Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-02 / 40. szám
125 éve gyártanak villamosokat Prágában Elégedettek a megrendelők A Tatra Smíchuv prágai üzemének villamosait az egész világon ismerik. Közép Európában az első sínen gördülő, villamos meghajtású tömegközlekedési eszközt 1852-ben ebben az üzemben gyártották. Rö viddel ezután Triesztből, Bécsböl és Ogyesszából ka pott megrendeléseket a gyár. 1961-től a múlt év vé géig tízezer korszerű Tatra villamos készült el. jelen leg öt ország 54 városában közlekednek csehszlovák gyártmányú villamosok. A gyár az idén 125 éves, és a KGST-országok gaz •dasági integrációja keretében jóformán egyedüli gyártója a villamosoknak. A Az évi termelésből hányat kapnak a csehszlo vák városok? — ezt a kérdést Karel Stumpa mérnöknek, az üzem fejlesztési osztálya vezetőjének tettük fel. — Hazai szükségletre már nagyon kevés villamost gyártunk, mert a legtöbb városban újakra cserélték az öreg villamosokat. Az idén csupán 40-et szállítunk hazai megrendelésre. Sokan talán arra gondolnak, hogy az autóbuszok, trolibuszok kiszorítják a villamosközlekedést. Nem ez az oka a termékeink iránt mutatkozó mérsékelt hazai érdeklődésnek, hanem A múlt hónapban adták át a szovjet megrendelésre készülő — a képen látható — hétezredik villamost, mely Harkov utcáin közlekedik majd inkább az, hogy 1952 óta városaink döntő többségé ben korszerű villamosokat használ a közlekedési vállalat. A Mennyit exportálnak a KGST országokba? — Mintegy ezer villamost. Szovjet megrendelésre az idén hatszázat szállítunk, az NDK pedig 250-et rendelt. További megrendelőink: Románia és Jugoszlávia. A ü. ötéves tervidőszak folyamán Magyarországra is szállítunk villamosokat. A A következő időszakban is azokat a tívusokat gyártják majd, melyek városainkban is közlekednek, vagy újabbak gyártását tervezik? Az idén még az ismert típusokat gyártjuk, a T3 ast és a K2-est, de több mint három éve nagyszabású, új gyártási program bevezetésén dolgozunk, melynek keretében kialakítjuk a villamosok egy új, komfortos típusát, melyek az eddigieknél sukkal jobban ki tudják elégíteni a megrendelők igényeit. A Kimondotta, hogy hazánkban már lényegében befejeződött a villamosközlekedés korszerűsítése. Klöbb utóbb erre a többi KGST országban is sor ke rül. Mennyire befolyásolja ez az üzem távlati tér vett? — Természetesen feltételezzük, hogy fokozatosan minden városnak korszerűsítenie kell a tömegközlekedést. A Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban eredményesen megy végbe ez a folyamat, és a közeljövőben a Magyar Népköztársaságban is korszerűsítik a villamosközle kedést, illetve úiakra cserélik a régi típusú villamosokat. jövőre üzemünk készíti el Budapest részére az első kél mintapéldányt, és a tervek szerint a so rozatgyártásra 1979 ben vagy 19H0 lián kerül sor. Re méljük, olyan mintapéldányt sikerül kialakítanunk, mely megfelel a megrendelő igényeinek. Hasonló ti pasukul hazánk városai is kapnak. A villamosokba lirisztoros vezérlést építünk he. Ezzel nagyobb mennyiségű áramol takaríthatunk meg. Ezeknek a villamosoknak a külseje eltér majd a régiektől, ugyanis nem legömbölyítettek, hanem szögletesek lesznek. A A Tatra Smíchov Prága egyik legrégibb üzeme. Kbböl kifolyólag adódnak problémák? — Üzemünk az idén 125 éves, és a termelés nem a legmegfelelőbb körülmények között folvik. A város közepén szorongunk. Jövőnket az üzem további bővítésében látjuk. Egyedül így tudjuk maradéktalanul kielégíteni a megrendelők, főleg a KGST országok igényeit. Más szempontból viszont