Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-21 / 34. szám

VIII. 21. EGY KÓREAI TEXTILGYÁRBAN A népi Koreában évről évre bővül a ruházati cikkek és a különféle textíliák választéka. — 1967-ben kezdtük meg a ter­melést — mondja Csan Ke Szong, a hamhüngi textilipari kombinát igazgatója. A vállalat szovjet segítséggel épült. A ha­zai nyersanyagot, a mongol gyapjút és a román műszálat szovjet, illetve NDK-beli gépe­ken dolgozzuk föl. A baráti or­szágokkal való együttműködés lehetővé teszi, hogy világszín­vonalon állítsuk elő termé­keinket. Tizenegymillió méter textil­árut készít a gyár évente, de nem elégszik meg ennyivel. Ta­valy például 208 újítási javas­latot valósítottak meg a dolgo­zók; állandóan emelkedik a munka termelékenysége, és ja­vul a termelés minősége is. Nagy figyelmet fordítanak a gépek maximális kihasználásá­ra. Az eddiginél ésszerűbb rend­szert alkalmaznak a munka közben adódó hibák javítására; a szálszakadás megszüntetése például negyedannyi időt vesz igénybe, mint régen. Az ered­mény: számos munkásnő 5—7 gépen dolgozhat a korábbi 4 he­lyett. A felszabadult munkaerő­ből új részleget szerveztek, ahol a tengeri halászat számá­ra nélkülözhetetlen, nagy szi­lárdságú halászháló-fonalat ké­szítik. A koreai textilüzemek a fel- szabadulás előtt csupán pamut­feldolgozással foglalkoztak. A népi Korea ma már jelentős textiliparral rendelkezik. Egye­dül a phöngjangi textilgyár négy nap alatt annyit termel, mint a felszabadulás előtt az ország összes gyára egy év alatt. A legnagyobb könnyűipa­ri központban, Szarivongban évi 40 millió méter pamut- és se­lyemárut készít a textilipari kombinát, az ország összterme­lése pedig eléri a 700 millió métert. A koreai textilipar elsősor­ban hazai nyersanyagot dolgoz fel: lent, kendert, gyapotot és gyapjút, de egyre inkább tért hódítanak a szintetikus szálak is. Hamhüngben például vina- lonüzem létesült. A koreai szak­emberek által mészkőből és antracitból előállított vinalon erősebb és könnyebb, mint a hagyományos pamutszál, és lé­nyegesen olcsóbb __ (B UDAPRESS—APN) HOGYAN TENYÉSZTIK A KROKODILT? Oxigént ahalaknak... A lengyelek a haléte­lek Ínyencei. S bár a halválaszték nem kicsi — főleg tengeri, óceáni hal­fajtákból áll — édesvízi halakból ma már kevés van az országban. Ennek oka a tavak szennyezett­sége. Az elmúlt év végéig kimutatás szerint a szennyezett tavak vízte­rülete az 1971. évi 2904 hektárral szemben elérte a 44 497 hektárt. Szeny- nyezett 181 tó, ahol hal­tenyésztés folyik; 23 tó­ban pedig teljesen meg kellett szüntetni a te­nyésztést. Legrosszabb a helyzet Glzycko és Slupsk vidékén, ahol a nagykiterjedésű tavak — a Niegocin, a Kisjano, a Nidzkie, a Jagondo és a Drawskie — vize túlnyo­mó részt szennyezett. Köztudott, hogy a tavak biológiai öntisztulása csak a víz felső rétegé­ben megy végbe, ahol sokkal nagyobb az oxi­géntartalom. A szenny az alsóbb rétegekben leül- lepedve elbomlik, és ont­ja a kénhidrátot. Ez vi­szont a legveszélyesebb méreg a halaknak. A len­gyel szakemberek most a tavak oxigéndúsításá­val kísérleteznek; a módszer eredményei ke­csegtetőek, bár a ráfor­dítások jelentősek. (BUDAPRESS — INTERPRESS) Kuba egyik fő valutaforrása a krokodil-tenyésztés. Matanzas tartomány déli részén, Zapata Swamps mocsárvidékén él a „cocodrylus rhombifer“, amely egy félelmetes falánk fajta. A rhombifer bőre sárgaszínü, fe­kete foltokkal. Ez a bőr gyö­nyörű és rendkívül