Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-28 / 35. szám

TECHNIKA AZ SI MÉRTÉKEGYSÉGRENDSZER BEVEZETÉSE II. Az alapegységek gyakorlati érvényesítése A megbízható és változatlan hosszúságegység bevezetése cél­jából egy 1790-ben alakult fran­cia bizottság a Föld Párizson átmenő délköre hosszának negyvenmilliomod részét vá­lasztotta egységül. Több éves mérés alapján, egy platina rúd („métre des archives“) két vég­pontja által 0 Celzius foknál megtestesített hosszúságát ne­vezte méternek. A fenti módon meghatározott és a Párizs mel­letti Sévres-ben őrzött ősmétert többször újra mérték és ponto­sították. Mivel a hosszúságegy­ség változatlansága az ősméter -elpusztulása vagy anyagának esetleges szerkezeti átalakulása miatt nincs biztosítva, ezért gondoskodtak a méternek min­dig változatlanul előállítható hosszúságdefiníciójáról is. 1960 óta a méter definícióját -a 86-os kriptónizotóp fényhul­lámhosszának 1 650 763,73-szo- rosaként határozzák meg vá­kuumban mérve 2pio energia szintről 5ds-ös szintre való energiaátalakitás során. A köz* napi ember számára bonyolult­nak hat ez a fajta meghatáro­zás, de a tények e mellett szól­nak. Főleg azért, mert a fény hullámhosszon alapuló hossz­mérés kisebb költségekkel va­lósítható meg, mint például az ősméter másolatainak beszer­zési és gondozási költségei len­nének. A tömegegység az a kilo­grammnak nevezett etalon ma­radt, melyet az ősméterhez ha­sonlóan Sévres-ben őriznek. Az idő mértékegysége válto­zatlanul a szekundura (másod­perc) maradt, amelyet az 1990. évi trópusi és 3,155.107-szorosa- ként adtak meg. Az áramerősséget amperben mérjük, mely áram akkor folyik két nagyon hosszú, 1 méter tá­volságban vákuumban elhelye- lyezett vezetőben, ha 1 méter hosszon köztük 2.10-7mkgs-2 (2.10-7 Newton) erőhatás mér­hető. A hőmérséklet egysége a kel­vin, mely az abszolút zérus fok és a víz hármaspontja közti hő­mérséklettartományt 273,16 részre osztja. A fényerő egysége a kandela (Cd) mely 1/6.10-5 m2 (egy hat­vanad cm2) felületű, a platina dermedéspontján levő abszolút fekete test fényerejével egyen­lő normál légköri nyomás mel­lett. Ahogy a fenti felsorolás is mutatja, a mértékegységrend­szer alapegységei köznapi érte­lemben véve bonyolultaknak tűnnek, de figyelembe kell ven­nünk, hogy kialakulásuk több évtized munkájának eredménye, melyet az alaptudományok fej­lődése megkövetelt. A köznapi életben és a mű­szaki gyakorlatban inkább a származtatott egységek haszná­latosak. Bizonyos átmeneti ne­hézséget fog okozni néhány kö­telezően használandó mérték- egység bevezetése, mint példá­ul az Sl-rendszer erőegysége a newton (N), és a nyomás mértékegysége, a pascal (Pa). Egy newton az az erőhatás, mely az 1 kg tömegű testet 1 ms-1 gyorsulással mozgat. Az eddig használt kiloponderő 9,806 65-szerese, ahol a szorzó- szára a Föld közepes nehézségi gyorsulásának értéke (ms-1). A fentiekből az is nyilvánvaló, hogy az Sí mértékegységrend­szer határozottan megkülön­bözteti a tömeget (kilogramm) és a tömegerőt, amelyet a többi erőhöz hasonlóan newtonban ad meg. Egy pascal az a nyomás, me­lyet 1 N erő egyenletesen el­osztva az erő irányára merőle­gesen képzelt 1 m2felületen ki­fejt. A mértékegységek külön cso­portját alkotják azok a mellék­egységek, melyek továbbra is használhatóak maradnak, de előnyben kell részesíteni az Sí mértékegységeket. Ilyen mel­lékegységek például a tonna, az időegységnek a perc (min. - 60 s), az óra fh = 3600 s) és a nap (d = 86 400 g), a síkszög egységei a fok, perc és másodperc, a hőmérséklet egy­sége a Celsius fok, valamint az űrmértékek közül a liter. Általában az egységek több­szöröseinek és tört részeinek kifejezésére az egység neve előtt a következő szavakat hasz­náljuk: az egység tíz-, száz-. ezer-, milliószeresénél rendre a deka (da), hektó (h), kilo (k), mega (M), az egyes tized-, szá­zad-, ezredrészeinél pedig rend­re a deci (d), centi (c), milli (m) szavakat és rövidítéseiket. Ritkábban a 10®- és a 1012-sze- res egységek jele a giga (G) ill. tera (T), a 10-®- és 1012- szeres egységek jelzésére a na­no (n), ill. píkó (p) szavak használhatók. Az Sí mértékegységrendszert a KGST-államokban előnyben részesítik 1975. január 1-től és kőtelező használatukra 1980. ja­nuár 1-től kerül sor, ami azt jelenti, hogy a műszaki és ter­mészettudományi irodalomból eltűnnek olyan megszokott egy­ségek, mint például, az