Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-05 / 23. szám
Csehszlovákiában is egyre szaporodnak a fedett uszodák, s így az úszásoktatást is megfelelő szintre lehet hozni. Csak akarni kell! Nem első ízben olvashatják a fentieket ezeken a hasábokon. Hogy ismét leírjuk, annak egy oka van: sok esetben hiába hozunk határozatokat, rendeleteket — a teljesítés folyamatában aztán sokszor „hiba van a kréta körül“. Márpedig teendő „úszás ügyben“ bőven akad. Persze határozatok, rendeletek is léteznek szép számmal. Régiek és újabb keletűek is. Hogy ne menjünk túl messzire: az elmúlt évben a legfelsőbb pártszerv foglalkozott behatóan a testnevelés fontosságával a tömegek bevonásának szem előtt tartásával. A tömegtestnevelés összetett problematikájában az úszásoktatás egyike a legjelentősebb kérdésnek. Sajnos, mi valahogy ezt nem tudatosítjuk eléggé. A tömegtestnevelés is eléggé mostohagyerek, nem még az úszásoktatás ... A magyarázkodást meg sok esetben felső fokon művelik ott, ahol tehetnének valamit az ügy érdekében. Amíg objektív okok hátráltatják az említett határozatok teljesítését, addig még hagyján, de olyan helyen is sokszor tett helyett magyarázat „terem“, ahol csupán hozzáállás kérdése hogy mennyit tesznek. Ha ilyen helyen tesznek édeskeveset, akkor az bűn ... az NDK példája Aki látta az olimpiai úszóversenyeket a tévében, annak még élénken elhet az emlékezetében az NDK- beli úszőiányok „tarolása“. Mi lehet a titka? — tették fel a kérdést lépten-nyomon szakemberek és laikusok egyaránt. Nos, a magyarázat nem hétpecsétes titok. Ott is léteznek határozatok, amelyeket aztán az érintettek komolyan is vesznek. Bizonyíték erre Dr. Wolternek, az NDK oktatásügyi minisztériuma munkatársának figyelemre méltó ta nulmánya. Az is kitűnik belőle, hogy az eredmények hátterében nincsen semmi ördöngösség: „A rendszeres úszásoktatás nálunk az általános iskola 3. osztályában kezdődik. Célunk, hogy minden egészséges gyerek a 10. osztály elvégzése után jó úszóként hagyja el az iskola padjait.“ A pillanatnyi helyzetről néhány adat; mégpedig az iskolás úszók (azokat számítják közéjük, akik mély vízben legalább 5 percig tudnak úszni J százalékos aránya a montreali olimpia előtti évet tekintve 4. osztály — 86 százalék; 10. osztály — 97 százalék — 12. osztály 99.5 százalék! A nagyvárosokban — ahol a lehetőségek jóval kedvezőbbek mint vidéken — pl. a harmadikosok részére 30 úszásórát iktattak a tanrendbe. A kis vidőki településeken nincs elég létesítmény az egész éves oktatásra. Onnan a nyári hónapokban úszótáborokba hívják a gyerekeket, ahol pedagógu sok és testnevelési főiskolások irányítják a programot. A szülők szívesen engedik el a gyerekeket ezekbe a táborokba, amit fizetniük kell. Ez a díj inkább csak jelképes, napi egy(!) márka... Ha a fentieket vennénk alapul, akkor mi leginkább csak ellenpéldával szolgálhatnánk. Kezdjük mindjárt egy adattal: Az érsekújvári (Nővé Zámky) járás sorozásra menő fiataljainak 75 szá zaléka nem tud úszni. Nomármost: a sorozás általában úgy 18 éves korban következik be, a 12. osztályosok életkora ugyanennyi. Az NDK-ban az utóbbiak 99.5 százaléka t u d úszni, míg az említett járásban 75 százalékuk nem tud úszni, vagyis, a maradék 25 százalék tud. Mindehhez tegyük hozzá, hogy Érsekújváron fedett uszoda van __ Pe rsze, azért nálunk is akadnak nagyszerű kezdeményezések, de ezekre szükség is van, hiszen ez idén nem kevesebb, mint 30 ezer személyt, elsősorban gyereket kellene megtanítanunk úszni. (Mindmáig rejtély számomra, hogy miért nem lehet a téli sítanfolyamok mintájára nyári úszótanfolyamokat rendezni. Az előbbieknek immár 2 évtizedes hagyományai vannak...) Ilyen életrevaló kezdeményezés a SPORT szerkesztőségének ötlete, amelynek nyomán úszótehetségeket keresnek a bratislavai iskolák harmadikosai között. Jelentős (csak folytatása is legyen...!) az a televíziós verseny, amelynek egyik versenyszáma éppen az úszásoktatás lesz. Az „Elkészülni! Vigyázz! Rajt!