Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-31 / 31. szám

Jarmila Nygrynova a homokban. Idei eredményei kitűnő for­máról tanúskodnak CSTK-fei».' a spanyol fordításokat kedveli, és egyik román barátnőjével rendszeres levelezést folytat spanyol nyelven. — Miért választottam a bölcsésze­tet? En sem képezek kivételt, gyak­ran szidom kedvenc sportomat, ami azonban semmit sem változtat azon, hogy már eddig lekötötte életem nagy részét, és hasonló lesz a hely­zet a jövőben is. Mégpedig azért, mert mint sportpszichológus szándé­kozom valamelyik sportközpontban a fiatalokkal foglalkozni. Persze, ez még a távoli jövő, mert harmincéves koromig szeretnék versenyezni, de teljesen sosem szakadok el a sport­tól, mert ezt nehezen tudom elkép­zelni. Az idén a San Sebastianban meg­rendezett fedettpályás Európa-baj- nokságon — bár a női távolugrást sem bonyolították le zavartalanul — kijött a lépés, aranyérmet nyert tel­jesen megérdemelten. Kitűnő formá­ja állandósult, az idény versenyein jó eredményeket ért el, s megvan minden reménye arra, hogy a Világ Kupán részt vevő Európa-válogatott- nak tagja legyen. Ez idei legnagyobb célja. Az Európa Kupa elődöntőjében ugyanis a várakozásnak megfelelően szerepelt, győzött. Jövőre a prágai Európa-bajnokságon akar örömet sze­rezni híveinek, s utána már Moszkva következik. Atléták, akikrűl beszélnek Nem lehetünk mindig csúcsformában Jó néhány év telt el azóta, hogy a párizsi junior atlétikai Európa-baj­nokságon a női távolugrásban arany­érmet nyert, de Jarmila Nygr^nová — őróla lesz most szó — azóta sem tűnt el a feledés homályában. Ellen­kezőleg: állandóan hallat magáról. Ez azért is elismerésre méjtó, mivel a csehszlovák juniorok közül csak kevesen vették fel sikerrel a ver­senyt Európa legjobbjaival. S azok is, akik felvették, amikor az ifikor­ból kiöregedtek, a felnőttek mező­nyében bizony nem jelentettek sokat. Jarmila Nygrynovát is érték az el­múlt években csalódások, megráz­kódtatások, de ezeket rendre átvé­szelte. Mint például két esztendeje a katowicei fedettpályás Európa- bajnokság balsikerét. A női távolug­rás mezőnye nem volt különösebben erős, s igy a szakvezetés Fibinge- rová mellett Nygr^novától is bfztos győzelmet várt. Nem így történt. Va­lahogy nem jött ki a lépés... a szó legszorosabb értelmében véve, még­pedig azért, mert hiányzott a meg­felelő összpontosítás, a könnyed nekifutás és az erőteljes elugrás. Persze, minden sportolónak lehet gyenge napja, még akkor is, amikor nagy a tét. — Számtalan ilyen gyenge napra emlékezem. Nem is ismerek sporto­lót, aki félvállról venné a veresége­ket, hiszen a kudarc mindig fáj. Amikor fiatalon először hallottam, hogy a vereségek is elősegítik a sportoló fejlődését, nem tudtam meg­érteni, miként lehetséges ez. Később azonban eme aranyigazságot saját bőrömön tapasztaltam. Ha nyertem, nem meditáltam győzelmem fölött. Ha vereséget szenvedtem, a késő éj­szakába nyúló órákat álmatlanul töl­töttem, azon rágódtam, miért nem si­került jól szerepelnem, kerestem a hiba okát. Még ma sincs ez másként. A vereségek elsősorban arra jók, hogy az embert ne kerítse hatalmá­ba a túlzott önbizalom. — En csak idősebb, tapasztaltabb versenyzőktől kaptam ki. Első olim­piámon is ez történt. A selejtezőből ugyan továbbjutottam, de ezzel el is fogyott minden tudományom. Igaz, még nagyon fiatal voltam, és cso­dálattal tekintettem Rosendahlra <fs Suranovára. Véleményem szerint á távolugró 24 éves korában érik be és 28 éves koráig maradhat a csú­cson. Most 24 