Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-04 / 36. szám

■ első úszó Európa-bajnokságot Ü7 1926-ban Budapesten rendezték, ***■ Jönköpingben már a tizenne­gyedikre került sor. A kettő között párhuzamot vonni nem lehet, sőt az összehasonlítás is teljesen felesleges lenne, mert a közben eltelt ötvenegy esztendő alatt az egyes sportágakban, így természetesen az úszásban is rendkívüli fejlődés volt tapasztalha­tó. Az időeredmények javulása külö­nösen az utóbbi néhány évben volt ugrásszerű, ami az európai és ame­rikai úszók közti rivalitásnak, vala­mint az európai úszók egymással ví­vott versengésének, a korszerű ed­zésmódszereknek, az ideális feltéte­leknek és még egyéb tényezőknek tulajdonítható. Az senkit sem lepett meg, hogy Jönköpingben az NDK, a Szovjetunió és az NSZK úszói játszották a fősze­repet, hiszen ezekben az országokban az úszósportnak sikerekben gazdag ha­gyományai vannak. A magyarok jó szereplésére is számítani lehetett, és hozzájuk hasonlóan előzetes eredmé­nyeikkel az angol úszók is jelezték: több számban ott lesznek a legjobbak között. A hollandok közül is vártak néhányat a döntőbe, azt azonban csak kevesen hitték, hogy egy aranyérmet és hat ezüstöt szereznek. Ezenfelül az idei Európa-bajnoksá- gon olyan országok úszói is jelent­keztek, amelyek az eddigi EB-ken volt, és a folytatás még többet ígért. De nemcsak ígért. Három volt világ- és hat Európa-rekord került le a lis­táról, és több számban a világ idei legjobb teljesítményével szerezték meg a győzelmet. Mindez az olimpia után egy évvel, tehát olyan időszak­ban történt, amikor a sportolók egy kissé lazítanak, illetve csak kezdik felkészülésüket a következő olimpiá­ra. S lám, az úszók többsége már most csúcsformában szerepelt, nem­csak Európában, hanem Amerikában is. Az Európa-bajnoksággal egyidejűleg került ugyanis sor az Egyesült Álla­mok úszóbajnokságára, és így azon­nal fel lehetett mérni a két konti­nens úszósportjának jelenlegi erejét. A férfiaknál az amerikai versenyzők a gyorsúszó számokban, pillangóban és háton az Európa-bajnoki győzte­seknél jobb időket értek el. a nők viszont csak a 200 méteres pillangó- úszásban és az 1500 méteres gyors­úszásban (ez a táv nem szerepelt az Európa-bajnokságon) múlták felül európai vetélytársaikat. Kétségtelenül beigazolódott: az európai úszók több számban felülmúlják és jó néhány számban megközelítik az amerikaia­kat. Erről tanúskodtak különben a néhány nappal ezelőtt lebonyolítóit NDK—Egyesült Államok úszóviadalon elért eredmények is. E hét végén viszont Leningrádban Miroslav Rofko a 100 méteres hátúszásban szerzett győzelme után 200 méteren ezüstérmet nyert. Felvételünkön e szám első három helyezettje, balról: Rofko, Verrasztó és Thorell ÚJ NEVEK EURÓPA ŰSZÓSPORTJÁBAN nem sok vizet zavartak, mint például Csehszlovákia, Románia, Svájc, Ju­goszlávia. Mindez az európai úszó­sport szemszögéből nézve nagyon ör­vendetes és arról tanúskodik, hogy kontinensünkön ez a sportág általá­nos fejlődésen ment át. Erről tanús­kodnak a sorozatban elért országos rekordok, melyeknek nagy része már az időfutamok során látott napvilá­got. Ezen sem szabad viszont csodál­koznunk, mert a továbbjutásért ki­vétel nélkül minden számban hatal­mas küzdelem folyt és nem egy eset­ben század másodpercek döntöttek arról, ki jut a legjobb nyolc közé. Már az Európa-bajnokság első napja rendkívül eredményes volt. Az NSZK 4X100 méteres gyorsúszó váltója Eu- rópa-csúcsot ért el, tíz számban ad­ták át a múltnak az Európa-bajnoki rekordokat, s ezenkívül 29 országos csúcsot állított be vagy javítottak meg a versenyzők. Ez pedig még csak az első nap méri össze erejét a szovjet és az amerikai úszőválogatott. Míg az NDK —Egyesült Államok találkozón a ha­zai női együttes és az amerikai férfi- válogatott volt az erősebb, addig a Szovjetunió gárdája sokkal kiegyen­súlyozottabb és így érdekesebb, iz­galmasabb küzdelemre van kilátás. De térjünk vissza az Európa-bajnok­ság eseményeihez. A három évvel ez­előtt Bécsben megrendezett EB baj­nokai közül Jönköpingben hiányoztak a férfiaknál a szovjet Szamszonov (400 m gyors és Pankin (100 m mell), az angol Wilkie (200 m mell és 200 m vegyes), az NDK-s Matthes (100 és 200 m hát), a nőknél