Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-07 / 32. szám

A Szlovákia Kommunista Pártja Komáromi (Komárno) járási Bizottságának Elnöksége és a Komáromi járási Nemzeti Bizottság plenáris ülése által jóváhagyott dokumentum, „Az élet- és a munkakörnyezet képzésének és védelmének koncepciója“ megvalósítása során szükségesnek tartjuk biztosítani:

a járási nemzeti bizottság szakosztályain, a városi és a helyi nemzeti bizottságokban:

— a koncepció lebontását saját feltételeikre;

— a dolgozók és a lakosság kezdeményezésének ösztönzését és orientálását arra, hogy nyilvános zöldövezeteket hozzanak létre és védjék azokat;

— a lakások környezete tisztaságának megőrzését;

— a mezőgazdasági földalap, a természeti kincsek és műemlékek védelmét: .

az ipari vállalatokban és üzemekben, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel és szervezeteivel együttműködve:

— az élet- és a munkakörnyezet képzésére és védelmére vonatkozó tervek kidolgozását és megvalósítását;

— összhangban ezekkel a tervekkel a szüntelen gondoskodást a munkahelyek, az épületek és az üzemi térségek szépítéséről és a rend fenntartásáról;

a mezőgazdasági vállalatokban és üzemekben, ■együttműködve a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével és az FSZM szerveivel:

— a járási koncepcióból kiindulva, az élet- és a munkakörnyezet képzésére és védelmére irányuló saját tervek kidolgozását; ezek a tervek irányuljanak elsősorban:

— a felszíni és a felszín alatti vizek tisztaságának védelmére;

— a mezőgazdasági földalap és az erdők védelmére;

— védő zöldövezetek, valamint a gazdasági udvarokon parkok létesítésére;

— megfelelő feltételek esetében fasorok ültetésére;

a társadalmi szervezetekben:

— a tagok cselekvő részvételére munkahelyeiken, lakóhelyük közvetlen környékén és a távolabbi környezetben is a tisztaság és a rend megtartásában;

— a lakosság ösztönzésére, hogy hatásosan gondoskodjon a természet és a jelentős kulturális értékek védelméről.

Az aktívaértekezlet résztvevői megállapítják, hogy tanácskozásuk célszerűen értékelte az élet- és a munkakörnyezet védelmének adott helyzetét, és ezen a területen megtárgyalta a további feladatokat. Az aktívaértekezlet teljesítette küldetését. Ugyanakkor szükségesnek tekintjük hasonló aktívaértekezletek megrendezését évente egyszer, hogy értékeljük az elért eredményeket.

A párt- és gazdasági aktivaértekezlet résztvevői felszólítják járásunk lakosságát, hogy aktívan vegyen részt „Az élet- és a munkakörnyezet képzésének és védelmének koncepciójával összefüggő feladatok megvalósításában. Kifejezésre juttatjuk meggyőződésünket, hogy a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek tagjai és járásunk lakosai a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésére irányuló aktív hozzáállásukkal elősegítik, hogy járásunk — összhangban hazánkban a fejlett szocialista társadalom fejlesztésével — mind szebbé, gazdaságilag szilárdabbá váljon, és hogy a kitűzött feladatok teljesítésével megteremtsük a szocialista ember önmegvalósításának szüntelenül javuló feltételeit.

A PÄRT- fiS GAZDASÁGI AKTlVAfiRTEKEZLET

RÉSZVEVŐI

:S vannak ilyen romantikus zugok is, (elvételünkön Karván (Kravany nad Duna jóm)

(M. Sláviková felvételei)

A járási székhelyen került lencsevégre ez a „szépséghiba“

Az aktívaértekezletünkön önök elé kerülő koncepciót fő vonásaiban a járási pártbizottság elnöksége tavaly decemberi ülésén tárgyalta meg. Határozata alapján ezzel a koncepcióval foglalkozott a járási nemzeti bizottság tanácsa, majd a jnb plénumülése is. Így konkretizáltuk a koncepcióból az egyes községekre, illetve a jnb szakosztályaira háruló feladatokat. Ezzel kapcsolatban szükséges hangsúlyozni, teljes pártos felelősséggel tudatosítsuk, hogy ez a kidolgozott koncepció csak akkor vezet eredményhez, ha vállvetve, aktívan és elkötelezetten fogunk hozzá a jóváhagyott intézkedések megvalósításához.

