Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-09-11 / 37. szám
TUDOMÁNY A KÉPTELEFON ES A .FÉNYTELEFON’ JÖVŐJE A távközlés történetében 1976 kétszeresen is jelentős esztendőnek számít. Tavaly ünnepelte a világ Bell, a nagy felfedező századik születésnapját. A távközlés másik nagy eseménye elsősorban a jövőre utal: október-november folyamán rendezték meg az UNESCO 19. közgyűlésén az első „telekonferenciát“. A gyűlés folyamán műhold kötötte össze az UNESCO központját, Párizst a Kenya fővárosában, Nairobiban felállított konferenciaközponttal. Bár ez az összeköttetés nem telefonvonalon történt, a képtelefon megalkotása őta foglalkoztatja a szakembereket az a kérdés, hogy előbb-utóbb létrehozzanak olyan konferenciákat, amelyeken a résztvevők saját lakásukban ülve csupán képtelefon segítségével vesznek nászt. A ma még szenzációszámba menő megoldás elterjedésének egyelőre anyagi-műszaki akadályai vannak. A ma telefonhálózata csaknem olyan súlyos problémával küszködik, mint a nagyvárosok tömegközlekedése; akárcsak a közutak, a telefonvonalak is rendkívül túlterheltek, a csúcs- időszakokban nehéz, szinte lehetetlen vonalat kapni. Ez egyrészt a telefonelőfizetők magas számával magyarázható, másrészt a telexek, elektronikus számítógépek, valamint a képtelefonok nagy része is a közönséges telefonvonalakon bonyolítja le információtovábbítását. Újabb telefonkábelek tefektetősének a nagyvárosokban (ahol épp a legsűrűbb a hálózat) térbeli határai vannak — a legtöbb helyen már nincs lehetőség új kábelek lefektetésére. Gyakorlati szempontból a vonalak átbocsátóképességének növelése az egyik járható út. A nagy kapacitású több száz szálat tartalmazó nagy koaxiális kábeleken maximálisan 100 000 telefonbeszélgetés, vagy 1000 képtelefon-összeköttetés létesíthető egyszerre. Ideig-óráig ez a kapacitás kielégítőnek bizonyult, napjainkban azonban elértük a telítettségi szintet, ezért a kutatók lázas munkába kezdtek újfajta nagy kapacitású kábelek kidolgozására. Már a hatvanas évek elején, nem sokkal a lézer feltalálása után megpróbálták ezt az újfajta fényforrást információtovábbításra felhasználni. Elvileg már régóta ismeretes, hogy egy fénysugáron több ezerszer any- nyi információ továbbítható, mint a legnagyobb kapacitású kábeleken. A lézerrel folytatott első kísérletek hamarosan szétoszlatták a híradástechnikusok reményeit: a nagyon rövid hullámhosszúságú lézersugarak nagy energiájuk ellenére hamarosan elnyelődnek, vagy szétszóródnak a légkör atomjai és molekulái között, hosszabb távú összeköttetés nem oldható meg velük. További problémát jelentett, hogy ezek a lézerek még impulzusszerűen dolgoztak; hang- és képtovábbításhoz azonban folyamatosan dolgozó lézerek kellenek. Hogy megakadályozzák a lézersugár csillapítását a levegő molekuláin, különféle vegyi összetételű optikai szálakban próbálták a fényt vezetni. A figyelem középpontjába hamarosan az üvegszálak kerültek, azonban ezek nagy csillapítása miatt sokáig nem sikerük elmozdulni a holtpontról. Olyan minőségű fényvezető kábeleket kellett kikísérletezni, amelyek egy kilométernyi szakaszán az áthaladó jel csillapítása ne legyen nagyobb 20 decibelnél, vagyis egy kilométer megtétele után a jel legalább 1 százaléka haladjon tovább a vezetékben, ezt a jelet még lehet erősíteni. (Általános híradástechnikai követelmény, hogy az egymást követő erősítők ne legyenek 2 km-nél közelebb egymástól). • Mivel a közönséges ablaküveg csillapítása 1000 dB kilométerenként, eleinte nem sok reménnyel kecsegtetett az ez irányú kutatómunka. Sikerült