Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-04 / 49. szám
hogy a hét évig épült üzem néhány berendezése máris elavult, nem felel meg a követelményeknek. Ezért a brigád az újítási javaslatokat felhasználva igyekszik a berendezéseket valamilyen módon korszerűsíteni. Kifejti, hogy a problémák ellenére mindent megtesznek az áru minőségének javításáért. A szaratovi mozgalom jobb munkára serkenti a dolgozókat Ul ÜZEM SOK GONDDAL KEVÉS A FELDOLGOZÁSHOZ SZÜKSÉGES TEJ • VERSENY A „PÉLDÁS MUNKAHELY" CÍM ELNYERÉSÉÉRT • JOBB MINŐSÉ GÜ FÖLIÁBA CSOMAGOLJÁK A TÜRÖT • NAPONTA ELLENŐRZIK A TERMÉKEK MINŐSÉGÉT • GYORSAN ALKALMAZZÁK AZ ÚJÍTÁSI JAVASLATOKAT • EGYES BERENDEZÉSEK ELAVULTAK T eherautó gördül be az új üzem kapuján. Vezetője leadja a szállítólevelet, és az irodaépületet meg az üzemet összekötő felüljáró alá hajt. Gyorsan összekapcsolja a raktárén levő tartály és az üzem valamelyik tartályának csövét, és máris folyik a tej. Igazolványt kap az átvett tej mennyiségéről, és a jármű folytathatja útját. Ilyen gyorsan veszik át a tejet a brafislavai Milex nemzeti váHalat lévai (Levice) üzemében. Előzékeny titkárnő tessékel egy tágas szobába, biztat, foglaljak helyet, mindjárt elökeríti a vezetőség néhány tagját. Pár perc múlva Stefan Mravec mérnök, az üzem igazgatója nyit be. Panaszkodik: — Ilyen körülmények között nehéz teljesíteni a tervet, bővíteni a választékot. A mezőgazdasági üzemek napról napra kevesebb tejet szállítanak. Kénytelenek leszünk tejet vásárolni a szomszédos nitrai járásból. Elém teszi a járási mezőgazdasági igazgatóságról magával hozott kimutatást, amely szerint a lévai járás mezőgazdasági üzemei naponta tehenenként csak hat liter tejet adnak el. További böngészés közben megállapítom, hogy ezzel szemben a du- naszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a napi tehenenkénti tejeladás nyolc és fél liter. Adatok bizonyítják, hogy a lévai járásban a tejtermelés nagyon idényjellegű. Amíg a mezőgazdasági üzemek a nyári hónapokban naponta kétszázhúszezer liter tejet adtak el, a mostani időszakban csak száznegy- venezret. Az új, korszerű tejfeldolgozó üzem viszont naponta kétszázezer liter tejet képes feldolgozni. Tejhiány miatt több gépet és berendezést nem lehet teljesen kihasználni. Az ilyen ingadozás nagyon kedvezőtlenül hat a terv teljesítésére és a választék bővítésére. További „szondázás“ után kiderült, hogy a mező- gazdasági üzemek többnyire rossz minőségben takarították be az évelők és a rét termését, szakszerűtlenül tárolták a silótakarmányt. Mivel kicsi a tárolt takarmány nagyrészének tápértéke, etetéskor rohamosan csökken a tehenek tejhozama. Az igazgatótól a szót Klimant Tibor mérnök, a laboratóriumi részleg vezetője, a racionalizációs brigád tagja veszi át. Ö is megemlíti a nehézségeket, elégedetlenkedik amiatt. — Üzemeink dolgozói január elseje óta bekapcsolódtak a szaratovi mozgalomba. Élénk verseny folyik a „Példás munkahely“ cím elnyeréséért. Reméljük, ez a mozgalom még jobb munkára serkenti a dolgozókat. Beszélgetés közben megtudom, hogy a munkahelyeken mindennap füzetekbe jegyzik a minőségellenőrzés eredményeit. A dolgozók a prémium kétharmad részét a minőségi mutatók alapján kapják. Ha az áru minősége hosszabb ideig — legalább három hónapig — kifogástalan, akkor még több prémiumot vehetnek fel. A „Példás munkahely“ címet eddig már a tejtöltö részleg, valamint az üzem ipolysági (Sahy) részlege nyerte el. Valószínű, hogy hamaroA ciszternából csövön jut a tej az üzem tartályaiba (A szerző felvételei) A kohóiparban dolgozók még emlékeznek azokra a hónapokra, amikor — a hatvanas években — módosították az alumínium nagykereskedelmi árát, így az ezüstös csillogású fém gyártása veszteségessé vált. Voltak, akik az alumíniumkohászat fölött ekkor meghúzták a vészharangot, de voltak olyanok is, akik hittek e fontos nyersanyag jövőjében. Hittek, mert tudták, az alumínium korszerű anyag, a népgazdaságban ezernyi módon felhasználható. Ehhez persze megfelelő gyártmány- fejlesztésre, az alumíniumnak a népgazdaság sok ágazatában való elfogadtatására van szükség. Ma már túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „győzött“ az alumínium, és a 2iar nad Hronom-i kohóipari nagyüzemnek van jövője. Űj fejezet kezdődött a Ziar nad Hronom-i nagy- vállalat életében, amikor 1967-ben elhatározták, hogy a kohóipari kombinát végtermékek gyártására is fokozott mértékben berendezkedik. Az azóta eltelt tíz év alatt az alumíniumkohászok, a gyártmányfejlesztők, az új gyártmányok felhasználói bebizonyították, hogy érdemes volt lándzsát törni az alumíniumkohónak a szó szoros értelmében kombináttá való fejlesztése mellett. Tíz év alatt új