Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-23 / 4. szám

VASÁRNA 1977. január 23. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.32, nyug­szik 16.34 Közép-Szlovákia: 7.23, nyugszik 16.25 Kelet-Szlovákia: 7.14, nyugszik 16.16 órakor A HOLD kel — 08.56, nyugszik 21.17 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK ZELMA — MILOS nevű kedves olvasóinkat ■ 1832-ben született Edou­ard MANET francia festő és grafikus (t 1883) | 1862-ben született David HILBERT kiemelkedő jelen­tőségű német matematikus, tudományos munkássága nagy hatással volt a XX. század matematikájának fejlődésére (+ 1943) ■ 1902-ben halt meg J. V. MUSKETOV orosz geolő- gus, geográfus (szül. 1850) ■ 1947-ben halt meg Pier­re BONNARD francia festő, a dekorativ posztimpresz- szionizmus kiváló képvise­lője (szül. 1867). AZ ÜJ SZÓ JÖVŐ vasárnapi SZÄMÄNAK TARTALMÄBÖL „Eszmék ipara” Az APN tudósítójának interjúja Igor Besztuzsev Ladával, a neves szovjet tudóssal A városiasodás útján Németh János riportja Nyugdíjasok Balogh P. Imre karcolatai Egy prágai szlovák és a kolozsvári KORUNK Szántó György írása Anton Strakáről Idegenvezetés Győrffy László novellája Amerikai valóság Jurij Pokatajev cikke BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kongresszusok előtt A következő hónapban kezdődnek meg a cseh és a szlo­vák művészeti alkotószövetségek kongresszusai. Ezt a nagy jelentőségű kultúrpolitikai eseményt nemcsak a szakemberek körében várják érdeklődéssel, hanem a kultúrát kedvelők szé­les táborában is. Érthető, sőt természetes ez a megkülönböz­tetett figyelem, hiszen ezen a tanácskozáson eszmei és mű­vészi szempontból értékelik majd egy-egy művészi ágazat fejlődését, végső soron tehát szocialista kultúránk jelenlegi helyzetét. A művészeti alkotószövetségek — ezt legutóbb a CSKP XV. kongresszusán is többször hangsúlyozták — a válságos éveket követő konszolidációs folyamatban fontos szerepet töltöttek be a kulturális életünkben megnyilvánuló káros jelenségek felszámolásában, a marxista eszmei és esztétikai kritériumok megszilárdításában és a szocialista kultúra társadalmi funk­cióinak kidomborításában. Az eltelt néhány esztendő mérlege a meglévő problémák el­lenére is egyértelműen pozitív. Szocialista kultúránk mind nagyabb mértékben járul hozzá a dolgozó életszemléletének és életstílusának megfelelő formálásához. Ebben a folyamat­ban nem kis szerep jutott azoknak az új művészeti alkotá­soknak, amelyek az utóbbi években születtek, s legtöbbször rólunk, a ini életünkről szólnak valamilyen formában. A cseh országrészben például, ahol a kibontakozás számos vonatko­zásban bonyolultabb és nehezebb volt, tavaly 170 olyan új iro­dalmi alkotás látott napvilágot, amely napjainkból meríti té­máját. Tavaly a Prágai Tavasz egyik legszínvonalasabb ren­dezvénye a cseh zeneszerzők új alkotásainak szemléje volt. Szlovákiában elsősorban a drámafrás, az irodaiam, vala­mint a képzőművészet és a zene területén értőnk el figye­lemreméltó sikereket, ján SoloviC, Osvald Záhradnik és má­sok színműveit nemcsak nálunk, hanem külföldön is nagy sikerrel játszották, ján Jonái, Vincent Sikula új regényéről, valamint Miroslav Válek verseskötetéről hazai és külföldi szakemberek Írtak elismerően. S ami egyáltalán nem mellé­kes: ezek és más könyvek rövid idő alatt elfogytak a köny­vesboltokból. A szlovákiai zenei és képzőművészeti élet is bő­velkedett kiemelkedő eseményekben. Ezek és számos más sikerek igazolják pártunk kultúrpoli­tikájának a helyességét, művészeink elkötelezettségét és te­hetségét, egyúttal pedig válaszok azokra a rágalmakra, mi­szerint nálunk uniformizált, eseménytelen a kulturális élet. Méltán vagyunk büszkék eredményeinkre, ám nem tagadjuk problémáinkat sem. Nem lehetünk elégedettek még a kritika színvonalával, következetességével. Sokan ma is vulgarizál­ják a lenini pártosság elveit, sikertelen műveket, gyengébb al­kotásokat az elvszerű bírálat helyett közhelyekkel igyekez­nek mentegetni. Az is a mostani tanácskozások feladata lesz, hogy elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt megfelelően vázolja a fejlődés útjait, hogy művészetünk, szocialista kultúránk még sikeresebben teljesítse sajátos társadalmi küldetését. SZILVÁSSY JÓZSEF KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A