előnyös helyzetben vagyunk, mert a CKD keretében működik üzemünk és nem szorulunk rá más vállalatokra. A CKD családjában a Tatra Smíchov készíti el a villamosok me chanikai részéi, a CKD más üzemei az elektromos A szélvédőit vég szerelése (A CTK felvételei) berendezéseket. A villamos legfontosabb alkatrészei és alkotóelemei tehát közvetlenül Prágában készülnek. Az üveget, a faburkolatot és a világítótesteket kisebb alszállítóktól kapjuk, de a berendezések 90 százalékát a CKD üzemei állítják elő. A Nem küzd az üzem munkaerőhiánnyal? — De igen. A munkaerőhelyzet nálunk olyan, mint a többi üzemben. Kevés a dolgozó a műhelyekben, a műszaki részlegeken, és kevés a technikus is. Üzemünk dolgozói az ebből eredő problémákat fokozott igyekezettel és kötelezettségek vállalásával igyekeznek áthidalni. A A következő időszakban tehát korszerűsítik az üzemet? — IJj gépeket helyezünk üzemire, főleg a bádogosmunkákat korszerűsítjük. Teljes automatizálásról nem beszélhetünk, meri nem tartozunk a gépipari üzemek családjába, dolgozóink ugyanis inkább megmunkálják az anyagukat. Üzemünkben aránylag kevés a szerszámgép, a súlypontot — mint már mondottam — a bádogosmunkára és a szerelésre helyezzük. Ila az utóbbit sikerül gépesítenünk, munkaerőt és munkaidőt takaríthatunk meg. A A megrendelők elégedettek a villamosokkal? — Gyártmányaink minden környezetben beválnak, és a vásárlók elégedettek. Villamosainkat használják Szibériában, Irkutszkban, Novoszibírszkben, olykor még 50 fokos hidegben is. Ahhoz, persze, hogy a villamosok kifogástalanul működjenek, szükséges a pá- yák gondos karbantartása, a villamosvezetők kellő szakismeretekkel történő felvértezése. Ezt tudják a megrendelők is és ügyelnek ezeknek a követeimé nveknek a biztosítására. Ezzel ők is nagyban hozzájárulnak ismert és elismert gyártmányaink hírnevének öregbítéséhez. A Köszönöm a beszélgetést. DELMÁR GÁBOR X. 2. O A nemzetközi munkamegosztás a gazdasági fejlődés szükségszerű velejárója. A termelőerők fejlődése, a termelés bonyolultabbá válása és méreteinek óriási arányú kibővülése vezetett a munkabeosztás magasabb formái nak életre hívásához. Vonatkozik ez elsősorban a szocialista gazdasági közösségre, ahol a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának révén kezdettől fogva érvényesül a kölcsönös előnyökre és segítségre, a kapcsolatok tudatos irányítására való törekvés. Különösen meggyorsult ez a folyamat 1971-től, vagyis a Komplex Program elfogadása óta, amely a tagállamok népgazdasági terveinek összehangolásán, koordinációján alapul. Üjabb lendületet kapott tavyly, a KGST XXX. ülésszakán, amely közös hosszú lejáratú célprogramok kidolgozását szabta meg. Ezzel összhangban születnek a kei és sokoldalú megállapodások, amelyek alapján egyesített erővel folyik a nagy, alkalmasint egy ország képességeit meghaladó üzemek és vállalatok építése, a tudományos-műszaki együttníü ködés. A nemzetközi termelési szakosí tás lehetővé teszi, hogy az egyes államok a szerződésekben foglalt termékek gyártásában maximális gazdasági haté konyságot érjenek el. A nemzetközi termelési szakosítás egyúttal lehetővé teszi a tudományos kutatások eredmé nyeinek gyors gyakorlati alkalmazását. Vizseáliuk meg e szempontból a Német Demokratikus Köztársasággal való együttműködésünk eredményeit, főleg a vegyipar terén. Az NDK a Szovjetunió után második legjelentősebb partnerünk a tudomá nyos-műszaki együttműködésben. Eddig mintegy 4000 kotnjüex tudományos dokumentációt nyújtottunk át a német partnereknek, és majdnem 6000 hasonló