termelő- részlegekkel gyarapodott a vállalat: felépítették a huzalgyártó és sajtoló részleget, a szerszámkészítő részleget, valamint a könnyűépítőelemeket gyártó részleget. A kombinát ma már a legkülönfélébb korszerű csomagolóanyagok gyártására is rátért. Ma már javában folyik a másodtermékek gyártása. Ezzel pedig a környékbeli nők számára teremtettek új munkalehetőséget. EZ TÖRTÉNT TlZ ÉV ALATT /öze/ Krcmár mérnök, a kohóipari másodtermeléssel foglalkozó üzem igazgatója tíz évvel ezelőtt jött Ziar nad Hronomba. Régebben Deéínben, az ottani Szénkohászati Műveknél dolgozott. Üj munkahelyén a technológiai berendezés szerelését és üzembe helyezését irányította. Ma így emlékezik vissza az egy évtizeddel ezelőtti tevékenységre: — Decínben tíz éven keresztül részlegvezető voltam, sodronygyártással foglalkoztam. Ziarban is hasonló feladatokat láttam el. Szerelés közben több ízben is módosítanunk kellett a terveket, így a technológiai berendezés szerelésének megszervezése igényes feladat volt. Közben azonban már a leendő szakemberek kérdéséről is gondoskodni kellett. Munkatársaim a deőíni Fémkohászati Művekben sajátították el a szakmát. A csehországi üzem dolgozói szívesen átadták tapasztalataikat, így nem utolsósorban ennek is köszönhetjük, hogy már 1967 őszén megkezdődhetett a próbaüzemeltetés. Az általunk gyártott alumíniumhuzalból — acélhuzal felhasználásával — különféle rendeltetésű kombinált sodronykötelet kezdtünk gyártani. Három hónap alatt 380 tonna kombinált sodronykötelet gyártottunk. A következő évben már 8000 tonna ilyen terméket adtunk a népgazdaságnak, a múlt évben pedig már 26 000 tonnára növeltük a termelést. Kétségtelen, hogy népgazdaságunknak szüksége van ezekre a termékekre, így részlegünk az elkövetkező években is dinamikusan fejlődhet. ÜJ TERMÉKEK A kombinát 1970-ben új részleggel, sajtolóüzemmel gyarapodott. Csak ennek üzembe helyezése után tárultak fel igazán az alumínium felhasználásának nagy lehetőségei. Alumíniumból és annak ötvözeteiből ezernyi egyszerű és bonyolult termék gyártható. A különféle automaták segítségével — tehát magas műszaki színvonalon — körülbelül 1750 különféle alumíniumötvözet-idomot gyárt a sajtolóüzem. Peter Kevickp, karbantartó „testhezálló“ feladatot kapott, amikor a bonyolult sajtológépeket karbantartó csoportba osztották. Munkájáról így vélekedik: — Szép feladatot kaptunk. Az egyik sajtológép 1500, a másik pedig 2700 tonnás súlyával formálja az ötvözetet. Ez a további gép, amelynek segítségével csövet gyártunk az alumíniumból, külföldön készült. Több mint húsz éve vagyok karbantartó és túlzás nélkül mondhatom, hogy kedvemre való feladatot kaptam. Azért mondom, hogy kedvemre való a munka, mert szeretem a bonyolult feladatokat. Nincs olyan nap, mikor ne kellene arra gondolnom, miként gyárthatnánk tökéletesebben, olcsóbban. Szeretem, ha a gondjaimra bízott hatalmas gép óraműként dolgozik. A karbantartók valóban jó munkát végeznek. Üzemzavar esetén nemcsak hevenyészve javítják ki a hibát, nem elégednek meg részmegoldásokkal, hanem tökéletesen eltávolítják a hibákat. Így azután a termelés valóban folyamatos, a tervteljesítés pedig egyenletes. Peter Kevicky már több újítási javaslatot is kidolgozott. Ezek eredményeként könnyebbé vált a fizikai munka, egészségesebb lett a munka- környezet. A kiváló karbantartó fiatalabb munkatársa, Miroslav Gajdosík jó szakmunkássá képzéséről is gondoskodik. A sajtolt idomok egy részét anodizálással nemesítik. Ennek az a lényege, hogy a fémfelületen oxidhártyát hoznak létre, amely a terméket megvédi a külső ártalmaktól. A folyamat távirányítású, automatizált gépsoron megy végbe. A félig kész idomokat különleges „fürdőbe“ mártják, így azok lényegesen tartósabbá válnak. A részleg termékei a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban felhasználhatók. Szüksége van rájuk az építőiparnak, az elektrotechnikai iparnak, de a gépipar és a gépkocsiipar is jelentős mennyiséget felhasznál belőlük. A sajtóit alumíniumidomok rövid időn belül országszerte népszerűvé tették az üzem nevét. Ebben az évben például a külső megrendelők (más hazai üzemek) több mint 180 millió korona értékű ilyen terméket használnak fel. További 30 millió korona értékű alumíniumidomot a kombinát maga hasznosít, hiszen az előre gyártott könnyű építőelemek gyártásánál is szükség van erre a termékre. ÉPÍTŐIPART KORSZERŰSÍTŐ TERMÉKEK Az utóbbi években egyre több alumíniumipari terméket használ fel az építőipar. Elterjedésük főleg annak köszönhető, hogy Ziar nad Hronomban tíz éve hozzáláttak az alumíniumötvözetek sokoldalú feldolgozásához, és hogy e törekvés eredményeként XII. 4. ÚJ SZÚ Klimant Tibor mérnök Sebó Antalné
