Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-12 / 24. szám
ß TUDOMÁNY j es TECHNIKA A KGST-tagországok tudományos-technikái együttműködése a mezőgazdaságban A tudományos technikai együttműködés külön- és Csehszlovákia kutatószervezetei vettek böző ágazatai problémákat és témákat ölel fel, részt. amelyeknek nagy jelentősége van a KGST-lngor- Tanulmányozták azokat a legfontosabb kérdé szágok mező és erdőgazdaságának további gyor seket, amelyek a heterózisos hatás megmutatta) sított fejlődése szempontjából. Az egvfiltnnikö- zásával és annak előrejelzésével kapcsolatosak, dés alapvető szervezési formáját a tudományos annak érdekében, hogy a hibrid-szelekció során és technikai kutatások összehangolása képezi. a határidők és a munka terjedelme csökken A koordinációnak, mint együttműködési for- jen: mának a lényege abban áll, hogy a KGST-tug- Kialakították a hím sterilitás különböző típn országok egyes nemzeti szervezetei végzik az sail, s azokat, valamint alkalmasságukat a bili- egyeztetett tematika szerinti kutatásokat, sza- rid vetőmag-termesztés szempontjából részlete bály szerint a részt vevő szervezetek közötti sen tanulmányozták; munkamegosztás alapján, oly módon, hogy egyi kinemesítették és bevezették a termesztésbe a kük megkapja a témafelelősi megbízást ebben kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a paradi vagy abban a témában. A koordinációs folyamat- csőm, a hagyma és néhány egyéb kultúra igen ban kerül sor a tudományos-technikai tapasztalat- bőven termő hibrid fajtáit; cserére, a kölcsönös tájékoztatásra a végzett a hím sterilitás felhasználása alapján kidol- kutatásokat illetően és azok eredményeire vo gozták a legtöbb mezőgazdasági kultúra hibrid natkozóan. vetőmagja tömeges és olcsó termelésének kor Az elmúlt ötéves tervidőszakban ilyen koordi- szerű módszereit, náció valósult meg a mezőgazdaság-tudomány 12 Az egyik vagy másik témában vállalt kötele legfontosabb kérdésében, a KGST-országok 111 zettségek teljesítése során a Tanács országai tudományos szervezetének részvételével. 3U ve- nak tudományos-kutató szervezetei olyan zető intézet látta el a témafelelős feladatát. Meg konkrét eredményeket kaptak, amelyeknek a ter- kell jegyezni, hogy az összes feladatot sokolda- melésbe történő bevezetése ajánlatos. Bulgária lú együttműködés alapján oldották meg. ban például kidolgozták a T-típusú kukorica A koordinált tudományos kutatás keretében steril törzsének megtisztítási módszerét és a végzett munka sok témában hozott pozitív ered- steril analógok gyorsított előállításának mód ményeket. szerét jegy év alatt három generáció termeszHasznos volt az együttműködés „A világ te- tése). nyésztési forrásainak megvizsgálása és haszno Új, nagyhozamú hibrid kukoricafajtákat állí sítása mezőgazdasági kultúrák nemesítésére kii- tottak elő és hasznosítottak a termesztésben lönböző ökológiai feltételek közepette“ c. té (Knezsa 611, Knezsa 621 stb.) 1974-ben és 1975- mában. Nagy munkát végeztek a nemzeti nö- ben Bulgáriában a kukorica összes vetésterüle- vénykollekciók bővítése terén. tének 20 százalékát foglalta el a Knezsa-fajta, 1975. január 1-én a KGST-tagországok kol- 1976-ban már a 40 százalékát. Ez a fajta jó lekciói 496 000 faj- és fajtamodellt számláltak, eredményeket mutatott fel a Szovjetunióban és Nagy eredményeket értek el a mezőgazdasági más országokban folytatott vizsgálatok során is. növények hasznos típusainak vetőmag és palán- A termelésben előterjesztették azokat az új hib- tacseréjében is. rid paradicsomfajtákat is, amelyek alkalmasak a A KGST-tagországokban évente mintegy 100 000 modern ipari technológia feltételei szerinti ter- növényfajt és fajtatípust vizsgálnak