Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-31 / 31. szám
TUDOMÄMY TECHNIKA Régi idők technikája EREDETI KÉP ÉS SZÖVEG „A gépkocsik száma az utóbbi három év alatt tudvalevőleg óriási mértékben megszaporodott. A statisztikai kimutatás azt mondja, hogy csak magában London városában huszonegyezer magánczélra szolgáló gépkocsi van. A gépkocsik elterjedésével azonban megszaporodtak a balesetek, az elgázolások is. Az elgázolások elkerülése végett e képen látható védőszerkezettel látják el az automobilokat. Ha nem is zárja ki ez a szerkezet a baleseteket, mindenesetre csökkenti azoknak a számát és a balesetek súlyos voltát enyhíti.“ A helyiségek jobb levegőjéért Az űrhajók megalkotása azt is bizonyította, hogy ahol minden köbcentiméterrel, minden lélegzetvétellel számolni és gazdálkodni kell, ott a hidrogén és az oxigén együttes felhasználása a legelőnyösebb, az űrhajó fedélzetén > tüzelőanyag-elemek formájában elégetve villamos áramot termelnek, az égéstermék víz lesz, a maradék oxigén pedig a kabin atmoszférájának összetételét- javítja. A hidrogénbázisú energiatermelés és -szállítás felkeltette a szakemberek érdeklődését, s hogy nem alaptalanul, az a továbbiakból kiderül. Az emberiség energiaigényeinek csupán a negyede közvetlenül villamos energia. Ezenkívül szükségünk van „tiszta“ hőenergiára, amit főleg hagyományos forrásokból — kőolaj, szén és földgáz fel- használásával — fedezünk. A ma és a közeljövő atomerőművei nagy mennyiségben tudnának hőt is szolgáltatni, de mivel az atomerőműveket egyelőre lakott területektől távolabb telepítik, külön gondot jelent a megtermelt hő elszállítása az ipari vagy közületi fogyasztókKatalizátor légszennyező vegyiiletek eltávolítására A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szakemberei új katalizátort fejlesztettek ki különböző típusú légszennyező vegyü- letek eltávolítására. Az új katalizátor kis mennyiségű nemesfémet tartalmaz nagy diszperzitásban. A katalizátor speciális szerkezetével viszonylag alacsony hőmérsékleten nagy hatásosság érhető el. Különböző igények alapján technológiai eljárásokat dolgoztak ki az üzemi levegő és az ipari véggázok kellemetlen szagú és az egészségre ártalmas szeny- nyezéseinek megsemmisítésére. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a katalitikus oxidációs eljárás az ipar legkülönbözőbb területein alkalmazható. Így például az állati szervedet feldolgozó üzemekben, gépgyári festőműhelyekben, gyógyszergyártásban. Az említett intézet fémoxid-katalizátorok fejlesztésével és alkalmazásával is foglalkozik. Ezt az eljárást alkalmazták a Zalaegerszegi Kőolajfinomító és a Lengyelországban épülő bitumenoxidációs üzem véggázainak tisztításában. A Che- mokomplex vállalat a lengyel partnervállalattal 1975 nyarán kötött szerződést. A több mint hatmillió rubel értékű megállapodás alapján egy komplett bitumengyárat épít fel a magyar fél Kedzerdzynben. A gyár három részből — bitu- menfúvatóból, katalitikus véggáztísztítőból és a bitu- men-polietilénzsákba való letöltő berendezésből áll. E komplex gyár katalitikus véggáztisztítóját a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szállítja. A magyar szabadalmak alapján készülő bitumengyár 1979-ben kezdi meg az üzemszerű termelést. Az építési és szerelési munkákat magyar szakemberek irányításával végzik. STEIGERVALD JÓZSEF hoz. A specializált atomreaktorok egyébként is túlságosan