Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-23 / 4. szám
VASÁRNA 1977. január 23. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.32, nyugszik 16.34 Közép-Szlovákia: 7.23, nyugszik 16.25 Kelet-Szlovákia: 7.14, nyugszik 16.16 órakor A HOLD kel — 08.56, nyugszik 21.17 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK ZELMA — MILOS nevű kedves olvasóinkat ■ 1832-ben született Edouard MANET francia festő és grafikus (t 1883) | 1862-ben született David HILBERT kiemelkedő jelentőségű német matematikus, tudományos munkássága nagy hatással volt a XX. század matematikájának fejlődésére (+ 1943) ■ 1902-ben halt meg J. V. MUSKETOV orosz geolő- gus, geográfus (szül. 1850) ■ 1947-ben halt meg Pierre BONNARD francia festő, a dekorativ posztimpresz- szionizmus kiváló képviselője (szül. 1867). AZ ÜJ SZÓ JÖVŐ vasárnapi SZÄMÄNAK TARTALMÄBÖL „Eszmék ipara” Az APN tudósítójának interjúja Igor Besztuzsev Ladával, a neves szovjet tudóssal A városiasodás útján Németh János riportja Nyugdíjasok Balogh P. Imre karcolatai Egy prágai szlovák és a kolozsvári KORUNK Szántó György írása Anton Strakáről Idegenvezetés Győrffy László novellája Amerikai valóság Jurij Pokatajev cikke BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kongresszusok előtt A következő hónapban kezdődnek meg a cseh és a szlovák művészeti alkotószövetségek kongresszusai. Ezt a nagy jelentőségű kultúrpolitikai eseményt nemcsak a szakemberek körében várják érdeklődéssel, hanem a kultúrát kedvelők széles táborában is. Érthető, sőt természetes ez a megkülönböztetett figyelem, hiszen ezen a tanácskozáson eszmei és művészi szempontból értékelik majd egy-egy művészi ágazat fejlődését, végső soron tehát szocialista kultúránk jelenlegi helyzetét. A művészeti alkotószövetségek — ezt legutóbb a CSKP XV. kongresszusán is többször hangsúlyozták — a válságos éveket követő konszolidációs folyamatban fontos szerepet töltöttek be a kulturális életünkben megnyilvánuló káros jelenségek felszámolásában, a marxista eszmei és esztétikai kritériumok megszilárdításában és a szocialista kultúra társadalmi funkcióinak kidomborításában. Az eltelt néhány esztendő mérlege a meglévő problémák ellenére is egyértelműen pozitív. Szocialista kultúránk mind nagyabb mértékben járul hozzá a dolgozó életszemléletének és életstílusának megfelelő formálásához. Ebben a folyamatban nem kis szerep jutott azoknak az új művészeti alkotásoknak, amelyek az utóbbi években születtek, s legtöbbször rólunk, a ini életünkről szólnak valamilyen formában. A cseh országrészben például, ahol a kibontakozás számos vonatkozásban bonyolultabb és nehezebb volt, tavaly 170 olyan új irodalmi alkotás látott napvilágot, amely napjainkból meríti témáját. Tavaly a Prágai Tavasz egyik legszínvonalasabb rendezvénye a cseh zeneszerzők új alkotásainak szemléje volt. Szlovákiában elsősorban a drámafrás, az irodaiam, valamint a képzőművészet és a zene területén értőnk el figyelemreméltó sikereket, ján SoloviC, Osvald Záhradnik és mások színműveit nemcsak nálunk, hanem külföldön is nagy sikerrel játszották, ján Jonái, Vincent Sikula új regényéről, valamint Miroslav Válek verseskötetéről hazai és külföldi szakemberek Írtak elismerően. S ami egyáltalán nem mellékes: ezek és más könyvek rövid idő alatt elfogytak a könyvesboltokból. A szlovákiai zenei és képzőművészeti élet is bővelkedett kiemelkedő eseményekben. Ezek és számos más sikerek igazolják pártunk kultúrpolitikájának a helyességét, művészeink elkötelezettségét és tehetségét, egyúttal pedig válaszok azokra a rágalmakra, miszerint nálunk uniformizált, eseménytelen a kulturális élet. Méltán vagyunk büszkék eredményeinkre, ám nem tagadjuk problémáinkat sem. Nem lehetünk elégedettek még a kritika színvonalával, következetességével. Sokan ma is vulgarizálják a lenini pártosság elveit, sikertelen műveket, gyengébb alkotásokat az elvszerű bírálat helyett közhelyekkel igyekeznek mentegetni. Az is a mostani tanácskozások feladata lesz, hogy elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt megfelelően vázolja a fejlődés útjait, hogy művészetünk, szocialista kultúránk még sikeresebben teljesítse sajátos társadalmi