Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-20 / 47. szám
ÚJ szú a VHP m Ü& ■ VHP HÍSSP' lit- Sül h'ríj : sf iiMU 3 9^ jjjjpl 1 n§ NOSZF A forradalom követelése, az alapelvek meghatározása YI 7» Lenin és harcostársai 1917 októberében — a győztes proletárforradalmat követően — hozzáfogtak Marx és Engels tanításának, a tudományos szocializmusnak a gyakorlati megvalósításához. A forradalomnak már az első intézkedései arról tettek bizonyságot, hogy az áj rend gyökeresen szakít a régi politikával, feladatának tartja, hogy alapjaiban lerombolja a tőkések és a földbirtokosok gyűlölt világát, és hogy megteremtse a feltételeket a szocializmus felépitéséhez. Lenin az 1917. októberber 24 én (a mai időszámítás szerint november 6-án) kelt és a Központi Bizottsághoz intézett levele után a forradalom másnapján elsőként a béke kérdéséről tartott beszámolót a II. szovjetkongresszuson, s beterjesztette a békéről szóló dekrétumot. Ez a határozat azt dokumentálta, hogy a szovjethatalom szembefordult a cári Oroszország imperialista jellegű politikájával, és az ország népe, valamint a nemzetközi proletariátus érdekeinek megfelelő külpolitikát valósit meg a gyakorlatban. A békedekrétum felhívást tartalmazott, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat az igazságos, demokratikus békéről, amelyért — ahogyan a lenini dokumentum leszögezi — minden hadviselő országban a háborútól kimerült, elgyötört, megkínzott munkásság és más dolgozók nagy többsége sóvárog. Az említett kongresszus még aznap egyhangúlag elfogadta a dokumentumot, és — akárcsak jelképnek is tekinthetjük — a forradalom hajójának, az Aurora cirkálónak a rádiótávírója sugározta az éterbe a békéről szóló dokumentum szövegét. A történelem első olyan állami okmányának a szövegét, amelyet nem csupán a kormányokhoz, hanem a hadviselő országok népeihez is intéztek. E határozat kifejezte azt a meggyőződését, hogy az említett országok munkásai megértik: most az a feladatuk, hogy megszabadítsák az emberiséget a háború borzalmaitól és következményeitől, és sokoldalú, határozott és feltétlen energikus tevékenységükkel segítsenek, hogy győzedelmeskedjék a béke. Lenin és harcostársai tudták, hogy hosszú és nehéz küzdelem áll előttük. De hitték, hogy a kitűzött célt — ha harcukat a néptömegek támogatják — elérik... És a néptömegek támogatták Lenint, a bolsevik pártot, támogatták az igaz ügyért vívott küzdelmet. Alább részleteket közlünk az októberi napokban és az Októbert követő időszakban született történelmi jelentőségű dokumentumokból. NYILATKOZAT OROSZORSZÁG NÉPEINEK JOGAIRÓL A munkások és parasztok Októberi Forradalma az általános felszabadulás jegyében kezdődött meg. Felszabadulnak a parasztok a földes- urak hatalma alól, mert már nincs többé földesúri földtulajdon — a földesúri föld- tulajdont megszüntették. Felszabadulnak a katonák és a matrózok .az önkényeskedő tábornokok hatalma alól, mert a tábornokok mostantól kezdve választhatók és leválthatók lesznek. Felszabadulnak a munkások a kapitalisták szeszélye és önkénye alól, mert mostantól kezdve az üzemekben és gyárakban bevezetik a munkás- ellenőrzést. Minden élő és minden, ami életrevaló, megszabadul a gyűlölt bilincsektől. Oroszország népei maradnak csak hátra, akik elnyopiást és önkényt szenvedtek és szenvednek el, akiknek a felszabadításához azonnal hozzá kell fogni, akiket teljesen és visszavonhatatlanul fel kell szabadítani. LENIN LEVELE A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAGJAIHOZ Elvtársak! Ezeket a sorokat 24-én este írom, a helyzet a végletekig kritikus. Napnál világosabb, hogy a felkelés halogatása most már igazán egyértelmű a halállal. Minden erőmmel igyekszem meggyőzni az elvtársakat arról, hogy most minden egy hajszálon függ, hogy olyan kérdések vannak napirenden, amelyeket nem tanácskozások, nem kongresszusok (még szovjetkongresszusok sem), hanem egyes- egyedül a népek, ,a tömegek döntenek el, a felfegyverzett tömegek harca dönt el... Le kell tartóztatni, ha törik, ha szakad, még ma este, ma éjjel a kormányt, miután lefegyvereztük (ha ellenállást tanúsít — legyőztük) a h.adapródiskolásokat stb. Nem szabad várni! Mindent elveszthetünk!! A hatalom azonnali kézbevételének díja: a nép (nem a kongresszus, hanem a nép, elsősorban a hadsereg és a parasztság) megvédelmezése a kor- nyilovista kormánnyal szemben, amely elkergette Verhovszkijt és egy második kornyilovista összeesküvést