Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-26 / 26. szám
Mielőtt a nagy teljesítményű kazánokat elindítják rendeltetési helyükre, még egyszer alaposan ellenőrzik őket Berendezések - számára A TLMACEI DOLGOZOK felkészültek az igényes feladatok- TELJESÍTÉSÉRE Hatalmas, tágas termelőcsarnokok. Amerre csak fordulunk, többnyire hegesztőpisztolyokkal dolgozó embereket látunk. Csodálatos látvány, ahogy a cslllagszóróhoz hasonló villogások közepette a csodarabok, lemezek összeilleszkednek. A gyakorlott hegesztők szaporán készítik el az egyik varratot a másik után, s ugyanilyen gyakorlott mozdulatokkal dolgoznak a gépek, berendezések kézelői is. Fejük felett pedig nagy emelőszerkezetek mozognak nehéz terheikkel. A tintádéi S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyárban vagyunk, ahol már közel három évtizede készítik a különböző típusú kazánokat. Megbízhatóságuknak, jó minőségük nek köszönhető, hogy a világ csaknem minden részébe eljuthattak. Hazánkon kívül Európa, Ázsia, Latin- Amerika és Afrika egyes országainak energetikai üzemeiben találkozhatunk velük. Az évek során a gépgyár na gyón sok változáson ment keresztül. Űjabb, tágasabb és korszerűbb műhelyekkel, termelőcsarnokokkal bővült, s ezzel párhuzamosan gyártási programja is megváltozott. A korszerű termelési feltételek, s nem utolsósorban a dolgozók szakmai felkészültsége tette lehetővé, hogy a KGST-tag- országok keretében az atomerőművek egyes berendezéseinek gyártására sza- kosodjon. Ilyen a gőzhevítő szeparátor is, amely fontos része a Voronyezs-típusú atomerőműnek, és elkészítése nem egyszerű munka. Kaszázs László mérnök, a vállalat egyik vezető dolgozója ott-jártunkor közelebbről és aprólékosan megismertette velünk a szeparátort. — A berendezés 14 méter magas és közel négyméteres átmérőjű hatalmas zárt tartály, amelynek belsejébe ösz- szesen 187 vékony csövet kell beszerelni — magyarázza kísérőnk. — Először az úgynevezett kazettákba szerelünk 37 csövet, s ezek kerülnek a tartályba. A hegesztéseket nagyon pontosan kell végezni, mégpedig azért, mert a szeparátor elkészülése után már nem szedhető szét, s az egyes elromlott alkatrészeket nem lehetne egyszerűen kicserélni. Ha tehát a szeparátor élettartamát meg akarjuk hosszabbítani,, akkor a különböző műveletek minőségére fokozott gondot kell fordítanunk. Évente 8—10-et készítünk belőle. Eljutottak már például az NDK-ba s más szocialista országokba is. Ahhoz, hogy megkezdhettük a berendezés gyártását, a termelőcsarnokokban olyan feltételeket kellett teremtenünk, amelyek minden szempontból megfelelnek előállításuknak. A lehető legnagyobb pormentességet kellett és kell biztosítanunk, ugyanakkor több berendezést saját magunknak kellett elkészítenünk. Ilyen például az az emelőszerkezet is, amellyel a 120 tonnás berendezést továbbhelyezhetjük. Az egyedi géptípusok felsorolásából nem hagyhatjuk ki azt a hegesztőberendezést sem, amelyet a vállalat műszaki fejlesztési osztályának dolgozói a bratislavaí Hegesztési Kutatóintézet szakembereivel együtt fejlesztettek ki és készítettek el. Ahogy megtudtuk, a közös munkába a kijevi Hegesztési Kutatóintézet munkatársai is nagymértékben bekapcsolódtak. A Szovjetunióval való együttműködésük azonban nemcsak a hegesztőberendezés fejlesztésében nyilvánult meg, hanem számos egyéb területen is. 1972-től — amikor arról döntöttek, hogy a szeparátorok gyártását a KGST-tagországok keretében is végzik — nagyon hatékony és intenzív együttműködés kezdődött a tlmaéei gyár és az illetékes szovjet vállalat között. A berendezés ugyanis szovjet tervdokumentációk alapján készül. A tlmaéei vállalat szakemberei megismerkedtek a szovjet dolgozók ilyen irányú tapasztalataival, amelyeket ma már sikeresen kamatoztatnak az atomenergetikai berendezés gyártásánál. A bevezetőben említettük, hogy a nagy teljesítményű kazánokat gyártó és szerelő vállalat állandóan bővül és fejlődik, ami az egyre gazdagabb gyártási programnak szükséges velejárója. Milyen irányban fejlesztik a vállalatot? Erre a kérdésre az energetikai gépgyár vezetőitől hallottakat foglaljuk össze válaszként. Az a tény. hogy Csehszlovákia energiaszükséglete állandóan növekedik, döntő mértékben meghatározza