Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-19 / 25. szám

HOLNAP MÁR KÉSŐ LEHET A víz szennyezettségének problémái a senicai járásban Alois MalíSek mérnök szavai szerint az, hogy a járás területén található föld alatti vízkészletek nagy része minőségi tekintetben nem felel meg a csehszlo­vák állami normának. Ez bonyolítja leginkább a lakosság vízellátásának helyzetét és a vízvezeték-hálózat bő­vítését. Lídia Vojtechová, a jnb mezőgazda- sági, víz- és erdőgazdasági osztályának dolgozója rámutatott arra is, hogy a járásban a hidrogeológiai kutatásra, amelynek célja további hasznosítható vízkészletek feltárása, csak az ötödik ötéves terv időszakában több mint nyolcmillió koronát fordítottak. Tud­juk, hogy a helyzet eléggé összetett, CL sem hinné az ember, hogy például a mezőgazdaság milyen nagy mértékben szennyezi a vizet, egy har­mincezer sertés kapacitású nagyhizlal­da például olyan mértékben, mint egy százezer lakosú város. A többi között ezzel is magyarázható, hogy jelenleg Szlovákiában a folyamok, a patakok mintegy 1400 kilométer hosszúságban szennyezettek. Pedig elsősorban a folyamokból nyerünk ivóvizet. S tud­nunk kell azt is, hogy jelenleg Szlová kia területének csupán tíz százalékán vannak kiváló, harminc százalékán jó minőségű ivóvízkészletek, míg hatvan százaléka ennek hiányát érzi. Hadd je­gyezzük meg, hogy kiváló minőségű ivóvíz elsősorban a Csallóközben talál­ható. Ezzel szemben Senica az olyan já rások egyike, amelyben a jó ivóvíz bi­zony hiánycikk. A jnb tanácsa igen jól ismeri ezt a problémát. Az összes érde­kelt fél már évek óta foglalkozik ve­le, s a jnb illetékes osztálya, valamint a Nyugat-szlovákiai Vízművek és Csa­tornahálózat senicai részlege az adott lehetőségek keretei között megoldásra törekszik. Márpedig probléma bőven akad. Egy komplex felmérés adatai szerint 1976 elején a járás lakosságá­nak csak 36,51 százaléka jutott hozzá kifogástalan ivóvízhez a nyilvános víz vezetékből. Ennek egyik magyarázata A tisztitóhatás rendszeres ellenőrzése feltétlenül szükséges. Felvételünkön a senicai városi szennyvízderítő dolgozói vízmintát vesznek Lídia Vojtecho­vá, a jnb dolgozója és Jozef Kővár, a Nyugat-szlovákiai Vízművek és Csator­nahálózat dolgozója jelenlétében Ma a világ lakosságának húsz százaléka vízhiányban szenved, és ennek kö­vetkeztében még jelentősebb hányada éhezik. A szakemberek véleménye sze­rint századunk végén Földünk számos területén a víz hiánya a fejlődés ke­rékkötője lesz. A prognózisok szerint 2000 körül nálunk a vízfogyasztás szintje megközelítőleg azonos lesz a legfejlettebb országok vízfogyasztási szintjével, jelentősen 'növekedni fog tehát minden termelési ágazat vízfo­gyasztása, elsősorban a mezőgazdaságé, de a lakosság fogyasztása is. Egye­lőre — világviszonylatban — még nem dolgozták ki a növekvő vízfogyasztás fedezésének koncepcióját. Csak feltételezik, hogy hozzáfognak a tengerek és az óceánok vizének hasznosításához, mivel a Földünkön található vízmennyi­ségnek hozzávetőleg 94 százalékát tartalékolják a jövő számára. Persze, or­szágunk nem tengermelléki, és ezért fokozottan kell gondolnunk a vízkész letekkel való lehető legjobb gazdálkodásra, a szigorú vízvédelmi intézkedé­sekre. Már ma, mert holnap már késő lehet. de nem reménytelen. Elsősorban arra számítunk, hogy a hetedik ötéves terv­időszakban megkezdik a Csallóköz ivó­vizét ide is eljuttató „Felső-Csallóköz— Trnava—Senica“ elnevezésű vízvezeték építését. Másrészt az is sokat jelentene, ha nálunk mindenütt megtartanák a ta­lajvíz és általában a vízkészletek vé delméről szóló törvényt. A víz szennye­zése csaknem olyan nagy problémát okoz itt, mint a lakosság ellátása