Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-02 / 40. szám

fogvasztáscsükkentö - műanyagból Világszerte folynak kísérle­tek különböző anyagokkal, szerkezetekkel, amelyekkel sze­retnék elérni az ideális üzem­anyag-fogyasztást, az ennek sok­szor ellentmondó teljesítmény­növelést és a CO-csökkentést. E kezdeményezések nagy része kezdeti beharangozások után feledésbe merül. Egyike-másika azonban létjogosultságot nyer, és ténylegesen azt nyújtja, amit szerkesztői elvárnak tőle. A következőkben beszámo­lunk egy olasz feltaláló por­lasztó-kiegészítő szerkezetéről, amely a motorban lejátszódó robbanási folyamatot, s ezzel a motor hatásfokát jelentősen javítja. A szerkezet a különféle fém­alkatrészeken kívül, a Bayer AG által gyártott — üvegszál­lal erősített — polibutilénte- reftlat — rövidebben: Pocan nevű anyagból készült. A porlasztót kiegészítő szer­kezet három szerelvényből te­vődik össze: — egy a kivegőt folyamato­san szállító ventillátorból, amely a gyújtás kapcsolásától működik; — egy szelepből, amely a szívócsőre kerül és a gázpe­dállal összekapcsolt bütykös­tárcsa révén a levegő adagolá­sé; szabályozza (a bütyköstár­csa formája függ a porlasztó típustól |: — egy műanyag csőből, amely a ventillátort és a szele­pet köti össze. A ventillátor által szállított levegő, az üzemanyaglevegö keverékben nagyobb oxigén­arányt hoz létre, és így a ke­verék jobb áramlása érhető el. A kiegészítő szerkezet elő­nyei — a gyártó cég közlése szerint: a benzinfogyasztást 20 —25 százalékkal csökkenti, a motor teljesítményét több, mint 4 százalékkal növeli, az alacso­nyabb sebességtartományokban a motornak nagyobb rugalmas­ságot biztosít, és a kipufogó gázban levő szénmonoxidtartal- mat csökkenti, ami a környe­zetvédelem szempontjából na­gyon fontos. A Pocan 3235B jelzésű mű­anyag — amelyből a szerkezet készült — kemény, kiváló hő­álló, és a nagy hőmérsékleti ingadozások közepette is meg őrzi formáját. A kérdés csupán annyi: az a tetszetős, szerkezetileg egysze­rű kiegészítő alkatrész meny­nyire váltja be a hozzáfűzött reményeket. Lehet, hogy töb­bet nyújt majd előző társainál, ám lehet, hogy ez is eltűnik a süllyesztőben. De addig is, amíg nem lesz olyan szerkezei, amely a motor kímélése mellett valóban üzsmanyag-takarékos- ságot és ezáltal megfelelő, a környezetvédelem szempontjá­ból is kevés Cü-t eredményez, addig gyakrabban ellenőriztes­sük a porlasztót. Ma ez a leg­biztosabb módszer. Bővítik a szolgáltatást (CSTK) — A gépkocsiveze tőknek nyújtott szolgáltatáso­kat, amelyeket a nyári hóna­pokban igen sokan vesznek igénybe, Prágában a Csehszlo­vák Gépjárműjavító Vállalat és az Autodruzstvo üzem biztosít­ja­Az Autodruzstvo csaknem ezer szakembere a korszerűen felszerelt 15 prágai szervizben évente 123 millió korona érté­kű munkát végez. Az Autodruz­stvo elsősorban a Skoda sze­mélyautók javítását vállalja. Két javítóműhely dolgozói a Wartburg, további kettő pedig a Renault gépkocsi javítására szakosították magukat. Saját szervizük van a Zsiguli, a Fiat, a Mercedes, a Volkswagen, a Ford, Citroen és a BMW gép­kocsiknak. Az Autodruzstvo egyik legkorszerűbb üzemében, a Prága IV. városkerületében levő Fiat-szervizben naponta 80 gépkocsit javítanak. A Csehszlovák Gépjárműjaví­tó Vállalat 8 szervize áll a motorosok rendelkezésére. E szervizek a Skoda gépkocsikon kívül elsősorban a szovjet sze­mélyautók, a Volga, a Moszk vies és a VÁZ javítását vállal­ják. Külön javítóüzem végzi el ezen jármüvek motorjainak javítását. Mindkét vállalat a CSKP KB VII. ülésén jóváhagyott elvek­kel összhangban a jövőben bővíti lakossági