szovjet—amerikai kapcsolatok január 20-án hivatalába lépett james Carter, az Egyesült Ál­lamok új elnöke. Üj emberek kerültek a távozók helyére a kormányzatban is. Ezek a tények számos kérdést vetnek fel az amerikai külpolitika további alakulásával kapcsolatban is, s ezen belül elsősorban a szovjet—amerikai viszony fejlő­désével összefüggésben. Ez érthető, hiszen a szovjet—amerikai kapcsolatok döntőok a nemzetközi politikában. E kapcsolatok javulása vagy rosz- szabbodása nemcsak a két ország érdekeit érinti, hanem lé­nyegesen befolyásai sok más általános kérdést, mindenekelőtt a leszerelés problémáját. Ezért a világ politikusai és közéleti személyiségei megelégedéssel fogadták Leonyid Brezsnyev ha­tározott válaszát Kingsbury-Smith amerikai újságírónak, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget és senkit sem készül meg­támadni, bogy a szovjet kormány továbbra is kész folytatni a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására irányuló politikáját. James Carter már hivatalba lépése előtt kijelentette: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok között számos üzenet- cserére került sor. Egyelőre nincs semmilyen jelentősebb elő­rehaladás a SALT-kérdésben és természetesen az adott sza­kaszban még nem kezdtük meg a részletes vitát a Szovjet­unióval. Az üzenetek, amelyeket Oobronyin szovjet nagykövet adott át Kissingernek és Cyrus Vance kinevezett amerikai külügyminiszternek, optimista tartalmúak. Véleményem sze­rint ez várható is volt. A problémák akkor keletkeznek majd, amikor közős kötelezettségeink részletes megvalósítására ke­rül sor.“ Gerald Ford távozó elnök szerint nemcsak a Szovjetunióval folytatott tárgyalások megoldatlan kérdései, hanem az ame­rikai kormányon belüli nézeteltérések is szerepet játszottak a második SALT-egyezmény elodázásában. Ford nyilvánvalóan Schlesingerre, az 1976 januárjában leváltott hadügyminiszter­re célzott, aki {u új demokrata kormány tagjaként az ener­giaügyek felelőse lesz. A neves amerikai politikusak túlnyomó többsége csakúgy, mint a világsajtó, hangsúlyozza a Leonyid Brezsnyev nyilatko­zatában foglalt újabb javaslatokat, s annak bizonyítékát látja benne, hogy a Szovjetunió következetesen kész folytatni a bé­ke, az enyhülési folyamat megszilárdítására irányuló politi­káját. William Fulbright volt szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának korábbi elnöke például hangsúlyozta: mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok számára rend­kívül fontos a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szó­ló új szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi megkötése, és hogy ez új amerikai elnöknek elsőrendű figyelmet kell fordí­tania erre. Morris Udall, volt demokrata párti kongresszusi képviselő, kiemelkedő amerikai politikai vezető szintén üdvö­zölte Leonyid Brezsnyevnek az ájobb SALT-megállapodás mi­előbbi megkötésének szükségességéről mondott szavait. A felmérések is arra utalnak, hogy az Egyesült Államok la­kosságának többsébe jószomszédi, baráti kapcsolatokat óhajt a Szovjetunióval. Erre a Szovjetunió részéről megvan a jó­akarat, a messzemenő tárgyalási készség. Most Carteréken a sor, hogy eleget tegyenek e várakozásoknak. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Prágában, a Cernín-palotában január 17-én megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Bohuslav Chüoupek, a CSSZSZK kül­ügyminisztere és Ch. Sz. Szisszoko ezredes, a Mali Köztár­saság külügyminisztere között. (Felvétel: CSTK) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg)elsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke pénteken, január 14-én Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának 60. születésnapja alkal­mából átnyújtotta a Lenin-rendet. (Felvétel: CSTK — TASZSZJ J Vasárnap, január 16-án este Moszkvában befejeződött a béke­erők világ fórumának tanácskozása. Felvételünkön: Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára, záróbeszédét mondja (Felvétel: CSTK — TASZSZ) E heti karikatúránk Egérutat nyertek A legnagyobb amerikai monopóliumok megtalálják az adó­fizetési törvények hézagait, hogy így kibújjanak kötelességeik teljesítése alól. (D. Agajev rajza) ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents