Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-25 / 39. szám

Divat Őszintén MEDDIG ELHET AZ EMBER? Az embert ősidők óta iz­gatja az a kérdés, hogy mennyi idáig élhet? Régen az emberek jósokhoz, jö­vendőmondókhoz folya­modtak, akik természete­sen bizonytalan feleleteket adtak. Amikor pedig divat­ba jött a tenyérjóslás, a hiszékenyek, az élvonaluk hosszát méricskélték. Ezen túl az emberiség az örök élet álmait is hor­dozta magában évezrede­ken át. Tudjuk, hogy Cleo­patra megkérte az egyip­tomi orvosokat, foglalkoz­zanak az örök élet meg­fejtésének titkával is. A tűnő századok kalandorok egész sorát tartották szá­mon, akik a hiszékeny em­berek számára a hosszú élet varázsszerét készítet­ték el és árusították. Sok­féle elixírt állítottak elő, amelyek főleg hashajtók­ból álltak. A középkorban az alkimisták, akik a böl­csek kövét keresték, az örök fiatalság titkát is ku­tatták. A mai ember belenyu­godott abba, hogy egyszer meg kell halnia, de őt is izgatja a kérdés, hogy meddig élhet? Kérdésiével már nem a jósokhoz, ja­vasasszonyokhoz fordul, hanem a tudományhoz. Az orvostudományban nem is csalódtak az embe­rek. Közismert, hogy az emberiség életkora az utolsó évszázadban több mint a kétszeresére emel­kedett. Ebben szerepe van a csecsemőhalandóság csökkenésének, egyes be­tegségek (tüdőbaj, difté- ria stb.) megszűnésének, a járványos betegségek felszámolásának, a higié­nia fejlődésének, a spor­tolás elterjedésének és természetesen a szociális helyzet javulásának. Amikor egyes kutatók az emberi kor eszményi ha­tárát általában 150 eszten­dőben feltételezik, ennek kiszámításánál tekintetbe vették az állatok életkorát és körülményeit is. Sok ál­lat várható élettartamát úgy lehet megállapítani, ha kifejlődésük idejét hat­tal beszorozzuk. Az ember fejlődési ideje 20—22 év. Ha ezt hattal megszoroz­zuk, az eredmény 120 esz­tendő. Ezt a látszólagos tör­vényszerűséget azonban a természet megbontja. A nagy, bonyolult szervezet fejlődéséhez és felnöve­kedéséhez több idő kell, mint hasonló körülmények között az apróbb állatoké­hoz. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy az apróbb állatok rövidebb ideig él­nek, mint a fejlettebb szer­vezetnek. Feltűnő különbség mu­tatkozik a madarak háza táján, amelyek aránylag sokkal tovább élnek, mint a nagy testű, fejlett szer­vezetű állatok. A nők tovább élnek ... Az máris pontosan kimu­tatható. hogy a nők to­vább élnek, mint a férfiak. Ennek oka az, hogy a fér­fiak különböző veszélyek­nek vannak kitéve. Az al­koholizmus, a mértékte­len dohányzás és egyéb szenvedélyek növelik a be­tegségre való hajlamot. Az állandó rohanás, az örök feszültség is megrövidíti a férfiak életét. Ehhez járul, hogy a férfiak a vérkerin­gési betegségekkel szem­ben érzékenyebbek, mint a nők. Hogy m’ért gyakoribb a szívinfarktus a férfiak­nál. mint a nőknél, ezt ma még nem tudiuk. Dr. MARÉK ANTAL IX. 25. Kevés pénzből Játéktárok). Nehéz a gyereket rászoktatni, hogy elrakja a játékait. Készít­sünk a képen látható já­téktárolót. Egy nagyobb da­rab filcre yarrjunk külön­böző színű és nagyságú zsebeket, s ezeket díszít­sük virággal, almával szí- vecskével stb. Ha megma­gyarázzuk neki, hogy a mackó nem tud aludni a mozdony nélkül, sokkal szívesebben elrakja a já­tékait, mint ha erre pa­rancsot kap. HA NEM VAGYUNK KARCSOAK Teltkarcsú nő lehet fiatal is, húsz év körüli, nem pe­dig csakis középkorú vagy annál idősebb. A legújabb divat szerencsiére kedvez a nem túl karcsú nőknek, sőt, mintha elsősorban rájuk gondolna. Nemcsak a sötét­kék, fekete, sötétbarna és szürke színeket tanácsoljuk a molett nőknek, hanem