drágák és gigantikus méretűek lesznek. Keresni kell tehát azt az összekötő kapcsolatot, amely közvetíteni fog az atomreaktor és a fogyasztó között. Az energiahordozónak az elektromos áramhoz hasonlóan jól szállít- hatónak és sokoldalúan fel- használhatónak kell lennie. Ilyen szempontból a hidrogén- nak vannak a legkedvezőbb tulajdonságai, csak pillanatnyilag az előállítása költséges. A világpiacon ma még egy „hidrogénkalória“ előállítása ötször költségesebb, mint az atomerőművekből nyerhető hőenergiáé. A hidrogént iparilag kőolaj- krakkolással, vagy a vízgőz szénnel való redukciója által gyártják. Mindkét eljárás természetes tüzelőanyagot fogyaszt, amiből egyébként is korlátozottak a tartalékaink. Sokkal célszerűbb lenne a víz elektrolitikus bontása, azonban az egyes részfolyamatok (hő- energia-villamosenergia-vízbon- tás) költséges berendezéseket igényelnek. Talán legegyszerűbb lenne a víz hőbontása. A nehézségeket azonban az okozza, hogy a folyamat 2500— 3000 fokon játszódik le, amit a mai ipari berendezésekkel nem tudunk megvalósítani. Valószínű, hogy ezt a kérdést megoldják a termonukleáris reaktorok, ahol a fúzió fenntartásához néhány millió fokos plazmahőmérséklet szükséges, így a kb. 3000 fokos környezet kialakítása nem okoz gondot. Elvileg egyéb hidrogéntermelő folyamatok is megvalósíthatók, így például magas hőmérsékletű katalitikus reakciók, vagy legmegbízhatóbb a fotolízis ipari megvalósítása. A hidrogéngyártás gazdaságossá tételére irányuló kutatások intenzívek, ezért jogosan feltételezhetjük, hogy a közeljövőben a kérdés megoldódik. Azonos térfogatú hidrogéngáz háromszor kevesebb energiát tartalmaz, mint a metán, de ugyanakkor könnyebb és a vezetékben a súrlódása annyira csekély, hogy azonos vezetéken háromszor annyi hidrogén szállítható, mint metán. Milyen az összehasonlítás az elektromos vezetékekkel? A különbségek markánsabbak, mint az előző példánkban: hidrogén-vezetékben az energiaszállítás költsége tizedrésze a villamosenergiaszállításának. Kifizetődő lenne a vízi és a hőerőművekben előállított elektromos energiát vízbontással hidrogénné alakítani, és csővezetékeken a háztartásokba szállítani. Már foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy Londonban megszüntetnék a villamos hálózatot és helyette minden háztartásban hidrogénfűtésű hőelemeket szerelnének be. Fammig- tonban, az Egyesült Államokban kísérletileg felépítettek egy városrészt, ahol az épületek nem a villamos hálózatra vannak rákapcsolva, hanem hidrogén- vezetékre. •, A tüzelőanyag-elemek a vegyileg kötött energiát termodinamikai ciklus nélkül alakítják át közvetlenül villamos energiává. Tekintve, hogy munkafolyamataik nincsenek a Carnot- ciklus korlátáihoz kötve, elméletileg százszázalékos hatásfokkal tudják a hőenergiát elektromos energiává átalakítani. Mindemellett könnyűek, az egységnyi teljesítményre eső súlyuk kicsi, nincs mozgó alkatrészük, és zajtalanul üzemelnek. A tüzelőanyag-elem hatásfoka 80 százalék, míg a Diesel-motoré csak 38 százalék, nem is szólva a gőzturbináról, melynek hatásfoka csupán 18— 20 százalék. FÜRI BÉLA Az ember életműködéséhez oxigént vesz fel és környezetét széndioxiddal dúsítja. Általános az a vélemény, hogy a környező atmoszféra széndioxid-tartalmának nem szabad elérnie a 0,1 százalék koncentrációs értéket. Ezen általánosan köztudott tényen túl már kevésbé ismert, hogy az emberi szervezet a