az NDK leg­jobbjai, Ender (100 és 200 m gyors), Franke (400 m gyors), Dörr (800 m gyors), Kother (100 és 200 m pillan­gó) és a nyugatnémet Justen (100 m mell). így érthetően új nevek kerül­tek az Európa-bajnokok listájára. Aki figyelemmel követte a jönkö- pingi eseményeket, nem csodálkoz­jßm Jönköpingben a műugrást az NDK 24 éves válogatottja, Falk Hoffmann nyer­te hat azon, hogy a versenyzők teljesít­ményéről szuperlatívumokban írtunk. Az elismerés feltétlenül az NDK úszóit — elsősorban a lányokat — illeti, hiszen összesen 33 érmet sze­reztek. A 14 női szám közül csupán kettőt — a 100 és 200 méteres mell­úszásban a szovjet Bogdanova vitte el a pálmát — nem ők nyertek. A férfiaknál a nyugatnémet, szovjet NDK-beli, magyar és csehszlovák ver­senyzők osztoztak az aranyérmeken. A legeredményesebbek hét első he­lyükkel az NSZK úszói voltak. Fölényes győzelem csak egy-két számban született, általában fej-fej melletti küzdelem folyt. Olyannyira, hogy például a 400 méteres női gyorsúszásban a holland Maas hiába úszott a világcsúcsnál jobb időt, Thümert nem tudta megelőzni, máso­dik lett. Pyttel ott lehetett volna a 100 méteres gyorsúszás döntőjében, de mivel érmes helyezésre nem szá­míthatott, nem indították, mert a 4X200 méteres gyorsváltóban volt rá szükség. Az NDK vezetőinek bizonyá­ra igazuk volt, hiszen ebben a szám­ban bronzérmet nyertek. íme az Európa-bajnokság érmeinek elosztása: arany ezüst bronz 1. NDK 16 11 7 2. Szovjetunió 7 9 7 3. NSZK 7 2 4 4. Magyarország 3 1 1 5. Nagy-Britannia 2 1 5 6. Hollandia 1 6 2 7. Csehszlovákia 1 1 — 8. Olaszország — 3 3 9. Svédország — 1 3 10. Jugoszlávia — 1 1 11. Dánia — 1 — 12. Svájc — — 3 13. Románia — — 1 Amint látjuk, a 14. úszó-, műugró-, vízilabda és műúszó Európa-bajnok­ság aranyérmein hét ország verseny­zői osztoztak. Az EB-k történetében első ízben csehszlovák versenyző is feliratkozott az aranyérmesek közé. Rolko teljesítménye (100 m háton arany, 200 men ezüst) nemcsak ott­hon, hanem külföldön is nagy vissz­hangra talált és osztatlan elismerést váltott ki. Machek a 400 méteres ve­gyesúszásban elért hatodik helye is értékes. A többi csehszlovák úszó eredménye — az országos csúcsok el­lenére — nem volt elegendő a jobb szerepléshez. A rajt mindenesetre si­keresnek mondható. Vratislav Drábek, az úszószövetség vezető tisztségviselője tavaly novem­berben a csehszlovák úszósport jövő­jéről tájékoztatta a sajtó képviselőit, s elmondotta, hogy 1984-ig be akar­ják hozni a világ élvonalával szem­beni lemaradást, illetve akkorra kel­lene három, négyéves időszakra be­osztott felkészülési ciklusban végzett tervszerű munka gyümölcsének be­érni. 1976-ban új alapokra helyezték a versenysportot, és a jövőben már az új módszerek érvényesülnek, ter­mészetesen ehhez változtatni kell az edzők hozzáállásán és az edzésmunka intenzitásán. A felkészülés második szakasza a moszkvai olimpia idején éri el csúcspontját. Ekkor már nem­csak egyeseknek, hanem tíz-tizenöt versenyzőnek kell magas nemzetközi színvonalat elérnie. S ez csak úgy valósítható meg, ha mielőbb feltárják a még meglevő tartalékokat és oda hatnak, hogy a fiatalokat a legkép­zettebb edzők irányítsák. A harmadik szakaszban, tehát 1980 után már valamennyi olimpiai szám­ban indul csehszlovák úszó. Az uszo­dák évről évre szaporodnak, a felté­telek javulnak, most már valóban az edzőkön múlik, hogy felelősségtelje­sebb munkával Rolkóhoz és Machek- hoz hasonló, nemzetközi mércével mérve is kitűnő teljesítményeket fel­vonultató úszókat neveljenek. Mindez megvalósítható, csak élni kell az adott lehetőségekkel. KOLLÁR JÓZSEF Az Európa-bajnokság egyik nagy meglepetésével Gerald Mörken szolgált. Mindkét mellúszó szám­ban aranyérmet nyert, a rövidebb távon világcsúccsal (CSTK-felvételek) & ÚJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Roboy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 3312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vajon- ského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hírlopszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS __ Üstredná expedíció a dovoz tlace, Gottwaldovo námestie 48/Vil. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2.

Next

/
Thumbnails
Contents