Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-10 / 28. szám
ÚJ szú HO GYAN KELL VÁROST ÉPÍTENI KELET-SZI BÉRIÁBAN? Kelet-Szibériában, a Bajkál— Amur Vasútvonal körzetében megkezdték a településfejlesztés és szociális építkezések terveinek megvalósítását. Ezek a tervek mintegy másfélmillió négyzetkilométernyi területet érintenek. A program szerint több mint 100 várost és egyéb települést alakítanak itt ki, olyan körzetben, amelynek 86 százalékán az örökös fagy az úr, s csupán a terület 14 százalékán nem fagyos egész évben a talaj. A közgazdászokat, szociológusokat és főleg az építészeket nehéz feladat elé állítják a különleges körülmények. Az első fontos kérdés: vajon kell-e az ipari fejlesztésbe bevont helyen mindenütt várost építeni, vagy csoportosítani lehet a településeket. Ez utóbbi esetben a vidék meghódítására a nagy mozgékonyságot biztosító módszereket kell alkalmazni. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy gazdasági és szociálistársadalmi szempontból is kedvezőbb a csoportos települési elv. A hatalmas térség meghatározott körzeteiben így jobban koncentrálhatok az erők és eszközök, és egy-egy város kialakulásának első szakaszában kedvezőbb életkörülményeket teremthetnek az embereknek. Az egész térség feltérképezése során meghatározták a városépítésre legalkalmasabb körzeteket. S így kezdték meg „Sózott”, megkövült erdő A Kaspi-tenger és az Aral-tó közötti száraz pusztaságban évezredekkel ezelőtti, megkövesedett erdő maradványaira bukkantak. A kővé vált fákat vastag homokréteg fedte. Az ősi fák rostjai át vannak itatva sóval. Egyes szakértők ebből arra következtetnek, hogy az erdőt valamikor tenger borította. Mások véleménye szerint az erdőt azok a hatalmas porviharok „sózták meg“, amelyek a Kaspi-tenger menti sivatagokból a legapróbb sórészecskéket hozták magukkal. A lelet mindenképpen érdekes, mert jelenleg ezen a pusztaságon több száz kilométert lehet utazni anélkül, hogy egyetlen fa előbukkanna. A földrajzi régészet szakemberei szerint a megkövesedett erdő arról tanúskodik, hogy évezredekkel ezelőtt a Kaspi- tenger és az Aral-tó közötti területen az éghajlat sokkal párásabb, csapadékosabb volt, mint ma, s lehetővé tette dú- sabb növénykultúra kialakulását. tényezőt. Meghatározták, hogy hol építenek szanatóriumokat, turistaházakat. Ebből a szempontból különleges hely illeti meg a keleti országrész legfontosabb pihenő övezetét, a Bajkál-tó vidékét. A területfejlesztés során rendkívül nagy figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek, mert ez a táj különösen „könnyen sebezhető“. A sajátos éghajlat miatt a vizek és a talaj öntisztulása itt körülbelül háromszor annyi ideig tart, mint a Szovjetunió európai területén. Lassabban nőnek a fák és a bokrok; a megbontott növénytakaró hosz- szú idő alatt áll csak helyre. Ezért a program egy sor szigorú előírást tartalmaz. A szovjet szakemberek sok tapasztalatot szereztek már a szibériai városépítésben. A BAM-körzet városcsoportjainak létrehozása azonban minőségileg új szakaszt jelent. Ebben a körzetben minimálisra csökkentik az ideiglenes lakó- és középületek számát. A városok születésének első percétől a távlati tervnek megfelelően épülnek a lakónegyedek és a középületek, s a városépítés megelőzi az ipari beruházásokat. Az ország megnövekedett gazdasági lehetőségeinek következtében a Bajkál—Amur övezet kialakításának szociális fejlesztési programja gyors ütemben valósulhat meg. VII. 10. Szamovár-krónika A szamovár — az orosz vendégszeretet szimbóluma. Barátságos duruzsolása különleges, költői hangulatot áraszt — s így ma is elengedhetetlen kelléke és dísze az ünnepi asztalnak. Az első ismert szamovár készítők műhelyei a XVIII. század elején nyíltak meg. Bár a szamovár formája azóta sem változott, időközben különböző fajtái alakultak ki. Egyik gyakran használt változata, az