Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-02 / 40. szám

Robog ci kék Skoda a Bodrogközön keresztül. Nézem az elsuhanó tájakat, s azon tűnődöm: szép a Bodrogköz au­tóból nézve is. Nekem mindig Petőfit juttatja eszembe, aki 1847 nyarán járt itt először, s Úti leveleiben így örökíti meg első benyomásait: ...Széphalom tói becsavarodtam a Bodrogközbe. Or szágútnak híre sínes; csak úgg őgye- legtünk faluról falura. Különben nem untam magamat, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől túl a Bodrogon erdős rónaság. Itt is, ott is egg kiserdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonával . . . virító zöld mezők, rajtok egg egg kis tó, széles sás, tisztáján pedig fehér vízililliomok, s fölötte jaj­gató sirályok lengetik hosszú szárnyai­kat. Auró. barátságos alakú faluk, a a házak között sudár jegenyefák, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép, takaros leányok. De amennyire jóllakott a jelenségekkel szemem, any­agira megéhezett gyomrom, midőn dél után két óra tájban Királghelmecre ér­tem ..." Aki Bodrogköz területére lép, azt ma is ilyen festői táj fogadja, persze kitű­nő műutakkal. Már messziről kiemelke­dik a végtelen síkságból a Kis- és Nagyhegy, mint egy hatalmas kétpúpú teve háta. A hegy keleti lábánál fek­szik Királyhelmec (Kráfovsky Chlmec). Helmec múltja sok érdekes eseményt rejt magában. Népe nemcsak szorgal­máról, hanem haladó múltjáról is híres. Ám ez a város is csak a szocializmus építésében mutathatott fel igazán je­lentős eredményeket. Erről beszélget­tünk buckó 'József elvtárssal, a Király- helmeci Vnb elnökével. — A várost a felszabadulás gazdasá­gi téren az 1919-es színvonalon találta. Azóta a lakosság s az épületek is meg kétszereződtek. Szocialista rendszerünk igen kedvező feltételeket teremteti vá rosurak szociális fejlődéséhez. Ez a fej­lődés az utóbbi évtizedben gyorsult meg igazán. Ma már a lakosság 65 szá­zaléka a helyi és a környező ipari lé­tesítményekben dolgozik. — Maradjunk még egy kicsit a kö zelmúltnál. Mi épült az utóbbi években Helmecen? — Első helyen említeném a tejüze­met, amely főleg nőknek nyújt helyben munkalehetőséget. Rövidesen befejező­dik a bútorgyár építése- is. Itt 600 munkás dolgozhat majd a legkorsze­rűbb feltételek közt. 1962-ben városun­kat Is rákapcsolták a Bodrogköz víz­vezeték-hálózatára, így ez a gondunk is megoldódott. Épült egy új sportte­lep, ahol két medence van felnőttek s egy gyerekek számára, egy korszerű kórház, 29 tantermes, pavilonos iskola és a város északi részében egy min­den igényt kielégítő művelődési ház. — Az új lakónegyedek építése Hel mecen is szükségszerű, hiszen a város lakóinak száma egyre nő, de a kor szerű lakóházak építésével a város ké­pe is megváltozik. Gondoltak-e a város fejlesztés során arra, hogy legalább részben megőrizzék Helmec régi, han­gulatos képét? — Az úgynevezett főutcát, sajnos, teljesen le kellett bontanunk. Ez <az utca nagyon keskeny, akadályozza a forgalmat. Házai régiek, többnyire föld­szintesek. A déli rész lebontása már megkezdődön. A következő ötéves terv­időszakban sor kerül az északi rész Lackó József szanálására is. De a műemlékjellegü épületeket, köztük Lórántffy Zsuzsan­na volt kastélyát meghagyjuk. így ezek és más tipikus helmeci házak megőriz­nek majd valamit a régi városból. En­nél többet mi sem tehetünk, így van ez a nagyobb városok esetében is. A korszerű városfejlesztés ezt igényli, s ehhez kell igazodnunk. — Nehéz egy rövid riportban a vá ros múltjáról, jelenéről és jövőjéről tel jes képet adni. Célom nem is ez, csu­pán felvillantani a leglényegesebbel a városka fejlődéséből. És serkenteni minden helmeci! arra, hogy legjobb tu dúsával segítse kedves szülővárosát még szebbé lenni. Kap e az elnök és a városi nemzeti bizottság ilyen jelle gű segítséget, támogatást a lakosság tói?