széndioxidon kívül több más szerves vegyületet is kiválaszt, melyek koncentrációja mérgező hatásúvá is válhat. Szovjet higiénikusok vizsgálatai alapján megállapították, hogy a ma érvényes egészség- ügyi előírások még nagyon sok pontosítást kívánnak. Zárt helyiségekben a széndioxid-koncentráció mellett gyorsan növekszik az ammónia-koncentráció, a baktériumok száma, valamint a porártalom is. Ezen kívül vagy huszonöt szerves vegyfilpt fordulhat pin í ni krpA nagyomanyos eieKiromos főzőlapok sok előnye mellett hátránya a viszonylag lassú felmelegedés és az, hogy aránylag magas hőmérsékleten marad a főzőlap a főzési művelet befejezése után. Ez a jelenség többletenergia-felhasználással jár, és a háztartásban baleset- veszélyt is jelenthet. Az angol RCA Limited, Sunbury-on Thames cég most egy nagyfrekvenciás indukciós fűtőtest beépítésével olyan főzőlapot állított elő, amely nem ohmos ellenállással állítja elő a főzéshez szükséges hőt, hanem a főzőedény fenéklapjában keletkező nagyfrekvenciájú örvényára mok útján. A főzőlapban levő indukciós tekercs nem melegszik fel és nem lesz magasabb hőmérsékletű, mint a ráhelyezett főzőedény, ezáltal a hővészteségek igen alacsony szintűek. Az indukciós tekercset egy 30 kHz-es zol, vinilacetát és etilénoxid), amely mind kilélegzés útján kerül a levegőbe. Az elvégzett tesztvizsgálatok kimutatták, hogy a helyiségek rossz levegője jelentős munkateljesítmény- romlást okoz. A vizsgálatok eredménye szerint egy-egy dolgozóra minimálisan 120 köbméter friss levegő szükséges óránként, ha munkateljesítményének színvonalát meg akarjuk tartani. A léghigiéniával szembeni követelmények tovább nőnek, ha a környezetben alkalmazott szerkezeti anyagokból, vagy a munkafolyamat során toxikus anyagok keletkeznek. Érdekességként megemlíthető, hogy a Mercury űrhajó kabinjának levegőjében mintegy negyvenhat olyan szervezetre káros anyagot mutattak ki, amelyek a kabin anyagaiból származtak.-fűgenerátor üzemelteti, amely közvetlenül a háztartási hálózathoz csatlakozik. A generátorba két tirisztor és egy impulzus generátor van beépítve, amely automatikusan állítja be a teljesítményt úgy, hogy a fel- melegítés igen gyorsan következik be, és a főzőedény ugyanolyan gyorsan melegszik fel a szükséges hőfokra, mint a gáztűzhelyeken. A forgalomba hozott új berendezésnek ezenkívül az az előnye is van, hogy a főzés befejezése után — ugyanúgy, mint a gáztűzhely égőjének — a főzőlap hőmérséklete alacsony marad. A melegítési folyamat azonnal megszűnik, amint a főzőedényt leveszik, ugyanis anélkül az örvényáramok nem keletkeznek, a főzőlap önmagát nem melegíti. A melegítés megkezdéséhez szükséges, hogy a főzőedényt ráhelyezzék a főzőlapra. Ez a háztartási balesetek megelőzésében is segít. Költözik a lóvasútállomás A Ceské Budéjovice-i volt lóvasútállomás történelmi nevezetességű épületét 10 méterrel továbbhelyezték, mert akadályozta a városi közúti forgalmat. A 225 tonna súlyú objektumot a prágai Transfera vállalat dolgozói helyezték át. Az earópai kontinens első lóvasútjának állomásépületéről van szó, amely ma nemzeti műemlék és állandó kiállítást rendeznek be benne a vasúti közlekedés hőskorszakáról. Az itt üzemeltetett első lóvasút Üeské lludéjovicél az ausztriai Linzzel kötötte össze. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll VII. 31. 16 A CSTK felvétele ÚJ SZÚ A megoldás kulcsa a hidrogén? Indukciós főzőlap
