Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-19 / 25. szám
ÚJ szó A PROLETÁR ÉS A SZOCIALISTA INTERNACIONALIZMUS / a ^ emberiség gazdag történelme / bizonyítja, hogy az intema- 1 cionalizmus mindig elválaszthatatlanul összetartozott a haladással és a forradalmi szociális mozgalmakkal. Marx és Engels, a tudományos szocializmus megalapítói bebizonyították, hogy az emberiség történelme tkp. az osztályharcok története, és hogy e történelemben minőségi fordulat állt be abban a pillanatban, amikor e történelmi folyamatokba egy új erő — a proletariátus kapcsolódott be. A proletariátus, az emberiség történelmének leginternacionálisabb tényezője a humanizmus és a nemzetek testvériségének forrásaként lépett be a történelembe. A burzsoázia „internacionalizmusa“ a történelmet a nacionalizmus forrásaként „gazdagította“, amelyben az erősebbnek a gyengébb feletti hatalma, az elnyomás törvénye dominál a haladással való visszaélés általános irányzataként, a tőke kizsákmányoló érdekeiként. Ebben az irányzatban megtárgyiasul a burzsoázia embertelensége, reakciós jellege egy olyan osztály létezésének módjaként, amely történelmi szem pontból eleve kihalásra van ítélve. A proletariátus internacionalizmusa, a burzsoázia ellenpólusaként, az emberiség jövőjét képviseli, amely érvényesülését az új társadalomban, a szocializmusban és a kommunizmusban találja meg. A proletár internacionalizmus történelmileg jelentős és győzelmes szakaszokon ment keresztül. A legjelentősebbek közé tartozik 3 luoomanvos szocí 311 zmus keletkezési szakasza, amelyben Marx és Engels a proletár internacionalizmust tudományos alapokra fektette. A „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ jelszó ellen a régi világ, amelyet a burzsoá uralom képvisel, mozgósítja az összes reakciós elemeket, a rendőrség korbácsaitól kezdve egészen a római pápák szenteltvizéig — de eredménytelenül! 1871-ben ugyan le verték a Párizsi Kommünt, de 46 év múlva a forradalom ügye mégis győz tesként került ki. Üzenetét a Nagy Októberi Szocialista 'Forradalom, a dicső és emlékezetes 1917. évben meg valósította. A Nagy Októberi Szocia lista Forradalom valóra váltotta a pá rizsi kommiinárok elgondolásait, és Marx, valamint Engels eszméitől lelkesítve nagy vezérének, Vlagyimir Iljics Leninnek, a -nagy internacionalistának vezetésével megnyitotta az 1977 emberiség új korszakát, amely feltartóztathatatlanul indult el a kapitaliz VI. 19. musból a szocializmus, a világszocializmus felé. Az emberiség történelmében ez a történelmi átalakulás a pro letár internacionalizmusnak a burzsoá nacionalizmuson aratott végső diada lát jelenti. Ez a győzelmes erő emel te magasba 1919-ben a magyar kom münárok forradalmi zászlaját, ezek á zászlók lengtek a Szlovák Tanács- köztársaság felett, és a kommünárok életéből, amelyeket a kommunizmus nagy gondolatainak szenteltek, sár jadtak ki ma szabadságunk virágai a fejlődő szocialista jelenünkben. A proletár internacionalizmusnak a len,ínizmus eszméitől gyarapítva történő haladása jelenleg szervesen ösz- szefügg és gazdagodik a nemzetközi forradalmi folyamat fejlődésével, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődésével. A proletár internacionalizmus a szocialista világ rendszer kialakulásával új stádiumába lépett. Már az első szocialista állam, a szovjetek köztársaságának megalakulásakor a leninizmus — a mai korszak marxizmusa — alkotó hatására bekövetkezik egy másik változata, a szocialista internacionalizmus. A proletár és a szocialista internacionalizmus között mélyreható, dialektikusán élő kapcsolat van, amely ma a szocialista világrendszerben szüntelenül fejlődik, élén a proletár és szocialista szolidaritás hatalmas zászlóvivőjével, a Szovjetunióval és vezető erejé vei, magvával, a Szovjetunió Kommu nista Pártjával. Ebben a történelmi egyenletben és dialektikus kontinuitásban szüntelenül növekedik, megújul, és a szocialista világrendszer sikereinek magvaként megvalósul a szocialista szolidaritás. Mám uálotfan tehát, hogy az antiszovjetizmus gyű lölködő támadásait, a mai antíkom- munizmus koncentrált ábrázataként ellenünk indított támadásait a burzsoá nacionalizmus, a sovinizmus alapján folytatják arra irányuló törekvésükben, hogy megbontsák a szó cialista világrendszer egységét. A monopolista nagyburzsoázia