- Azzal kezdem, hogy a folyamatos­ság a város fejlesztésében a jövőben is egyik fontos feladatunk marad. E törekvésünkben a lakosságtól minden támogatást megkapunk. A Z akcióban például a helmeci lakosság 7 millió 222 ezör korona értékű kötelezettség­vállalást tett. Ebben szerepel egy vegytisztító, egy mosoda, 3500 méter gyalogjáró építése, több ezer négy­zetméter park létesítése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Állami be nullázásból pedig 60 férőhelyes óvoda, korszerű gimnázium, egy 60 ágyas szálloda és egyél) középület épül. — A legfőbb gond? — A szennyvízcsatornának a megépí­tése. Erre sajnos csak később kerülhet sor, pedig a közegészség szempontjá­ból jó lenne még ebben az évben meg­kezdeni építését. Ehhez kérnénk a fel­sőbb szervek megértő támogatását.- Égy városka éleiében nagyon meghatározó a szellemi erő kisugárzó sa. A több mint száz pedagógus meny nyiben segíti ezt elő? — Helmec lakosságának szórakozást és művelődési igénye a múltban is nagy volt. Ezeket az igényeket ma el­sősorban a. pedagógusok elégítik 'ki. Irodalmi estek, író—olvasó találkozók, irodalmi színpadok megszervezésében segítenek. A Városi Művelődési Ház mellett működik a Magyar Tanítók já­rási Énekkara, a Fiirt népművészeit együttes. Sokat tesz a szellemi élet formálásában a CSEMADOK- helyi szer­vezete és más tömegszervezetek is. jó érzéssel búcsúztam, jő volt hall­gatni az elnök reménykeltő, jövőt meg­határozó szavait. TÖRÖK ELEMÉP X. 2. M ég nagyon friss, de mindany- nyiunk számára már csak emlék a nyár. A természet örök rend­jének megfelelően egy évre ismét búcsút yett tőlünk. A nyárral a sza­badságolás, az üdülés, az idegenfor­galom fő idénye is véget ért. Ki-ki friss erővel itthon vagy külföldön szerzett élményekkel gazdagodva folytatja a dolgos hétköznapokat. Szerte' a világban sokak nyári él­ményei, emlékei hazánkhoz fűződnek. Hazánk idegenforgalmi szempontból ideális ország, ezt igazolja az is, hogy külföldi látogatóinak száma évről évre nő. 1976-ban 17,3 millió (25 százalékkal több, mint az előző év­ben) külföldi turista ismerkedett ha­zánk természeti szépségeivel, törté­nelmi nevezetességeivel, látnivalóival. Aki nyáron megfordult néhány turis­taközpontunkban, statisztika nélkül is megállapíthatta, idén sem szűkölköd­tünk külföldi vendégekben. Néhányu- kat megkérdeztük, mi vonzotta őket hazánkba. Három, hátizsákkal, táborral fel­szerelt magyarországi fiatalt a bra- tislavai főpályaudvaron szólítottunk meg. Keresztessy Gabriella, Mikó Pé­ter és Polgár György budapesti or­vostanhallgatók egyhónapos szlová­kiai túrájuk első állomásául Bratis- lavát választották. — Már nem először járunk Cseh­szlovákiában, néhány nagy városát — Prágát, Brnot, Kassát — már ismer­jük — mondta Péter. Azt tartják, Szlovákia a hegyek paradicsoma, mi pedig nagyon szeretjük a begyeket, azért határoztuk -el, hogy idén ismét ide jövünk. — Űticálunk a Kis-Fátra, az Árva völgye, a Magas-Tátra, visszafelé a Szlovák-paradicsom, -Selmecbánya és környéke, hogy csak a nagyobb állo­másainkat említsük — egészíti ki a társát Gabi. — Péter beszél angolul, én oro­szul, Gabi németül, itt magyarul is sokan tudnak, az értekezéssel tehát nem lesz problémánk. Csak jó időnk legyen, akkor szép lesz a túránk, s ugyanúgy, mint előző utainkon, most is jól érezzük majd magunkat — bú­csúzott Gyuri. Népes csoport a bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színház előtt. Vezető­jük szorgalmasan magyaráz. — Ma érkeztünk BratislavátJa, ed­dig Csehországgal ismerkedtünk. Vol­tunk Prágában, Ostravában, Brnóban, a