Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-12 / 24. szám
ÚJ SZÓ 19 77. VI. 12. Szocialista államunk szociálpolitikájának jelentős része az a gondoskodás, amelyet a családoknak, a fiatal házaspároknak és a gyermekeknek szentelünk. A szocializmus építésének folyamatában az elért gazdasági eredményektől függően kialakult a gyermekes családokról való társadalmi gondoskodás komplex rendszere. Ez a rendszer magában foglalja a családról való gondoskodás valamennyi szakaszát a házasságkötéstől kezdve a gyermekek megszületésén kere sztül egészen a gyermekek önállósulásáig. Különböző formáit ismerjük, amelyek megfelelnek a fiatal családok, a gyermekes családok, a terhes asszonyok vagy az egyedülálló gyermekes anyák szükségleteinek. A társadalmi gondoskodásnak az a célja, hogy állandóan növeljük a gyermekes családok életszínvonalát, megteremtsük a kedvező feltételeket a gyermekek és az egész fiatal nemzedék szocialista neveléséhez. Társadalmunkban már teljesen megszüntettük a szociálpolitika jótékonysági jellegét, amelyet az első Csehszlovák Köztársaságból ismerünk, s amely még ma is sok kapitalista országot jellemez. Nálunk ma már nem a gyermekes családok nyomora okoz gondot, mint Nyugaton, hanem valamennyi állampolgárunk, elsősorban pedig a családok szociális és lét- biztonságának megszilárdítását tartjuk célunknak. Egy gyermekre 6500 korona A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi juttatás évente több mint 27 milliárd 300 millió korona, ami a felhasznált nemzeti jövedelem 7,5 százalékát jelenti. Hogy némi képet nyerjünk erről a hatalmas összegről, megemlítjük: ha ezt az összeget egyenletesen elosztanánk a családok között, úgy évente egy gyermekre át lag 6500 korona jutna. A gyermekes családokról való gondoskodás legjelentősebb formáját pénzbeli juttatások képezik. Ezek közül különösen fontos a családi pótlék, amely általános jellegű és rendszeres. Tavaly az egész köztársaságban több mint 10 milliárd koronát fordítottunk családi pótlékra. Ebből az összegből 3 milliard 786 millió koronát a szlovákiai családok kaptak. A családi pótlékhoz nasonló küldetést tölt be a neveién pótlék, amelyet a gyermekekről gondoskodó nyugdíjasok kapnak. Szlo- ákiában évente 21 millió koronát fo.dftanak erre a célra. Hogy milyen jelentős segítséget jelent a családoknak a családi pótlék, azt néhány adattal szemléltethetjük. Például az átlagos kereset 38 százalékát képezi a három gyermekre, 56 százalékát a négy gyermekre kifizetett családi pótlék. Ha összehasonlítási alapként a gyermekek élelmezésére fordított összeget választjuk, akkor három, illetve négy gyermekre kifizetett családi pótlék a költségek 42, illetve 46 százalékát fedezi. A tőkésországok közül egyikben sincs ilyen kedvező arány a családi pótlék és az átlagkereset, illetve a költségek között. Amire büszkék lehetünk A Csehszlovák Szocialista Köztársa ság a Német Demokratikus Köztársasággal együtt világviszonylatban az első helyen áll a fizetett szülési szabadság hosszát illetően. Nálunk ez a szabadság 26 hét. A kapitalista országok közül ilyen hosszú szabadság csak Svédországban van. A többi országban lényegesen rövidebb. így pl. Hollandiában a gyermekgondozási szabadság 12 hét, Franciaországban és NSZK-ban 14 hét, a szomszédos Ausztriában pedig 12 hét. így folytathatnánk az adatok felsorolását, de egyik sem haladná túl a 20 hetet. A világon egyetlenegy országban sincs 35 hétig tartó szülési szabadság, amelyet nálunk az egyedülálló asszonyok, illetve a kettes- vagy hármas- ikreket szülő nők kapnak. Rá kell mutatnunk még a gyermekgondozási segély kedvező hatására is, amelyet 1971 októberétől kapnak a két-, ill. többgyermekes anyák gyermekük kétéves koráig. Ez a segély lehetővé teszi, hogy a fizetett szabadság letelte után az anyák továbbra is maguk neveljék gyermekeiket, abban az időszakban, amikor azok a legjobban igénylik az anyai gondoskodást. A gyermekgondozási segély bevezetésének célja a népesedés kedvező befolyásolása, valamint az anyai küldetés megfelelő értékelése volt. A gyermekgondozási segély különlegessége, hogy az első olyan juttatás, amelyet feltételekhez, vagyis a gyermekekről való rendes gondoskodás feltételeihez kötik. Ez kifejezi államunknak azt a törekvését, hogy értékelje azon családokat, amelyek rendes, szocialista nevelésben részesítik gyermekeiket. A Szlovák Szocialista Köztársaságban évente több mint 73 000 nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, összesen több mint 432 millió koronát kapnak. Az olyan gyermekgondozási segély, amilyent nálunk vagy a Magyar Nép- köztársaságban, a Bolgár Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban kapnak az anyák, gyakorlatilag egyetlen tőkésországban sem fordul elő. A fiatal házaspároknak nyújtott segítség egyes formái közül említsük meg az előnyös, kedvezményes kölcsönöket. A kölcsön maximális értéke 30 000 korona, ami elegendő