SZŐtt.l Kinek kell kézbe venni a hatalmat? Ez most nem fontos: hadd vegye kézbe a Forradalmi Katonai Bizottság, „vagy valamely más intézmény“, amely kijelenti, hogy a hatalmat csak azoknak adja át, akik valóban a nép érdekeit, ,a hadsereg érdekeit (a béke azonnali felajánlása), a parasztság érdekeit (a földet azonnal elvenni, a magántulajdont megszüntetni), az éhezők érdekeit képviselik. Valamennyi kerület, valamennyi ezred, minden erő azonnal mozgósítson és menesszen haladéktalanul küldöttségeket a Forradalmi Katonai Bizottsághoz, és követeljék nyomatékosan: feltétlenül ma este vagy éjjel vigyék dűlőre a dolgot. A történelem nem bocsátja meg a késedelmeskedést a forradalmároknak, akik ma győzhetnek (és ma bizonyosan győzni fognak), holnap viszont azt kockáztatják, hogy sokat veszíthetnek, azt kockáztatják, hogy mindent elveszítenek. Ha ma vesszük kézbe a hatalmat, akkor nem a szovjetek ellenére vesz- szük kézbe, hanem a szovjetek számára. A felkelés feladata a hatalom megragadása: politikai célja a hatalom megragadása után tisztázódik. Végzetes hiba vagy üres formaság lenne megvárni az október 25-i ingadozó szavazást, a népeknek joga és kötelessége, hogy ilyen kérdéseket ne szavazásokkal, hanem erővel döntsön el; a népnek joga és kötelessége, hogy a forradalom kritikus pillanataiban irányítsa képviselőit, még legjobb képviselőit is. Ezt bizonyította valamennyi forradalom története, és mérhetetlen volna a forradalmárok bűne, ha elszalasz- tanák a pillanatot, amikor tudják, hogy tőlük függ a forradalom megmentése, a béke felajánlása, Petro- grád megmentése, a menekülés az éhínségtől, a föld átadása a parasztoknak. A kormány inog. Meg kell neki adni a kegyelemdöfést, ha törik, ha szakad! Az akció halogatása a halállal egyértelmű. RÉSZLETEK A PETROGRAD! FORRADALMI KATONAI BIZOTTSÁG EGY PLAKÄTJÄBÖL, AMELY TÁJÉKOZTAT A FEGYVERES FELKELÉS MENETÉRŐL ÉS AZ IDEIGLENES KORMÄNY MEGDÖNTÉSÉRŐL ... Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. A hatalom a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetje Forradalmi Bizottságának kezébe ment át. ... A Bizottság azzal a felhívással fordul a fronthoz és a hátországhoz, hogy ne üljenek fel provokációknak, hanem támogassák a Petrográdi Szovjetet és az új forradalmi hatalmat, amely haladéktalanul felajánlja majd az igazságos békét, átadja a földet a parasztoknak, összehívja az Alkotmányozó Gyűlést. A helyi hatalom a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeinek a kezébe ment át. <. RÉSZLETEK A BÉKEDEKRÉTUMBÖL A munkás- és parasztkormány, melyet az október 24—25-i forradalom hozott létre, s amely a munkás- katona- és parasztküldöttek szovjetjeire támaszkodik, valamennyi hadviselő népnek és kormányaiknak felajánlja, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az igazságos demokratikus békéről. Igazságos vagy demokratikus béke, amelyre minden hadviselő országban a háborútól kimerült elgyötört és megkínzott munkások és dolgozó osztályok túlnyomó többsége áhítozik, s amelyet az orosz munkások és parasztok a cári monarchia megdöntése után a leghatározottabban és a legállhatatosabban követeltek — ilyen békp a kormány szerint az annexiók (vagyis idegen területek elfoglalása, idegen népek erőszakos beolvasztása) és hadisarc nélküli azonnali béke. ... A titkos diplomáciát a kormány megszünteti, a maga részéről kifejezve azt az eltökélt szándékát, hogy minden tárgyalást teljesen nyíltan az egész nép ■előtt folytat, és haladéktalanul hozzáfog a földbirtokosok és a tőkések kormánya által 1917. februártól október 25-ig jóváhagyott vagy megkötött titkos szerződések teljes nyilvánosságra hozásához. E titkos szerződések egész tartalmát, amennyiben ez, mint a legtöbb esetben történt, arra irányult, hogy az orosz földbirtokosoknak és tőkéseknek előnyöket és kiváltságokat nyújtson, hogy megtartsa vagy növelje a nagyoroszok annektált területeit, a kormány feltétlenül és azonnali hatállyal semmisnek nyilvánítja. ... Amikor Oroszország ideiglenes munkás- és parasztkormánya ezzel a béke- ,ajánlattal fordul valamennyi hadviselő ország kormányához és népéhez, különösen az emberiség három leghaladot- tabb nemzetének és a mostani háborúban részt vevő három legnagyobb államának — Angliának, Franciaországnak és Németországnak — az öntudatos munkásaihoz fordul. Ezeknek az országoknak a munkásai a haladás és a szocializmus ügyének igen nagy szolgálatokat tettek: ilyen a chartista