Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-12 / 24. szám
Vasárnap BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK 1977. június 12. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 3.47, nyugszik 19.54 Közép-Szlovákia: 3.38, nyugszik 19.45 Kelet-Szlovákia: 3.29, nyugszik 19.36 órakor A HOLD kel — 01.22, nyugszik 15.35 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK VILLÖ — ZLATKO nevű kedves olvasóinkat 1577-ben született Paul GULDIN svájci matematikus, a mai differenciál- és integrálszámítás egyik előfutára ( + 1643) ■ 1862-ben halt meg SZENTPÉTERY Jó zsef, a XIX. század legnagyobb magyar ötvösművésze (szül. 1781) ■ 1877 ben halt meg Nyikolaj Pla- tonovics OGARJOV orosz forradalmi demokrata, költő és filozófus (szül. 1913) ■ 1912-ben halt meg Zík- mund WINTER cseh Író és történész (szül. 1846). AZ ÜJ SZÓ JÖVŐ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Kormányelismerésben részesített bodrogközi község Kulik Gellért írása Ocsút a búzától Faragó Vilmos jegyzete a modern költészetről Meleg esti eső Jurij Jakovlev elbeszélése Milyen őszinte Carter elnök a választóival szemben? Jindrich Koudelka írása KÖZÖS FELADAT Ha beat-együttes vagy táncdalénekes érkezik valahova, holtbiztos, hogy telt ház előtt lép föl, sőt, gyakran megtörténik, hogy sokan, akiknek még állóhely sem jutott a teremben, az utcáról hallgatják a koncertet. Van érdeklődés, nem kell napokig, hetekig szervezni a közönséget, meghívókat szétkül- deni, reggel, délben, este hirdetni a hangszóróban, elég egy két plakát. Ugyanakkor más műsorok — irodalmi estek, amatőr művészeti fesztiválok, színházi vagy ismeretterjesztő előadások — szervezői-rendezői hányszor fogták kétségbeesve a fejüket, hányszor szégyenkeztek a messziről hívott vendég előadó előtt, hogy csak az a húsz-harminc ember jött el, aki hosszú évek óta erkölcsi kötelességének is tartja megjelenni minden kulturális rendezvényen?! Hányszor hangzott el kéz- legyintés kíséretében — kis túlzással ugyan, de jellemezve a helyzetet —, hogy hiába dolgoztunk, hiába áldoztunk annyi időt, energiát, a kultúra a kutyának sem kell?! Pedig kell, szüksége van rá az embernek, mind nagyobb szüksége, hogy otthon legyen a világ dolgaiban, tépést tudjon tartani a korral. Ürömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre többen éreznek-és gondolkoznak így. Bizonyítékért még a szomszédba se kell menni. Nemzetiségi kulturális életünkben éppen mostanában nem múlik el hét fesztivál nélkül, legjobb amatőr művészeti csoportjaink egymás után teszik közös asz tatra tehetségük, teremtő munkájuk gyümölcsét. A Jókai-na- pok, a Dunamenti Tavasz és a zselizi népművészeti fesztivál után ma délután magyar tanítási nyelvű iskoláink énekkarai találkoznak Érsekújváron, bizonyára szép számú közönség előtt, mint az említett rendezvényeken szereplő együttesek. Ürömmel tapasztaltuk, hallottuk azt is, hogy a fesztiválokat megelőző helyi bemutatókat, járási és kerületi versenye két — kevés kivételtől eltekintve — nagyobb számú közönség előtt rendezték, mint a korábbi években. Ez még jobb munkára kötelezi és serkenti a csoportokat, amelyek azonban sokszor nehezített körülmények között érlelték lelkes munkájuk gyümölcsét. Nehezített körülmények között azért, mert nem találtak megértésre a helyi vezetőknél, nem kaptak tőlük még erkölcsi támogatást sem. Az említett fesztiválokon néhány csoport tagjaitól jólesett hallani, hogy munkájukra odafigyel az egész falu, nagy segítséget kaptak a hnb-től, vagy az iskola igazgatójától, vagy a járási szervektől. Egyszóval mások is közös ügyüknek tekintik a falu kulturális életének fejlesztését, az amatőr művészeti csoportok támogatását. És ez így van jól, mert nem csupán az alkotókon múlik, hogy milyen egy-egy műsor színvonala, mit és hogyan tudnak közönség elé vinni. Éppen ezért, bár többször szerepelt már ez a kérdés napirenden, ismét hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szocialista kultúra és ezen belül az amatőr művészeti mozgalom fejlesztése mindnyájunk érdeke, közös feladata. Hogy a közönség minél több helyen tartalmas, színvonalas előadásokat láthasson. BODNÁR GYULA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK SZOVJET—FRANCIA CSÚCS „Úgy tűnik — mondotta Leonyid Brezsnyev a moszkvai tele vízióban a francia hét befejezése alkalmából —, hogy Francia- ország és a Szovjetunió a különböző társadalmi rendszerű országok közötti rendszeres programcsere új formáját vezette be. jó dolog lenne, ha ez a kezdeményezés hagyománnyá válna.