vi­dámabb színeket is. A legújabb divatban a sportos elemek dominálnak, s a teltkarcsú nőknek nem kell lemondaniuk például a farmeranyagből készült ru­hadarabok viseléséről. Két modellt mutatunk be ezúttal. A kétrészes ruha érdekessége a ferdén sza­bott szoknya és a zsebek díszítése. Másik képünk azt bizonyítja, hogy a koc­kástól sem kell idegenked­ni, sőt — azonos, vagy ha­sonló színösszeállítású, de különböző nagyságú kockás anyagból készült sportos kiskosztümöt bátran visel­het az is, aki nem túlságo­san karcsú. Süssünk ALMA SÜLVE Hozzávalók: 4 alma, 1 zsemle, 5 dkg vaj, 5 dkg cukor, 2 evőkanál málna­vagy ribizliíz, 1 marék dió. Az amát meghámozzuk, magházát kiszedjük. Mind­egyik lyukba öntünk cuk­rot, a tetejükre tesszük a dzsemet. A zsemléből négy karikát vágunk, ráhelyez­zük az almát, kivajazott tűzálló tálba tesszük, meg­locsoljuk a maradék ol­vasztott vajjal, meghint­jük a durvára vágott dió­val, és előmelegített sütő­ben, kis lángon 15—20 fiercig sütjük. PALACSINTATORTA Az alaptészta: 25 dkg liszt, 2 tojás, V* 1 tej, Vi 1 szódavíz, csipetnyi só, olaj a kisütéshez. A palacsintatortához szükség van 4 darab há­mozott, szeletekre vágott almára, 0,5 kg eperre (le­het kompót, esetleg banán, szőlő) 2 narancsra, né­hány szem mogyoróra vagy mandulára, 4 evőka­nál mézre, Vi 1 tejszínre. Az almát kevés vízben fél citrom tevével, egy ka­nál cukorral és csipetnyi fahéjjal félig megfőzzük, a forró levet ráöntjük az eperre, vagy az eper he­lyett használt más gyü­mölcsre és a narancsszele­tekre, majd fél órát pi­hentetjük. 4—5 palacsintát sütünk, egyet vékonyan megkenünk mézzel, utána kb. 2 centiméter magasan az édesített tejszínhabbal. Erre rakjuk a gyümölcsöt, majd letakarjuk a másik palacsintával. Így folytat­juk a rétegezést. A legfel­ső palacsinta tetejét már csak mézzel kenjük meg és megszórjuk az apróra vágott mogyoróval vagy mandulával. Úgy szeletel­jük, mint a tortát. Ez is, az is főtt burgonya egészsége­sebb, táplálóbb, mert a héj a főzés során védi az értékes tápanyagokat. A következő táblázat szem­lélteti, mennyivel több vi­tamint és ásványi sót őriz meg a héjában főtt bur­gonya a hámozottnál. A veszteség a főzés során 1 kg nyers burgonya héjában főtt hámozott tartalmaz: burgonyánál burgonyánál B.i vitamin 10 mg" 9°/o 15% C vitamin 120 mg 11% 32% kalcium 100 mg — 20% kálium 5000 mg 0,4% 20% vas 7 mg 2% 26% " mg = milligramm = l/l 000 gramm MIT NEM TUDUNK A BURGONYÁRÓL A burgonya mindennapi eledelünk. El 9em tudnánk képzelni konyhánkat nél­küle. De vajon elég jól ismerjük-e? Sokan nem tudják, hogy a héjában Hogy szépek egy kör kerületén len­legyünk ne. Végezzük a gyakor­latot többször egymás TORNAGYAKORLATOK után mindkét irányba! 4. Feküdjünk hanyatt, húz­ÜLÖFOGLALKOZÁSÜAK zuk fel a lábunkat, ke­RÉSZÉRE zünket csúsztassuk a de­rekunk alá. Feszítsük 1. Térdeljünk te, kezünket meg izmainkat, gyako­tegyük csípőre. Helyez­roljunk nyomást kézfe­zük először a jobb lá­jünkre. bunkat a talajra és ha­5. Feküdjünk hasra. Fog­joljunk mélyen hátra. juk mieg kezünkkel a Ugyanezt ismételjük meg lábfejünket és emeljük úgy, hogy most a bal fel törzsünket. (Ne emel­lábunkat helyezzük a ta­jük túl magasra, meg­lajra. 2. Végezzünk laza karral árthatna! ) kaszálást. Lendítsük kar­jainkat először jobbra, kövessük karjaink moz­gását törzsünkkel is. Vé­gezzük ugyanezt ellen­kező irányba. % 1 3. Ereszkedjünk négykéz­m. lábra. Karunkkal indul­junk el jobbfelé, közben próbáljuk mindjobban •***_ <■ 1 . megközelíteni a lábun­kat. Ily módon úgy jár­junk körbe, mintha te­y Wjt nyerünk és lábunk feje 2

Next

/
Thumbnails
Contents