antikommu- nizmusa, a mai mllitarizmus észrevette, hogy erőnk a szocialista világközösség egységéből, jövendő sikereink biztosítékából, a szebb szocialista és kommunista holnapok távlatából ered. Mivel az imperializmus léte be alkonyodik, minden sikerünkkel párhuzamosan egyre tehetetlenebbé vá ltk, s ezért lavírozik, kaméleonként változtatja színét, és mint a ringben álló ökölvívó változtatja helyzetét, a mosoly után kíméletlen csapásokat mér csak azért, hogy megtartsa eddigi osztálypozícióit és privilégiumait, amelyeket fennállása alatt felhalmozott. Ez már egy kíméletlen aggastyán sorsa, aki nem bízik saját jelszavaiban, frázisaiban, s ezért csakis a régi militarista botjára támaszkodik, amelyet semmilyen áron nem ad ki a kezéből. Szembeszegül a békéért és a szociális haladásért harcoló erőkkel, már csak a saját alattomosságában eredeti, s nem állíthatja meg a világ forradalmi folyamatának internacionalista áramlatát, mert ezé a jövő. Az emberiség jövőjének élcsapata a szocialista világrendszer, amely a proletár és a szocialista internacionalizmus életadó erejével kapcsolódik egybe, ebből merítjük saját erőnket is. A múltba való visszatekintés mutatja, hogy egész népgazdaságunkban kiváló eredményeiket azért értünk el, mert pártunk keretében a szocialista internacionalizmus elveinek alapján össze tudta hangolni sajátos csehszlovák érdekeinket az egész szocialista közösség érdekeivel. Visszautasítottuk a hege- monista, diktátori módszerekéi, amelyeket a szocialista integráció keretéljen igyekeztek szocialista partnereikkel szemben alkalmazni Si-k hívei. Kiküszöböltük az elvhűséget nélkülöző jobboldali megalkuvó irányzatokat. A közös szocialista-internacionalista elvekből indulunk ki, s az eredmény már megmutatkozott, mégpedig abban, hogy az egész szocialista közösség internacionális érdekeit tiszteletben tartva sóikkal nagyobb mértékben kielégítették nemzeti érdekeinket is, ami pozitívan tükröződik az egész szocialista közösségben. V. I. Lenin tanítja: „igazi internacionalizmus csak egy van: a fórra dalmi mozgalomnak és a forradalmi harcnak a saját országunkban való áldozatkész fejlesztése, ilyen küzdelem támogatása (propagandával, a rokonszenv kimutatásával, anyagilag), ilyen és csakis ilyen irányvonallal minden országban kivétel nélkül“. Ez az irányvonal hatja át pártunk XV. kongresszusának határozatait. Az együttműködés formái, amelyeket a KGST keretében alkalmazunk, gazdagok és sokrétűek, nincsenek ellentmondásban az egész szocialista közösség érdekeivel, ellenkezőleg: összhangban állnak e 'közösség objektív fejlődésével és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom forradalmi gyakorlatával. Azért érünk el pozitív eredményeket, mert a CSKF XIV. és XV. kongresszusa szellemében, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással, a fejlett szocialista társadalom építését intema- cionális feladatként, és a szocialista internacionalizmust a fejlett szociális ta társadalom építésének törvényszerűségeként értelmezzük. A szocialista világrendszer létrejöttével a proletár internacionalizmus kibontakozott és a proletár szolidaritás szocialista szolidaritássá változott. A szocialista internacionalizmus a proletár internacionalizmus alkotó fejlesztése. A szocialista Internacionalizmus a szocialista világrend- szer fejlődésének objektív törvényszerűsége lett. Széles teret nyitott a szocialista internacionalizmus hatásának, alapelvei érvényesítésének. A szocialista internacionalizmus a szocialista államok kapcsolataiban jogi normákat nyert, és ami nagy győzelmet jelent, alapvető szempontjait sikerült leszögezni a nemzetközi szerződésekben, dokumentumokban is, mint például a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában, s hatása a nemzetközi jog terén továbbra is érvényesül. A szocialista internacionalizmus a szocialista országok testvéri együttműködése alapját képező ideológiaként azokat az alapelveket tartalmazza, amelyek közül a legfontosabb a széles körű szocialista szolidaritás, a kommunista és munkáspártok egysége a szocialista közösség országai fő irányvonalának, stratégiájának és taktikájának alkotásánál. Ez az egység lehetővé teszi a politikai együttműködést, amely a felmerült kérdések kollektív megítélésével valósul meg. A kommunista pártok egységének elve a stratégiai és a taktikai kérdések megoldásakor az egész szocialista közösség egységének alapvető feltétele az imperializmus elleni harcban és a szocializmus vívmányainak védelmezése- kor. A második alapvető elv dialektikusán összefügg az elsővel. Abból ered, alapját képezi, és mindkettő feltételezi egymást. Itt arról a kötelességről, kötelezettségről van szó, hogy az osztályharcban minden erőt ki kell fejteni a munkásosztály egységének megszilárdítására. Mindkét elv a marxista— leninista pártok kölcsönös tiszteletben tartásán és szuverenitásán alapszik a munkásosztály élcsapataként az illető országokban. mesterségesen igyekszik szembeállítani a marxista—leninista pártok függetlenségének, szuverenitásának és egyenjogúságának elveit. Alois Indra elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke 1976. október 7-én Ostravában választási nagygyűlésen ezzel kapcsolatban a ikövetkezőket mondotta: „Hiába rója jel bárki a végtelenségig, hiába igyekszik taná csukát adni, hogy legalább egy kicsit kevésbé legyünk „Moszkva-pártiak“, és legalább valamicskét legyünk nemzetiek. Keserű történelmi tapasztalatok, számtalan csalódás és vereség után véglegesen döntöttünk ... Büszkék vagyunk arra, hogy országunk a szocialista közösséq nagy családidnak egyik szilárd láncszeme, hogy egyik vezérelvünk a proletár internacionalizmushoz való hűség.“ A szocialista közösség szuverenitása és egysége nincs ellentétben egymással, amint azt az antikommunista propaganda a végtelenségig hangoztatja. Ez egy egésznek két oldala (egy ereim két oldala), mégpedig az elnyomottak tőke elleni osztályharca megszervezésének proletár módszerei és a szocialista társadalomban a szocializmus fejlesztése érdekében kifejtett kölcsönös együttműködés megszervezésének a módszerei. Ezek feltétele az önkéntesség elve. Az önkéntesség elvével szoros kapcsolatban van a szocialista internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus követelménye, a szocialista országok nemzeti és internacionális érdekei dialektikus összhangjának a követelménye, s egyben a nemzetközi proletariátus követelménye, erre épül a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás elve a burzsoázia ellen vívott cteztályharcban, és a szocialista forradalom győzelme után a szocializmus építésekor, a szocializmus vívmányainak védelmezésekor. A szocialista internacionalizmus- — mint fejlett proletár internacionalizmus—a szocialista világrendszer keretében tartalmazza a nemzetek önrendelkezési jogának elvét. A szocialista világrendszer fennállásának feltételeiben ez az elv harcot jelent a nemzeti korlátozottság ellen, a nemzeti érdekeknek az internacionális érdé kék aiá való Vetését jelenti. A szocialista világrendszer keretében egyre növekszik a termelés internacionali- zálási foka, a szocialista országok gazdasági életének internaciomalizáló- dása. A népgazdaságok kapcsolata annak az objektív valóságnak- az eredménye, amelyet nem tervszerűt- lenül, hanem a szocialista termelési módszer törvényszerűsége alapján érvényesítenek, amely túlnő a nemzeti határokon, és világviszonylatban új, internacionális szocialista termelőerőt hoz létre. Létezése nincs ellentmondásban a szocialista internacionalizmus további elveivel, amilyen például az állami szuverenitás elve, a be nem avatkozás, az egyenjogúság és az önkéntesség elve. E célok elérése érdekében a szocialista internacionalizmusban fontos helyet foglal el a szocialista országok kölcsönös tájékoztatásának elve, és az országok kapcsolatainak koordinálása. Természetes, hogy a proletár és a szocialista internacionalizmus tartalma emberiességében rejlik. A szocialista humanizmus érvényesítése nem abban nyilvánul meg, hogy a burzsoá kispolgári felebarát! szeretetre hivatkozó felszólításokat, a boldogság egyéni értelmezését alkalmazzuk, hanem a kizsákmányolás jogtalansága elleni forradalmi osztály harcban, az imperialista burzsoázia által elnyomottak támogatásában és megsegítésében, az azokkal való széles körű proletár szolidaritásban, akik a gyarmati elnyomatás csökevényei, a fajgyűlölet, a terror és az önkényuralom ellen harcolnak. A humanizmus a szocialista internacionalizmusban a szocialista közösség erőinek összevonásában nyilvánul meg a szocializmus és a kommunizmus építésekor: mindnyájunk jóléte érdekében . HUBERT VRBA 3