Elsősorban az a célunk, hogy a járási koncepció alapján az egyes városi és helyi nemzeti bizottságok területi hatáskörüknek megfelelően kidolgozzák az életkörnyezet védelmének saját koncepcióit. Három városunk feladata ezt a koncepciót ez év végéig, a központi községeknek 1978 június végéig, a többi községnek pedig 1978 végéig kidolgozni. A városokat és a községeket három csoportba sorolva, társadalmi fontosságukból indultunk ki. Ez teljes összhangban áll az SZSZK kormánya 1972. évi 1. sz. határozatával, amely foglalkozik a Szlovák Szocialista Köztársaság települési koncepciójával. Á jnb-nek az életkörnyezet formálása és védelme kérdéseivel foglalkozó bizottsága a városi és helyi bizottságok megsegítésére szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre, amellyel szorosan együttműködnek majd az egyes városok és községek koncepcióinak kidolgozásakor. Ez a

munkacsoport elsősorban szakmai segítséget nyújt és megítéli a kidolgozott koncepciókat.

Az életkörnyezet formálásával és védelmével kapcsolatos intézkedések kidolgozása során a járási pártbizottság határozatából kiindulva hangsúlyozzuk, hogy ez nemcsak a nemzeti bizottságok feladata, hanem egyben az ipari és a mezőgazdasági üzemek, valamint a többi intézmény kötelessége is. Ezért szükséges, hogy az egyes üzemek és intézmények saját feltételeiknek megfelelően kidolgozzák főleg a munkakörnyezet formálásának és védelmének saját koncepcióit. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek ezeket a koncepciókat ez év végéig dolgozzák ki és fokozatosan hozzálátnak megvalósításukhoz. El kell érnünk azt, hogy az ilyen koncepciókbó következő feladatok fokozatosan részét képezzék az évi végrehajtási terveknek, valamint az ötéves terveknek is.

A jnb-nek az életkörnyezet formálása és védelme kérdéseivel foglalkozó bizottsága tevékenységében abból indul ki, hogy az életkörnyezet problémáinak megoldása elsősorban a szocialista állam szerveinek a feladata. Ugyanakkor azonban célszerűen együttműködik a gazdasági szervezetekkel és más intézményekkel is. El kell érnünk azt, hogy az élet- és a munkakörnyezet formálásával és javításával összefüggő feladatok minden lakos ügyévé, a vezető gazdasági dolgozók irányító és szervező munkájának részévé váljanak.

VARGA ERNŐ, a járási nemzeti bizottság alelnöke

VIII. 7.

cepció részletesen ismerteti is.

Általában és a járásban is nem kis gondot okoz a szilárd halmazállapotú hulladék fel- használása, illetve eltüntetése, megsemmisítése. Sajnos, egyelőre még mindig túlsúlyban vannak a szervezetlenül létesített hulladéktárolók. A probléma megoldása annál fontosabb, mivel egy-egy lakos évi háztartási hulladékának mennyisége igen tekintélyes — 200—250 kilogramm, az ipari hulladék pedig ennek a két-, sőt a háromszorosa. A Koncepció ezzel kapcsolatban, amíg nem alkalmazzák az ilyen hulladék eltávolításának más, progresszívabb módjait, indítványozza a hulladéktárolók „összevonását“ (több község számára egy), továbbá ezeknek a helyeknek kijelölését olyformán, hogy ne foglaljanak el jó minőségű mezőgazdasági földterületet, ne rontsák a tájegység arculatát, és ne veszélyeztessék az emberek egészségét.

A terv nagy figyelemmel foglalkozik a zöldövezetek képzésével és ápolásával is. Bíráló- lag mutat rá arra, hogy a járás városaiban az egy lakosra eső 10,3 négyzetméternyi zöldterület hozzávetőleg a fele a kívánatosnak. Persze az egyes községek között nagy különbségek vannak. A listavezetők

közé tartozik Naszvad (Nesva- dy) fejeként 33,9 négyzetméternyi beültetett területtel, a sereghajtók közé pedig Bátorke- szi (Vojnice) egy lakosra 0,09 négyzetméterrel.

A közlekedés terén a legnagyobb gondot az okozza, hogy a járási székhely központján halad át a határátkelőhely felé igyekvő minden gépkocsi. S ez nem kevés, hiszen az ilyen személygépkocsik száma 1960-tól 1975-ig megtizenötszöröződött. Jelenleg jóval több mint négy- százezer személygépkocsi és autóbusz halad át évente a határon. Elképzelhető, hogy a kipufogó gázok mennyire szennyezik a levegőt, nem is beszélve már a növekvő zajártalomról. Kétségtelen, hogy ennek megoldása meghaladja a járás lehetőségeit, de a Koncepció mégis említ néhány olyan intézkedést, amely elősegíthetné legalább azt, hogy a helyzet ne rosszabbodjon (pl. javasolja az épülő műszaki ellenőrző állomás későbbi felhasználását erre a célra is).

