Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-30 / 44. szám
Gyors ütemben vetik a búzát. Jobbra Frantiiek Navrátil főagronómus Gazda; hozamot ad a cukorrépa e idejében elvetették a búzát • Jelentős sikerek a gyümölcstermesztésben # Minden munkát gépesítenek Aki egyszer a Hanán jár, örökké visszavágyik oda. Megnyugtatóan hatnak az emberre a gyümölcsfaligetekben meghúzódó rendezett kis falucskák. A síkságon szinte olyan messze látni, mint nálunk lent, a Csallóközben. A Morava és Haná folyók mentén elterülő föld gazdag termést ad. Ezért is nevezték el a cseh országrészek éléskamrájának. A sok-sok parányi falucska egyike a Prostéjov szomszédságában levő Domamyslice. Tágas, hosszú főutcáját kora ősszel még gazdag teherrel megrakott karcsú körtefák szegélyezik. Egy idős bácsi csodálkozásunkat látva magyarázza: — A mi falunkban örök idő óta szinte törvény, hogy minden ház előtt legalább egy körtefát kell ültetni. Ezek a fák utcánk legszebb díszei és ráadásul hasznot is hoznak. A szorgalmas morva földművesek az öreg bácsihoz hasonlóan gondolkoznak. Ha valamihez hozzákezdenek, előre átgondolják, mit kell tenni azért, hogy igyekezetüket siker koronázza, megtérüljön a befektetés. Ez jellemző a helyi Moravan szövetkezet gazdálkodására is. Olyan magas a termelés szintje, hogy bizony a Hanán kevés közös gazdaság veheti fel vele a versenyt. Célszerűen gondolkodó, előrelátó vezetőkkel ismerkedem meg az egyik irodahelyiségben. Túl a szövetkezet határain becsülgetik, milyen lesz a cukorrépa hektárhozama. A vendégek egyike Eduard. Novotny mérnök, a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete Vfskovi Területi Állomásának gépesitője. Úgy véli, hogy a dél-morvaországi kerületben a cukorrépa- termelők legalább 400—500 mázsás hektárhozamot érnek el. A répa cukortartalma jóval több, mint az előző években. Elújságolja még, hogy a betakarítását teljesen gépesítették. — Nincs más út — fűzi hozzá FrantiSek Navrátil, a helyi efsz főagronómusa —, gépek nélkül mozdulni sem tudnánk, hisz a közeli város valósággal elhódítja a munkaerőket. A gépeket szívesen kezelik, vezettük a fiatalok is, főleg akkor, hogyha a havi keresetük is elég nagy. Otakar Hladky mérnök az intézet kerületi székhelyén dolgozik Brnóban, mint önálló tudományos szakértő. — Nekem is az a véleményem — mondja —, hogy a gépeké a jövő, sőt azt állítom, hogy még több betakarító kombájnra lenne szükség. A munka termelékenysége fokozásának érdekében hatsoros betakarítógépeket kellene adni a mezőgazdasági üzemeknek. A kerületi értékelés után a Moravan szövetkezetre terelődik a szó. Eduard Novotny röviden így jellemzi a gazdálkodást. — Minden évben jó hozamokat érnek el a növény- termesztésben, és az állattenyésztés eredményei is a legjobbak közé tartoznak. Bár csak sok ilyen jólmenő szövetkezetünk lenne a becslésem szerint mintegy 150 ezer hektárra kiterjedő Hanán. — Igyekszünk — mondogatja a főagronómus —, azért vagyunk itt az elnökkel és még néhány funkcionáriussal negyedszázada, a szövetkezet alakulása óta. Lapozgat a kimutatásokban és jó pár évvel visz- szaforgatja az idő kerekét. Nehéz volt az indulás, és bizony sokszor elcsüggedtek. De azért bíztak, hogy egyszer jobbra fordul a sorsuk. Szívósan dolgoztak meg minden eredményért. Az adatok felsorolása helyett inkább a határba hív, nézzem meg a cukorrépát, milyen gazdagon termett a föld. Az egyik cukorrépatáblán teljes ütemben dolgoznak az emberek és a gépek. FrantiSek Janóik és Josef Béhar épp hozzánk érkezik. — Vigyázni kell — mondják. — Bár a cukorrépa egyenletes, olyan gyorsasággal kell haladnunk, hogy ne legyen túl nagy a veszteség. Kisvártatva FrantiSek Adamek közeledik egy másik betakarító kombájnnal. A főagronómus elmagyarázza, hogy nemrég a Ceské Budéjovice-i ügyességi versenyen megnyerte az első díjat. — Kell is most az ügyesség — mondja a verseny- győztes traktoros. — Ha nem haladnánk pontosan a sorok között, akkor bizony sok répagyök elmaradna. A veszteségek csökkentéséről más módon is gondoskodtak. Franciska Balőariková, a vezetőség tagja több társával együtt villával szedi össze a répát. — Alaposan megnézzük, hogy a gépek mennyi répagyököt hagynak el — mondja. — Nem túl sokat. De ezt se hagyjuk kárba veszni. A főagronómus örömmel szemléli a gondos munkát és nyilatkozik: — Szövetkezetünkben a cukorrépa átlagos hektárhozama tíz év óta több mint 400 mázsa. Idén legalább 500 mázsát takarítunk be minden hektárról. Egy másik táblán teljes ütemben vetik a búzát. A helyi viszonyoknak megfelelően a tervezett terület 70 százalékába szovjet búzafajtákat, 20 százalékába pedig jugoszláv búzafajtákat vetnek. A főagronómus elmondja, hogy a gabona átlagos hektárhozama 54 mázsa volt, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ezer mázsát adtak el terven felül. A határszemle után félig-meddig pihenésképpen látogatjuk meg a gyümölcsöst. A dombos parcellákat használják fel gyümölcstermesztésre. Stefan Charvát főkertész elmondja, hogy az alma 200 mázsát ad hektáronként, a körte pedig 300 mázsát. — Most már érdemes körtét termeszteni — fejtegeti, mert kilójáért három koronát adnak és így jelentős tiszta haszon származik belőle. Úgy tervezik, hogy a jövőben még több körtét termesztenek, annál is inkább, mert a feldolgozó üzemek egyre többet kérnek belőle szörp készítésére. A lenyugvó nap sugarai bearanyozzák a kis falucskát. A főagronómus még sok-sok olyan adatot közöl, amelyek azt bizonyítják, hogy jogosan kapták meg az olomouci nemzeti aratóünnepélyen a Munkaérdemrendet. A mezőgazdasági termelés igazi mesterei. BÁLLÁ JÚZSEF A kombájnok után villával szedik össze a cukorrépát Stefan Charvát főkertész örül a gazdag körtetermésnek (A szerző felvételei)