Macocha-barlangban — ömlik a szó Tatjana Otcsednovából, a 29 tagú szaratovi diákcsoport egyik tagjából. — Már sokat hallottunk Csehszlová­kiáról, most végre meg is ismerhet­jük. Az Ifjúsági Utazási Iroda útján jöttünk, s nemcsak a látottakkal, ha­nem a vendéglátással is elégedettek vagyunk. A lányok már most azt mondják, jövőre, is eljövünk. A Vág szigetének kénes, meleg­iszapos forrásait már az eme harco- „ ló római légiók is ismerték. Gyógy­fürdőnk, Pieäfany, ma is világhírű. Híre, mint azt Ebraheem Asak Faw- zi bizonyítja, a távoli Kuvaitba is eljutott. — Akkor hallottam először Píesía- nyról, amikor megbetegedtem — mondja Ebraheem meglepetésemre szlovákul. — Az otthoni orvosaim ezt a fürdőt ajánlották kezelésre. 1973- ban operációra jöttem,-azóta negyed­szer vagyok itt, de már nem mint beteg. Nagyon sok barátot szereztem Csehszlovákiában, Piesfanyban, tőlük tanultam szlovákul is. Már az egész országot bejártam. Mindig szívesen jövök ide vissza, mert az emberek kedvesek, itt nem éreztetik senkivel, hogy más a bőre színe. Megismertem az itteni életet, a szocialista társada­lom vívmányait, hogy itt mindenki dolgozhat, tanulhat. Sokat mesélek otthon is Csehszlovákiáról. A Dorn családdal a bratislava — ru- sovcei határállomáson találkoztunk. Éjjel indultak az NDK-beli Riesából, úticéljuk a Balaton volt. — Visszafelé egy hetet még Tat- ranská Lomnicán töltünk — mondta a családfő. — Nyolc év óta egyetlen nyáron sem hagyjuk ki a Magas-Tát- rát. Már úgy járunk oda, mint haza, s úgy is érezzük magunkat, mint ott­hon. Hogy a hazánkba látogató külföl­diek szívesen jönnek vissza máskor is, az arról árulkodik, hogy jó házi­A szaratovi diáklányok a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház előtt (Gyökeres György felvétele) gazdák vagyunk. Pedig ez nem köny- nyű feladat vendéglátóiparunk és ke­reskedelmünk számára. Kellő felké­szüléssel és munkaszervezéssel azon­ban helyt tudunk állni. Az országos felmérés eredményeit arról, milyen vendéglátók voltunk e nyáron, még nem tudjuk. Egyik forgalmas vandég- látóipari egységünk a komáromi (Ko- márno) Európa Interhotel számveté­sét azonban már ismerjük. — Annak ellenére, hogy idén ko­rábban kezdődött a nyári szezon, s erősebb volt, mint a tavalyi, zökke­nőmenetesebben bonyolítottuk la — tájékoztatott Nagy Dezső, az Európa igazgatója. — Idejében, már május elsején előre kidolgozott terv sze­rint készültünk fel a nyárra. Egész nyáron 10—15 kisegítő munkaerőt is foglalkoztattunk, és 42 saját szak­munkástanulónk is sokat segített. Az Európában az étterem bonyolít­ja le a fő forgalmat: a nyári hóna­pokban 300—350 ezer korona a havi bevételünk. Egyszerre 500 személyt tudnak étkeztetni. A kiskereskedelmi tervet egész évben teljesítik, július- augusztusban azonban különösen jól jövedelmezett az idegenforgalom. — Ez, annak is köszönhető, hogy az ellátással idén nem volt bajunk. Húsból, zöldségből volt elég, így az étlapunk mindig gazdag volt. Igyek­szünk, hogy vendégeink mindig elé­gedetten távozzanak, mert tudjuk, csak akkor térnek be hozzánk más­kor is. Az igyekezet eredménnyel is jár. Az Európa júliusban ünnepelte 15. „születésnapját“, s a forgalma a 15 év alatt háromszorosára nőtt: a kez­deti 3,5—4 millió korona helyett ma több mint évi 11 millió. Reméljük, turistaközpontjaink, vsn- déglátóipari létesítményeink minde­nütt hasonló jó eredményről adnak majd számot. Akkor biztosak lehe­tünk, hogy a hazánkban járt turisták kellemes emlékekkel, elégedetten tér­tek haza, s nemcsak a megszólalta­tott, hanem minden látogatónk szíve­sen jön hozzánk máskor is. FLÓRIÁNNÉ M. MÁRTA □ <' I aö W* ^ A % w I. V 'S %> Jf X8\ äJS~ jB-^n m w JT^^w W* JmSä

Next

/
Thumbnails
Contents