az energetikai gépgyártás feladatait is. A vállalatnak évente legalább hét százalékkal kell növelnie a termelést. Ennek a feladatnak jelenlegi kapacitásával nehezen tehetne eleget, ezért kell gondoskodni a bővítéséről. Beruházási programjuk keretében épül Zselízen (2e- liezovce) a 4. számú termelőrészlegük, ahol ugyancsak az atomerőművek számára szükséges berendezések készülnek majd. A korszerű termelő- csarnokokban a szeparátorok gyártása sokkal jobban megszervezhető, tehát a termelésük lényegesen hatékonyabb lesz. A zselízi részleg építése, amelyet ez év januárjában kezdtek meg, jól halad, hasonlóan jól, mint a vállalat székhelyén épülő új termelőcsarnok szerelése. A tlmacei vállalat tehát minden szempontból felkészült az igényes energetikai program megvalósítására. A termelési kapacitások bővítésén kívül a dolgozók szakmai továbbképzésével is sokat törődnek, mert tudják, hogy ez is elengedhetetlen feltétele feladataik megvalósításának. Ügy dolgoznak, hogy az eddigi munkájuk alapján kiérdemelt bizalmat tovább erősíthessék. PÁKOZDI GERTRÜD Fejlődő A csehszlovák—szovjet határ közelében, Szirénfalván (PtruákaJ vagyunk. A tőketerebesi (Trebisov) járás csücskében húzódik meg ez a nyolcszázegynéhány lelket számláló kisközség. A lényeg az, hogy ma jobban ismerik a szerényen meghúzódó kis falut, mint régebben. Körülbelül tíz éve bukkantak először földgázra a szirénfalvi határban, ami ismertté tette a nevét. Ez alatt az idő alatt több furatot készítettek, s ma már- harmincnégy van belőlük, amint ezt Simkó István, az egyes számú földgáztelep szirénfalvi részlegének műszaki vezetője mondja. Az irodájában beszélgetünk az itt folyó munkákról. Tizenkét éve kezdték meg a furatok készítését a falu határában. Akkor, a kezdet kezdetén, Hodonínból jártak ide a geológusok, s végezték itt kutatómunkájukat. Ma már ezeket a munkákat a Nagymihályl (Micha- lovce) Kőolaj- és Gáztermelő Üzem alkalmazottai végzik. Nem könnyű a kutatók munkája. Többször kell lefúrniuk a határban, míg rábukkannak valamire. A fáradságos és hosszan tartó munkát többnyire siker koronázza. Először 200— 300 méterre fúrnak le. Ezután robbanóanyagot helyeznek a mélységbe, hogy próbarobbantást végezhessenek, aminek segítségével megállapítják, szükséges-e mélyebbre lefúrni. Ha rátalálnak a keresett nyersanyagra — esetünkben a földgázra —, akkor tovább folytatják a fúrást. Simkó István irodájában (A szerző felvétele) így volt ez a szirénfalvi határban is, míg kialakult a gázkutak jelenlegi száma, öt kút termel gázt. Ezek 1976. december 15-én kezdtek üzemelni. Bár a néhány hónapja működő gáztelep még csak most kezdi munkáját, annyit már elmondhatunk, hogy megérte a befektetést. A földgázon kívül természetesen egyéb melléktermékek is felszínre kerülnek, mint például a gazolin, melyből szintén nagyobb mennyiség kerül a felszínre. Ezt tartálykocsikban szállítják el a Slovnaft vajáni (Vojany) üzemébe. A fogyasztók a környékbeli városok, így Ágcsernő (Cierna nad Tisou), Nagykapos (Veiké Kapusany), a strázskei vegyi üzem, mely lényegesen többet kap, mint a többi fogyasztó együttvéve. Megtekintjük a földgáztelepet, ahol fiatal kísérőm hozzáértéssel magyaráz a gáztermelésről. — A termelés megszakítás nélkül négy műszakban folyik — mondja. — Jelenleg csupán 18-an dolgoznak itt, de ez a létszám később bővülni fog. Az egyes műszakokon a következőképpen oszlik meg a beosztás: két ellenőrző, akik körbejárnak az egyes kutak között, és rövidhullámú adóvevő készülékkel tartják a kapcsolatot, egy műszerész-géplakatos és egy kazánfűtő. Az ellenőrzők közel 5 km- es körzetben mozognak, ugyanis ilyen a távolság az öt üzemelő gázkút között. Egyébként a jelenleg termelő gázkutak száma az év végére nyolctízre bővül. Ezzel természetesen lényegesen emelkedik a termelés. A második gázközpont 1979-ben kezdi meg az üzemelést. Erre további 12 kutat kötnek rá. Újdonságként'elmondhatjuk, hogy itt már propán-bután palackozást is végeznek a fogyasztók számára. VARGA LÁSZLÓ 1977 VI. 26. C ffi Q3 —< ■3 2 S vQ) O > ** Q3 ca. ^ >C/Í N O 03 f'CO — N :3 cn U 'CD 03 X ^ x> 2 s3 w E 3 . so ra E B 2 N 2 o < ac si E > '« Cfl '03 SS — 03 C N 3 cfl •P X S| '03 ^ X 03 CA 3 > E 0 ® 1 * * o »—1 1#< N