jó minőségű ivóvízzel. A járás és a város párt-, illetve álla­mi szerveinek minden Igyekezete elle­nére a víz szennyezettségének problé­máját mindmáig nem tudták megnyug­tató módon megoldani. Erről tanúsko dik például a Vrbovőanka patak, amely nem is olyan régen tiszta vizű volt, ma pedig inkább hasonlít szennyvízcsator­nához. Nem is csoda, hiszen ide ve­zetik több mint ezer lakás, továbbá a laktanya, a gtá, az efsz és több tucat kisebb üzem szennyvizét, sőt még azt is, amit alacsony fokú kapacitása miatt nem tud elnyelni a városi szennyvíz­derítő gyűjtőcsatornája. Ezzel kapcsolatban jozef Kővár, a Nyugat-szlovákiai Vízmüvek és Csator­nahálózat senicai dolgozója tájékoztat: — Senicában ma mintegy négyezer la kásban 15 ezer lakos lakik. Sok szol­gáltató- és más üzem, illetve bolt van a városban. A víz legnagyobb fogyasz­tói és szennyezői közé a tejüzem, a szódagyár és a gépkocsiszerviz tartó zik. Városi tisztítóállomásunk kapaci­tása már régen nem elegendő. Még jó, hogy a legnagyobb helybeli üzemnek, a Szlovákiai Selyemgyárnak van saját szennyvízderítője. Különben kidolgoz­tuk már a kedvezőtlen helyzet megol­dásának városi koncepcióját. A megva­lósítás első szakasza 1982-ig 27 millió korona beruházást igényel. Addig ugyanis fel akarjuk építeni és a városi tisztítóállomásra rá akarjuk kapcsolni a szennyvíz második gyűjtőcsatornáját. Feltételezzük ugyanis, hogy a közeljö­vőben sikerül a városi tisztítóállomást rekonstruálni, hogy megfeleljen a tel­jesítménye. Nyilvánvaló, hogy a senicai járásban is sok a tennivaló a talajvíz és más vízkészletek védelme terén. A városok és a falvak fejlődnek és mind korsze­rűbbekké válnak. A fejlett szocialista társadalomban a vízvezeték- és a csa tornahálózat magától értetődő dolog. Hisszük, hogy a senicai járás szervei is mihamarabb megoldják ezeket a prob­lémákat. Legalábbis erről tanúskodik ezzel kapcsolatban tapasztalt szívós tö­rekvésük. JOZEF SLUKA Kormányelismerésben részesített bodrogközi község •••••• > Szomotor az egyik legújabb Bodrog menti község. A feljegy­zések szerint a honfoglaláskor itt halotti tort tartottak, s így nevét — Szomorűtor — innen nyerte. 1263-ban Zumutor néven volt ismert. A régi földbirtokosok faluja ma Bodrogköz egyik legfejlet­tebb községe. Az ódon, szalma­tetős, vasalt ajtós, fehérre me­szelt házikókat korszerű, min­den igényt kielégítő, egy- és kétszintes családi házak váltot­ták fel. Mindez a látogatóban azt a benyomást kelti, hogy a községbe új élet költözött. Valóban így van. A közel ezerkilencszáz lakosú község lakossága szinte naponta hallat magáról. Jó eredményekről ad­hat számot a Magtermesztő Állami Gazdaság, a községfej­lesztés terén elért eredmények pedig a lakosság lankadatlan szorgalmát bizonyítják. Ennek híre eljutott a köz­ponti szervekhez is. A nemzeti bizottságok város-, és falufej­lesztési versenyének legutóbbi értékelésekor a Szomotori Hnb elnyerte a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elis­merését és a vele járó pénzju talmat. Látogatóba mentünk Szomo- torra. Ezen a hétvégi napon a hnb elnöke. Bók Tibor elvtárs egy járási küldöttség tagjaként a baráti beregovói járásban tar­tózkodott. Vele nem találkoz­hattunk. Szerencsénkre, Róth ]ános elvtársat, a hnb titkárát, aki nyugdíjaztatásig — az el­múlt év végéig — a hnb elnö­keként 13 esztendőn keresztül lelkesen és sikerrel szervezte, irányította a községfejlesztési munkálatokat — otthon talál­tuk. — Az utóbbi tíz év alatt köz ségünk a lakosság jóvoltából közel huszonnégy millió korona értékkel gazdagodott. Mindaz, amit eddig elértünk, közös munkánk gyümölcse. Valóban sokat fejlődött, szépült közsé­günk. Az állami beruházások, önsegélyes akciók, magánépít­kezések teljesen megváltoztat ták a falu arculatát. Több mint négyezer méteres szakaszon portalanítottuk az utakat, jár­dát csaknem három kilométer hosszan építettünk. Lakossá­gunk a bodrogközi vízvezeték hálózatból kapja az ivóvizet. 