“ nevet viselő verseny az Iskolaügyi Minisztérium, a SZISZ Központi Bizottsága és a Televízió közös rendezvénysorozata. Ennek érdekében járások vetélkednek, és az egyik pontszerzési lehetőséget az iskolák 1—5 évfolyamaiban úszni megtanított gyerekek száma biztosíthatja. Ebben a versenyben a galántai járás az érsekújvári járással találkozik. Az újváriak komolyan veszik a versenyt. (Ez idáig, amíg nem kellett országvilág szeme láttára versenyezni, az úszásoktatás ügyében éveken keresztül szélmalomharc folyt. Csak ezúttal ne kísértsen a kampányok átka: hurrá, gyerünk! — mikor vége, gyorsan elfelejtjük.) Stégmár Klárát, a Járási Ifjúsági és Pionírház dolgozóját hiába kerestem munkahelyén. Azt mondták reggel háromnegyed 6-tól az uszodában van. Mikor odaérek éppen szünet van, így alkalmunk nyílik a beszélgetésre: — Jól jött ez a verseny — mondja —, hiszen végre történik itt valami, bár nem tudom hosszú távon mennyire lesz majd eredménye, vagyis konkrétan az, hogy legyen itt a városban rendszeres úszásoktatás a jövőben. Ennek érdekében mindent megteszünk, szeretnénk az 1—5 évfolyamok diákjainak kb. 85 százalékát megtanítani úszni. Ez valami nagyszerű dolog lenne, nem lehetne nem odafigyelni... Egyébként a falvakból is járnak be ide, és ha megjön a nyár, megnyílnak az uszodák, akkor a 25 méteres medencékkel rendelkező falvakban is megkezdődik a rendszeres munka. Hajtani kell, nemcsak a verseny miatt, mert ha ezúttal nem sikerül dűlőre vinni a rendszeres úszásoktatás ügyét, akkor talán soha ... — ??? — Bacsó elvtárs, a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség Járási Bizottságának titkára is már régóta szeretne egy úszásoktatási központot létrehozni a járásban. Nagyon sok helyen megfordultunk, ahol ilyen központ van, és igyekeztünk „ellesni“ a legszükségesebbeket, hogy szeptember 1-től végre elkezdhessük a munkát. Célunk egyelőre legalább a kötelező óraszám biztosítása lenne a diákok számára. Ez 4—18 óra, fokozatosan az elsőtől a negyedikig, a felsőbb évfolyamokban pedig már életmentést kellene gyakorolni a gyerekekkel... Már csak azért is, mert Csehszlovákiában évente négyszáz-hatszáz 15 éven aluli fiatal veszti életét, nagy részük azért, mert nem tudtak úszni. A szám aszerint változik, hogy milyen meleg a nyár. Mindenki szép, meleg nyarat szeretne ... Közben csaknem megfeledkezem arról, hogy a beszélgetés „átalakult“, és hallgatom, jegyezgetek, ő pedig panaszkodik a megértés hiányára ... Ha viszont valaki mégiscsak csinálja, akkor azt csakis úgy lehet, hogy az a valaki megszállottja egy ügynek. Ez az „ügy“ pedig közügy Megemlítem: — A családom bizonyíthatja, hogy mennyit tartózkodom itt, és gyakran itt van velem a hároméves kisfiam is, mert előfordul, hogy nincs hová tennem. Olyankor a nyakamba csimpaszkodik ... Annyit azonban már sikerült elérniük, hogy az iskolák kezdik komolyan venni ezt a próbálkozást, sőt a gyerekekkel együtt a tanító nénik is bemennek a vízbe és segítik „Klári néni“ munkáját, ami korántsem könnyű: — Van úgy, hogy egy-egy gyerek sírógörcsöt kap, és amíg sikerül őt a vízbe csalogatnom, addig a többitől elvesszük a tanulás lehetőségét. Bizony órák „csúsznak“ el ilyenformán ... — Vannak minisztériumi rendeletek, amelyek be tartása esetén, legalább a gond nehezebb fele múlna el... — Igen, vannak. Azok úgy szólnak, hogy kötelező az