“ Általánosságban is joggal beszélhetünk a szovjet—francia együttműködésben felhalmozott tapasztalatokról: gyakorlatilag évente megrendezik a két ország között a legfelsőbb szintű találkozókat. Állandósultak a konzultációk a kölcsönös kap csolatok elmélyítése terén és az időszerű nemzetközi kérdések kel kapcsolatos véleménycsere céljából. A Szovjetunió és Fran ciaország árucsere-forgalma ötévenként megkétszereződik. Gaz dag hagyományai vannak már a kulturális értékek széles kicserélésének. Az SZKP KB főtitkára igen fontos nyilatkozatnak nevezte Giscard d'Estaing 1976. október 12 én elhangzott kijelentését arról, hogy Franciaország elkötelezettje az általános és teljes, hatékony leszerelés eszméjének. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem kétséges, hogy Franciaország lényegesen hozzá tudna járulni a leszerelési erőfeszítésekhez. Újra és újra hangsúlyozni kell — mondotta —, hogy a béke és az enyhülés ügyének mindenki ügyének kell lennie. Amit a béke megszilárdítása útján elértünk, az nem végső határ, hanem csak új akciók kiindulópontja. Mi készek vagyunk a cselekvésre, s re méljük, hogy Franciaország is ebben a szellemben, ebben az irányban fog haladni. Ehhez a gondolathoz fűzte hozzá: mindenki számára érthető, milyen fontos korunkban az országok közötti bizalom erősítése. Különösen akkor, amikor olyan kényes területekről van szó, mint a népek biztonságának szavatolása. Alapvető feladat e tekintetben a fegyverkezési hajsza további spirális növekedésének a megakadályozása. A közeljövőben sorra kerülő belgrádi találkozó alkalmával az európai biztonsági konferencia valamennyi résztvevőjének alkalma lesz ismételten demonstrálni a gyakorlatban jóakara tát. A Szovjetunió azt szeretné, ha ez a találkozó az eredeti elképzeléseknek megfelelően helsinki szellemét folytatná, s erre megvan a lehetőség. Aki más irányba próbálja orientálni ezt a tanácskozást, nagy felelősséget vállal magára. Leonyid Brezsnyev rövidesen Párizsban találkozik Giscard d'Estaing elnökkel, valamint más francia állami és politikai vezetőkkel. Mint mondotta, reméli, hogy ez a találkozó lehető vé teszi a francia—szovjet együttműködés elmélyítését, a béke és a nemzetközi enyhülés útján való további előrehaladást. A két ország kapcsolatainak fejlődését méltatva Giscard d’Estaing köztársasági elnök kiemelte azt a tényt, hogy a Szovjetunió és Franciaország Európában elsőként nyitották meg az enyhüléshez vezető utat. Az elmúlt években rendszeresekké váltak a legfelsőbb szintű francia—szovjet találkozók, s eddig mindig új szakasz kezdetét jelentették a két ország együttműködésének útján. A szovjet és a francia vezetők küszöbönálló párizsi megbe szélései egyaránt lehetőséget adnak a mérlegkészítésre és az együttműködés új céljainak kijelölésére. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Hétfőn Moszkvában megkezdődtek a megbeszélések Andre\ Gromlko ja képen jobbra/, az SZKP KB Politikai Bizottsága nak tagja, szovjet külügyminiszter és Louis Guiringaud, a Szovjetunióban hivatalos látogatáson tartózkodó francia külügyminiszter között (Felvétel: CSTK — TASZSZj Kiállítás nyílt hétfőn a brutislavai várban Csehszlovákia és Finnország kulturális és politikai téren folyó együttmüködé séről. Felvételünkön Rácz Olivér, az SZSZK kulturális minisz terének helyettese megnyitó beszéde közben (Felvétel: CSTK) Nagy-Britanniában a hivatalos szervek, gettókba költöztetik az otthontalan családokat. Az oda kerülő emberek kétségbeejtő körülmények között élnek — a lakások az alapvető hi giéniai követelményeknek sem felelnek meg, az utcákon hu lomban hever a szemét. Felvételünk az egyik ilyen glasgow-, szegénytelepen készült (Felvétel: CSTK) * I Szadat egyiptomi elnök USA-beli tartózkodása alkalmával ar ról biztosította Carter elnököt, hogy országa kapuja mindig nyitva áll az amerikai tőke és beruházások előtt I Újsághír/ 1977. VI. 12.
