Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-02 / 40. szám
Robog ci kék Skoda a Bodrogközön keresztül. Nézem az elsuhanó tájakat, s azon tűnődöm: szép a Bodrogköz autóból nézve is. Nekem mindig Petőfit juttatja eszembe, aki 1847 nyarán járt itt először, s Úti leveleiben így örökíti meg első benyomásait: ...Széphalom tói becsavarodtam a Bodrogközbe. Or szágútnak híre sínes; csak úgg őgye- legtünk faluról falura. Különben nem untam magamat, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől túl a Bodrogon erdős rónaság. Itt is, ott is egg kiserdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonával . . . virító zöld mezők, rajtok egg egg kis tó, széles sás, tisztáján pedig fehér vízililliomok, s fölötte jajgató sirályok lengetik hosszú szárnyaikat. Auró. barátságos alakú faluk, a a házak között sudár jegenyefák, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép, takaros leányok. De amennyire jóllakott a jelenségekkel szemem, anyagira megéhezett gyomrom, midőn dél után két óra tájban Királghelmecre értem ..." Aki Bodrogköz területére lép, azt ma is ilyen festői táj fogadja, persze kitűnő műutakkal. Már messziről kiemelkedik a végtelen síkságból a Kis- és Nagyhegy, mint egy hatalmas kétpúpú teve háta. A hegy keleti lábánál fekszik Királyhelmec (Kráfovsky Chlmec). Helmec múltja sok érdekes eseményt rejt magában. Népe nemcsak szorgalmáról, hanem haladó múltjáról is híres. Ám ez a város is csak a szocializmus építésében mutathatott fel igazán jelentős eredményeket. Erről beszélgettünk buckó 'József elvtárssal, a Király- helmeci Vnb elnökével. — A várost a felszabadulás gazdasági téren az 1919-es színvonalon találta. Azóta a lakosság s az épületek is meg kétszereződtek. Szocialista rendszerünk igen kedvező feltételeket teremteti vá rosurak szociális fejlődéséhez. Ez a fejlődés az utóbbi évtizedben gyorsult meg igazán. Ma már a lakosság 65 százaléka a helyi és a környező ipari létesítményekben dolgozik. — Maradjunk még egy kicsit a kö zelmúltnál. Mi épült az utóbbi években Helmecen? — Első helyen említeném a tejüzemet, amely főleg nőknek nyújt helyben munkalehetőséget. Rövidesen befejeződik a bútorgyár építése- is. Itt 600 munkás dolgozhat majd a legkorszerűbb feltételek közt. 1962-ben városunkat Is rákapcsolták a Bodrogköz vízvezeték-hálózatára, így ez a gondunk is megoldódott. Épült egy új sporttelep, ahol két medence van felnőttek s egy gyerekek számára, egy korszerű kórház, 29 tantermes, pavilonos iskola és a város északi részében egy minden igényt kielégítő művelődési ház. — Az új lakónegyedek építése Hel mecen is szükségszerű, hiszen a város lakóinak száma egyre nő, de a kor szerű lakóházak építésével a város képe is megváltozik. Gondoltak-e a város fejlesztés során arra, hogy legalább részben megőrizzék Helmec régi, hangulatos képét? — Az úgynevezett főutcát, sajnos, teljesen le kellett bontanunk. Ez <az utca nagyon keskeny, akadályozza a forgalmat. Házai régiek, többnyire földszintesek. A déli rész lebontása már megkezdődön. A következő ötéves tervidőszakban sor kerül az északi rész Lackó József szanálására is. De a műemlékjellegü épületeket, köztük Lórántffy Zsuzsanna volt kastélyát meghagyjuk. így ezek és más tipikus helmeci házak megőriznek majd valamit a régi városból. Ennél többet mi sem tehetünk, így van ez a nagyobb városok esetében is. A korszerű városfejlesztés ezt igényli, s ehhez kell igazodnunk. — Nehéz egy rövid riportban a vá ros múltjáról, jelenéről és jövőjéről tel jes képet adni. Célom nem is ez, csupán felvillantani a leglényegesebbel a városka fejlődéséből. És serkenteni minden helmeci! arra, hogy legjobb tu dúsával segítse kedves szülővárosát még szebbé lenni. Kap e az elnök és a városi nemzeti bizottság ilyen jelle gű segítséget, támogatást a lakosság tói?