Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-04 / 49. szám

hogy a hét évig épült üzem néhány berendezése máris elavult, nem felel meg a követelményeknek. Ezért a brigád az újítási javaslatokat felhasz­nálva igyekszik a berendezéseket va­lamilyen módon korszerűsíteni. Kifej­ti, hogy a problémák ellenére min­dent megtesznek az áru minőségének javításáért. A szaratovi mozgalom jobb munkára serkenti a dolgozókat Ul ÜZEM SOK GONDDAL KEVÉS A FELDOLGOZÁSHOZ SZÜKSÉGES TEJ • VERSENY A „PÉLDÁS MUNKAHELY" CÍM ELNYERÉSÉÉRT • JOBB MINŐSÉ GÜ FÖLIÁBA CSOMAGOLJÁK A TÜRÖT • NAPONTA ELLENŐRZIK A TERMÉKEK MINŐSÉGÉT • GYORSAN ALKALMAZZÁK AZ ÚJÍTÁ­SI JAVASLATOKAT • EGYES BERENDEZÉSEK ELAVULTAK T eherautó gördül be az új üzem kapuján. Vezetője leadja a szállítólevelet, és az irodaépületet meg az üzemet összekötő felüljáró alá hajt. Gyorsan összekapcsolja a raktárén levő tartály és az üzem va­lamelyik tartályának csövét, és máris folyik a tej. Igazolványt kap az át­vett tej mennyiségéről, és a jármű folytathatja útját. Ilyen gyorsan ve­szik át a tejet a brafislavai Milex nemzeti váHalat lévai (Levice) üze­mében. Előzékeny titkárnő tessékel egy tá­gas szobába, biztat, foglaljak helyet, mindjárt elökeríti a vezetőség né­hány tagját. Pár perc múlva Stefan Mravec mérnök, az üzem igazgatója nyit be. Panaszkodik: — Ilyen körülmények között ne­héz teljesíteni a tervet, bővíteni a választékot. A mezőgazdasági üzemek napról napra kevesebb tejet szállíta­nak. Kénytelenek leszünk tejet vásá­rolni a szomszédos nitrai járásból. Elém teszi a járási mezőgazdasági igazgatóságról magával hozott kimu­tatást, amely szerint a lévai járás mezőgazdasági üzemei naponta tehe­nenként csak hat liter tejet adnak el. További böngészés közben megál­lapítom, hogy ezzel szemben a du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) já­rásban a napi tehenenkénti tejeladás nyolc és fél liter. Adatok bizonyítják, hogy a lévai járásban a tejtermelés nagyon idény­jellegű. Amíg a mezőgazdasági üze­mek a nyári hónapokban naponta kétszázhúszezer liter tejet adtak el, a mostani időszakban csak száznegy- venezret. Az új, korszerű tejfeldolgo­zó üzem viszont naponta kétszázezer liter tejet képes feldolgozni. Tej­hiány miatt több gépet és berende­zést nem lehet teljesen kihasználni. Az ilyen ingadozás nagyon kedvezőt­lenül hat a terv teljesítésére és a választék bővítésére. További „szon­dázás“ után kiderült, hogy a mező- gazdasági üzemek többnyire rossz mi­nőségben takarították be az évelők és a rét termését, szakszerűtlenül tá­rolták a silótakarmányt. Mivel kicsi a tárolt takarmány nagyrészének táp­értéke, etetéskor rohamosan csökken a tehenek tejhozama. Az igazgatótól a szót Klimant Ti­bor mérnök, a laboratóriumi részleg vezetője, a racionalizációs brigád tag­ja veszi át. Ö is megemlíti a nehéz­ségeket, elégedetlenkedik amiatt. — Üzemeink dolgozói január else­je óta bekapcsolódtak a szaratovi mozgalomba. Élénk verseny folyik a „Példás munkahely“ cím elnyerésé­ért. Reméljük, ez a mozgalom még jobb munkára serkenti a dolgozókat. Beszélgetés közben megtudom, hogy a munkahelyeken mindennap füzetekbe jegyzik a minőségellenőr­zés