úszásoktatás ott, ahol erre megvannak a lehetőségek ... Nálunk most erre a televíziós versenyre tették kötelezővé ... Nem tudom, hogy szeptembertől sikerül-e rendszeresíteni, az akadályok nemcsak anyagi eredetűek ... Ahogy dédelgetett álmáról — az úszásoktatás bevezetéséről — féltőén beszél, meggyőződésem, hogy megértőbb közegben, jobb feltételek mellett talán csodákat tudna művelni. Huszonéves még csak, de kiérdemelte az uszodában a rangot jelentő „Klári néni“ megszólítást, és már másodosztályú edzői minősítése is van. Ceské Budéjovicében szerezte ... — Tavaly vizsgáztam, és mindezt egy olyan fedett uszodában, hogy szemem-szám „elállt“ a csodálkozástól az 50 méteres medence és a többi berendezés láttán ... Van egy oktatómedence is többek között, ahol 60 centistől 1 méterig terjed a víz mélysége! Már hároméves „emberpalántákat“ is tanítanak úszni... Ez egyébként valami nagyon „édes“ látvány volt, amikor megérkeztek a kis csöppségek, akiknek minden öltözékük egy fürdősapka volt... Négy éve van fedett uszodájuk a budéjoviceieknek, 4 éves kortól 15 éves korig foglalkoznak úszásoktatással. NDK-módszer szerint dolgoznak, negyven (!) ember foglalkozik úszásoktatással, az edzőket, akik a versenyszerű úszással foglalkoznak, nem is számoltam A négy év alatt a KOH-I-NOOR Ceské Budéjovicében fölnevelték az ország egyik legjobb ifjúsági úszócsapatát ... — Persze, az ottani lehetőségek az új uszodával sokkal jobbak az Újváriaknál, mégis az az érzésem, hogy nem azzal van baj, hogy kisebbek a lehetőségek, mert a meglévők sincsenek kihasználva ... — Valahogy így van... Uszoda van, oktatók is, a gyerekek jönnek, csak hát... meg aztán déltől bejön a nagyközönség ... — Most hol van?! — vágok közbe. Itt ez az 5 (őt!) fiatalember. Több ritkán van Az uszoda üzemeltetése óránként 90 korona állítólag ezt be kéne hozni... Most 12,50 jött be. Nagyvárosi uszodákban hétköznap a nagyközönség este szokott fürödni...! Közben azért gyerekek is jönnek, két tanító nénivel az iskolából, én meg búcsúzom. D© nem hagyott nyugton ez az úszásoktatás meg „Klári néni“ fanatizmusa. Két hét múlva ismét bementem az újvári uszodába. Persze, most is ott volt: — Vannak azóta újabb fejlemények! — mondja mar messziről — a Járási Nemzeti Bizottság Iskolaügyi Osztálya 250 ezer koronát hagyott jóvá az úszásoktatás céljaira, úgyhogy szeptemberben kezdünk! — Tehát most örül?! — Nagyon. . .1 Közben elsősök érkeznek a magyar iskolából. Egyik-másik nehezen szánja rá magát, hogy a vízbe menjen. Különösen egy fekete hajú kis srác. Végül is mindenki vízben van, és légzési gyakorlatokat végeznek Stégmár Klára füttyjeleire. Majd „kígyót“ -formálva követik egymást a vízben, eleinte görcsösen az uszoda falába kapaszkodva. Később a partra mennek. Az iménti kis fekete dicsekszik: „Én ám már tudok úszni...!“ Elvégre egy nagy legény nem fogja bevallani, hogy eltört a mécses ... A második „vízreszállás“ már pityergés nélkül is megy, a gyakorlat egyre vidámabb hangulatban folyik, a legjobbak jutalma egy-egy „barack“ a vizes „buksira“ ... A kislányok, kisfiúk láthatóan boldogok. Az oktató is ... Ezt az állapotot kellene tartósítani.. .1 mészáros jAnos &ÚJszó Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 3312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Brotislavo, Stúrovo 4. Hirdetőiroda: Vajon- ského nóbrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díjo havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hirlopszolgáiot. Előfizetéseket elfogod minden postoi kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció a dovoz tlace, Gottwaldovo nómestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs számo: 5/2.