éves vagyok, tehát a legjobb időszak kezdeténél tartok. Már nem mondhatom: azért győz le valaki, mert nálam idősebb, mert ta­pasztaltabb. Az elmúlt évek során én is sokat tanultam. Nygr^novától tavaly Montrealban sikeres szereplést reméltek. Jarmila sem azért ment második olimpiájára, hogy ott akárki legyőzze. München­ben, amikor még csak 19 esztendős volt, mindez megtörténhetett, tavaly azonban már az érett versenyzők kö­zé tartozott. — Montreal nem kerül örömteli emlékeim közé. Nem mintha elége­detlen lettem volna a hatodik hely- lyel, hiszen még azt is pontozták, de bosszant az első két elrontott ug­rásom. Kínszenvedés volt, és idege­sített. Szerencsére harmadikra bebiz­tosítottam döntőbe jutásomat. Maga Montreal nem hagyott bennem kü­lönösebb benyomást, de ez vala­mennyi versenyem színhelyével így van. Amikor megérkezem, minden gondolatomat a küzdelem köti le, az jár állandóan az eszemben, hogy ne rontsuk el semmit. Ideges vagyok, s így a körülöttem történteket nem na­gyon regisztrálom. Az esemény után pedig gyakran haragszom magamra, bosszankodom, mert nem sikerült legjobb formámban szerepelni. Ezért gondolok az olimpiai összecsapásra is vegyes érzésekkel. A felkészülés, az utazás fáradal­mait szülővárosában, a Plzefttöl 25 kilométerre fekvő Biovicében pihente ki. Hiába, otthon érzi magát a leg­jobban. Nygr^nová Biovicében végez­te középiskoláit, de Plzeftben ver­senyzett. Most Prágában tanul, az RH versenyzője, s innen járja a bél­és külföldi pályákat. Azonban, ahogy ideje engedi, siet haza, ahol szülein kívül kertje is várja. Szenvedélyes kertész, de nagyon el van foglalva ahhoz, hogy hobbijának rendszeresen hódolhasson. — Kertemben minden nagyon gyö­nyörű. Ott érzem igazán, hogy a bol­dogsághoz nem kell sok. Igaz, jelen­leg nálunk minden a feje tetején áll, mert új családi házat építünk. Szauna is lesz, no meg külön szo­bám, kandallóval. Ha minden elké­szül, még nagyobb kedvvel folytatom a kertészkedést. Jarmila állandóan új terveket ko­vácsol, melyekben érthetően a sport játssza a főszerepet, de nem nyomja el a többit. Miután elvégezte a pe­dagógiai középiskolát, jelentkezett a prágai Bölcsészeti Karra, és tév­úton végzi pszichológiai tanulmá­nyait. Eltartott egy ideig, míg össze­egyeztette a sportot és a tanulást. Biológia, filozófia, logika már nem jelent terhet számára, de a legszí­vesebben a spanyol nyelvvel foglal­kozik. Vannak, akik Balzacot vagy Hemingwayt eredetiben olvassák. Ű Igazolta azokat, akik bíztak benne Mint ismeretes, a csehszlovák at­létaválogatottat az Európa Kupa athéni elődöntőjében az olasz együt­tes ütötte el az „A“ döntőbe jutás­tól. Az olasz csapat egyik legered­ményesebb versenyzője s egyben a válogatott erőssége, Pietro Mennea nyerte a 100 és 200 méteres síkfu­tást, továbbá tagja volt a 4X100 mé­teres és 4X400 méteres váltónak. Menneát az elmúlt években a világ legjobb vágtázói között tartották nyilván. Montrealban 200 méteren 20,54 másodperccel a negyedik he­lyen végzett, de három héttel ké­sőbb 20,23-mat futott, s ez az idő a jamaicai Don Quarrienak elegen­dő volt az olimpiai aranyérem meg­szerzéséhez. Menne^ négy évvel ko­rábban Münchenben Borzov és Black mögött 20,30-cal bronzérmet nyert. Kéziméréssel 100 méteren kerek 10,0, 200 méteren 20,2-t mértek a ro­konszenves olasz futónak. A 200 méteren Európa-bajnoki aranyérmet nyert atléta az idén első ízben mutatkozott be 400 méteren, és nem is akárhogy. Májusban 45,87 másodperces kitűnő idővel győzött egyik versenyén, s oly nagynevű