azonban olyan üvegszálakat kikísérletezni, amelyek az 1 mikron körüli hullámhosszon nagyon kis eilenállásúak — az infravörös tartomány ezen részében működnek már megfelelő fényforrások (lézerek), és fénydiódákat is kifejlesztettek már erre a fénytartományra. Gyártástechnológiai szempontból a nagyon vékony, egyenletes vastagságú szál kihúzása volt az egyik legnehezebb feladat. Az emberi hajszálnál öt- venszer vékonyabb, 1 mikromé- teres szálakat kell készíteni, ugyanis a fény a kábelben egyrészt tengelyirányban halad, másik része a köpenyről cikcakkban visszaverődve fut végig, tehát ezek a sugarak kiásnék az előzőhöz viszonyítva. Ha a később befutó jel késése következtében az őt követő jellel egyidejűleg érkezik a kábel végére, lehetetlen a vétel. Hosszas kísérletezés után sikerült a vártnál sokkal kisebb veszteségű — 10,5, később 4 dB/km — üvegkábeleket előállítani. A gyorsan fejlődő elektronikai ipar olyan mikro- áramköröket kísérletezett ki, amelyekkel lehetővé vált az ilyen vékony kábelek által vezetet fényinformáció erősítése. Természetesen a nagyon vékony kábelekhez csak olyan miniatűr lézerek csatlakozhatnak, amelyek 1 mikronnál keskenyebb fénysugarat képesek előállítani. Nagyon fontos követelmény a lézerek magas élettartama. Az eddig előállítottaké alig haladta meg a néhány száz órát. Ahhoz, hogy a gyakorlatban is használni lehessen őket, legalább néhány éves élettartamúaknak kell lenniük. Japán és amerikai mérnököknek sikerült eltávolítaniuk az előző lézerek hátrányát — megfelelőképpen hűteni a fény- generátorokat, amelyekben a nagy áramsűrűség hatására mechanikus feszültségek keletkeztek, amelyek a lézerek gyors rongálódását okozták. Az újfajta gallium — arzenid — alumínium lézerek élettartama meghaladja a százezer órát (tíz évet), mindamellett kibocsátott fénysugarának átmérője csupán 0,2 mikron, amelyre a hírek t gyszerüen modulálva terjednek az üvegkábelben. Az optikai kábel nagy előnye a hagyományos koaxiális kábelekkel szemben számottevő. Súlya töredéke a fémkábelének, a nedvességgel szemben teljesen érzéktelen, mivel az üveg maga is szigetelő. Semmilyen elektromos árnyékolást nem igényel, sem a természeti eredetű, sem a civilizációs zajok nem torzítják a fénysugarat. Legnagyobb előnye azonban kicsi átmérőjű és az átvitt információk óriási mennyisége: a jövőben egy ceruza vastagságú fénykábel, amely 300 üvegszálat tartalmaz, kétmillió telefonbeszélgetés, vagy tizenötezer kép telefonösszeköttetés egyidejű lebonyolítására képes. Tehát napjaink technikai színvonala mellett nem tartozik az utópiák világába, hogy már a közeljövőben a képtelefon bevonuljon mindennapi életünkbe, hogy tárgyalások, tudományos konferenciák lé szessi lehessünk — a saját lakásunkban. Mindehhez minden valószínűség szerint fénykábelek szállítják majd a tengernyi információt. OZOGÄNY ERNŐ A détmarovicei új hőerőmű dolgozói a villamos energia termelési tervét az első félévben 102,2 százalékra teljesítették, hat hónap alatt 159B 760 MWó áramot termeltek. A Détmarovicei Erőmű volt az 5. ötéves tervidőszak legnagyobb építkezése az észak-morvaországi kerületben, utolsó, sorrendben a negyedik 200 MW-os blokkját az elmúlt év november 30-án helyezték üzembe. A képen az erőmű gépcsarnoka látható a négy 200 MW-os blokkal A Prerov melletti Brodkában éi és dolgozik Laetitia Dytrycho- vá, a világ egyetlen harangöntő nője. A harangöntő mesterséget férjétől, az időközben elhunyt Josef Dytrychtől sajátította el. Laetitia Dytrychová a Cseh Képzőművészek Szövetségének a tagja, 29 év