értékes. A krokodil állkapcsában lévő mi­rigyek által kiválasztott folya­dékot a parfümiparban hasz­nálják fel. A krokodil több mint száz évig él és négy méter hosszúra is megnő, súlya meg­haladhatja a 300 fontot. Párzá­si ideje februártól márciusig tart, tojásait pedig áprilistól jú­niusig rakja le. Az első tenyésztő-telepet 1959-ben hozták létre a Zapata Swamp Nemzeti Parkban. Itt je­lenleg több mint 30 000 kroko­dil él és körülbelül 10 000 szü­letik évente. A bébikrokodilt 3 éves korig elkülönítve tartják, így óvják meg attól, hogy a „felnőttek“ felfalják. A Nemzeti Parkban megtalál­ható a „cocodrylus acutus“ kro­kodilfajta is. Ez szintén négy méter hosszú, de kevésbé ag­resszív, mint a rhomifer és a „misturado“, amely a kettőnek a keveréke. Kubában körülbelül 3000 rhombifer krokodil él az An­golai Népi Köztársaságról el­nevezett tenyésztési telepen is. Ez a telep a Halászati Minisz­térium irányítása alatt áll, és 1976 februárjában létesítették olyan helyen, ahol korábban csak mocsár és bozót volt. A krokodil egy alkalommal óriási mennyiségű halat eszik és az emésztése egy hétig is el­tart. A telepek munkásai látják el az állatokat halakkal. Na­gyon nehéz, sőt életveszélyes a munkája azoknak, akik a te­nyésztéssel foglalkoznak: el kell fogni ezeket a veszedelmes állatokat, meg kell etetni, el kell szállítani a tenyésztő-te­lepre, majd később össze kell gyűjteni a tojásokat. A legki­sebb figyelmetlenség az ápoló halálát okozhatja! A Zapata-félszigeten — amely üdülőhely is — 30 krokodilva­dász dolgozik. A vadászatot csoportosan végzik: egy va­dászcsoport négy férfiből és há­rom kutyából áll. A krokodil elfogásához egy hosszú és erős faradat használnak, amelynek egyik végéhez kötelet kötnek. Ezzel húzzák ki a hüllőt a part­ra, ahol összekötözik az állkap­csát, a lábait és a farkát. Az állatot ezután egy jutazsákba helyezik. Mindezt rendkívül óva­tosan kell végezni, mert a leg­kisebb harapás is végzetes le­het és a krokodil farkának egyetlen mozdulata is sérülést okozhat. A kubai krokodilvadászok azonban vállalják a nehéz fel­adatot, mert tudják, hogy mun­kájuk az ország jgazdaságának egyik forrása. (BUDAPRESS—PRENSA LATINA) A hazájában alig ismert kanadai Skup család az el­múlt évek során nagyon népszerűvé vált a kubai Las Villas tartomány egyik apró falucskájában. El Purióban. Paul Skup antropológus, felesége pedig Bella pszi­chológus. Első ízben 1962- ben látogattak Kubába, amelynek forradalmi átala­kulása mély benyomást tett rájuk. Akkor elhatározták: egy későbbi időpontban visz- szatérnek, hogy tanulmá­nyozzák a falusi közösségek társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális életét. A Skup házaspár három gyermekével 1966-ban érke­zett újra Kubába és El Purió községében telepedtek le. A falu egyike volt az első olyan településeknek, ame­lyet a forradalom hozott lét­re. A tudós házaspár négy teljes évig folytatta itt ku­tatásait ... Hat év elteltével a Skup házaspár újra visszatért El Purióba, hogy elvégezzék kutató munkájuk második részét: az összehasonlítást. Paul Skup újságíróknak elmondotta, hogy annak ide­jén — feleségével együtt — több szempontból készített felméréseket. Így például ta­nulmányozták, hogy a csa­ládok hogyan illeszkednek be az új életformába. El Purió lakosainak többsége ugyanis távoli, elmaradott falvakból jött. A fizikai be­A SKUP CSALÁD VISSZATÉR... t illeszkedés mégis gyorsan ment végbe, ezzel