1968. szeptember elsején meg­nyitottuk az új, tizenöt tantér mes iskola kapuit. 1972-ben egy igazán korszerű bevásárlóköz pontot kapott községünk. Eb ben a csaknem négymillió ko róna beruházást igénylő létesít menyben ízletes ételeket, üdítő italokat, élelmiszert, iparcikke két és mindazt, amire szüksége van, megkapja a vásárló. Fel­építettünk egy harminc férő­helyes napközi otthont, felújí­tottuk a hangosanbeszélő háló­zatát, a labdarúgópályán épí­tettünk egy háromszáz szemé­lyes lelátót. A lakossági szol­gáltatások bővítése érdekében, ■régi helyiségek rendbehozásá­val — javítóműhelyt, férfi- és női fodrászatot létesítettünk. A Vasútállomás utcai lakosok régi óhaját teljesítve, élelmiszerbol­tot építettünk. Alapjainak építé­sét és a tereprendezést a la­kosság társadalmi munkában végezte. Szomotor község lakossága értékes felajánlásokat vállal és tudatos, lelkes munkát végez a választási program megvalósítá­sa érdekében. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt közel 2,5 millió korona értékű kötelezettséget másfél millió koronával túlteljesítették. Róth elvtárs nem dicsekszik ezzel, de a trebisovi járásban jóformán mindenki tudja, mi­lyen körültekintő, szervező munkát végzett a hnb az ő irá­nyítása alatt. A község vezetői, és a lakosság, szót értettek a közös feladatok megvalósításá­ban. És az eredmény nem ma radt el. Igen szép, kézzel fogható eredménye a közösségi összefo­gásnak Szomotoron a csaknem négymillió korona értékű új művelődési otthon. Huszonnégy hónap alatt épült fel. A já­rási szervek 2,7 millió korona támogatást nyújtottak ehhez a vállaláshoz, a többit a hnb és a lakosság társadalmi munká­ban vállalta. — Nem múlt el egyetlen szombat és vasárnap, hogy öt- ven-hatvan „brigádos“ ne dol­gozott volna ezen az építkezé­sen — jegyzi meg Róth elvtárs. — Kezdetben, nem mindenki bí­zott a művelődési otthon felépí­tésével kapcsolatos elhatározá­sunk megvalósításában. De az eredmények láttán a kételkedők is közénk álltak, az ő kezemun- kájuk is benne van ebben az impozáns létesítményben. Ma már bevallom, merész vállalko­zás volt ez, de előző tapasztala­taink alapján bíztunk abban, hogy községünk áldozatkész la­kosságával valóra váltjuk elha­tározásunkat. A község mögött meghúzódó domb oldalán — ahol hajdan talán nyomorúságos, szalmate­tős cselédházak „ékeskedtek“ — távolról is észrevehetően hirdeti az új művelődési otthon a szocialista építömunka, a közösségi törekvések eredmé­nyességét. Az épületben székel a hnb, de harminckét helyiségé­nek túlnyomó többsége kulturá­lis célokat szolgál. Itt kapott otthont a hatezer kötetes könyvtár. Színháztermében kor­szerű színpad, mellette öltözők. Klubhelyiségek várják a műve­lődni, szórakozni vágyó lakos Ságot. Az emeletes épület ablakából jól látni egy újabb létesítmény alapjait. Ez már az új válasz­tási program egyik fontosabb akciója: a postahivatal új épü­lete épül. Azt is megtudjuk Róth elvtárstól, hogy értéke el­éri az 1,2 millió koronát. A la­kosság 375 ezer korona értékű társadalmi munka elvégzését vállalta. A községvezetők bíznak ab­ban, hogy Szomotor lakossága ennek a község vagyonát tovább gyarapító, új létesít­ménynek építésénél is — im­már a hagyományokhoz híven — becsületes helytállást tanú­sít. Erre a kormányelismerés is kötelez. KULIK GELLÉRT 1977. VI. 19. Az új bevásárlóközpont (Molnár János felvételei) 6 Róth János

Next

/
Thumbnails
Contents