mozgalom nagyszerű példaadása Angliában, ilyen a francia proletariátus által vívott számos világtörténelmi jelentőségű forradalom, végül ilyen a német proletár tömegszervezetek megteremtése a németországi kivételes törvények elleni hősies harcban és .az egész világ munkásainak példát mutató, hosszú, kitartó, fegyelmezett munkában. A proletariátus hősiességének és történelmi alkotóerejének mindeme példáiban zálogát látjuk annak, hogy a nevezett országok munkásai megértik a most rájuk háruló feladatokat, amelyek ,az emberiségnek a háború borzalmaitól és következményeitől való megszabadításában rejlenek, hogy ezek a munkások sokoldalú, határozott és odaadóan erélyes tevékenységükkel segítenek majd nekünk sikeresen tető alá hozni a béke ügyét. RÉSZLET A FÖLDRŐL SZŐLŐ DEKRÉTUMBÓL 1. A földesúri földtulajdon azonnal minden megváltás nélkül megszűnik. 2. A földesúri birtokokkal, valamint az uralkodóház birtokaival, a kolostori és egyházi földekkel, minden élő és holt felszerelésükkel, uradalmi épületeikkel és minden tartozékukkal az alkotmányozó gyűlés összeüléséig a járási földbizottságok és a parasztküldöttek kerületi szovjetjei rendelkeznek. 3. Mostantól kezdve az egész nép tulajdonát képező elkobzott vagyon bárminemű rongálása a forradalmi bíróság által üldözendő súlyos bűntettnek minősül. A parasztküldöttek kerületi szovjetjei megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy a földesúri birtokok elkobzásánál fenntartsák a legszigorúbb rendet, hogy megállapítsák, mekkora és mely földek esnek elkobzás alá, hogy összeállítsák az egész elkobzott vagyon pontos jegyzékét, és hogy a legszigorúbb forradalmi védelembe vegyék a nép tulajdonába átmenő gazdaságokat minden épülettel, felszereléssel, jószággal, élelmiszerkészlettel stb. együtt... A cárizmus idején Oroszország népeit rendszeresen egymás ellen uszították. Az ilyen politika eredményeit mindenki ismeri: egyfelől mészárlás és pogromok, másfelől — a népek rabsága. Az uszításnak ez a gyalázatos politikája nincs többé, és sohasem térhet vissza. Mostantól kezdve ezt .a politikát Oroszország riépeinek őszinte és becsületes szövetsége kell hogy felváltsa. Az imperializmus időszakában, a februári forradalom után, amikor a hatalom a kadét burzsoázia kezébe került, az uszítás nyílt politikája az Oroszország népei irányában megnyilvánuló gyáva bizalmatlanság politikájának, a népek „szabadságáról“ és „egyenjogúságáról“ szóló üres nyilatkozatokkal leplezett gáncsoskodás és provokáció politikájának adta át helyét. Az ilyen politika eredményei ismertek: a nemzeti ellenségeskedés fokozódása, a kölcsönös bizalom aláásása. A hazugság, bizalmatlanság, gáncsoskodás és provokáció e méltatlan politikájának véget kell vetni. Mostantól kezdve ezt a politikát olyan nyílt és becsületes politikával kell felváltani, amely Oroszország népeinek teljes kölcsönös bizalmához vezet. Csak az ilyen bizalom eredményeképpen jöhet létre Oroszország népeinek becsületes és szilárd szövetsége. Csak az ilyen szövetség eredményeképpen forrhatnak egyetlen forradalmi erővé Oroszország népeinek munkásai és parasztjai, olyan forradalmi erővé, amely meg tudja állni a helyét az imperialista annexiós burzsoázia bármilyen merényletével szemben. E tételekből kiindulva a szovjetek első kongresszusa ez év júniusában kihirdette Oroszország népeinek szabad önrendelkezését. A szovjetek második kongresszusa ez év októberében Oroszország népeinek ezt a vitathatatlan jogát határozottabb és félre- érthetetlenebb formában megerősítette. E kongresszusok akaratát végrehajtva a Népbiztosok Tanácsa úgy határozott, hogy Oroszország nemzetiségeit érintő tevékenysége alapjául a következő alapelveket fogadja el: 1. Oroszország népeinek egyenlősége és szuverenitása. 2. Oroszország népeinek szabad önrendelkezési joga, a különválást és önálló állam alakítását is beleértve. 3. Minden és mindenféle nemzeti és nemzeti-vallási előjog és korlátozás megszüntetése. 4. Az Oroszország területén lakó nemzetiségi kisebbségek és etnográfiai csoportok szabad fejlődése. Az ebből következő konkrét rendeleteket a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó bizottság megalakítása után haladéktalanul ki fogjuk dolgozni. Az Októberi Forradalom szülte Szovjetunió megoldotta a nemzetiségi kérdést, és a győzelem óta eltelt években következetesen érvényesítette az idézett dokumentumokban lefektetett valamennyi alapelvet. Összeállította: (ZSA) \