szemben kemény harcot kellett vívni a régi szokások, az önzés ellen. A falusiak hamar el­fogadták a traktort a kapa helyett, ugyanakkor előíté­letekkel viselkedtek számos ételfajtával szemben, így a hallal, a tojással, a tejjel stb. Nos, mostanáig az ét­kezési szokások is megvál­toztak. A falusiak három­szor étkeznek naponta, éte­leik között már ott van — a csirkén, a halon, a vajon és a tojásokon kívül — még a joghurt is, amit valaha szintén visszautasítottak. Bella számára különösen érdekes volt, látni, hogy a nők együtt dolgoznak a fér­fiakkal. A házaspár első itt­léte idején ugyanis, ha egy nő egyáltalán dolgozni akart, engedélyt kellett kér­nie a férjétől vagy az apjá­tól. A férfiak legtöbbször megakadályozták a nők munkába állását. Ez már a múlté. Ma az asszonyok büszkén beszélnek munká­jukról. Azok a falusi embe­rek, akik azelőtt csak a ház­tartási problémákról tudtak szót ejteni, ma azzal is fog­lalkoznak, hogy mi történik Angolában. És ugyanazok az emberek, akik annak idején nem akarták iskolába külde­ni gyermekeiket, ma büsz­kén újságolják, hogy milyen főiskolákon vagy egyeteme­ken tanulnak fiaik, lányaik. A Skup házaspár tanul­mányában megemlíti a sok tv-antennát a háztetőkön, és az épületekben lévő ház­tartási gépeket, kis házi könyvtárakat, vagyis a meg­változott élet, a jólét jeleit El Purióban. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) 25 millió óra —az öregekért Az idősebbekről való gondoskodás nemcsak alkot­mányban foglalt állampolgári jog a Német Demokrati­kus Köztársaságban, de eleven valóság is. A nők 60., a férfiak 65. életévük betöltése után — ha 15 év mun­kaviszonyukat igazolják — öregségi nyugdíjra jogosul­tak. A gyermekes anyáknak két gyermeken felül — minden gyermek után — egy-egy évet leszámítanak a kötelező 15 esztendőből. A nyugdíjat teljes összegben akkor is megkapják, ha a jogosultak hivatásukat tovább gyakorolják. Az elmúlt években tíz alkalommal emel­ték a nyugdíjat, s ez 3,4 millió idős ember életkörül­ményeit javította meg jelentősen. Az alacsony nyugdí- júakat más módon is segítik: Berlin tanácsa például elhatározta, hogy lakásukat díjtalanul renováltatja a következő öt évben. A nyugdíjasok természetesen ingyenes orvosi ellá­tásban részesülnek, díjtalan kórházi kezelést, a házi ápolónő szolgálat keretében pedig — ha szükséges — rendszeres otthoni gondozást kapnak. Minden települé­sen és városi kerületben működnek az „öregek ottho­nai“. Több városban egy-vagy kétszobás lakrészekből alakították ki ezeket, amelyek többnyire a földszinten vannak. Található bennük barkácsoló szoba, tv-klub- terem. Az ilyen speciális otthonok számát a most fo­lyó ötéves tervidőszakban újabb tizenegyezerrel növe­lik. Igen fontosnak tartják a nyugdíjasok és volt munka­helyük kapcsolatának fenntartását; az idősebbek társa­dalmi tevékenységének kibontakoztatását. Az üzemek­ben például szakszervezeti veteránbizottságok működ­nek. De az egykori „Vörös Segély“ szervezet hagyomá­nyait követő szolidaritási szervezet is sokat tesz a nyugdíjasokért. „Együtt — egymásért“ jelszóval bevon­ja őket a társadalmi életbe. A szervezetnek 360 klubja és 200 más találkozóhelye van. Ezekben tanulságos szó­rakozás, kellemes időtöltés várja a látogatókat. Olyan kezdeményezések is születtek a szervezetben, mint pél­dául a „Szomszéd segélyszolgálat“, valamint a „Ház­tartási segélyszolgálat" az öregek házimunkájának megkönnyítésére. Tavaly