A további fejezet nagyon konkrétan körvonalazza a járás lakossága üdülését szolgáló létesítmények, illetve a hétvégi házak telepítésének lehetőségeit és követelményeit, az utóbbival kapcsolatban leszögezve, hogy e tekintetben lehetetlen

lesz minden igénynek eleget tenni.

A munkakörnyezetről szólva a szerzők rámutatnak arra a tudományosan bizonyított tényre, hogy a meg nem felelő munka- feltételek 20—60 százalékkal csökkentik a munka termelékenységét. Ezen a területen ebben a járásban is még bőven akad tennivaló. A Koncepció perbe száll az olyan helytelen nézettel, amely az új ipari és más termelőlétesítmények tervezésekor és építésekor a munkakörnyezeti szempontokat csak szükséges rossznak tekinti és nem a tervek és elképzelések szerves részének. Ezzel összefüggésben kiemeli az egyes szervezetek által az 1976— 1980-as évekre kidolgozott, a dolgozókról való komplex gondoskodással foglalkozó programok, valamint a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a munkafeltételek és a munka- környezet javítására irányuló szocialista verseny jelentőségét.

Igen fontos az a fejezet, amely a levegő szennyezettségét taglalja. E tekintetben a komáromi járás a nyugat-szlovákiai kerületben, amely a szlovákiai kerületek között a legjobb, a ranglista első harmadának alján helyezkedik, vagyis a jobbak között. Viszont maga

a járási székhely levegője eléggé szennyezett, aminek magyarázata, hogy a járás 34 környezetszennyező üzeme közül 25 magába a városba koncentrálódik. Nyilvánvaló, hogy itt nem segít csak a bírságolás, hanem szükséges azoknak a lépéseknek a megtétele is, amelyeket a Koncepció hét pontban foglal össze. A prognózis biztatóan így hangzik: „Ha a komáromi járásban a javasolt intézkedéseket végrehajtják, akkor a következő években nem romlik a járás levegője, sőt, javulásával is számolni lehet.“

Nagyon sok érdekességet olvashattunk abban a fejezetben, amely a felszíni és a talajvizek szennyezettségével és az ezzel szembeni védekezéssel foglalkozik. Csak az érzékeltetés kedvéért említünk meg egy sokatmondó adatot. A szlovákiai folyókban a víz minden 12. literje — lényegében szennyvíz. A komáromi járás — fekvésénél fogva — már ilyen állapotban „veszi át“ az egyes folyók vizét. Ezen aligha tud változtatni. Viszont azon igen — és erre a Koncepció nyomatékosa’n rámutat —, hogy ehhez a szennyezéshez ne járuljon hozzá. Ezzel kapcsolatban a legtöbb gondot az Ögyallai (Hur- banovo) Sörgyár okozza.

A jelentős iparosítás ellenére a járás mezőgazdasági jellegű. Más szóval, tekintetbe kell venni a mezőgazdaság környezetszennyező hatását is. Ilyen hatása lehet és sajnos van is pl. a helytelenül kezelt trágyalének és egyéb állattenyésztési ürüléknek, a takarmányt tartósító anyagoknak, a műtrágyának, a vegyszereknek, a gépi eszközök mosásakor és karbantartásakor a talajba és a vízbe kerülő anyagoknak és a meg nem felelő agrotechnikai eljárásoknak stb. is. A Koncepció ezeknek hatásával, illetve következményeik csökkentésével és kiküszöbölésével külön-kií- lön foglalkozik.

Végül nagyon hasznosnak tekintjük, hogy a kiadvány sűrített formában ismerteti az élet- és a munkakörnyezet képzésére és védelmére vonatkozó legfontosabb jogszabályokat és a járásban tervezett, minden esetben határidőkhöz kötött, a teljesítésért felelős szervet vagy szervezetet feltüntető konkrét intézkedéseket is.

Most már valóban a következetes, folyamatos cselekvésen van a sor, hogy ez a szép kezdeményezés, amelyért a komáromi elvtársak dicséretet érdemelnek, a szavakból és elképzelésekből tetté izmosodjon.

GÁLY IVAN