meg külön- illesztésre (Pioner 2-a, Determinantna Ogoszta, böző ökológiai feltételek között. Ennek a mun- Pervenec, Horizont stb.), valamint a „Kricsímszki kának nagy gazdasági hatása van. A világ nö- ran“ paprikafajtát. Kinemesítették a Poli-1 és vénykollekciójának összeállítása és módszeres Poli E-4 cukorrépa perspektivikus egymagvú hib tanulmányozása lehetővé tette a tudományos in- ridjeit. Bevezetésre javasolták a „Pioner hib- tézmények részére, hogy növeljék a szelekció rid“ hagymafajtát. hatékonyságát, és megvalósítsák az intenzív A KGST-tagországok tudományos-technikai földművelés érdekeinek megfelelő, bővebben tér- együttműködésének elmélyítésében az elmúlt ffiő fajták és hibridek nemesítését. Intézkedése- évek során minőségi változások történtek. Az óikét dolgoztak ki a világ növénygenetikai alapja- szágok illetékes szerveinek képviselői hét soknak jobb felhasználására a szelekció során, ab- oldalú megállapodást kötöttek a mezőgazda ból a célból, hogy meggyorsítsák az olyan bő ság-tudomány legfontosabb problémáira vonatko- vebben termő fajták és hibridek kialakítását, zó tudományos-technikai együttműködés terén. A amelyek komplex immunitásúak, gépesített megállapodások elősegítik az országok tudomá megművelésre való alkalmasságot szereztek, és nyos-kutató szervezetei közötti munkamegosztás kiváló minőségű terméket adnak. további fejlesztését, szélesebb munkakontaktust Határozott sikereket értek el „A heterózís és biztosítva a tudósok között, a növények öröklődésére és életműködésére vo- A megkötött megállapodások keretében bele natkozó új irányítási módszerek tanulmányozd- jeződött az alapvető és kiegészítő jellegű kutasa, valamint felhasználásuk a nemesítésben és tások egész sora, ami lehetővé tette a KGST a magtermesztésben“ c. téma kutatásai során Mezőgazdasági Állandó Bizottságának, hogy is. Ebben a munkában Bulgária, Magyarország, megfelelő ajánlásokat adjon a mezőgazdasági az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió termelés számára. A rakodógépek és a traktorok hidraulikus berendezéseinek gyártása a Humpoleci Gépgyár termelési programjához tartozik. Itt gyártják a mezőgazdasági üzemek számára az UNHZ 500-as rakodókat, melyek különböző változatai az istállótrágya, a szálas takarmányok és a komposztfélék rakodására szolgálnak, valamint a traktorra szerelhető NKC 800—C rakodókat, amelyek az ömlesztett anyagok, gabonafélék, műtrágya, homok stb. rakodására alkalmasak. A gyár termékei iránt külföldön is nagy az érdeklődés, ezért ebben az évben 1976-hoz viszonyítva csaknem 16 millió koronával növelik a szocialista országokba irányuló export értékét. A felvételen Bedíich Kozelsky a Lengyelország számára, gyártott rakodók lakkozását ellenőrzi, s egyúttal a dugattyúkat és a szabad fémfelületeket is konzerválja A Peékyi Takarmánygazdálkodási Kutatóintézetben elektronikus számítógép segítségével állítják össze a legoptimálisabb és leggazdaságosabb takarmánykeverékeket. A keverékek összeállításánál az egyes összetevők tápanyagtartalmából és beszerzési árá ból indulnak ki. jelenleg több mint 70 különböző típusú keveréket állítanak össze a kutatóintézettel együttműködő takarmánykeverő üzemek számára. A számítástechnika egyúttal nyilván tartja az üzemek raktárkészleteit is az egyes összetevőkből, az ajánlott receptek tehát mindig a rendelkezésre álló raktárkészletekre vonatkoznak (A CSTK felvétele) AZ ENERGIAELLÁTÁS TÁVLATI LEHETŐSÉGEI Az 1973. október 17-én kitört olajválság megmutatta, hogy az iparilag fejlett államok gazdasága mennyire se bezhető. Bár az „olajfegyver“ bevetése nem hozta meg a kívánt sikert — a közel-keleti konfliktus gyors, arab szempontból kedvező megoldását —, az mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy ha a fejlett országok el akarják kerülni a komolyabb megrázkódtatásokat, akkor energiaszükségleteiket — legalábbis részben — saját erőforrásokból kell fedezniük. Az energiafelhasználás szoros összefüggésben van a népesség alakulásával. A föld lakóinak száma jelenleg évi 2 százalékkal, az energiafelhasználás évi 5 százalékkal növekszik. A jelenlegi fejlődés ütemét feltételezve a népesség 33 évenként, az energiaszükséglet pedig 14 évenként duplázódik meg. Az energiafelhasználás területi eloszlása nagyon egyenlőtlen. Az összes energiahordozók 60 százaié kát a világ népességének mintegy 20 százaléka használja. Ez a visszás helyzet nyilvánvalóan nem maradhat fenn, s a fejlődő országok szerepe ezen a területen is egyre nagyobb lesz. A jelenlegi tendenciák analízise világosan mutatja, hogy az atomenergia felhasználása egyre nagyobb mértékű lesz, s az ezredfordulón az energiaszükséglet mintegy egyötödét magenergiából fogják nyerni. ÜJ VILLANYMOTOR A LÁTHATÁRON? A Los Angeles-i C. L. Wanlass feltaláló új villanymotort mutatott be az újságíróknak, amely előreláthatólag nagy fordulatot jelent majd a villanymotorok szerkezeti felépítésében. Kaliforniai energetikai szakemberek véleménye szerint az új villanymotor azonos teljesítmény mellett kö rülbelül 20 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt. A feltaláló ismertetése szerint az újítás lényege egy kiegészítő rézdrót-tekercselésből és kondenzátorokból áll, ami 25—50 százalékkal csökkenti az energiaátviteli veszteségeket. Az új megoldás minden kivitelezésben alkalmazható, a villanyborotváktól kezdve egészen a nagy teljesítményű ipari motorokig. Az Egyesült Államokban, ahol a villanyáram 64 százalékát használják fel motorok működtetésére, az új megoldás gyakorlati bevezetése aránylag rövid időn belül nagy megtakarításokat eredményezhet. Különösen fontos az a körülmény, hogy a hagyományos motorok aránylag könnyen átszerelhetők Wanlass javaslatai szerint. Az új motorok gyártási költsége lényeges mértékben nem növekszik az eddig gyártott motorokkal szemben. A szakemberek kiszámították, hogy az új motorok alkalmazásával csak a délkaliforniai energetikai rendszerben 10 év alatt körülbelül egymilliárd kilowattórát lehetne megtakarítani. MENNYI FEHÉRJÉT IGÉNYEL AZ EMBERI TEST? Meglepő az adatbeli bizonytalanság, ami a napi fehérjeszükséglet terén észlelhető. Tankönyvekben még mindig az szerepel, hogy az ember napi fehérjeigénye testsúlykilogrammonként egy gramm. Ezt az alapadatot véve ki indulópontnak megállapították, hogy a fejlődő országokban az emberek többségének napi táplálkozásában jelentős fehérjehiány mutatkozik. Tíz évvel ezelőtt egy vizsgálat sorozat eredményeként kimutatták, hogy ha az ember napi táplálékában 35 százalék tojásfehérjéből és 65 százalék burgonyafehérjéből álló keverék szerepel akkor 0,35 s gramm féhérje is elegendő naponta (testsúly-kilogrammon ként). Más vizsgálatsorozatban ugyanilyen módon 0,71 gramm napi fehérjeigényt állapítottak meg. A FAO egyik szakcsoportja ezt az értéket néhány évvel ezelőtt 0,57 grammban határozta meg. Egy másik testület legutóbb 0,6 gramm fehérjével számolt. A Német Táplálkozásbiológiai Társulat 0,9 gramm fehérje napi igény biztosítását tartja szükségeshek. Az amerikai Massachusetts Institute of Technology által végzett legutóbbi széles körű vizsgálat eredménye is azt a feltevést erősítette meg, hogy a FAO által meghatározott 0,57 grammos napi fehérjeigény kevés, ennél jóval többet kell alapul venni. Így hát a korábbi, FAO- adatokra alapozott derűlátó vélemény, hogy a világ mégsem szenved fehérjehiányban, ma már megcáfoltnak tekinthető. 1977. VI. 12. *