úgynevezett „szamovár-konyha“. Ez nagyméretű, lábakon álló korsóra emlékeztet. Három részre osztották, s így egy időben többféle ételt főzhettek benne. Kétszáz éves példányai ma iis láthatók a moszkvai Történelmi Múzeumban és a leningrádi Orosz Múzeumban. A közönséges asztali szamovárokat leggyakrabban kocka, oktaéder vagy henger alakúra formálták. A hajlított lábakat könnyen lehet fel- és leszerelni. A mesterek a díszítésre is nagy gondot fordítottak. Kü lönféle vadállatokat és mesebeli sárkányokat ábrázoló fogókkal, cifra lábakkal és fedőkkel szerelték fel műveiket. A szamovár-készítéshez kezdetben sárgarezet, maid nikkellel ötvözött rezet, s végül rozsdamentes acélt használtak. Moszkvában, Tulában és több más városban sok szamovárkészítő műhely és gyár működött. Ezek versengésével magyarázható a formák sokfélesége. A tulai szamovárok ma is világhírűek, és számos nemzetközi kiállításon nyertek díjakat. Napjainkban egyre jobban terjed az elektromos szamovár. Formája és működési elve a régi, de az izzó szénnel töltött csövet elektromos berendezés váltotta fel. (BUDAPRESS — APN) CTK-felvétel Nyaralni is tudni kell Van-e jobban várt, többet emlegetett évszak, mint a nyár? Aligha. Hányszor mondjuk el, miután elmúlt: emlékszel, akkor nyáron? S amikor újra beköszönt, mindenki vár tőle valamit: a diákok szép, tartalmas szünidőt; mezőgazdászaink gyümölcsöt, kalászt érlelő meleget; legtöbben pedig a pihenés, üdülés néhány élménydús hetét. Hát itt van újra a nyár! Napfénnyel, meleggel, záporral, hűsítő szellővel. Turisták ezrei kerekedtek és kerekednek fel ismét új országok, városok, tájak megisme résére. Van, aki egész éven át készülődik a nyári útra, percről percre pontosan beosztja a szabadság napjait. A merészebbek berakják az autóba a csomagot és a családot, s terv és előkészület nélkül indulnak szerencsét próbálni. Egyesek külföldön, mások idehaza töltik szabadságukat. Egyik esetben sem biztos azonban, hogy a nyaralás élményekben gazdag, a várakozásnak megfelelő lesz. Mert nyaralni is tudni kell. A mindennapok ideges rohanását hagyjuk otthon, vegyük észre az élet apró örömeit, a természet szépségeit, örüljünk gyermekeinkkel egy-egy szép virágnak, lepkének, a számukra érdekes újdonságoknak. így lesz szép a nyaralás, íqy gyűlnek össze az élmények, melyek nyári meleget árasztanak majd akkor is, ha már elmúlik i nyár. F. m. m. BULGÁRIA VIRÁGAI A bolgár kertekben ezerkétszáz féle virág díszük: a virágtermesztésnek ősi hagyományai vannak az országban. A jácintok, tulipánok, szegfűk, rózsák örömöt, derűt visznek az otthonokba. Húsz évvel ezelőtt megkezdődött az iparszerű virágtermesztés is Bulgáriában. Jelenleg száz hektárnyi melegházban és 500 hektárnyi szabad területen nevelik a különféle nemes virágokat. A termelő üzemek friss vágott virágot, magot, cserepes növényt, palántákat és virágtövet is árusítanak. A virágkertészetek a termés 9 százalékát exportálják: a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Svájcba, Ausztriába, az NSZK-ba, Svédországba és más európai országokba. Legújabban virágszállító repülőgépeket indítanak Kanadába, Kuvaitba, Singapore-ba és más távoli országokba is. A virágtermesztéséről híres Hollandia is vásárol bolgár virágot. A bolgár rózsák mellett egyre kelendőbbek a szegfűk. Az ország legnagyobb virágházában, Veiingrádban termesztett Simszegfű például tucatnyi érmet nyert már nemzetközi kiállításokon, és több mint 20 országba exportálják. A gyakori virágkiállításokra számos országból érkeznek Bulgáriába érdeklődők. Szófiában — a tervek szerint — hamarosan állandó szabadtéri virág- kiállítást nyitnak meg. (BUDAPRESS —SZÓFIAPRESS) APRÓHIRDETÉS ISMERKEDÉS ■ 44/160 iparos özvegyember hozzá illő élettársat keres, aki hozzá költözne vidékre. Házam, kertem van Pozsony környékén. Jelige: Egyedül élek. Ú-972 adásvétel ■ Eladó lakóház 