több mint 25 millió társadal­mi munkaórát fordítottak erre a szolidaritási szervezet tagjai. (BUDAPRESS — PANORAMA) APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS ■ A Mezőgazdasági £pítővállalat dunaszerdabelyi (Dunajská Stre- da) igazgatósága azonnali belé­péssel felvesz: — az üzem ökonómiai osztályára fookonómust, fizetési osztály: T-13 és 23 szá­zalékig terjedő évi prémium, követelmény: főiskolai végzett­ség, 6 éves gyakorlattal, — adminisztrációs munkaerőket az ökonómia és a termelés osztályára, fizetési osztály: T-7-től a T-12- ig a munkabeosztás szerint, 12—23 százalékig terjedő pré­mium, követelmény: főiskolai végzett­ség, 3 éves gyakorlattal, Illet­ve teljes ökonómiai szakközép­iskolai végzettség 6 éves gya­korlattal. — főépítésvezetőket fizetési osztály: T 12 és 23 százalékig terjedő évi prémium, követelmény: teljes szakközép­iskolai végzettség 12 éves gya­korlattal. Fizetés az új bérezési rendszer szerint. Toborzási terület: a dunaszerda- helyi járás. Továbbá felvesz nagyobb számban: — ácsokat, — kőműveseket, — épületlakatosokat, — segédmunkásokat, Fizetés a normateljesítéstől füg­gően az új bérezési rendszer szerint. Távolabb levő építkezéseinken dolgozóknak szállást biztosítunk. A munkahelyekre az utazás az üzem autóbuszaival történik. To­borzási terület: a dunaszerdahciyi és a komáromi járás. Az érdeklő­dők a vállalat dunaszerdahelyi káder- és személyzeti osztályán jelentkezzenek, telefon: 247-31. ŰF-79 ■ A MATESZ Komárno felvesz: — színpadtechnikusokat a komár- nói részlegre. A beutazók számára lakást bizto­sítunk. Az érdeklődőknek részletesebb felvilágosítással szolgál a MATESZ káderrelereuse, Takács Rozália, tel.: 38-83. A címünk: MOD Fucíková 24, 942 12 Komárno. ÜF-91 ■ A CSEMADOK Központi Bizott­sága azonnali belépéssel — népzenei szakelőadót, — zenei és énekkari szakelőadót, mindkettőt főiskolai végzett­séggel, vagy középiskolai vég­zettséggel és több éves gyakor­lattal. — gépkocsivezetőt, — szervező titkárt középiskolai végzettséggel a Szőttes népmű­vészeti csoporthoz. jelentkezni lehet a kővetkező el­men: Üstredny vybor CSEMADOK, Bra­tislava, 891 09, nám. 1. mája 10., I. emelet. ŰF-99 ISMERKEDÉS ■ 40/175 nőtlen, megismerkedne hozzá ülő, csendes, komoly idő­sebb lánnyal vagy özvegyasszouy- nyal, lehetőleg faluról, aki hoz­zá költözne. Jelige: Nyugat-szlo­vákia. 0-1181 Adásvétel ■ Eladó piros Fiat 128 Rally, jó állapotban. Gál Mikulág, SNP 997/F/3, Galanta. 0-1163 ■ Eladó 1 szobás csaiádi ház szép kerttel. Lackó Frantigek, Po- dunajské Biskupice, Sikmá 24. 0-1166 ■ Eladó holland-bóbitás törpe­tyúk. Takács Endre, Calovo, Les- ná. 0-1177 ■ Szép mintás betonkerítés ol­csón eladó. Ács Sándor, 946 14 2e- mianska Olőa 317, komárnói já­rás. 0-1179 ■ Eladó kétkerekű kis traktor pótkocsival és mezőgazdasági tar­tozékokkal. Ár megegyezés sze­rint. Kovács Ernő, Malá I2a 15. 0-1180 ■ Kendermagos kakasok, 70 dg- os súlyúk, eladók. Kormogová Má­ria, 943 61 Salka 17, Nővé Zámky. 0-1183 VEGYES ■ Különbejáratú szoba két diák részére kiadó. Cím a hirdetőire- dábán. 0-1167 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondok köszönetét a rokonoknak, szomszédoknak és mindazoknak, akik Szálkáról elkísérték utolsó útjára kislányomat, Molnár Katikát a nánal temetőbe 1977. Vili. 5-én. A kegyetlen halál élete legszebb idejében, tizenhat éves korában ragadta el közülünk. felvesz: 0-llc3

Next

/
Thumbnails
Contents