alatt csaknem 700 nagy harangot és szinte megszámlálhatatlan kis harangot öntött. Munkájához két lánya és vejei nyújtanak segítséget. A felvételen a gyártás legfontosabb folyamata, az öntés látható (A CSTK felvétele) A VILÁG NÖVÉNYVÉDÖSZER-FELHASZNÁLÁSA A világ növényvédőszer-felhasználásának 21 százalékát a gyapotültetvények, 20 százalékát pedig a kukoricaföldek megvédésére használják. Mintegy 16 százalék jut a citruszfélék és gyümölcsök, 7—7 százalék a burgonya-, a rizs- és a gabonaföldek, 4,3 százalék pedig a szójabab megvédésére. A további 16,7 százalékot egyéb kultúrák, közöttük a zöldségek és a főzelékfélék védelmére használják fel. A felhasznált vegyszerek 39 százaléka gyomirtószer, 33 százaléka rovarirtószer, tíz százaléka pedig gombaölőszer, fungicid vegyület. A maradék 18 százalékban különböző más anyagok vannak, rágcsálók ellen bevetett mérgek és technikai célokra felhasznált anyagok.- LÁNGSZÓRÓVAL A GYOMNÖVÉNYEK ELLEN A gyomnövények elleni küzdelem új módszerével kísérleteznek az Üzbég SZSZK-ban: különleges lángszóróval égetik el a gyomot. A berendezés cseppfolyósított gázzal működik, megsemmisíti a gyapotkultúrák gyomnövényeit, de nem károsítja magát a gyapotnövényt. A lángok magvaikkal és a rajtuk levő növénykártevőkkel együtt semmisítik meg a gyomot, a talaj szerkezete azonban nem károsodik és nedvességtartalma sem csökken. A gyomnövények hamuját az eső bemossa a talajba és tápanyagként felvehetik a növények a benne levő elemeket. A gyomirtásnak ez a módszere olcsóbb a hagyományos vegyi beavatkozásnál és kevesebb kárt okoz természeti környezetünkben is. A tűzkultivátor kitűnően bevált a kísérletek során. A berendezés a legelők füvének gyors kiszárítására is alkalmas, így a fű helyett azonnal széna kaszálható. KISEBB NIKOTINTARTALMŰ DOHÁNY Azok a törekvések, hogy a dohányzókat leszoktassák a dohányzásról, sajnos, nem jártak kellő eredménnyel. Ezért világszerte más lehetőségeket keresnek, hogy a dohányzás ártalmas következményeit enyhítsék. Ez az egyik fő feladata a Bolgár Népköztársaságban, Plovdiv- ban 1950-ben létrehozott dohánykutató intézetnek is. A több mint negyedszázad alatt a bolgár kutatóknak sikerült a dohány nikotintartalmát jelentősen csökkenteni. Az újabb kutatások célja az ártalmas anyagok mennyiségének további csökkentése, és ugyanakkor az aromaanyagok mennyiségének növelése a dohánylevélben. TÁVVEZÉRELT TRAKTOR A Szovjetunió harkovi traktorgyárának konstruktőrei más szovjet tudományos intézetek szakértőivel együttműködve kidolgozták egy vezető nélkül működő robottraktor modelljét. A robottraktor alapja a harkovi T-150-es modell, de az újfajta mezőgazdasági erőgépnek sem vezetőfülkéje, sem emeltyűi nincsenek. A különböző mezőgazdasági munkákhoz önműködően cserélhető vontatott szerkezetek állnak rendelkezésre. A távvezérlést az elektronikus programozó egység útján hajtják végre. Az újfajta traktorral jelenleg az ogyesszai kísérleti intézet földjein végeznek kísérleteket. SZUPERDIÖ A donyecki egyetemen kinemesített új diófajta termése nagyobb egy tyúktojásnál. A szuperdiő bele kétszer annyi tápanyagot tartalmaz, mint a búzakenyér, hétszer annyit, mint a burgonya és tízszer annyit, mint a tehéntej. Még a közönséges dióbél is több fehérjét és zsiradékot tartalmaz, mint a hús, a donyecki szuperdió fehérje- és zsiradéktartalma pedig jóval nagyobb, mint a húsoké. A szuperdiő korábban beérleli termését, mint a közönséges, és jobban állja a fagyokat is. Terméshozama mintegy 50 százalékkal nagyobb, mint az eddigi legjobb diófajtáké. IX. 11.