eredményeit. A dolgozók a pré­mium kétharmad részét a minőségi mutatók alapján kapják. Ha az áru minősége hosszabb ideig — legalább három hónapig — kifogástalan, ak­kor még több prémiumot vehetnek fel. A „Példás munkahely“ címet ed­dig már a tejtöltö részleg, valamint az üzem ipolysági (Sahy) részlege nyerte el. Valószínű, hogy hamaro­A ciszternából csövön jut a tej az üzem tartályaiba (A szerző felvételei) A kohóiparban dolgozók még emlékeznek azok­ra a hónapokra, amikor — a hatvanas évek­ben — módosították az alumínium nagykeres­kedelmi árát, így az ezüstös csillogású fém gyártása veszteségessé vált. Voltak, akik az alumíniumkohá­szat fölött ekkor meghúzták a vészharangot, de vol­tak olyanok is, akik hittek e fontos nyersanyag jövőjében. Hittek, mert tudták, az alumínium kor­szerű anyag, a népgazdaságban ezernyi módon fel­használható. Ehhez persze megfelelő gyártmány- fejlesztésre, az alumíniumnak a népgazdaság sok ágazatában való elfogadtatására van szükség. Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „győzött“ az alumínium, és a 2iar nad Hronom-i kohóipari nagy­üzemnek van jövője. Űj fejezet kezdődött a Ziar nad Hronom-i nagy- vállalat életében, amikor 1967-ben elhatározták, hogy a kohóipari kombinát végtermékek gyártására is fokozott mértékben berendezkedik. Az azóta eltelt tíz év alatt az alumíniumkohászok, a gyártmányfej­lesztők, az új gyártmányok felhasználói bebizonyí­tották, hogy érdemes volt lándzsát törni az alumí­niumkohónak a szó szoros értelmében kombináttá való fejlesztése mellett. Tíz év alatt új termelő- részlegekkel gyarapodott a vállalat: felépítették a huzalgyártó és sajtoló részleget, a szerszámkészítő részleget, valamint a könnyűépítőelemeket gyártó részleget. A kombinát ma már a legkülönfélébb korszerű csomagolóanyagok gyártására is rátért. Ma már javában folyik a másodtermékek gyártása. Ezzel pedig a környékbeli nők számára teremtettek új munkalehetőséget. EZ TÖRTÉNT TlZ ÉV ALATT /öze/ Krcmár mérnök, a kohóipari másodtermelés­sel foglalkozó üzem igazgatója tíz évvel ezelőtt jött Ziar nad Hronomba. Régebben Deéínben, az ottani Szénkohászati Műveknél dolgozott. Üj munkahelyén a technológiai berendezés szerelését és üzembe he­lyezését irányította. Ma így emlékezik vissza az egy évtizeddel ezelőtti tevékenységre: — Decínben tíz éven keresztül részlegvezető vol­tam, sodronygyártással foglalkoztam. Ziarban is ha­sonló feladatokat láttam el. Szerelés közben több ízben is módosítanunk kellett a terveket, így a technológiai berendezés szerelésének megszervezése igényes feladat volt. Közben azonban már a leendő szakemberek kérdéséről is gondoskodni kellett. Mun­katársaim a deőíni Fémkohászati Művekben sajátí­tották el a szakmát. A csehországi üzem dolgozói szívesen átadták tapasztalataikat, így nem utolsó­sorban ennek is köszönhetjük, hogy már 1967 őszén megkezdődhetett a próbaüzemeltetés. Az általunk gyártott alumíniumhuzalból — acélhuzal felhasz­nálásával — különféle rendeltetésű kombinált sod­ronykötelet kezdtünk gyártani. Három hónap alatt 380 tonna kombinált sodronykötelet gyártottunk. A következő évben már 8000 tonna ilyen terméket adtunk