Milan Nezník mérnök és Jozef Holbiis. a Martini Gépgyárak többszörös újítói és feltalálói A szerző felvételei elrendezése, az egyes munkahelyek szervezési feltételeinek tökéletesítése, vagyis mindaz, ami végső fokon munkaerő- megtakarításhoz vezet, köny- nyebbé és termelékenyebbé teszi a munkát. A Ráció 77 kiállításon a célszerű megoldások százaival találkozhattunk, s nehéz dolog megállapítani, hogy ezek között melyik volt a legjelentősebb, hiszen mindegyik újítás, ésszerűsítés vagy találmány szocialista társadalmunk közös ügyét, a termelés hatékonyságának növelését szolgálja, s itt néha a jelentéktelennek tűnő új megoldások Is nagy gazdasági hasznot eredményezhetnek. örvendetes tény, hogy ma már csaknem minden vállalatban kialakultak az újítók kollektívái, amelyek már előre célul tűzött, komplex fejlesztési feladatokat is képesek megoldani. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem létezik határ a műszaki fejlesztéssel foglalkozó kutatóintézetek és a termelésben dolgozó újítók munkája között, ez a komplex racionali- záclós brigádok és a vállalati fejlesztési részlegek munkájában teljesen elmosódik. Az egyének, a kisebb és nagyobb ésszerűsítő kollektívák, a hivatásos kutatómérnökök és a „műkedvelő“ újítók munkáját a közös cél egyetlen hatalmas TÖBBET ÉSSZEL, MINT ERŐVEL A termelési folyamatok ész- szerűsítése a gazdasági növekedés és az életszinvona’ emelésének kimeríthetetlen forrása. Különösen fontos ez a légi felismerés napjainkban, amikor az egyes hagyományos nyersanyag- és energiaforrások kimerülőben vannak, s az emberiségnek számos vonatkozásban új megoldásokat kell keresnie. A vállalatokban, üzemekben tevékenykedő feltalálóktól és újítóktól természetesen nem azt várjuk, hogy korszakalkotó találmányokkal egyik napról a másikra megoldják a jövő energiaellátásának problémáit, vagy teljesen új irányzatokat hozzanak létre az alapanyagok és a termelési technológiák fejlesztésében, hanem azt, hogy ötleteikkel, javaslataikkal, újszerű megoldásaikkal lépésről lépésre tökéletesítsék azokat a termelési módszereket, amelyekre népgazdaságunk egész jelenlegi termelési szerkezete épül. Minden egyes dolgozó saját munkahelyének legjobb ismerője, s ha csak egy kicsit is körülnéz, elgondolkozik, szükségszerűen megtalálja, hogy saját érdekében is hol, milyen szakaszon lehetne valamit tökéletesíteni, javftani a munkavégzés feltételein. A termelési folyamatok ésszerűsítése széles fogalom, számos területet ölel fel. Ide sorolhatjuk a tudományos munkaszervezést, a technológia megváltoztatását, a' munkafolyamatok automatizálását és gépesítését, az anyag- mozgatás és a készletek raktározásának gépesítését, az importált alapanyagok műanyagokkal való helyettesítését, a hulladék mennyiségének csökkentését, illetve célszerű hasznosítását, az energia, a tüzelőanyagok, a fémek és az egyéb nyersanyagok takarékosabb felhasználását stb. Emellett minden népgazdasági ágazatban további sajátos feltételek vannak a termelési technológiák tökéletesítéséhez, a munkatermelékenység növeléséhez. Megemlíthetjük például az új építőipari eljárások térhódítását, az előre gyártott elemek állandóan tökéletesített változatainak, újabban pedig a térelemes épületszerkesztés érvényesítését, a mezőgazdaságban a növény- és állatfiziológiai kutatás, valamint a genetika vívmányainak gyakorlati felhasználását, a gépiparban az automatizálás és az elektronikus számjegyes vezérlés korlátlan lehetőségeit, a textiliparban a teljesen új működési elveken alapuló fonó-, szövő- és kötőgépek egyre nagyobb teljesítményű típusainak bevezetését, vagy például a vaskohászat fokozatos átépítését a korszerűbb ivkemencékre, oxigén- konverterekré. Nem fér hozzá kétség, forradalmi változásoknak vagyunk tanúi az ipari és a mezőgazda- sági termelés valamennyi szakaszán, s az új eljárásokkal nemcsak a társadalmi munkatermelékenység növekszik, hanem a termékek minősége is javul. Az új termelési technológiák és az új technikai berendezések kifejlesztése természetesen elsősorban .az erre hivatott állami, ágazati vagy vállalati intézmények feladata, s manapság a kutatóintézetekben kifejlesztett, szabadalmaztatott eljárások a nemzetközi kereskedelem tárgyát Is képezik. A nemzetközi munkamegosztás ezen a területen is fokozódó mértékben érvényesül. Amíg azonban az egyes gyártási folyamatok alapvető felújítása megtörténik, az adott technológiát is fejleszteni, tökéletesíteni kell, s ebben a termelésben dolgozó újítók, ésszerű- sítők érhetnek el jelentős, olykor szabadalmaztatásra is érdemes eredményeket. A bratislavai Technika Házában a napokban megrendezett Ráció 77 kiállításon az alkotó kezdeményezés és az ésszerűsítés számos szép példáját ismerhettük meg. A kiállítás anyaga méggyőzően bizonyította, hogy az újítók, ésszerűsí- tők munkája a legfontosabb gyakorlati problémák megoldására irányul. Legfőbb céljuk ,a munkaműveletek ésszerűsítése, az itt-ott még előforduló nehéz fizikai munka, főképpen a súlyos tárgyak emelésének és szállításának gépesítése, a raktározás és az anyagmozgatás műveleteinek korszerűsítése, a műhelyek és .a termelőcsarnokok berendezéseinek optimális egésszé kovácsolja össze, amelyben mindenki a maga területén, saját lehetőségeit kihasználva segíti elő a népgazdaság további dinamikus fejlődését. Így tapasztalhattuk ezt a Ráció 77 kiállításon is, ahol a nemzetközi sikereket elérő kutatóintézetek bemutatott fejlesztési eredményeit szervesen egészítették ki a termelés szakaszán tevékenykedő újítók leleményes megoldásai. A kiállításon az is megnyilvánult, hogy az ésszerűsítés és az újítómozgalom nagyon népszerűvé vált a fiatalok körében. A szakközépiskolai és a főiskolai diákok, valamint a fiatal szakmunkások és technikusok konkrét eredményei bizonyára ösztönzően hatottak a kiállítást szép számban látogató diákokra és a szakmunkástanulókra. A kiállítás anyaga szemléltetően ismertette például a főiskolai diákok tudományos szak- tevékenységének gyors ütemű fejlődését (§VOC — Student- ská vedecká odborná cinnosf), amelyben a főiskolai diákoknak több mint 20 százaléka vesz részt. Szép eredményekről számoltak be továbá a kutató- intézetekben tevékenykedő ifjúsági kollektívák is, mint például a Nővé Mesto Nad Vá- hom-i VUMA Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet egyik ifjúsági kollektívája, amely a Dubnicai Szlovák Kohászati Művek egyik szerelőcsarnokának ésszerűsített elrendezésével a munkatermelékenységet 308 százalékkal növelte, 142 dolgozót takarított meg. a termelési önköltséget 4 648 810 koronával csökkentette, s mindez' a vállalatnak csaknem 27 millió koronás hasznot eredményezett. Ez a példa a kiállításon bemutatott számos műszaki és szervezési újítással együtt azt bizonyítja, hogy a termelési folyamatok ésszerűsítésében kimeríthetetlen tartalékok vannak, s a kezdeményező újítók biztatóan növekvő tábora megérdemli a társadalom megbecsülését, a további eredményekre serkentő erkölcsi és anyagi támogatást. MAKRAI MIKLÓS A Bratislavai Közlekedési Számítástechnikai Központ érdekes berendezést mutatott be a kiállításon, amely a 3. nem- fedékű elektronikus számítógépek hibakeresésére szolgál. A berendezés megállapítja a hibás alkatrész helyét, ezzel lehetővé teszi az azonnali beavatkozást és Így jelentősen megnöveli annak tényleges munkaidejét. A hibakereső gép kifejlesztése jelentős devizamegtakarítást eredményezett A Detvai Gépgyár újítói egy automa tikus hegesztőgéppel szerepeltek a kiállításon, amely a hidraulikus be rendezések mene tes csatlakozórészeinek csőveze lékekhez való he gesztésére szolgál. Az automatikus hegesztőberendezés 50 százalék kai csökkentette a művelet munkaigényességét, emellett lényegesen javult a hegesztés minősége A Kr&kanyi Gép- és Traktorállomás dolgozói, Tolnai Ernő, Kerti Pál és Viliam Korbela egy elmés berendezést szerkesztettek a Kirovec 700-as traktor kapcsolótengelyének felülvizsgálására. A kiállításon bemutatott berendezés lényegesen megkönnyíti a gépjavítók munkáját, aminek különösen nagy jelentősége van a szakosított gépjavító műhelyekben A sütőipar egyik legmunkaigényesebb gyártási folyamata a péksütemények készítése. A szakágazat kofticei fejlesztési és gépesítési üzemében eredményesen foglalkoznak p sütőipari munkafolyamatok egyes szakaszainak gépesítésével. A Ráció ’77 kiállításon bemutatták a képen látható háromsoros kifligyártó automatát, amely már számos péküzemben helyettesíti a szorgalmas kezek munkáját XII. 4. 16