ahhoz, hogy a fiatalok a házasságkötés után ezt az összeget lakás berendezésére vagy beszerzésére fordítsák. Ennek a kölcsönnek az előnye az alacsony kamat, mely a lakásvásárlásnál egy százalék és a lakásberendezési tárgyak vásárlásánál 2,5 százalék. Az első gyermek megszületésekor 2000 koronát írnak le a kölcsönből, a második és minden további gyermek világrajöttekor pedig 4000 koronát. A kölcsönt a házastársak 10 éven belül fizetik vissza. Így tehát a havi törlesztés nem csökkenti lényegesen bevételüket. Lássunk egy példát. Ha egy fiatal házaspár a házas ságkötés után felveszi a 30 000 koro nás kölcsönt, és 10 éven belül két gyermekük születik, 6000 koronával kevesebbet kell visszafizetniük, vagyis csak 24 000 koronát, ami havi át tagban kb. 200 koronát jelent. Ezt a „megterhelést“ bizonyára minden fiatal házaspár költségvetése elbírja. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a család havonta 430 korona családi pótlékot is kap. 90 dollárért árulták gyermeküket Gondolkozzunk el ismét afölött, milyen óriási a különbség a fiatal családok életszínvonala és szociális bizton sága között a szocialista Csehszlovákiában és bármelyik tőkésországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában vagy akár Nagy-Britan- niában. Míg nálunk mindenki biztonságban él, a burzsoá államokban félnek a munkanélküliségtől, amely elsősorban a fiatalokat sújtja. Megdöbbentő az a hír, hogy az Egyesült Államokban egy fiatal munkanélküli házaspár 90 dollárért akarta eladni hathónapos kislányát, mert maguk nem tudták eltartani a gyermeket. Ki akar ilyen „szabadságot“, ilyen „demokráciát“? Dolgozóink felismerik, kinek az oldalán van az igazság, hol nyújtanak valódi biztonságot a családoknak, és nem dőlnek be az ellenséges propagandának. Államunk jelentős összeget fordít a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, gyermekotthonok, diákszállók és iskolai éttermek építésére s üzemelte tésére. Számunkra ma már természetes, hogy gyermekeink ingyen kapják a tankönyveket és a tanszereket. Köztársaságunkban évente csaknem 5 milliárd koronát fordítunk erre. Ez az összeg még nem tartalmazza azokat a kiadásokat, amelyeket államunk az ingyenes iskolai oktatásra fordít. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség harmadik jelentős csoportját képezik a különböző kedvezmények, így pl. az adó-, a lakbér- s a viteldíjkedvezmények. Már az első gyermek megszületése után nyújtott adókedvezmény országunkban évente több mint 5 milliárd koronát jelent. Sokan nem is tudatosítják ezt, teljesen természetesnek tekintik ezt a kedvezményt, és csak azután értékelik jelentőségét, amikor a gyermekek önállósodása után magasabb adócsoportba kerülnek. Ugyancsak természetesnek tartjuk, hogy nálunk aránylag olcsók a gyermekruházati cikkek és a gyermekcipők, ugyanis áruk nem azonos az előállítási költségekkel. Az állam évente másfél milliárd koronát fordít a gyér mekcipók és -ruházati cikkek árkiegészítésére. Meggyőző bizonyítékok Még tovább sorolhatnánk a családoknak nyújtott különböző kedvezményeket. Úgy gondoljuk azonban, hogy a felsoroltak is meggyőzően bizonyítják: pártunk és szocialista államunk példásan gondoskodik a gyermekes családok és a fiatal házaspárok életszínvonaláról. Mindehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy nálunk a létfenntartási cikkek ára stabil, nem ismerjük a válságot, az infláció elmélyülését. A legjobban a létfenntartási költségek alakulásával tudjuk ezt bizonyítani. Míg nálunk Csehszlovákiában 1970—1975 között a létfenntartási költségek nem egész 1 százalékkal növekedtek, Olaszországban 75, Svédországban 46,5, Hollandiában 51,3 és Portugáliában 101,7 százalékkal. A lét- és szociális biztonság, a másik oldalon viszont a tőkésországok lakosságának bizonytalansága nagymértékben befolyásolja a népesedés alakulását. Így 1975-ben Csehszlovákiában 19,5 élve született gyermek esett ezer lakosra, ami azt jelenti, hogy európai viszonylatban harmadik helyen állunk. Ezzel szemben az ezer lakosra eső élve született gyermekek száma Olaszországban 14,8, Svédországban 12,6, Svájcban és Nagy-Britan- niában 12,4, a Német Szövetségi Köztársaságban 9,7 volt. Ha esetleg más világrésznek az adatai is érdekelnék az olvasókat, említsük meg, hogy Kanadában ez az arány 15,4, az USA- ban 14,8, Japánban és Ausztráliában 17,2 volt. Megállapíthatjuk, hogy fiataljaink és minden dolgozónk biztonsággal tekinthet a jövőbe. Valamennyien támogatják a CSKP XV. kongresszusán kitűzött programot, amely kifejezi legsajátosabb érdekeit. Ezt a támogatást fejezik ki a Nagy Otóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalt értékes szocialista felajánlások. Dolgozóink igyekezete kétségtelenül újabb, a gyermekes családokról való társadalmi gondoskodás további elmélyítését lehetővé tevő források kialakításához vezet. Stefan bohuS (Milan Moyzes felvétele) miEGEUÜNH, MlNYfrailNH