küldetését. SZILVÁSSY JÓZSEF KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A szovjet—amerikai kapcsolatok január 20-án hivatalába lépett james Carter, az Egyesült Államok új elnöke. Üj emberek kerültek a távozók helyére a kormányzatban is. Ezek a tények számos kérdést vetnek fel az amerikai külpolitika további alakulásával kapcsolatban is, s ezen belül elsősorban a szovjet—amerikai viszony fejlődésével összefüggésben. Ez érthető, hiszen a szovjet—amerikai kapcsolatok döntőok a nemzetközi politikában. E kapcsolatok javulása vagy rosz- szabbodása nemcsak a két ország érdekeit érinti, hanem lényegesen befolyásai sok más általános kérdést, mindenekelőtt a leszerelés problémáját. Ezért a világ politikusai és közéleti személyiségei megelégedéssel fogadták Leonyid Brezsnyev határozott válaszát Kingsbury-Smith amerikai újságírónak, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget és senkit sem készül megtámadni, bogy a szovjet kormány továbbra is kész folytatni a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására irányuló politikáját. James Carter már hivatalba lépése előtt kijelentette: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok között számos üzenet- cserére került sor. Egyelőre nincs semmilyen jelentősebb előrehaladás a SALT-kérdésben és természetesen az adott szakaszban még nem kezdtük meg a részletes vitát a Szovjetunióval. Az üzenetek, amelyeket Oobronyin szovjet nagykövet adott át Kissingernek és Cyrus Vance kinevezett amerikai külügyminiszternek, optimista tartalmúak. Véleményem szerint ez várható is volt. A problémák akkor keletkeznek majd, amikor közős kötelezettségeink részletes megvalósítására kerül sor.“ Gerald Ford távozó elnök szerint nemcsak a Szovjetunióval folytatott tárgyalások megoldatlan kérdései, hanem az amerikai kormányon belüli nézeteltérések is szerepet játszottak a második SALT-egyezmény elodázásában. Ford nyilvánvalóan Schlesingerre, az 1976 januárjában leváltott hadügyminiszterre célzott, aki {u új demokrata kormány tagjaként az energiaügyek felelőse lesz. A neves amerikai politikusak túlnyomó többsége csakúgy, mint a világsajtó, hangsúlyozza a Leonyid Brezsnyev nyilatkozatában foglalt újabb javaslatokat, s annak bizonyítékát látja benne, hogy a Szovjetunió következetesen kész folytatni a béke, az enyhülési folyamat megszilárdítására irányuló politikáját. William Fulbright volt szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának korábbi elnöke például hangsúlyozta: mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok számára rendkívül fontos a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi megkötése, és hogy ez új amerikai elnöknek elsőrendű figyelmet kell fordítania erre. Morris Udall, volt demokrata párti kongresszusi képviselő, kiemelkedő amerikai politikai vezető szintén üdvözölte Leonyid Brezsnyevnek az ájobb SALT-megállapodás mielőbbi megkötésének szükségességéről mondott szavait. A felmérések is arra utalnak, hogy az Egyesült Államok lakosságának többsébe jószomszédi, baráti kapcsolatokat óhajt a Szovjetunióval. Erre a Szovjetunió részéről megvan a jóakarat, a messzemenő tárgyalási készség. Most Carteréken a sor, hogy eleget tegyenek e várakozásoknak. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Prágában, a Cernín-palotában január 17-én megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Bohuslav Chüoupek, a CSSZSZK külügyminisztere és Ch. Sz. Szisszoko ezredes, a Mali Köztársaság külügyminisztere között. (Felvétel: CSTK) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg)elsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken, január 14-én Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának 60. születésnapja alkalmából átnyújtotta a Lenin-rendet. (Felvétel: CSTK — TASZSZJ J Vasárnap, január 16-án este Moszkvában befejeződött a békeerők világ fórumának tanácskozása. Felvételünkön: Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára, záróbeszédét mondja (Felvétel: CSTK — TASZSZ) E heti karikatúránk Egérutat nyertek A legnagyobb amerikai monopóliumok megtalálják az adófizetési törvények hézagait, hogy így kibújjanak kötelességeik teljesítése alól. (D. Agajev rajza) ÚJ SZÚ