- Azzal kezdem, hogy a folyamatosság a város fejlesztésében a jövőben is egyik fontos feladatunk marad. E törekvésünkben a lakosságtól minden támogatást megkapunk. A Z akcióban például a helmeci lakosság 7 millió 222 ezör korona értékű kötelezettségvállalást tett. Ebben szerepel egy vegytisztító, egy mosoda, 3500 méter gyalogjáró építése, több ezer négyzetméter park létesítése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Állami be nullázásból pedig 60 férőhelyes óvoda, korszerű gimnázium, egy 60 ágyas szálloda és egyél) középület épül. — A legfőbb gond? — A szennyvízcsatornának a megépítése. Erre sajnos csak később kerülhet sor, pedig a közegészség szempontjából jó lenne még ebben az évben megkezdeni építését. Ehhez kérnénk a felsőbb szervek megértő támogatását.- Égy városka éleiében nagyon meghatározó a szellemi erő kisugárzó sa. A több mint száz pedagógus meny nyiben segíti ezt elő? — Helmec lakosságának szórakozást és művelődési igénye a múltban is nagy volt. Ezeket az igényeket ma elsősorban a. pedagógusok elégítik 'ki. Irodalmi estek, író—olvasó találkozók, irodalmi színpadok megszervezésében segítenek. A Városi Művelődési Ház mellett működik a Magyar Tanítók járási Énekkara, a Fiirt népművészeit együttes. Sokat tesz a szellemi élet formálásában a CSEMADOK- helyi szervezete és más tömegszervezetek is. jó érzéssel búcsúztam, jő volt hallgatni az elnök reménykeltő, jövőt meghatározó szavait. TÖRÖK ELEMÉP X. 2. M ég nagyon friss, de mindany- nyiunk számára már csak emlék a nyár. A természet örök rendjének megfelelően egy évre ismét búcsút yett tőlünk. A nyárral a szabadságolás, az üdülés, az idegenforgalom fő idénye is véget ért. Ki-ki friss erővel itthon vagy külföldön szerzett élményekkel gazdagodva folytatja a dolgos hétköznapokat. Szerte' a világban sokak nyári élményei, emlékei hazánkhoz fűződnek. Hazánk idegenforgalmi szempontból ideális ország, ezt igazolja az is, hogy külföldi látogatóinak száma évről évre nő. 1976-ban 17,3 millió (25 százalékkal több, mint az előző évben) külföldi turista ismerkedett hazánk természeti szépségeivel, történelmi nevezetességeivel, látnivalóival. Aki nyáron megfordult néhány turistaközpontunkban, statisztika nélkül is megállapíthatta, idén sem szűkölködtünk külföldi vendégekben. Néhányu- kat megkérdeztük, mi vonzotta őket hazánkba. Három, hátizsákkal, táborral felszerelt magyarországi fiatalt a bra- tislavai főpályaudvaron szólítottunk meg. Keresztessy Gabriella, Mikó Péter és Polgár György budapesti orvostanhallgatók egyhónapos szlovákiai túrájuk első állomásául Bratis- lavát választották. — Már nem először járunk Csehszlovákiában, néhány nagy városát — Prágát, Brnot, Kassát — már ismerjük — mondta Péter. Azt tartják, Szlovákia a hegyek paradicsoma, mi pedig nagyon szeretjük a begyeket, azért határoztuk -el, hogy idén ismét ide jövünk. — Űticálunk a Kis-Fátra, az Árva völgye, a Magas-Tátra, visszafelé a Szlovák-paradicsom, -Selmecbánya és környéke, hogy csak a nagyobb állomásainkat említsük — egészíti ki a társát Gabi. — Péter beszél angolul, én oroszul, Gabi németül, itt magyarul is sokan tudnak, az értekezéssel tehát nem lesz problémánk. Csak jó időnk legyen, akkor szép lesz a túránk, s ugyanúgy, mint előző utainkon, most is jól érezzük majd magunkat — búcsúzott Gyuri. Népes csoport a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház előtt. Vezetőjük szorgalmasan magyaráz. — Ma érkeztünk BratislavátJa, eddig Csehországgal ismerkedtünk. Voltunk Prágában, Ostravában, Brnóban, a