a népgazdaságnak, a múlt évben pedig már 26 000 tonnára növeltük a termelést. Kétségtelen, hogy népgazdaságunknak szüksége van ezekre a termékekre, így részlegünk az elkövetkező években is dinamikusan fejlődhet. ÜJ TERMÉKEK A kombinát 1970-ben új részleggel, sajtolóüzemmel gyarapodott. Csak ennek üzembe helyezése után tárultak fel igazán az alumínium felhasználásának nagy lehetőségei. Alumíniumból és annak ötvözetei­ből ezernyi egyszerű és bonyolult termék gyártható. A különféle automaták segítségével — tehát magas műszaki színvonalon — körülbelül 1750 különféle alumíniumötvözet-idomot gyárt a sajtolóüzem. Peter Kevickp, karbantartó „testhezálló“ feladatot kapott, amikor a bonyolult sajtológépeket karban­tartó csoportba osztották. Munkájáról így vélekedik: — Szép feladatot kaptunk. Az egyik sajtológép 1500, a másik pedig 2700 tonnás súlyával formálja az ötvözetet. Ez a további gép, amelynek segítségé­vel csövet gyártunk az alumíniumból, külföldön ké­szült. Több mint húsz éve vagyok karbantartó és túl­zás nélkül mondhatom, hogy kedvemre való feladatot kaptam. Azért mondom, hogy kedvemre való a mun­ka, mert szeretem a bonyolult feladatokat. Nincs olyan nap, mikor ne kellene arra gondolnom, mi­ként gyárthatnánk tökéletesebben, olcsóbban. Sze­retem, ha a gondjaimra bízott hatalmas gép óra­műként dolgozik. A karbantartók valóban jó munkát végeznek. Üzemzavar esetén nemcsak hevenyészve javítják ki a hibát, nem elégednek meg részmegoldásokkal, hanem tökéletesen eltávolítják a hibákat. Így azután a termelés valóban folyamatos, a tervteljesítés pedig egyenletes. Peter Kevicky már több újítási javasla­tot is kidolgozott. Ezek eredményeként könnyebbé vált a fizikai munka, egészségesebb lett a munka- környezet. A kiváló karbantartó fiatalabb munka­társa, Miroslav Gajdosík jó szakmunkássá képzéséről is gondoskodik. A sajtolt idomok egy részét anodizálással nemesí­tik. Ennek az a lényege, hogy a fémfelületen oxid­hártyát hoznak létre, amely a terméket megvédi a külső ártalmaktól. A folyamat távirányítású, au­tomatizált gépsoron megy végbe. A félig kész ido­mokat különleges „fürdőbe“ mártják, így azok lé­nyegesen tartósabbá válnak. A részleg termékei a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban felhasz­nálhatók. Szüksége van rájuk az építőiparnak, az elektrotechnikai iparnak, de a gépipar és a gépko­csiipar is jelentős mennyiséget felhasznál belőlük. A sajtóit alumíniumidomok rövid időn belül ország­szerte népszerűvé tették az üzem nevét. Ebben az évben például a külső megrendelők (más hazai üzemek) több mint 180 millió korona értékű ilyen terméket használnak fel. További 30 millió korona értékű alumíniumidomot a kombinát maga haszno­sít, hiszen az előre gyártott könnyű építőelemek gyártásánál is szükség van erre a termékre. ÉPÍTŐIPART KORSZERŰSÍTŐ TERMÉKEK Az utóbbi években egyre több alumíniumipari ter­méket használ fel az építőipar. Elterjedésük főleg annak köszönhető, hogy Ziar nad Hronomban tíz éve hozzáláttak az alumíniumötvözetek sokoldalú feldolgozásához, és hogy e törekvés eredményeként XII. 4. ÚJ SZÚ Klimant Tibor mérnök Sebó Antalné

Next

/
Thumbnails
Contents