szolgáltatá­sait. Az Autodruzstvo 38 millió korona beruházással két új szervizt épít Dáblicében és Spofilovban a Renault és a Wartburg típusú gépkocsik ja­vítására. A Csehszlovák Gép­kocsijavító Vállalat a jövő év­ben Prága X. városkerületében üzembe helyezi a Skoda és a Volga gépkocsik új szervizét, valamint a műszaki ellenőrző állomást, amelynek a prágai gépjárművezetők már előre örülnek. HATVAN FOKOS FAGYOKBAN IS A szibériai Csita város ban megkezdték az új öt tonnás teherautók sorozat gyártását. Az új csitai gép kocsigyárban készülő te­herautók megjelelnek majd u sarkvidéki területeken uralkodó zord égha/lati vi­szonyoknak. Különösen nagy gondot fordítottak a vezető­fülke hőszigetelésére. A ko­csikat minden nehézség nél kül használhatják 60 fokos jugyokban is. X. 2. N 6/3 A vérzéseknek lényegében két fajtáját különböz­tetjük meg: 1. a test természetes nyílásain üt történő és külső, valamint 2. belső vérzéseket. A külső verőeres vérzés esetén a sebből az érverés ütemével összhangban élénkpiros vér ritmusosan fecskendezik. Különösen a nagy verőerek sérü­lése igen veszélyes, mivel néhány perc alatt a pá ciens elvérezhet. Gyűjtőeres vérzés esetén a seb­ből a vér folyik, és lényegesen sötétebb színű, mint a verőeres vér. Ez a vérzés közvetlenül nem veszélyezteti az életet, kivéve a nyaki gynjtoerek, esetleg a mellkasi nagy gyűjtőér sérülésé esetén, amikor még levegő Is juthat a vérkeringésbe (ún. légembólia). A test bármely részén bekövet kezett gyűjtőeres vérzést biztonságosan elállít­hatjuk helyesen alkalmazott nyomókötéssel. Mi­vel a nagy verőeres vérzés életveszélyes, a se­gélynyújtónak másodpercnyi késedelem nélkül kell cselekednie. Ha van keze ügyében sterill kötszer, akkor csíramentesített mullpólyával be­csavart ujjal nyomja el a vérző verőeret. Ezzel a sterilitás követelményeinek is eleget tesz. Azon­ban figyelem! A mullpólya keresése nem mehet az idő rovására, nem járhat a vérzés néhány ti- zedmásodperces meghosszabbodásával sem. Ez a késés ugyanis súlyos, helyrehozhatatlan sokkot idézhet elő. Ezért a nyaki, a kulcscsont alatti, a kari és a combverőér sérülése esetén a ííegély- nyúitó tétovázás nélkül, azonnal csupasz ujját a sebbe nyomja, mégpedig úgy, hogy a vérzés azonnal elálljon. Ezeknél a sérüléseknél a steri­litás szabályainak elhanyagolása másodrendű és nem lényeges kérdés. A veröerek odavezető részének a nyomáspon tokon való lenyomása kíméletes, hatásos és gyors módszere az erőteljes vérzés elállításának. Emellett a vérző személy sincs kitéve további egészségkárosodásnak. Ennek alkalmazását azon A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 27. 1. Motoros jármű, járműszerelvény és villamos vezetőjének a) csupán helyzet jelző lámpákkal nem szabad közleked­nie, és ha az úttest összefüggően és megfelelően ineg van világítva, távolsági fényszóróval sem; bj helyzet jelző lámpákkal csak akkor szabad közlekednie, ha az úttest megfelelően és összefüggően meg van világítva; c) csupán helyzet jelző lámpákkal nem szabad közlekednie, és ha az úttest összefüggően és megfelelően meg van világítva, tompított fényszórókkal sem. 2. Figyelmeztető fényjelzést aj a tompított vagy távolsági fényszóró bekapcsolásával, és korlátozott látási viszonyok esetén a tompított és távolsági fényszóró átkapcsolásával kell adni; bj korlátozott és nem korlátozott látási viszonyok esetén egyaránt a tompított és távolsági fényszóró átkapcso­lásával kell adni; ej korlátozott és nem korlátozott látási viszonyok esetén mindig a helyzetjelző és a tompított fényszóró átkap­csolásával kell adni. 3. A motoros jármű