dokumentációt kaptunk tőlük. Ennek jelentőségét mérlegelve tudni kell, hogy a vegyipari technológiák az utóbbi évtizedekben világszerte ugrásszerűen fejlődtek, és ma már sokkal előnyösebb néha a licencek vásárlása, mint a hosszadalmas kutatás. Országaink vegyipari egyiittmüködé- sé.nek számos gyakorlati példája közül is a legjelentősebbek között említhetjük a záluzíi Csehszlovák—Szovjet Barátság Vegyijjari Művek és az NDK-beli böhleni vegyikombinát egyiittműködé sét. Az együttműködés meggyorsítja és olcsóbbá teszi mindkét országban az olefin program megvalósítását. Az etilének és polietilének gyártásához szolgáló olefinek előállítása csak évi 300 -400 000 tonng esetén gazdasá gos Ekkora gyártelep felépítése az ősz szes reá kapcsolódó polimerizáló rész legekkel együtt azonban évekig elhú zódna, s a műszaki berendezés időközben el is avulhatna. Ezért egyezmény született, amelynek értelmében egy mással egyidöben megkezdődön Hnh lenben egy nagy kapacitású etilénegység, ugyanakkor Záluzíbun egy polimerizáló üzemegység építése. Ezalatt elkezdték még a Böhlent Záluzíval összekötő 138 kilométer hosszú etilénveze ték építését. 1974 végén Böhlenben üzembe helyezték az etilénegységet, amelyet a közben elkészült vezetéken Záluzíba továbbítanak az ugyancsak újonnan épült üzemegységbe polímerizálásra. A beruházások ilyen értelmű megosztása lehetővé tette, hogy évekkel korái) ban meginduljon mindkét gyárban a termelés, mivel a polimerizáló gyáregység építése Böhlenben még jó néhány évig eltarthatott volna, és Záluzíban sem lettek volna képesek egyidöben éti lén és polimerizáló egységet is épí leni. A nagyszabású együttműködés tnáso dik szakaszában, napjainkban Záluzí ban felépül az etilénegység, Böhlen- ben meg a polimerizáló gyártásegység. Ezzel mindkét gyárban teljessé válik a gyártási ciklus, s a jövőben lehetővé lesz, hogy a csővezetéken a szükségnek megfelelően bármely irányban továbbítsanak etilént. E kooperációval 30 szá Zalákkal csökkentek az olefin előállításának termelési költségei. Az NDK tói kapott etilén felhasználásával az előző ötéves terv utolsó évében. 1975-ben Záluzí 80 000 tonna polietilént, 80 000 tonna polipropilént, a neratovicei Spolana pedig 100 000 tonna PVC-t állított elő, tehát lényegesen többet, mint 1970-ben egész Csehszlovákia. Szovjet, csehszlovák, magyar és lengyel összefogással épül Halle kerületben a píesteritzi műtrágyagyár. Alapanyagként szovjet földgázt használ. Tavaly elkészült az első reaktorja, amelynek kapacitása napi 1360 tonna karba- mid. De már épül a második és a harmadik reaktor is. A gyár teljes kapacitása napi 2400 tonna, főleg nitrogéues műtrágya lesz. A gyárat nagyon jó kapcsolatok fűzik a vágsellyei (Sala) Husiéhoz. A vegyiparnak egyre inkább meghatározó szerepe van egy ország termelési szerkezetében A vegyijmri terme lés kapacitásától, színvonalától, sokoldalúságától függ számos más ágazat termelése és fejlődése. Nem véletlen tehát, hogy a szocialista gazdasági integráció komplex programja is megkülönböztetett figyelmet szentel neki. Ennek köszönhető, hogy a KGST-tag- államokban gyorsan fejlődik a vegyipari termelés, mely az előző ötéves tervben a másfélszeresével növekedett. A műszálak termelése ugyanannyi idő alatt 45 százalékkal nőtt. A szocialista országok az öt évvel korábbi 29.5 százalék helyett 1975 ben a világ műtrágya- termelésének már 35 százalékát adták. Nálunk ma az ipari termelésnek 31.1 százaléka jut a vegyiparra, s ez az irányzat a jövölten is uralkodó lesz. PALÁGYI LAJOS Csehszlovák-NDK vegyipari együttműködés