angst- röm, bar, lóerő, kalória, kilo- pond és hasonlóak. Egyéb ki­adványokban, mint amilyen pél­dául a napi sajtó és a tudomá­nyos ismeretterjesztő irodalom, előnyben kell részesíteni az Sí rendszer egységeit és az eddig használatos egységek csak zá­rójelben, a második helyen sze­repelhetnek. Így például a gép­kocsimotorok teljesítményérté­keit kilowattokban kell megad­ni, de utalhatunk az 1 LE = 0,735 kW összefüggés alapján a köztudatban még élő egység­re. 1980 után már ez a lehetőség megszűnik, és csupán az Sí mértékegységek lesznek megen­gedettek. Az új mértékegységre való átmenet azonkívül, hogy nem lesz zökkenőmentes, nem is olcsó mulatság. Gondoljuk csak el, hogy 1980. január 1-ig újra kell hitelesíteni a mérő­műszereket, új táblázatokat kell kidolgozni, a tankönyveket, kézikönyveket át kell dolgozni és újra kiadni. A felsorolt problémák mellett örvendetes, hogy az angolszász államok is a tizes alapú mértékegység- rendszer bevezetése kapcsán az Sí egységeit részesítik előny­ben. joggal reménykedhetünk abban, hogy az új mértékegv- ségrendszer bevezetése és kö­vetkezetes használata nagyban elősegíti a nemzetközi tudomá­nyos, műszaki és gazdasági együttműködést. FÜRI BÉLA Az olomouci egyetemi kórház ormaink diagnosztikai segéd­eszköztára jelentősen gyarapodott, amikor a bőrgyógyászati klinikán izembe helyezték az AGA 680 M mintája termosizíós kamerát. Segítségével „feltérképezhetok* az emberi test bőr felületének hőmérsékleti viszonyai. Az orvosok ennek alapján jelentős biztonsággal következtetni tódnak a rosszindulaté daganatok helyére, és időben hozzáláthatnak a gyógyításhoz. A készülék a nőgyógyászaiban, a vérkeringés-vizsgálatban és a sebészetben is alkalmazható. Képünkön VLADIMÍR jORDA egyetemi tanár az AGA 680 M által készített testhőmérséklet „térképet“ tanulmányozza (ÜSTK-felvétel) GYORSSZEDÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL A szövegek szerkesztését, nyomdai előkészítését és kor­rigálását meggyorsítja a Siemens számítógéppel vezérelt Cosy 100 rendszere. A kiadók és a nyomdák arankáját is rendkívül megkönnyíti, mert sima szedést, hirdetések és táblázatok szedését egyaránt el lehet végezni ezzel a gép­pel. A nyers, feldolgozandó szövegeket folyamatosan, a sor- szélességre való tekintet nélkül lehet leírni. Ezt lyukkár­tyán vagy mágnesszalagon adják a gépbe, de optikai olva­sógéppel is el lehat végezni a beadást. Lehetőség van az adatbankokból kapott információk feldolgozására is. Könnyen elsajátítható tipográfiai utasításokkal a program a szöveget automatikusan a kívánt szedésszélességre állít ja be, ha szükséges, elválasztja a szavakat, s így nyomásra készíti elő a szöveget. A beadott szöveget tárolni is lehet, majd korrigálás során például megjelenítő készülékre le­hívni. Az elkészült szöveget a Cosy 100 vagy mágnesszalagon vagy lyukszalagon adja ki a fény- vagy ólomszedögépek részére. A fényszedőgépek közvetlenül is vezérelhetők, eb­ben az esetben a rendszer óránként 2 millió jel teljesít­ménnyel dolgozik. HULLÁMKARTON TETŐSZERKEZET Hollandiában egy kísérleti mezőgazdasági üzem 13.8« 1,88 m alapterületű tehénistállójál hullámkartonból ké­szült élésükből állították össze. A tetőelemek keresztmet­szete 68x68 cm-es négyzet, hossza pedig 9ß m. A hullám­karton vastagsága 5,5 mm. így egy elem önsólya kh. 25 kp. Az üreges elemekben átlós merevítőié me veket helyeztek eL A tetőszerkezet égy készült, hogy a szélső hosszfalakra mellé sorolva ráfektették az üreges tetóetemeket. Az így kialakuló nyeregtető alsó és felső síkját páraáteresztő polieti­lén fóliával vonták be, majd erre egy vékony papírvédőréteget ragasztottak. A külső oldalt vízzáró, akrilátbázisó ni aoyagfestékkel, a belső oldalt tüzgátló festékkel mázolták be. A teljes tetőszerkezethez kb_ 1788 m2 hullámkartont használtak feL A hullámkarton tetőrlrmrt az építés előtt terhelési pró­bának vetették alá. Az üreges elem a várható legnagyobb szél- és hóterhelés két és félszeresét viselte el károsodás nélküL Ceské Budéjovicétől nem messze — Rlmov község határában — duzzasztógátat építenek a Sezimovo Ostii Vízgazdálkodási Építővé!lalat dolgozói. A gát mögött összegyüjtendő vizet a későbbiek folyamán a környék ivóvízszükségletének kielégítésére használják feL A 12 kilesrfln hosszúságé mesáersőgao tó vízbefogadóképessége 34 millió köbméter lesz. VIII. 28. 6

Next

/
Thumbnails
Contents