vezetőjének, aki járművével a vasúti átjáró előtt megállt aj kötelessége, hogy korlátozott látási viszonyok között távolsági fényszóróval Világítson; bj kötelessége, hogy korlátozott látási viszonyok között csupán a helyzetjelző lámpákkal világítson; ej korlátozott látási viszonyok esetén nem szabad távol­sági fényszóróval világítania, és amennyiben a szem­közti jármüvek vezetőit vakítaná, tompított fényszóró­val sem. 4. A ködfényszóró nélküli motoros jármű vezetőjének köd­ben, havazás vagy sűrű esőzés esetén aj csak helyzet jelző lámpákkal kell világítania; bj távolsági fényszóróval vagy helyzet jelző lámpákkal kell világítania; c) tompított fényszóróval kell világítania. 5. A személygépkocsi pótkocsijának megengedett legna­gyobb összsúlya nem haladhatja meg aj a vonó jármű önsúlyának 80 %-át, függetlenül attól, hogy a pótkocsi üzemi fékberendezéssel fel van-e sze­relve vagy sincs; bj a vonó jármű önsúlyának 50 %-át, függetlenül attól, bogy a pótkocsi üzemi fékberendezéssel fel van-e sze­relve vagy nincs; c) a vonó jármű önsúlyának 50 %-át, ha a pótkocsi üzemi fékberendezéssel nincs ellátva, és a vonó jármű ön­súlyának 80 % át, ha a pótkocsi ilyen fékberendezéssel el van látva. 7. Az itt ábrázolt (táblával kiegészített) jelzőtábla jelentése: a) a várakozási tilalom ha­tályának kezdete; b) a várakozási tilalom te­rületi hatálya; c) a várakozási tilalom ha tályának vége. 4 © 8. Az ábrázolt útkereszteződésen másodikként halad át: a) a 3-as jelű jármű; bj a 2-es jelű jármű; ej az les jelű jármű. Helyes válaszok: eB ‘q£ ‘eg ‘ag ‘a* *□£ '«z ’íj t 6. Az itt ábrázolt (táblával kiegészített) jelzőtábla jelentése: a) a megállási tilalom ha­tályának kezdete; b) a megállási tilalom ha­tályának vége; c) a megállási tilalom terü­leti hatálya. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖZÚTI BALESETEKNÉL (4) ban alapvető anatómiai ismeretek elsajátításának kell megelőznie. A legfontosabb nyomáspontok: 1. A halántékon: a fej hajjal borított részén tör­tént verőeres vérzés esetén a segélynyújtö a hal­lójárat előtt körülbelül egy ujjnyi távolságban az arcon 3 vagy 4 ujjal a halántéki verőeret a já­romcsonthoz nyomja 2. Az arcun: az arc verő­eres vérzésekor a segélynyújtó az ujjaival, eset­leg a hüvelykujjával az arci verőeret az állka­pocs vízszintes részéhez nyomja. Ez a nyomás- "pont az alsó állkapocs hátsó hajlata előtt van. 3. A nyakon: a szájüregből, a nyak felső részé bői és természetesen a fej bármely részéből kiinduló verőeres vérzéskor a segélynyújtó a kö­zös veröeret, a nyaki verőeret a nyakcsigolya oldalnyúlványához nyomja. A nyomáspont a nyak közéuső és alsó harmadának határán van, a gége és a fejbiccentő izom közötti bemélyedésben. Ezt csak az egyik oldalon szabad lenyomni, ugyanis a mindkét oldalon egyidejűleg alkalmazott nyo­más az agyban vérhiányt idézne elő, és ez a sé­rült azonnali eszméletvesztését, majd a halálát okozhatná. 4. A kulcscsont alatt: a vállízület kör­nyékén, a hónaljban és a felkar felső harmadá­ban történő verőeres vérzéskor a segélynyújtö 2—3 ujját a kulcscsont melletti mélyedésbe nyomja, és így fejt ki nyomást az alatta húzódó verőérre. A karon: a felső kar és a könyöktáiék verőeres vérzése esetén a felső kar belső oldalán a kétfejű és a háromfejű karizmok közötti mélye­désben elhelyezkedő kari verőeret a felkar csonthoz kell nyomni. A combon: a lábszár vér zésekor a comb belső oldalán levő négyfejü láb szárfeszítő izom melletti combverőeret 1—2 ujj­nyira a lügyék alatt egymásra helyezett hüvelyk ujjal a combcsonthoz kell nyomni. n» DA DO A ft IIV DÁI

Next

/
Thumbnails
Contents