Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-23 / 43. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. OKTOBER 23. VASÁRNAP X/43 BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 293. SZÁM ÁRA 1 KORONA Korszerű gépekkel végzik a cukorrépa betakarítását a Hrnéiarske Zaluzany-i Efsz (közép-szlovákiai kerület) határában is (CSTK-felvétel) Október végén járunk, és a földeken egyre kevesebb a tennivaló. A mezőgazdasági üzemekben idejében elvetették az őszieket, s ezzel már lerakták a jövő évi termés alapjait. Szlovákia-szerte felszedték a burgonyát, begyűjtötték a zöldséget, leszüretelték a szőlőt, és a legtöbb helyen az almaszürettel is végeztek. Igaz, a cukorrépa egy része még a földben van, több ezer hektáron töretlen a szemes kukorica, és a szántó traktorosok számára is akad még munka. Mindez azonban az őszi teendőknek már csak töredéke, a feladatok zömét már elvégezték. Folyamatosan, szervezetten és kapkodás nélkül dolgoztak és dolgoznak a földeken, ami annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági dolgozók az év legtöbb munkát adó időszakára kellően felkészültek, a részletesen és gondosan kidolgozott ütemtervek pedig lehetővé tették, hogy az emberi és a technikai erővel, valamint az idővel egyaránt ésszerűen gazdálkodjanak. Ha az egyes időszakok végién az elvégzett munkáról bizonyítványt kapnának a mezőgazdasági dolgozók, akkor már most — az őszi munkák teljes befejezése előtt — előlegezni lehetne a jelest. A szántóföldek hősei a hajnali munkakezdésekkel, a késő estébe nyúló munkanapokkal, nem egy esetben pedig az éjszakai műszakokkal érdemelték ki az elismerést. Eddigi helytállásuk a kezesség, hogy a hátralevő munkák idején nem csökken a munka üteme. Az érdem elsősorban — de nem egyedül — a mezőgazdasági dolgozóké. Ezt meg kell mondani, az ünneprontás leghalványabb gondolata nélkül. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról a sok ezer emberről, főiskolásokról és középiskolásokról, a néphadsereg katonáiról, a helybeli, nem a mező- gazdaságban dolgozó lakosokról, nyugdíjasokról, de a patronáló ipari üzemek és hivatalok dolgozóiról sem, akik bizonyos időn át, illetve a hétvégeken a mezőgazdaság megsegítésére siettek. Az ő érdemük is, hogy rövidesen újabb eredményes őszt hagynak maguk mögött a mezőgazdasági dolgozók, hogy ami megtermett, azt sikerült gyorsan és a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani. Sokan mondják, kérdezik, egyáltalán szükség van erre? Keil a segítség akkor is, amikor úgymond kedvezőek a feltételek, a betakarítást nem nehezíti rendkívüli időjárás? Egyértelmű igen.a válasz, és állításunk konkrét tényekkel, érvekkel bizonyítható. Említsük meg például az egyre nagyobb hozamokat. Ma, amikor hektáronként 60—100 mázsa között fizet a szemes kukorica, vagy 400—500 mázsa között a cukorrépa, sokkal nagyobb mennyiséget kell szállítani, mint évekkel ezelőtt. Évről évre nagyobb a szemes kukorica vetésterülete, így az őszre maradt munka is egyre több. A nagy hozamok csak úgy érhetők el, ha egyetlen követelményből sem engednek. Az egyik agronómus mondta hetekkel ezelőtt: „Száraz a talaj, nagy hantokat forgat az eke. A szántók után ezért ötszűr-hatszor is át kell dolgoznunk a földet, ha nem engedünk a követelményből, a búzát porhanyós talajba vetjük el.“ Ha nehezebb is a munka, mindig a legkedvezőbb időpontban kell elvégezni. És nehézség mindig előfordul, különösen, ha olyan sokrétű és olyan tömérdek a feladat, mint ősszel, elsősorban októberben, amikor valósággal összezsúfolódnak a tennivalók. Gépek segítik a munkát és egyre több van belőlük — mondhatják sokan ellenérvként, és igazuk is van. Persze, csak részben, mert a gépesítéssel egyidejűleg csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, és nagy — sőt egyre nagyobb — területen termesztenek olyan növényeket — zöldség, gyümölcs —, amelyeknél ma sem nélkülözhetik a kézi munkát. Nem szólva arról, hogy kézi munkát is igényel olyan növények betakarítása, amelyek termesztése teljesen gépesített. Például alapkövetelmény, hogy a cukorrépa, a szemes kukorica és a burgonya tábláit a gépek után be kell járni, és kézzel összeszedni az elhagyott termést. Az sem ritkaság, hogy egy-egy táblán egyenletlenül fejlő dik a répa, és betakarításában hagyományos módszert kell alkalmazni. Ha annyi ember és gép lenne a mezőgazdaságban, hogy az ugrásszerűen megnövekedett őszi feladatokat a legkedvezőbb időszakban tudnák elvégezni, akkor az év más időszakában e hatalmas erő kihasználatlan lenne, ami gazdaságpolitikailag megengedhetetlen. Mivel az őszi időszak számottevően befolyásolja az év gazdasági mutatóinak alakulását, sőt jelentős mértékben már a jövő esztendei termés nagyságát is meghatározza, ugyancsak megengedhetetlen, hogy valamit esetleg felületesen végezzenek el. Ezért kell a segítség, ezért voltak ott az idei őszön is az iskolások a szőlőtáblákon és az almás- kertekben, a katonák, a patronáló üzemek dolgozói és a helybeli lakosok a cukorrépa- és a burgonyatáblákon. Azért, mert a termés gyors betakarítása közügy, közérdek. Mindannyiunk, az egész társadalom javát szolgálja, ha elmondhatjuk: nehéz volt, de sikerült. Megérte a fáradságot. EGRI FERENC mm KÖZÉRDEK