2 család részé re Stúrovóban. Azonnal beköltöz hető. Cím a hirdetőirodában. Ú-926 ■ Eladó jó állapotban levő garázsolt Trabant-limuzin. Lády Béla, Cicovská cesta 33, Calovo 1145, dunaszerdahelyi járás. Ű-938 ■ Jó állapotban lévő Praga RND alkatrészekkel együtt eladó. Ár megegyezés szerint. Árva Ignác, 943 55 Bruty 190., érsekújvári járás. Ű-952 ■ Eladó 8 ár házhely kis házzal. I. Bosy, Galanta, SNP B 1. Ű-969 ■ Eladó nagyon jó állapotban levő, fehér színű Trabant. Domonkos István, Calovo, Fucíková 4., tel.: 25-16. Ű-981 az úgynevezett bázis városok, nagyobb lélekszámú települések tervezését. A csoportos településrendszer „támaszpontjai“ a már betelepített körzetek nagy ipari központjai: Ir- kutszk, Csita, Blagovescsenszk, Ulan-Ude, Habarovszk, Vlagyivosztok és az Amur-parti Kom- szomolszk... Ezek mintájára fejlődnek tervszerűen a vasútvonal nagyobb települései: Tin- da, Uszty-Kut, Kazacsinszk, Novo-Kirenszk, Csulman, Udo- kon és Urgal... Ezek a jövendő agglomerációs központok — körülöttük teljesen új települések születnek. A városok terveit az ország legjobb tervező kollektívái alakítják ki. A leningrádi kísérleti tervező intézet munkatársainak elképzelései szerint készülnek például a városközpontok. Ezeket a középületek, a kulturális és szolgáltató, valamint a sportlétesítmények koncentrációja jellemzi, és egységes építészeti együttest alkotnak majd. A lakónegyedek az északi feltételek között már kipróbált háztípusokból épülnek, de a helyi anyagok felhasználására új típusterveket is készítenek. Kelet-Szibéria szociális fejlesztési terve magában foglalja a lakosság pihenését szolgáló intézményeket is. Felmérték a szép tájakat, a gyógyforrásokat, az erdőket, a közlekedési lehetőségeket s egy sor más Hímzett Gioconda Tamara Levickaja, az ukrajnai Szúrni város népművésze Leonardo da Vinci világhírű Giocondáját hímezte vászonra. A moszkvai Művészeti Akadémia szakértői egyhangúlag megállapították, hogy a hímzett „festmény“ tökéletes mása az eredetinek. Levickaja kiemelkedő tehetsége már gyermekkorában kitűnt. Első sikerét húszéves korában aratta, amikor Tarasz Sevcsenko portréjával díjat nyert az országos népművészeti kiállításon. Több mint 120 alkotása gazdagítja már a hazai és a külföldi múzeumokat. Csaknem harminc Lenin-portrét hímzett a szúrni művésznő. Közülük egyet a moszkvai Lenin-mú- zeumban őriznek. Tamara Levickaja különleges művészetét nagy szeretettel, szívesen adja tovább. Szumiban számos tanítványa van, s közülük többen már elismert művészek. „Házassági iskola” Magdeburgban számos általá- íos-, közép- és felsőfokú ok- atási intézmény működik. A iáros nevezetessége mégis egy igészen különleges oktatási ntézmény — az úgynevezett .házassági iskola“. Az iskola 1972 óta működik, ; évente kétszer megrendezett öbb hónapos tanfolyamokból ill; ezeken kiváló előadók segítségével „tanulhatják meg“ a taligátok a stabil boldog hájasélet kialakításának, a csa- :ádi környezet örömtelivé és arfóssá tételének „tudomá- íyát“. A tananyag, a tematika gén sokrétű, többek között lyen tantárgyak szerepelnek: ,A házasság és a család szerepe a szocialista társadalomtan“, „A férfi és a nő, mint partner“, „Családjog“, „Családtervezés“, „Szexuális élet“, „Háztartásvezetés“, „A szabad idő hasznos eltöltése“ stb. A tanfolyamok — amelyek igen népszerűek — előkészítik a házasságra a fiatalokat, de a továbbiakban a házasság megtartására is nevelnek. A tanfolyamokat kis létszámú hallgatóságnak rendezik: egy-egy ilyen kurzuson mindössze 40- en vesznek részt, a 18—60 év közötti korosztályokból, zömmel 18—26 évesek. Egyedülállók, elváltak, házasulandó fiatalok szülei éppúgy megtalálhatók a hallgatók között, mint jegyesek vagy fiatal házasok. Ez az iskola nem ad osztályzatot, nem oszt bizonyítványt, de előkészít a legbonyolultabb társulásra, a családi életre. (BUDAPRESS — PANORAMA)