el­lenfeleket utasított maga mögé, mint az olimpián negyedik helyen végzett belga Brijdenbach, aki az elmúlt esztendőben a kontinens legjobb 400-asa volt. Hibát követnénk azonban el, ha nem említenénk meg, hogy Mennea már 1976-ban is „kokettált“ a 400 méteres távval, de egy makacs síp­csontsérülés akadályokat gördített olimpiai felkészülése elé. Jó 400-as futó nem lehet minden­kiből. A versenyzőnek több elsőran­gú adottsággal kell rendelkeznie. Az első a gyorsaság. Aki négyszázon 45 másodpercen belüli teljesítményre vágyik, annak 200 méteren 21 má­sodpercet kell futnia. E tekintetben Menneának nincsenek problémái. Ezt az időt a táv feléig könnyedén fut­va eléri, és marad ereje a második 200-ra is. A specialisták viszont 20,8 vagy 20,9-nél már teljesítőképességük határánál tartanak, ha Menneát kö­vetni akarják. A második • tényező az állóképes­ség. A pszichológusok bebizonyítot­ták, hogy a nem megfelelően edzett izom csupán 20 másodpercen át tud csúcsteljesítményt nyújtani. Ahhoz, hogy az izmok 45 másodpercig bír­ják el a maximális terhelést, az edzé­seken kell az energiatartalékokat fpSítosítani, hogy azután, amikor jön a- fáradtság — ez a célegyenesben elkerülhetetlenül bekövetkezik —, még akkor is jól működjenek. A szakemberek véleménye szerint az edzés egyedül nem elegendő. A felmérések igazolják, hogy azonos minőségű és mennyiségű edzések el­végzése Után az egyik versenyző töb­bet, a másik kevesebbet fejlődik, ami a velük született adottságokra ve­zethető viasza. Vajon melyik cso­portba tartozik Mennea? Az a tény, hogy a világ egyik leg­jobb 400-as specialistáját fölényesen legyőzte, és a célegyenesben nem merevedett el, nem tört össze, a jö­vőre nézve sokat ígérő. A felkészülés receptjének harmadik tényezője a megfelelő edzéslehetőségek feltétele. Mennea sportoktató, és az Olasz Olimpiai Bizottság támogatásával is számolhat, így nem kell naponta nyolc órát dolgoznia, tehát megfe­lelő időt fordíthat az edzésekre. A recept legfontosabb része a kel­lő fűszerezés. A 400 méter kétség­telenül a legkeményebb táv. 45 má­sodperc alatt a tartalékokat tökéle­tesen fel kell tudni használni. So­kan mondták már, hogy a táv vé­gén jelentkező fájdalom, a halál kö­zeiének érzése egyeseknél oly fé­lelmet váltott ki, hogy vagy abba­hagyták a sportolást, vagy nem tud­tak eljutni teljesítőképességük felső határához. Menneánál e téren nem lehet jós­latokba bocsátkozni. Kétségtelenül az erős akaratú, egészséges becsvágytól fűtött sportolók közé tartozik. A gyenge olimpiai szereplés okozta csalódásból magához térve és a vísz- szavágás vágyától ösztökélve készül az idei évadra. Kérdés, vajon mind­ez elegendő lesz-e a közismert olasz könnyedség áthidalására, mely egy csúcsteljesítményre törekvő sportoló­nak mindig hátrányt jelent. A leg­utóbbi Európa Kupa viadalon szerep­lésével azokat igazolta, akik a 400 méteres távon is nagy jövőt jósoltak e kiváló vágtázónak. (kollár/ A montreali 200 meteres donto résztvevői a célban. A jobb- szelen a győztes jamaicai Quarrte, mögötte (teher nadrágban) a 4. helyen végzett Mennea CSTK-fHv ÓÚJSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 33 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 3312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrova 4. Hirdetőiroda: Vajon- ského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnopi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstrednó expedíció a dovoz tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2.

Next

/
Thumbnails
Contents