Macocha-barlangban — ömlik a szó Tatjana Otcsednovából, a 29 tagú szaratovi diákcsoport egyik tagjából. — Már sokat hallottunk Csehszlovákiáról, most végre meg is ismerhetjük. Az Ifjúsági Utazási Iroda útján jöttünk, s nemcsak a látottakkal, hanem a vendéglátással is elégedettek vagyunk. A lányok már most azt mondják, jövőre, is eljövünk. A Vág szigetének kénes, melegiszapos forrásait már az eme harco- „ ló római légiók is ismerték. Gyógyfürdőnk, Pieäfany, ma is világhírű. Híre, mint azt Ebraheem Asak Faw- zi bizonyítja, a távoli Kuvaitba is eljutott. — Akkor hallottam először Píesía- nyról, amikor megbetegedtem — mondja Ebraheem meglepetésemre szlovákul. — Az otthoni orvosaim ezt a fürdőt ajánlották kezelésre. 1973- ban operációra jöttem,-azóta negyedszer vagyok itt, de már nem mint beteg. Nagyon sok barátot szereztem Csehszlovákiában, Piesfanyban, tőlük tanultam szlovákul is. Már az egész országot bejártam. Mindig szívesen jövök ide vissza, mert az emberek kedvesek, itt nem éreztetik senkivel, hogy más a bőre színe. Megismertem az itteni életet, a szocialista társadalom vívmányait, hogy itt mindenki dolgozhat, tanulhat. Sokat mesélek otthon is Csehszlovákiáról. A Dorn családdal a bratislava — ru- sovcei határállomáson találkoztunk. Éjjel indultak az NDK-beli Riesából, úticéljuk a Balaton volt. — Visszafelé egy hetet még Tat- ranská Lomnicán töltünk — mondta a családfő. — Nyolc év óta egyetlen nyáron sem hagyjuk ki a Magas-Tát- rát. Már úgy járunk oda, mint haza, s úgy is érezzük magunkat, mint otthon. Hogy a hazánkba látogató külföldiek szívesen jönnek vissza máskor is, az arról árulkodik, hogy jó háziA szaratovi diáklányok a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház előtt (Gyökeres György felvétele) gazdák vagyunk. Pedig ez nem köny- nyű feladat vendéglátóiparunk és kereskedelmünk számára. Kellő felkészüléssel és munkaszervezéssel azonban helyt tudunk állni. Az országos felmérés eredményeit arról, milyen vendéglátók voltunk e nyáron, még nem tudjuk. Egyik forgalmas vandég- látóipari egységünk a komáromi (Ko- márno) Európa Interhotel számvetését azonban már ismerjük. — Annak ellenére, hogy idén korábban kezdődött a nyári szezon, s erősebb volt, mint a tavalyi, zökkenőmenetesebben bonyolítottuk la — tájékoztatott Nagy Dezső, az Európa igazgatója. — Idejében, már május elsején előre kidolgozott terv szerint készültünk fel a nyárra. Egész nyáron 10—15 kisegítő munkaerőt is foglalkoztattunk, és 42 saját szakmunkástanulónk is sokat segített. Az Európában az étterem bonyolítja le a fő forgalmat: a nyári hónapokban 300—350 ezer korona a havi bevételünk. Egyszerre 500 személyt tudnak étkeztetni. A kiskereskedelmi tervet egész évben teljesítik, július- augusztusban azonban különösen jól jövedelmezett az idegenforgalom. — Ez, annak is köszönhető, hogy az ellátással idén nem volt bajunk. Húsból, zöldségből volt elég, így az étlapunk mindig gazdag volt. Igyekszünk, hogy vendégeink mindig elégedetten távozzanak, mert tudjuk, csak akkor térnek be hozzánk máskor is. Az igyekezet eredménnyel is jár. Az Európa júliusban ünnepelte 15. „születésnapját“, s a forgalma a 15 év alatt háromszorosára nőtt: a kezdeti 3,5—4 millió korona helyett ma több mint évi 11 millió. Reméljük, turistaközpontjaink, vsn- déglátóipari létesítményeink mindenütt hasonló jó eredményről adnak majd számot. Akkor biztosak lehetünk, hogy a hazánkban járt turisták kellemes emlékekkel, elégedetten tértek haza, s nemcsak a megszólaltatott, hanem minden látogatónk szívesen jön hozzánk máskor is. FLÓRIÁNNÉ M. MÁRTA □ <' I aö W* ^ A % w I. V 'S %> Jf X8\ äJS~ jB-^n m w JT^^w W* JmSä